Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-07 / 54. szám

2 ELLEN 7 ÉK I Q 1 0 mire I it s Felein dift a Itftiscgí pMaüól €§ KfáfJl* ilfctCfcCt ¥£ül€k ki a kolozsvári víHaníjfogyasitöhra Hogyan fedezi a város a behivottak családtagjai és a légvédelmi fedő Kékok építésére megállapított költ­ségvetési terheket?- Hr. Borneraisa Sebastian polgár­mester nyilatkozata KOLOZSVÁR, március 6. Talan sohasem okozott olyan nagy gondol a városok háztartásának vezetése, a bevételi és kiadási tételek egyensúlyban tartana, mint .nost, mikor a polgáiok teherviselő képesse­ge legyengült és mikor a kivételes állapotok ■fokozottabb követelményeket állítanak a vá­rosok vezetői elé. A városok jövedelmi lor- lásai már majdnem kimerültek, viszont olyan szükségletekről kell gondoskodni- amelyekre az előző években még nem is gondolt senki. Itt van például a katonai szolgálatra bevo­nultak családtagjainak segélyezése és a pol­gárság életbiztonságát szolgáló légvédelmi fe­dezékek építése. Mindkettő olyan fontos szük­séglet, amelyet feltétlenül rendezni kell. A lehetőségek azonban mérsékeltek. Uj bevételi lorrásokat a közterheik emelése nélkül nem lehet előteremteni s igy nincs más megoldás, mint az, hogy a közterheket emeljék. 16 MILLIÓ LEJES KIADÁSRA KELL FEDEZETET TEREMTENI Ezért nehéz helyzetben vau Kolozsvár vá­ros tanácsa is, mert a tényleges helyzetnek megfelelő költségvetést a közterhek feleme­lése nélkül még akkor sem lehet elkészíteni, ha azt a legnagyobb takarékosság jegyében állítják össze. Dr. Bornemisa Sebastian pol­gármesterről közismert tény, hogy a város kiadásait a legalacsonyabb színvonalra szorí­totta le. Minden felesleges kiadást törölt az idei költségvetésből, az egyes ügyosztályok által előirányzott beruházási tételeket kímé­letlen szigorral törölte és mégis közel tizen­hatmillió lej fedezetlen, nmi annyit jelent, hogy ezt az összeget a föld alól is elő kell teremteni, mert a katonai szolgálatra behívót- tak nélkülöző családtagjainak segélyezéséről és a város polgárainak életét biztositó légvé­delmi építkezésekről van szó. Magasabb ál­lamérdekekre való tekintettel, ebben az év­ben Kolozsvár város a katonai szolgálatra be- Livottak családtagjainak segélyezésére nyolc, légvédelmi fedezékek épitésére hét és fél­millió lejt kell felvegyen a költségvetésbe. Tavaly még senki sem gondolt arra, hogy ilyen szükségletek felmerülhetnek s most a jövő évi költségvetés összeállítása során en­nek az összegnek fedezetéről feltétlenül gon­doskodni kell. BORNEMISA POLGÁRMESTER ^ f\ ' NYILATKOZATA A költségvetés összeállitásáról beszélgetünk dr. Bornemisa Sebastian polgármesterrel. Kérdjük, elkészült-e már a költségvetés és annak végösszege mennyit tesz ki. — Csak nagy körvonalakban, de a legna­gyobb takarékosáig jegyében kcs/üll el a va­ros költségvetése - mondotta a polgármes­ter — és azt néhány, nap alatt összeállítjuk, majd jóváhagyás végett a királyi helytartó­sághoz felterjesztjük. Sajnos, minden taka­rékosság ellenére sem sikerült olyan költség­vetési tervezetet összeállítanunk, hogy a be­vételi es kiadási tételek eg) önsúlyban legye­nek. Olyan összegeket kellett felvennünk ez. évben a város költségvetésébe, anieivek a múlt évi költségvetésben nem szerepeltek s ezek mind olyanok, amelyeknek megoldását nem lehet elhalasztani, hanem azonnal kell intézkedni. Ezek között a tételek között van a katonai szolgálatra bevonult kolozsvári la­kosok családtagjainak segélyezése, ami hoz­závetőleges számítás szerint legalább nyolc­millió lejt tesz ki, nem különben a légvédel­mi fedezékek építése, amelyek a mérnöki hi­vatal előirányzata szerint hét és félmillió lejbe kerülnének. Ezeket a kiadási tételeket csuk a közterhek emelésével tudjuk fedezni, | mert a város más természetű jövedelmi for­rásai már kimerültek. ÚJABB VÁROSI KÖZTERHEK — Nem találtunk más megoldást tehát, mint azt. hogy az eddig hét és fél százalékban megállapított községi pótadót tiz százalékra, vagyis hu­szonöt százalékkal felemeljük-. Azt jelenti ez, hogy az állam által, az állami adóval együtt beszedett községi adó, amelyet mi az államkincstártól ..cota adiţionala1' cí­men veszünk fel. mérsékelt arányban emel­kedni fog. Ez azonban még korántsem fedezi a kiadási többletet s csak a katonai szolgá­latra behivottak családtagjainak segélyezését fedezi. — Hátra van még a légvédelmi fedezékek építésének a kérdése. Mi megkísérel jük e kérdés megoldásának elhalasztását az erre il­letékes tényezők előtt. Ha azonban ez nem sikerül. arra fogjuk kérni a kormányt, hogy egy egyszakaszos törvénnyel engedje meg. mi­szerint a villany fogyasztókat az elhasznált áram után kilovattonhént két lej fogyasz­tási adóval terheljük meg. Ezt az adót a villamosüzem szedné be a vil­lanyszámlával egyidőben és azt nekünk utal­ná át. Tisztában vagyok azzal, hogy a köz­terhek emelése rendkívül háládatlan, de eze­ket mi csak átmenetileg emeljük, mindaddig, amig arra feltétlenül szükség van. Ha a je­lenlegi helyzet megváltozik és a kivételes ál­lapotok megszűnnek, azokat azonnal törölni fogjuk és a községi illetékeket a szükséglet mérvének megfelelően leszállítjuk. Tűzifa-hiány ICnlozsváron Napok óta csak minimális mennnyiségben lehet vái*o- j sunkban tűzifát vásárolni. — Hogyan emelkedik 5600 ; lejről 11 ezer lejre egy vagon fa ára KOLOZSVÁR, március 6. j Az idei kemény tél minden elkép- | zelést felülmúl. Ilyen hosszú, kegyet­len hidegre senki sem számított. A gondos családfők és a hivatalfőnökök, akik egész tél­re beszerezték a tűzre valót, csalódtak szá- mitásaikban. meri az április közepéig elegen­dőnek vélt fűtőanyag a nagy hideg következ­tében már február végén elfogyott. Az el- i mult héten azon vették magukat észre az em­berek, hogy az egész téli fűtésre szánt tűzifa elfogyott a fáspincékből és a kamrából és kénytelen-kelletlen megindultak fát venni. Tűzifa viszont nincsen városunkban. Megtör­tént az az érdekes eset, hogy Kolozsvár városa, amely erdős vidéknek a kellős köze­pén fekszik és nagyszerű vasúti összeköttetése van. a hideg tél kellős közepén — mert mint a2 időjárás mutatja, nem mondhatjuk azt, hogy a tél végén vagyunk, — fa nélkül ma­radt. HAJSZA A TŰZIFA UTÁN Csütörtökön hiába járták az emberek a fa- kereskedőket. fát nem lehetett kapni sehol. — Sajnálom nincsen fám, — mondta a fa­kereskedő az érdeklődőknek — tessék talán holnap, vagy holnapután, esetleg a jövő hé­ten próbálkozni. Pénteken valami kevés tűzifa érkezett a városba és ahogy megjött, már szét is kap­kodták. Délutánra ismét tűzifa nélkül állott a város. Szombaton megint jött egy kevés, de egynapi szükségletet sem tudott fedezni. Va­sárnap ismét kisebb famennyiség futott be városunkba. Hogy mennyi, arra jellemző, hogy a 70 kolozsvári fakereskedőnél nem^ le­hetett hétfőn reggel összesen 15 vagon fát kapni. Hétfőn tovább tartott a bucsujárás a tűzi­fáért. öl-fát egyik kereskedő sem adott el, hanem mindent felapritottak. Az apritott fá­ért egész nap könyörgés folyt. — Kérek 10 mázsa fát hazakiildeni, de még a délelőtt folyamán, — kezdte reggel a naiv vevő a fakereskedőnek, a jó vevőt jel­lemző fölénnyel. — Sajnálom nagyon, — hangzik a válasz, — de ma már rendelést sem tudok felvenni, tessék talán holnap újból megpróbálni. Voltak vevők, akik dühösen otthagyták megszokott fakereskedőjüket é3 elrohantak másikhoz, majd harmadikhoz, tizedikhez, de mindenkitől azt kapták válasznak, mint az elsőnél: fa nincs, tessék talán holnap próbál­kozni. EGA' MÁZSA FA A LEG­NAGYOBB TÉTEL A vevő, aki az első fakereskedőnél még fölényes volt, hiszen a pénzéért akart vásá­rolni, végigfutotta a fél várost fáért és nem kapott, bűnbánóan visszatért megszokott fa- kereskedőjéhez és a régi összeköttetésre hi­vatkozva, alkudozni kezdett, hogy kevesebb fával is megelégszik és a végén boldog volt, ha egy mázsát kaphatott. Voltak fakereske* dől», akik arra az alapra helyezkedtek, hogy .i meglévő lal igazságosan osztják szét, jut.* som mindenkinek, akinek szüksége vau rá és 50 kilónál nagyobb mennyiségeket nem adtak ki. Ezek is egy.két óra alatt kiárusí­tották készletüket és most várják a szeren­csét, hogy holnap esetleg megint befut né­hány vagon fájuk. MIÉRT DRÁGA A FA ÉS Ml AZ OKA A TŰZI KAIM AN VN AK? !!( s/il ge 11 ii iik f ak e re ■ k e d ok I, el. ők elhárí­tanak maguktól minden felelősséget. Hangoz­tatják. hogy gondos kereskedők, akik idejé­ben megrendeltek az. árut és ha mégsem ér­kezett meg, üzért ok nem hibásak, sem az. taternielö eég. hanem az. óriási havazás, amely akadályozta a közlekedést, vagy pedig a vagonhiány. Ezután az. árakra terelődik a szó. A keres­kedők azt a vadat is elhárítják maguktól, hogy ők drágítanák a fát. Érdekes módon mutattak ki. miképpen lesz egy vagon 5600 tejes fából 10.320 lejes fa. Ebbe a 10.320 le.j- lie azonban még a fakereskedők nyeresége nincs beleszámítva. \ költségek, amelyek az 5600 lejes vagon fát terhelik, olyanok, hogy azokban kételkedni nem lehet, mert valódi költségek. Ezek szerint egy 10.000 kilogramos vagon fa ára ab termein <600 írj I Un-z hoz zajön 2335 l«'j a vamiti s/állitá-éi t. 4L lej .» számlábéi) « gél t, 16 lej a városi érték adóilb • ték, a CFR aviz bélyege 5 lej, apadás, hul­ladék 210 1« j, kirakás és «I«/« s költség« 132 le.j, raktárba való kzállitá- 500 lej, a fa fel­vágása és felhasítása 600 l« j, szállítás « fo­gyasztóhoz 400 lej. így a fa 0046 lejbe kerül. Az. árnzsora elleni törvény alapján a kere ­kedő itt még hozzáöilleti a költségeit (adó, liázbér) 471 lej, igy a fa 10.320 lejbe kerül, plus a megengedett 10 százalékot haszon. Mire a fa a fogyasztóhoz kerül, csillagászati magasságig ért «*I az. ára. A í«-nli kimutatá-t nem ;i kercske<l<’»k állították össze, hamm az. árvizsgáló bizottság ismert el ennyit < s e/en alapon <-gv öl bükkfa árát 1650 lejben, egy mázsa tűzifát 105 lejben, a bántott fa, vagy gyertyán fa mázsáját pedig 120 lejben álla­pította meg. Ezrk az árak a csökkent jöve­delmű fogyasztók számára irtózatosan maga­sok és nemcsak a proletárházakban, hanem az úgynevezett polgári házakban is csak a legtakarékosabb fűtés lolyik emiatt. A kül­városokban az úgynevezett kilós fa még drá­gább és a szerencsétlen proletár, aki „öl­fát“ vesz. azaz az ölében viszi haza a in'; ­vett 5, vagy 10 kilót, 132 lejt fizet mázsá­jáért. tfgtfdeimi Grál Köteles szervem! valamenniji isKola, Ipari es hcrcsüíctieürai vállalat es szaHeguesiiiet KOLOZSVÁR, március 6. A városi tanács 1940. március 4-i kelte­zésű, 403. száiuu közleménye, melyet dr. Bornemisa Sebastian polgármester és Stefan Popa a MONT iroda vezetője irt alá, vala­mennyi állami, megyei és községi közintéz­mény, líceum, közép- és elemi iskola, ipari és kereskedelmi vállalat és intézet, társaság és egyesület, mint az orvoskamara, ügyvéd- kamara, mérnöki testület tudomására hozza, hogy a terület passziv és aktiv légvédelmére vonatkozólag a Hivatalos Közlöny 1939. március 6-án megjelent 55. számában közzé­tett törvény értelmében kötelesek passziv védelmi órát szervezni a tisztviselők, tanu­lók a személyzet, a munkások és családtag­jaik, valamint a fentjelzett egyesületi tagok kiképzésére. E tanfolyamok kezdetét Írás­ban kell bo"v bejelentsék a városi tanácsnak (MONT iroda), feltüntetve a jogosított ki­képzők nevét, akik a központi kiképzésben résztvettek, valamint a kiképzési programot és a napokat, melyeken tartják. Bármilyen felvilágosítást a MONT irodától (városháza, 1. cm 1. szoba, telefon 1207.) kell kérniük, A lakosságnak a 7. szakasz kereteibe nem foglalt többi részét a városháza által a tör­vény 11. szakasza értelmében közigazgatási kerületenként szervezendő passziv légvédel­mi óra keretében fogják kiképezni. A város­háza által szervezendő tanfolyamokra jelent­kezni kötelesekkel a helyi lapok utján ide­jében közölni fogják a tanfolyamok idejét és helyet. Módosították a büntetőtörvénykönyv 484, szakaszának a méhmagzat orvosi eltávolí­tására vonatkozó inlézkodásait Ezután sürgős orvosi beavatkozás szüksége esetén is ügyészségi meghatalma• zást kell kérni. — Az orvosi kérelem beérkezése után a soros ügyész 6s a törvényszéki orvos azonnal a helyszínre szállanak ki. — Életveszély esetén már végrehajtott műtétnél a sürgősséget utólag állapítják meg. KOLOZSVÁR, március 6. Az uj büntetőtörvénykönyv 484. szakasza külföldi modern intézkedésekhez hasonlóan, bizonyos esetekben megengedi, hogy a méh­magzatot orvos eltávolítsa. Ezeket az esete­ket a 484. szakasz 1. és 2. pontja világosan felsorolja. Az 1. pontban arról a végszükség­nek nevezhető esetről van szó, mikor az anya élete veszélyben van, vagy a terhesség a már meglévő betegséget súlyosbítja és nincs más mód a veszély elhárítására. A 2. pont arról szól, mikor a szülők közül egyik elmebajos éa biztosnak tekinthető, hogy a bajt a gyermek örökölni fogja. Amennyiben tehát az orvos a műtétet ezekben az esetek­ben alkalmazza, nem lehet bűncselekményről szó. Ami pedig a felsorolt esetekben köve­tendő eljárást illeti, a tÖrvéuy az orvosi be avatkozás szükségességének feltételeit elté­rően szabályozza. így a 484. szakasz 1. pont­jában megjelölt életveszély fennforgása ese téli az orvos minden előzetes formalitás nél­kül végezhet műtétet, csupán arra van köte­lezve. hogy az esetet 3 nap alatt bizalma­san, Írásban az ügyészség tudomására hozza. Minden más esetben szükség van az ügyész­ség előzetes felhatalmazására, mely egy or­vos bizonyítványa, vagy orvoskonzilium véle­ménye alapján készül. A magzateltávolitás eseteinek nyilvántar­tása #©rán az igazságügyminisztériumban megállapították, hogy az ilyen műtétek szá­ma igen nagy iaz ország egyes vidékein s ez­zel kapcsolatban a gyanú az, hogy könnyen lehet orvosi bizonyítványhoz jutni, ami a mű­tétek számának emelkedését okozza. Az igazságügyminiszter ezért úgy döntött, hogy a 484. szakasz intézkedéseit a következőkép­pen módosítja: Nein képez bűnös magzatelhajtást a ter­hesség műtéti utón, orvos által történt meg­szakítása, amennyiben erre az ügyészség elő­zetes engedélyt ad. Az ügyészség előzetes en­gedélye tehát minden esetben — életveszély esetén is szükséges. Az ügyészség viszont csupán a következő esetekben adhat engedélyt orvosi beavatko­zásra: 1. Ha olyan életveszélyről van szó, mely másként el nem hárítható. 2. Ha a terhes­ség a nő betegségét súlyosbítja és életét veszélyezteti s nincs más mód a veszély el­hárítására. 3. Ha a szülők egyike elmebaj­ban szenved és bizonyosra vehető, bogy a születendő gyermek is elmebajos lesz. Az ügyészségi engedélyt az orvos kérésére adják ki a következő szabályok betartásával: Az 1. pontban megjelölt esetben az orvos kérelmének beérkezése után a soros ügyész és törvényszéki orvos, vagy helyettese kísé­retében nyomban megjelennek a terhes nő lakásán és csak abban az esetben adják ki az engedélyt, ha az ellenőrző orvos a jelentke­ző fenyegető veszélyt megállapítja. Abban oz esetben, ha rendkívül sürgős esetről van szó és nem lehet bevárni az ügyész és a törvény- széki orvos érkezését, az orvos előbb is el­végezheti a műtétet, melynek szükségessége utólag nyer megállapítást. A 2. és 3. pontban megjelölt egyéb esetek­ben az orvos kérelméhez kórházi orvosi bi­zonyítvány vagy orvoskonzilium nyomán ki­adott bizonyítvány csatolandó. Az orvoskon- ziliumban a műtét végzésére vállalkozó or­vos és legalább egy olyan orvos vesz részt, aki specialista orvosa a kérdéses betegség­nek, vagy legalább ezzel rokon speciális gya­korlatot folytat. Az ügyészség a kérvény vé­tele után ellenőrző orvosbizottságot nevez ki a következő tagokkal: a törvényszéki orvos vagy helyettese, egy olyan orvos, aki a mű­tét indokául szolgáló betegség speciális or­vosa, vagy ezzel rokon speciális gyakorlatot folytat és a városi vagy megyei tiszti fő­orvos. A bizottság tagjai részletes vizsgála­tot folytatnak és analízist vagy bármely más módot javasolhatnak a kérdéses betegség fokának megállapitására. A bizottság Írásbeli indokolt jelentést készít az ügyészség szá­mára. Az ügyészség titkos jelleggel kezeli az ira­tokat mindaddig, amig nem érkezik bűnügyi feljelentés arról, hogy bűncselekményt kö­vettek el a műtéttel kapcsolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents