Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-30 / 73. szám

Népközüssécp IciáSiifós Volt. alkalmunk elegendő, hogy meg­dicsérjük a Magyar Népközösség buka­resti tagozatát. Hála istennek. A legne­hezebben szervezhető területen, mint u: egyik legsikerültebb népközösségi mel­lékhajtás virul Papp Béla dr. kitűnő ve­zetésével. Egyre több szétszórt és tájéka zatlanul álló magyart szives szeretettel tessékel be. hogy igy az állami és népi hűség szolgálatában kenyérkereső mun­kájában támogassa, továbbá lelki és szel­lemi kötelességek ápolására nevelje. Köz­tudomású, hogy a világ minden fővárosa ban egyaránt nehéz dolog az idegenből betelepült elem gyökéreresztése, de akkor is, utána milyen vigasztalan elkülönült­ség és keserű magány leselkedik minden­kire, aki valamely közösség felé. nem lel szerencsés utat. A Magyar Népközösség fővárosi tagozata elébe megy a vándo­roknak; összetoborozza és megismerteti egymással a beszivárgó kisebbségi testvé­reket, megsegíti őket az életküzdelem le­folytatásában, gondoskodik részükre kö­zösségi otthonról, alkalmat ad nekik a közéletben való részvételre ellátja őket szakosztályai révén a művelődési tovább­képzés eszközeivel és az ingyenes jogi vagy or vosi segítséggel. Természetesen könnyebb szórakoztatásra is gondol: a fővárosi helyzetben, anyagi okok miatt, sok ember maradna földerülés nélkül, ha nem segítené rá valamely közösségi fi­gyelem és gondoskodás. Ismételten megemlékeztünk róla, hogy a fővárosi tagezat mostanság nagy fába veti fejszéjét és oly módon, hogy minden dicséretre és minden támogatásra érde­mes. Nagy háziipari kiállítási és vásárt óhajt rendezni és ezt május 9-én megnyit­ni. A főváros megértő közönségének be akarja mutatni és az olt élő nagyszámú magyarság összegyűjtésével fel akarja frissíteni emlékezetében egész Erdély há- zimüvészetét. He jövedelemhez is akarja juttani a kiállítókat. A cél nemcsak er­kölcsi, hanem gyakorlati szempontból egyformán dicsér elremélt ó. A fővárosi közönség, mely a salát nagyszerű népmű­vészetének lelkes kedvelője és fogyasztó­ja, a régebben hazulról elkerült magyar­ság, melynek illik visszaemlékeznie házi- iparára, a külföldi képviseletek és ide­genforgalmi elemek, akik mindenütt és minden érdemes népművészeti, teremtés iránt felébredt divatot követik, végül a szép látnivalókra minden célzattól füg­getlenül hajlamos szemlélődök megisme­rik majd azt a kétségtelenül érdekes és értékes világot, amely a kiállítási anyag­ban rejtőzik és belőle kedves nyíltsággal föltárul. Aztán . .. miszerint megnyilvá­nul a komoly érdek a népi munka kü­lönlegessége iránt, természetesen feléh- ted a vásárlási kedv is, mert a gyűjtő, vagy rászorult emberek megveszik a né­pi képzelet segítségével megmunkált szép, jo és tartós iparcikket, amelynek eszté­tikája érdekesen színezi az otthont, jó anyaga pedig a gyakorlati élet szolgála­tot. kitünően elvégzi. De nyílt kapukat döngetünk. Mindenki tudja, a „népművé­szet Romániában és igy a háziipari kü­lönlegességeiről híres Erdélyben — há- ' um nemzetiség különleges vagy egymás befolyásától gazdagított népművészeté­nek földjén — hogy mi ez a háziipar és fz ° népművészet, mi ennek a műve­lődési értéke és fontossága, mi ennek gyakorlati jelentősége. Nem is taglaljuk tovább ezeket az állandó és föltétien közismert és elismert körülményeket. Arra törekszünk egyedülhogy főváro­si szervezett magyarságunk törekvését, megdicsérjük és támogassuk, hogy ki­emeljük e mozgalom helyi értelmét. Na- gyón szép és nagyon helyes, ha államve- kelésünknek, fővárosunk népművészeti dolgában kitűnő közönségének, a külföldi figyelésnek és Erdélyből kiszi­várgott embereinknek bemutatjuk, mire képes a kisebbségi magyar falu. mikor művészi képzelete beleálmodik fonálba, vászonba, fába, vasba. Legyünk rajta, hogy ez a kiállítás nagyszabású alakot és terjedelmet öltsön, nagy figyelmet éb­resszen. és románt, idegent, magyart nagy számban odavonzzon. Sok érdemes kiál­lító jelentkezzék. .4 sajtó ismertesse szor­galmasan ezt a mozgalmat. És támogassa minden magyar, ahogy teheti. Kövesse Báinffy Miklós gróffal az élen számos ma­gyar népközösségi vezér példáját, akik Gróf Teleki Fái magyar miniszterelnök hivatalos látogatást tett XII. Fias pápánál VATIKÁNVÁROS, március 29. (Ratior.) Teleki gróf, magyar minisztereid nők, leánya, magántitkára, a sízeulszéki magyar követ és a követség tagjai kíséretében csütörtök délelőtt hivatalos látogatást tett XII. Pius pápánál a Vatikánban. A kihallgatás délelőtt 10 órától 11 óra 30 percig tartott. A ki hallgatás után Teleki Pál gróf bemutatta a Szentatyánalk kíséretének tag­jait. Ezt követően a magyar miniszterelnök Maglione bíboros államtitkárnál tett látogatást. Délután 1 órakor Magiione bíboros visszaadta a látogatást. Ebből az alkalomból Teleki gróf Maglione bíboros tiszteletére ebédet adott. A légi háború esélyei nyugaton A mai kor hadviselésének az elmúlt őszi lengyel—német háború volt az iskolapéldája, ahol a támadó fél a háború első percétől kezdve valamennyi harci eszközét döntést kezdően harcbavetette, tehát a lengyel föld­re szánt légi erejét is. Ezzel szemben a nyu­gati hadi színhelyen csaknem fél év óta ki­tünően megerőditett állásokban néz egymás­sal farkasszemet a két hatalmas ellenséges tábor, csak a Senki földjén folytak jelenték­telen harcok és a légi erők működése a szá­razföld felett csak a földerítésre szorítko­zott. Az okokat ismerjük: az egyik fé’l a kö­zeljövőben állítólag egyáltalában nem szán­dékozik támadni, a háború kezdetén pedig egészen bizonyosan egyik fél sem volt még műszakilag, arra felkészülve, hogy az ellensé­ges erődövet áttörje. Óriási mennyiségű leg­nehezebb lövegekre és lőszerre lett vdlna szükség csak ahhoz is, hogy valamelyik fél az erődrendszernek egy részét lerombolja. A inig ez a mérhetetlen anyag el nem készül, a két fél szinte hallgatólagos megegyezéssel nem zavarja légi erőivel a másik fél) hadi ipari munkáját, saját gyári üzeme érdekében. Mindkét fél reméli, hogy túlszárnyalja ellen­felét a hadianyagversenyben. Mihelyt azonban valamelyik fél már elég erősnek érzi magát a támadásra, a légi har­cok is eddig még nem látott méretben fog­nak megindulni. A Sági felderítés és légi uralom A légi erők szerepe az erődítési hálózat ellen közvetett és közvetlen lehet. A közvetett feladatokhoz tartozik elsősor­ban az ellenséges állások és a csapatelhelye­zések pontos felderítése, az időnkénti válto­zások ellenőrzése, állandó nyilvántartása. Mert a támadó e fontos adatok alapján tud­ja csak nehéz tüzérségének feladatait meg­szabni, a tüzérség pedig hosszas belövés nél­kül, különböző bemérési módszerek utján a romboló tüzelést előkészíteni. A változások a támadó tüzérség fei'adatait kiszélesíthetik, a védő előtt pedig a változások, mégha ezek leplezettek is, elárulhatják a támadó szán­dékait. A légi földerítés már eddig is folyamatban volt. A fényképező eljárás már eddig mind­két félnek hasznos adatokat szolgáltathatott, de főképpen az erődök helyzetére nézve és kevésbé a támadó előkészületekre, mert eze­ket a támadó a meglepetés érdekében a leg­utolsó időpontra hagyja. Az ilyen előkészü­letekhez tartozik a támadó nehéz tüzérség és lőszerének készenlétbe helyezése is. A tá­madó ugyanis nem épithetett már békében annyi bombamentes ütegállást, amennyi a tá­madás előkészítéséhez szükséges. A támadó ütegállások nagyrészét tehát a támadónak rögtönözni kell a legszükségesebb földi mun­kára szoriíkozva. Hasonlóképpen a védő is kénytelen lesz nagy tüzérségi összpontosítá­sokat előkésziteni. A téli időszak különösen értékes volt az erődökre vonatkozó adatgyűjtésre, mert a hófedte terület legkisebb árnyalatai, a kita­posott utak, a meredekebb falak, stb. lelep­lezik a lombdus évszakokban elrejtett erő­dök titkait. Éppen ezért a támadónak érde­kében állott, hogy a komoly előkészületeket és igy a támadást is lehetőleg tavaszra, a lombozat kifejlődésének idejére hagyja, inert igy szándékait jobban el tudja titkolni és a támadó tüzérség állásait is kevésbé árulja el. A szinleges állásokat ellenben célszerű már korábban megépíteni. Persze, a hadá­szati helyzet gyakran sürgeti a támadást és ez a lombmentes évszakra eshetik, amint ezt a többek között 1916 februárjában Verdun­nél és 1918 márciusában St, Quentinnél láttuk. Valószinü, hogy a támadás előtt mindkét oldalú légi felderítő tevékenység fokozódni fog, hacsak a támadás időpontjának eltitko­lása érdekében a hosszabb ideig tartó, nem feltűnő, folyamatos légi felderítést nem tartja célszerűbbnek. A légi erők legerőteljesebb közvetett fel­adata a légi uralom kivívásáért indított hairc lesz, amely éppen a meglepetés kedvéért egy- i idejüleg történhetik a támadó nehéz tüzér­ség megszólalásával, vagy ezt csak igen rövid idővel előzi meg. Már iá lengyel—német háborúban tapasz­talhattuk, mily nagy mértékben segítette elő a német hadisikereket a légi uralom kivívá­sa a legrövidebb idő alatt. A bizonyára kitű­nő kémszolgálat eredményeképpen a lengyel repülőtereken gyanútlanul nyugvó gépeket a német légi rajok megsemmisíthették, mielőtt még azok a levegőbe emelkedhettek volna, azután pedig a német légi tömegtámadások I a lengyel seregek tervszerű erőeltolódását és a hatásos ellentámadásokat már csirájában elfojtották. A nyugati hadszíntéren mások a viszonyok, de a meglepően támadó fél ott is nagy sikert érhet el a védő szétszórt repülő alapjai ellen. A légi háborúban a támadó fél elméletileg már azért is határozott előnyben van a védő­vel szemben, mert igen nagy túlsúlyt tud létrehozni egymásután a tetszése szerint vá­lasztott irányokban. A védő ugyan több irányból bekerítő, összpontosított ellentáma­dásra indulhat a támadó ellen, de könnyen le is késhet, különösen akkor, ha a támadó gyengébb légi erői az összpontosított ellentá­madásra szánt légi csoportokat magukra von­ják és eredeti útjukból eltérítik. Annak a légi haderőnek tehát, amelyik ellenséges tá­madásnak ki lehet téve, állandóan rendkívül szigorú, éber megfigyelő szolgálatot kell fenntartania. Ahol lehetséges, sok vagylagos rögtönzött repülőállomással kellene rendel­keznie, nehogy a támadó igen nagy magas­ságban repülve biztosra mehessen a repülő alapok megtámadásánál. A Sági erők az ostrom alatt Mihelyt a támadó félnek sikerül a légi uralmat kiverekednie, vagy legalább egyen­súlyban maradnia, sor kerülhet a közvetlen légi feladatokra, a megtámadandó állások el­len. A támadó légi haderő a védő tüzérség ösz- szevonását, tüzelését, még az elhárító tüzér­ség működését is, a védő csapatmozgásait és a lőszer szállítását bombázással és géppuska- tüzzel megbéníthatja. A legközvetlenebb légi támadó feladat az ellenséges állások szétrombolása a legnehe­zebb bombákkal. Hogy ennek a bombázónak milyen lehet a hatása, arra nincsen megcá­folhatatlan haditapasztalatunk. A finn—orosz hadjárat tanulságai nem igazolták be a légi bombázáshoz fűzött várakozásokat. A lengyel —német háborúban ellenben egy-egy óriási — 1 tonnáig érő súlyú — bomba kisebb és közepes betonerődöket teljesen szétrombolt. Éppen úgy, amint lehetséges, hogy a nehéz tüzérség igen nagy távolságra lőhető, az eddigi méreteket messze felülmúló űrméretű és átütő erejű lövedékkel lepi majd meg KISSSNGEfíl SflVÁNVlíO TABLETTÁKKAL A Kis sin géni forró természetes sóiból elő­állítva. TELJESE ÁRTALMATLA a világot, hasonló hatású légi bombák is hoz­hatnak még meglepetéseket. A nehéz tüzér­ség pontos célzása azonban biztositottabbnak látszik. A döntő kérdés mindkét esetben az, vájjon képes-e valemelyik fél ilyen félelme­tes harci eszközöket kellő mennyiségben ide­jében gyártani? Mihelyt az ellenséges állás szétrombo­lása kellőképpen előrehaladott, a légi erők a támadó gyalogságot és harci kocsikat is igen hatásosan támogathatják. A védőállás mögött ejtőernyőkkel leszálló támadó harccsoportok szerepe a finn—orogz háborúban — miként előrelátható volt — szánalmasan végződött és nyugaton sem ke­csegtet eredménnyel. A szándékolt leszálló- helyek bizonytalansága, valamint a leszállt csapatok nehéz vezetése és fenntartása miatt az ilyen művelet csak már erkölcsileg meg­rendült féllel szemben lehet sikeres. Egyébként a támadó fél a támadás minden időszakában valószínűleg csak akkor számít­hat támadó eszközeinek zavartalan hatására, ha a légi uralmát kivívta. Ha ellenben a légi uralmat a védő ragadja magához, akkor a tá­madást már kibontakozásában is meghiúsít­hatja. Addig ugyanis, amig a harc a légi ura­lomért folyik, tulnyomórészben csupán a vé­dő messzehordó tüzérsége lövi a támadó üte­geket, az uralom elnyerése után azonban a védő az alig védett támadó tüzérséget a bom­bák özönével úgyszólván megsemmisitheti. A rögtönzött támadó ütegállások közelében fel­halmozott lőszer felrobbantása is állandó veszéllyel fenyegeti a támadót. A védő légi uralma esetén a támadónak mindama előnye Í9 elesik, amiről előzőleg a támadás végre­hajtása során irtunk. A támadás visszautasításának nem kizáró­lagos előfeltétele a légi uralom. A Maginot* vonal vagy a Westwall kitűnő erődéiben szí­vósan harcoló védő akkor is igen sokáig tart- • hatja állásait biztosított lőszerpótlás esetén, ha a támadó őt légi bombázással egyidőre elszigeteli. A sikertelenül támadó félnél a mai tüzigé- pek pusztító hatása miatt az erkölcsi erő összeomlása alighanem hamarább fog bekö­vetkezni, mint a világháborúban. A levegő­ben is győztes védő minden gátlás nélkül használja ki a helyzetadta előnyöket és siet­tetheti az ellenfél összeroppanását. EJ TANFOLYAMOT NYIT A BÉCSI KERESKEDELMI AKADÉMIA BERLIN, március 29. (Rador.) Arra való tekintettel, hogy a német gazdasági élet egy­re nagyobb érdeklődéssel fordul Kelet- és Délk t leteurópa felé, a bécsi Kereskedelmi Akadémia április 15-én kétéves tanfolyamot nyit fiatal német és délkeleteurópai keres­kedők számára. A ..Délkelet Alapítvány“ ösztöndíjakat fog adni és kirándulásokat ren­dez viszonossági alapon. MAUGHAM: KARÁCSONY Parisban kve 191, Said: Mohamed fve 132. kve 158, Szitnyai: A kegyelmes ur fve 99. kve 132, Knittel: El Hakiin, 430 lap, félbőr 250 lej, stb. Lepageuál Cluj. Postán után­véttel. Kérjeu ujdonságjegyzéket. III ,<v«n,IKUpyL'.- . elvállalták a kiállítás és vásár védnöksé­gét, mert bölcsen tudják, hogy a népi mélységben igy újabb kapcsolatok támad nak, hogy valamennyi nemzetiség nép­művészeiére figyelem esik, hogy a ma­gyarság békés munkálkodásának újabb fejezete nyílik meg, hogy egy fontos ré­teg gyakorlati érdekéről gondoskodnak. Reméljük, hogy a fővárosi tagozatnak ez ! a kezdeményezése is kitünően sikerül. I Nem kétséges, hogy az egyéb szerveze­tek, melyek eddig egy-egy eidélyi vidék népművészetét és háziiparát bemutatták cs vásárra vitték, lelkesen c-s szorgalma­san jognak ezen a közösségi találkozón közreműködni Kívánjuk és segítsük a derék Papp Béláékal, hogy kitűnő igye­kezetük. serény munkájuk, nemes céljuk I a lehető legnagyobb sikert arassa Mind- annyiunknak jót kirónunk vele. Népkö­zösségünknek pedig a jó hatás egyik esz­közét nyújtjuk. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. - w. "

Next

/
Thumbnails
Contents