Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-09 / 56. szám
194 0 március 9, 'ELLENZÉK Az Ausnit-bünper utolsó ford ufója Mai Ausnit a csalárd idPlfel iclrálya ~ mondotta az ügyész, aki a börtönbüntetés maximumát kérte az iparmágnásra »»Max Aus^it <eheísé§e« ember, Je nagyzási mániában és nagyvonalú iizíeáefc betegségében szenved“ BUKAREST, március 8. Max Ausnit bűnügye jó kétheti tárgyalás után befejezéshez közeledik. Két hét alatt a vád és védelem tanúi vonultak fel, milliárdos összegekről beszéltek és a nem- setközi vaskartell jéltveőrzötl titkait teregették ki a tárgyalóteremben, a nagy nyilvánosság előtt, A tanúkihallgatások lefolytak. Tekintélyes és súlyos emberek vallottak Max Ausnit ellen és ugyancsak nagytekintélyű és súlyos emberek tettek vallomást Max Ausnit mellett. A sokszázmilliós és milliárdos üzletek útvesztőjében a polgári halandó elszédül és nem tudja nyomon követni a repkedő csillagászati számokat. Az óriási üzletek mellett fantasztikus vagyonok is keletkeztek és a tárgyalóterem közönsége ezek hallattára érdekesen oszlik meg. Vannak, akik felháborodnak azon, hogy ilyen méretű vagyonokat lehet szerezni, mások irigykednek, né- hányan pedig Ausnit mellett izgulnak, azt remélve, hogy az iparmágnás szerencsésen ússza meg az iigvet és kikerülvén a bajból, régi szokásához híven, ismét bőkezűen fogja osztogatni kegyeit az udvaroncainak. A tárgyalás eljutott a perbeszédekig. A Resita, a magánvád képviseletében, Mircea Manolescu ügyvéd mondott közel másfélnapos vádbeszédet. Felsorolta a Resita kárait. A befagyott márkák ügyét, a balcestii templomnak adományozott tetőfedél ügyét, amely adományozás Max Ausnit részéről a Resita számlájára történt. Felemlítette a Max Alisait által a londoni Armstrong—Wickers-cég- néí felvett 10.000 angol fontot, majd végül a Motalunit -szállítmányairól beszélt, ahol — mint ismertes —- a Resita nem számította lel Max Ausnit utasítására a vasúti fuvar- bért. A magánvád szerint, Max Ausnit működése a Resitánál tökéletesén kimerítette a büntetőtörvénykönyv 539. szakaszában a csalárd ügykezelésről felsorolt ismérveket. A Resita nevében 154 millió lej anyagi kártérítést kér megítélni, ezenkívül egy lej erkölcsi kártérítést a Resita nevében a nemzetgazdasági minisztériumhoz benyújtott, hamis adatokat tartalmazó kérések miatt. Manolescu ügyvéd beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Max Ausnit valószínűleg azzal fog védekezni, hogy a terhére rótt cselekményeket egy jogi személyiség kereteiben követték el és neki nincsen semmiféle személyes felelőssége. A valóság azonban egészen más, mert bebizonyosodott, hogy ugy a Cepi holding-társaság, mint a Metul- unit a vádlott tulajdonait képezik, viszont azolt, akik ezeket a vállalatokat vezetik, csak forma szerint vannak a vállalat élén . és a vádlott érdekeit védik ott. A Cepi holding-társaságot Max Ausnit rokonai és barátai vezetik. A Metalunit hasonlóképpen az Ausnit-család tulajdonát képezik, miután annak 12.500 részvényéből 10.500 i észvény a családé. A Resita ügyvédje, mint a magánvád képviselője, beszédét azzal fejezte be, bogy Max Ausnit védekezése során megpróbálta összekeverni a képzeletet és a valótlanságokat, de remeli. hogy ez nem fogja befolyásolni a bíróságot. A BANCA NAŢIONALA ÜGYVÉDJE U.ÍABB VÁDPONTOKAT SOROL FEL MAX AUSNIT ELLEN Valentin Gheorghescu, a Banca Naţionala ügyvédje, mini magánvádló, a devizaátutalási ügyekben mondott beszédet. Felsorolta mindazokat a devizaműveleteket, amelyek kapcsolatban vannak a Max Ausnit elleni csalárd ügykezelés vádjával. így felemlítette a kötvények transzferálását, melyeket azon a címen vittek ki külföldre, hogy elzálogosítják azokat. Ismertette ugy a szabad deviza-kéréseket, valamint a kompenzációs kéréseket, amelyek a külföldről behozott ócskavas kifizetésére vonatkoznak. A ténymegállapítások után a lumea Naţionala képviselője rámutatott az itt elkövetett szabálytalanságokra és hangsúlyozta, hogy a szabálytalanságokat Max Ausnit tervezte ki, de ezeket a Resita vége alatt körették el. amelyet nem lehet ezért felelősségre vonni, miután jogi szempontból ez elvont pontnak számit. A. továbbiakban rámutatott arra, hogy ugy a Banca Nationalát, mint a Resitát megkárosították ezekkel a műveletekkel. Ami az első tízmillió frank értékű kötvény transzfejét il- le ti, kijelentette, hogy errevonatkozólag volt ugyan engedélye o Banca Nationalatól, azonban mégis deviza* , , vétséget jelent a transzfer ténye, miután nem azon célokra használták azt fel, amit a Banca Nationalanak bejelentettek. A másik hétmillió frank értékű kötvény transferjénél hiányzott a Banca Naţionala jóváhagyása, tehát itt kétségtelen a devizakihágás. Az, hogy a kötvények szelvényeit külföldön francia fraukra váltották be, a devizatörvény 19. szakasza elleni kihágást képezi, viszont Max Ausnit ezenkívül még a devizatörvény 5-ik szakasza ellen is vétett. Ezután a Banca Naţionala képviselője fejtegette, hogy a védelem bizonyára azt veszi kiitidulási alapnak, hogy a devizavétség elévült, miután az 1934-ben történt és ót év elmúlt a tett elkövetése óta az eljárás megindításáig. Ezzel szemben neki, mint a magánvád képviselőjének, az a véleménye, hogy folytató„H csatári figgvifcl bíráltja“- mondotta az egijesi Husiiról Banescu Yintila ügyész mondotta el ezután vádbeszédét. Rámutatott arra, hogy a vádlott előre megfontoltan készült tetteinek végrehajtására. Gondosan előkészített minden műveletet és gondoskodott arról is, hogy kellő védelme legyen majd. ha felfedezik tettét. Erről mindenki meggyőződhetett —- állította az ügyész — aki meghallgatta Max Ausnit 18 órán át tartó vallomását. Max Ausnit — mondotta az ügyész — bűnös a csalárd ügyvitelben. Ezt csodálatraméltó módon cselekedte. 11a Amerikában a különböző működési ágakban királyokat emlegetnek, ugy Max Ausnitról azt mondhatnék, hogy ő a csalárd ügyvitel királya. A bűntényei sorozatát akkor kezdte meg, amikor megbízást kapott a Resita ügyvitelének vezetésére és bűntényeinek sorozata a Resitánál viselt megbízatásának lejártával ért véget. Egyetlen gondja volt csak kezdet* Autói robbantott fel az ir terroristák LONDON, március 8. (Rador.) Két, eddig még ismeretlen, ir terrorista telefonált egy londoni garázsba, kérve, hogy küldjenek egy műszerészt autójuk megjavítására, melyet őrizet nélkül az egyik utcán hagytak. A telefonálók1 az utca nevei1 is megr» mondták, megadva ugyanakkor a mii99 jHánia syPy»s feladatok e!®i< áll! — mondotta a dán kereskedelmi miniszter KÜPENHÁGA, március 8. (Rador.) DNtS: Dánia nehéz helyzetér a dán kereskedelmi miniszter egy nyilvános gyűlésen mondott beszédében körvonalazta: „A határtalan derűlátást — mondotta a dán miniszter — a legsötétebb pesszimizmus váltót la fel. A derűlátás annak volt nyilvánítható, hogy Dánia aranykorszakot várt a háborútól, az elmúlt világháború példájára. Nagy jeleníőség&í a nemet-Uicán gazdasági tárgyalásoknak KAUNAS, március 8. (Rador.) DNB: A „Lietuvos Aidas“ cimii litván lap a március 3=én Berlin ben megindult német—litván gazdasági tárgyalásokról azt írja, hogy amennyiben különböző akadályok megbénítják tengeri és szárazföldi kereskedelmi Összeköttetéseiket, a semleges államok természetszerűleg igyekeznek azok felé az államok felé kiépíteni gazdasági lagos cselekményről lévén szó, nem állhat fenn az elévülés. Ezután arról a 80 ezer angol fontsterlingről beszélt, amit Max Ausnit vallomásában felemlített, hogy ekkora a külföldön levő vagyona. Említést tett azokról a valutákról is, amelyeket a házkutatás alkalmával Max Ausnit irattáskájában találtak. Véleménye szerint mindkét esetben devizavétség történt, mert a valuta tulajdonosa köteles bebizonyítani a valuta megszerzésének időpontját. Ugyanis 1932-ben hozták a devizatörvényt és azoknak, akik 1932 után szerezték meg valutájukat, bizonyitaniok kell ■ valutájuk eredetét. Végül kijelenti, hogy Max Ausnit de- vizakihágási vétségei következtében az államot károsodás érte és a bíróságra bízza ugy a büntetés kiszabását, valamint az állam kárának megállapítását és megítélését. tői fogva: pénzt szerezni és gazdagnak lenni minden áron. Hogy célját elérje, igyekezett megszerezni a Resita javait. Szerényen kezdte. Amikor megalapította a Titán vállalatot — ami az Ausnit-család magánvállalkozása — a vádlott egymillióhatszázezer lejes alaptőkével kezdte karrierjét. Ez 1924-ben történt és 1940-ben már miiliórdjai voltak. Szerzési vágyában a Resitanak összes javait meg akarta kaparintani. Először a „Nadrág“* üzemet vette el a Resitatól, majd bérlet utján „Kaian“-t szerezte meg. MAX AUSNIT MAMMUTVAGYONÁ- NAK TITKA —- Mikor 1924-beu megvásárolta Nadrag-ot — mondotta az ügyész — a szerződésben kikötötte, hogy a Titan kizárólagossági joggal fogja gyártani Romániában a finomlemezt, mig a Resita a vastaglemezt. Ezen monopol révén, amit kierőszakolt a Resitatól, a vádlott a finomlemeznek egyedüli előállítója lett Romániában. Később ő szerezte meg a fiszerész számára minden más &züksé ges utbaigazitásí. Mikor azonban a műszerész a gépkocsihoz ért és meg akar«* ta indítani annak motorját, egy a karburátorra! összekötött bomba felrob báni. A műszerész mintegy csoda folytán sértetlenül megmenekült a robban Hasból, amely a gépkocsit szétvetette. Ezúttal nem fog aranycsö hullani Dániára. A kiviteli és behozatali árok közötti különbözet bizonyítja a helyzet komoly voltát. Dánia kénytelen volt egész kereskedelmi flottáját igénybe venni a szükséges nyersanyagok behozatalára. Ezért hajórektirálások is történtek. Dánia súlyos feladatok előtt áll. A lakosság szükségleteit csökkenteni kell, ha meg akarjuk tartani az eddigi termelést. kapcsolatokat, amelyekkel könnyebben tudják fenntartani az érintkezést és igy jobb közlekedési viszonyok között tudják beszerezni elsőrendű szükségle leiket és inkább találnak piacot! termékeik számára. j Litvánia Németországgal hagyományos, termékeny és kipróbált gazdasá4 gi kapcsolatokat tart fenn — állapítja meg a lap. oomlemez egycdárusUárí jogát ír. Ex voll a/ első nagy üzlete, amit azután követett a többi. 1929-ben belép a Keríta-hoz, amely a legnagyobb és leggazdagabb fegyvergyártó vasúti anyaggyártó üzem volt. 1934-ben a vádlott Monaco-ban holdingtársaságot alapított és ugy ott, mint a Metalunit-ná) ura volt a helyzetnek, miután a vezetőtigztségek- hen rokonai és barátai ültek. Ennek a társaságnak létesítése is előre megfontolt volt. El kell azouban ismernem egyet - mondotta az ügyész —- bogy Max Ausnit tehetséges ember. Mindenki egyet kell értsen velem, mert tizenöt év alatt egymllllóhat- százezer lejből milliárdokut csinálni érdem. Szerencsétlensége azonban az, hogy fényes tehetségét rosszra használta fel. Leggyönyörűbb teljesítményének azt tartom, hogy — hála meggyőző tehetségének — arról győzte meg ügyvédjeit, hogy ártatlan. „A LEGNAGYOBB BÜNTETÉS KIROVÁSÁT KÉREM“ Az ügyész továbbiakban arról beszélt, hogy Max Ausnit miképpen szerezte meg a Steg részvényeit, hogyan kényszeritelte arra a Resitat, hogy biztosítékokat adjon a Cepinek. Hogyan készítette elő a Cepi holdingtálsaság révén a Resita megszerzését. Ezután ismertette, miképpen szerezte meg a Metalunit a Resita ócskavasát, majd arról beszélt, hogy Max Ausnit ezen műveletek révén öntudatlanul szabotálta a hadsereg, illetve az ország nemzetvédelmi felszerelését, de nem hiszi, hogy öntudatosan cselekedte volna, mert akkor semmiféle büntetés nem volna elég nagy számára. Ugy véli, hogy Max Ausnit bűne a beteges szerzési vágyból ered és ezért nem vádolja azzal is, hogy szabotálta a hadsereg felszerelését. Az ügyész heszédét következő szavakkal fejezte be: — Max Ausnil rendkívüli bűnöző, de bűnöző. Én a bűnözőt betegnek tartom - véleményem szerint a büntetés orvosság számára. Amikor büntetést, illetve orvosságot kérek a számára, azt a bűn, illetve a betegség mértékéhez mérem. Max Ausnit nagyzási mániában és a nagyvonalú üzletek betegségében szenved. Az a cél, hogy növelje vagyonát, minden eszközt szentesit nála. Súlyos betegségéhez mérten kérem az orvosságot adagolni és a börtönbüntetés (închisoare corectíanala) maximumát kérem kiróni rá. Max Ausnit a vádlottak padján megrendülve hallgatja az ügyész vádbeszédét, többször védői felé tekint, majd arca dacosan megmerevedik. Nicoresteanu törvényszéki elnök arra való tekintettel, hogy az ügyész vádbeszédje este 8 után fejeződött be, másnapra halasztotta a tárgyalást, amikor a védőbe3zédekre kerül majd a sor. A kisebbségi újságírók negyedik előadóestjének műsora KOLOZSVÁR, március 8. Kedden, március 12=én tartja negye dik előadóestjét a Népkisebbségi Újságírók Egyesületének kolozsvári cso-i portja. Az előadóestnek külön esetné nye, hogy azon vendégként fellépnek Ürmössy Magda és Katona Böske, a kolozsvári közönség régi kedvencei, jelenleg a marosvásárhelyi színház pri«i madonnái. Vendégszereplésüket váró sunk egész közönsége nagy érdeklődéssel várja és bizonyos, hogy a népkiseb- ségi újságírók negyedik előadása igazi művészi eseménye lesz városunknak. A negyedik előadást kedden, március 12*én este fél kilenc órai kezdettel tart ják a kisebbségi újságírók a római katolikus főgimnázium disztermé'ben és annak teljes műsora a következő: 1. Bevezetőt mond Waller üvula ügyvezető alelnök. 2. Salamon László költeményeiből olvas fel. 3. Katona Böske, a marosvásárhelvi színház pri i madonnája énekszámokkal szerepel, zongorán kiséri D. Sárossy Rózsi zongoraművésznő. 4. Dr Xantus János vetitettképes előadása. 5. Dr. Fazekas Jánosné zongoraművésznő Chopin-ro niáncot és Sibe!ius=tballadát ad elő. tí. Demeter Béla felolvasása „Egy újság író naplójából“ címen. 7. Ürmössy Magda, a marosvásárhelyi színház pri madonnája operettáriákat és mtidalo ( kát énekel. Zongorán kíséri D. Sárossy I Rózsi zongoraművésznő. Tekintettel arra, hogy az előadói! iránt városszerte rendkívül nagy az. érdeklődés, tanácsos a jegyekről előre gondoskodni. Jegyek péntektől élővé* telben kaphatók az Ellenzék könyv* osztályánál. A jegyek ára 35 lej.
