Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-29 / 72. szám
ânm 3 a & t * Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon îl—09. Nyomda: Str. I. G. Duea No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 11—99. LXi ÉVFOLYAM, 7 2. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatói DR. GROIS LÁSZLÓ PÉNTEK „Mussolininak és Cianonak Teleki magyar miniszterelnökkel u Dana- medence és a Balkán békéiének fenntartása érdekében iotyiatoít eszmecseréié alán az olasz-magyar együttműködés ki fog mélyülni“ „Magyar részről semmi háborús kezdeményezés nem történik, mivel ez az ország nem akar hasznot huzni a jelenlegi európai helyzetből“. — „Németország, Olaszország, Magyar- ország és Jugoszlávia között a súrlódásnak semmiféle lehetősége nincs“. — Az olasz félhivatalos lap megállapításai a római tárgyalások eredményéről. Pirisl heavaioii körükből jelenük, hogy Angiin és Franciaország a norvég vizeken ellenőrzésé fognak ezután gyakorolni RÓMA, március 28. (Rado.r.) A déí< utáni lapok kiemelik, hosjy Mussolini és Ciüno gróf olasz külügyminiszternek a magyar miniszterelnökkel folytatott eszmecseréje után a Dunameden- ce ás a Balkán békéjének fenntartása érdekében az olasz—magyar együttműködés iki fog mélyülni. A „Giornale d‘I talia** szerint Magyard országnak és Olaszországnak tevékenységük összhangbahozatalára irányuló elhatározása természetszerűleg nagy visszhangot keltett Európában. A Du niarnedence és a Balkán, valamint egész Európa békéje az észszerüség és igazságérzet eredménye kell hogy legyen; Olaszország és Magyarország pedig el vannak határozva arra, hogy ezt a békét minden esetleges fenyegetéssel szemben megvédik, ez a fenyegetés azonban semmiesetre sem jöhet Németh ország részéről, amint azt a francia— angol sajtó elhitetni próbálja. Hason- lóképpen magyar részről semmi hábo rus kezdeményezés nem fog történni, mivel ez az ország nem akar hasznot buzni a jelenlegi európai helyzetből az őt érdeklő kérdések megoldása céljából. Magyarország békeakarata azonban nem jelenti azt, hogy ez az ország lemond az említett kérdések megoldás sárók j Ugyanezt lehet mondani a többi európai és balkáni problémáról is, amelyeket— írja a Giornale d‘ítalia —-(reális és igazságos szellemben keli megoldani. A békét ezeknek a nagy' kérdés .veknek rendezése és tisztázása utján lehet megóvni. Ezt a feladatot okosan és mindenki jogának és reális érdekeinek tiszteletben tartásával kell megoldani, Remény van arra, hogy' valameny- nyi dunai és balkáni állam tudatában lesz a jelenlegi történelmi nagyr pillanat jelentőségének és valódi nemzetlj érdekeit Európa biztonságának és fel*« söbbrendü érdekeinek követelményeivel összhangba fogja hozni. A kölcsönös kapcsolatok tisztázása után a dunai cs balkáni államok terme s/.etes és széles alapot nyernek politikai és gazdasági, állandó jellegű együttműködésüknek és nemzeti poíh< fikájuknak valamennyiük érdekében yaló biztosabb alátámasztására. Ez az a feladat — fejezi be cikkét a „Giornale d'Italia“ — amely a duna menti és balkáni államokra vár a tör bérelem jelen pillanatában. BUDAPEST, március 28. (Rador.) Ştefani: Teleki grófnak Mussolinival folytatott megbeszéléséről kiadott közlemény nemcsak nagy megelégedést, de őszinte lelkesedést keltett Magyarországon. BUDAPEST, március 28. (Rador.) A Magyar Távirati Iroda jelenti: A „Pester Lloyd’’ vezércikkében megállapítja, hogy Teleki gróf római Htjával kapcsolatban különböző hírek keringtek a külföldi sajtóban. Mindezek a hírek alaptalanok — hangoztatja a lap, majd igy folytatja: 1. Magyarország egyetlen hatalom befolyási területéhez sem tartozik. Elmúlt az ideje annak, mikor saját hozzájárulása nélkül lehetett határozni Magyarország sorsa felől. 2. Magyarországnak nincs szüksége arra, hogy Olaszország támogatását kérje. A magyar—olasz barátság annyira bensőséges és mélyreható, hogy Olaszország maga sem tűrne olyan helyzetet, melyből kifolyólag Magyarország kényszerítve lenne kérelmezőként jelentkezni Rómában. Olaszországnak sohasem állt szándékában valamely befolyást gyakorolni olyan irányban, hogy Magyarországot ismert igényeinek felhagyására, vagy halogatásra birja. Rómában tudják, hogy Magyar- ország politikája a szó igaz értelmében európai politika, mely egész Európa örködéinek és szükségleteinek megfelelően igazodik. Ezt a politikát Róma megérti és mindenben támogatja. 3. Valamennyi magyar—olasz eszmecsere egyedüli célja a világeseményeknek a közös politika szemszögéből való tanulmányozása. Ez egyébként megfelel a közös béke és épitö politikának. Ez békés politika, békét és olyan építő békét akar szolgálni, mely tartós és szilárd rendre támaszkodik. A római megbeszélésnek ez volt a célja. Ugyanakkor a két ország közötti teljes véleményazonosságot és célbeli közösséget is kihangsúlyozta. A római tárgyalásokról hivatalos közlemény két főponttá RÓMA, március 28. (Rador.) Ştefani: A ,.Tribuna“ hangoztatja, hogy Teleki gróf magyar miniszterelnök római látogatásáról kiadott hivatalos közlemény szövegének kél pontját kell főként kiemelni: 1. Elsősorban figyelmet érdemel az a különösen nagyjelentőségű megállapítás, hogy Németország, Olaszország, Magyarország és Jugoszlávia között a súrlódásnak semmiféle lehetősége nem áll fenn. 2. Olaszország és Magyarország a Balkán békéje fenntartására irányuló tevékenységének összhangbahozatalára vonatkozó kijelentése. Ez az állítás —- írja a lap — annál nagyobb jelentőséget nyer, mivel a hadviselő demol.'rata államok Németország bekerítése céljából a háború kiterjesztésére törekednek, tekintve, hogy sem a nyugati hadszíntéren, sem a tengeri zárlat révén nem sikerült Németországot megtörniük. Nyilvánvaló, hogy a liszály körülhatárolása csak siettetheti a háború végét. Következésképpen Olaszország és Magyarországnak a délkeleteurópai háború kikerülésére irányuló közös tevékenysége Európa felsőbbrendü érdekeinek felel meg. RÓMA, március 28. (Rador.) A „Corriere della Sera“ hangoztatja, hogy Teleki gróf látogatása még jobban megszilárdította az olasz—magyar barátságot. Egyébként az olasz —magyar egyetértés a Közép- és Keleteuró- pát érdeklő kérdéseknek békés megoldására irányuló légkör kialakítását célozza. Németország politikájának azonos alapvető céljai vannak. BELRIN, március 28. (Rador.) A Berliner Börsenzeitung Teleki gróf látogatásával foglalkozva azt írja, hogy a Rómában elhangzott határozott kijelentések hideg zuhanyként hatnak a nyugati hatalmakra, amelyek meg- próbáltáh megnyerni ügyüknek a délkelet- európai államokat. A „Nachtausgabe“ szerint a Duce és a magyar miniszterelnök között lefolyt megbeszélések eredményeképpen Németország, Olaszország és Magyarország között tökéletes az elvi Összhang a Dunamcdence és a Balkánfélsziget békéjének fenntartása tekintetében. A nyugat! hatalmak fenyegetik Norvégiát Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szára: 39. (Dos. 886’ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 210, félévre 480, egész évre 960 lej. C L U J, 1 9 4 o M Á R C I U S 2 9. ,PÂRIS, március 28. (Radar.) Ştefani: Párisi hivatalos körök szerdán este nagyjelentőségű nyilatkozatot tieitek. Kijelentették, hogy „a norvég területi vizeknek a német hajók részéről tör tént sorozatos megsértése után Franciaország és Anglia ezentúl feljogosít* va érzik magukat arra, hogy ezeknek a vizeknek semlegességét a jövőben ne tartsák tiszteletben.“ A nyilatkozat külföldi diplomáciai és sajtókörökre igen mély benyomást tett és hangsúlyozzák, hogy az uj francia —angol magatartásnak a legkomolyabb következményei lehetnek. PÁRIS, március 28. (Rador.) Havas: A „Ce Soir“ című lap hivatalosnak iát szó tot mában iegyzéket köziig amely. szerint a szövetséges hatalmak feljogosítva érzik magukat arra, hogy a norvég vizek semlegességét a jövőben ne tartsák tiszteletben. E tekintetben hivatalos nyilatkozat még nem hangzott el, de francia fel fogás szerint egyenesen tűrhetetlen az a helyzet, hogy Németország állandóan megsérti egyes államok semlegességét. Ezért a szövetségesek a jelek szerint el vannak határozva arra, hogy ezeken a vizeken ellenőrzést fognak gyakorolni. PÁRiS, március 28. (Rador.) Havas: Az angol haditengerészetnek északi ten geri tevékenysége mesterségesen fenntartott méltatlankodás és elégedetlenség kitörését idézte elő. Viszont a sző yetségesek más többször bejelentett ék} hogy nem engedhetik meg azt, hogy Németország a semleges vizeket mene dékhelyül használja és igy biztosítsa, büntetlenül háborús forgalmút. L'gy, Parisban, mint Londonban, tűrhetetlennek tartják, hogy a német hajók visz-, szaéléseikkcl állandóan megsértsék va lamely állam területi vizeinek semle ge.sségét, ezért a szövetségesek el vannak határozva arra, hogy ők maguk fognak ellenőrzést gyakorolni ezeken a vizeken. Egyes semleges kormányok tétlen magatartása teljesen meghamisította a semlegesség valódi értelmét, A szövetségesek tevékenysége az igy veszélyeztetett egyensúly helyreállítására szorítkozik. Ami az aktiv semlegességet gyakorló államokat illeti, amelyek biztosítani tudják semlegességük tisztelet- hentartását, a francia és angol álláspont csak megértéssel teljes lehet. „A NE/HÉTKÖZI JOG ÉS A SEMLEGES ÁLLAMOK ÉRDEKEINEK CINIKUS SEMMIBEVEVÉSE“ — MONDJÁK BERLINBEN BERLIN, március 28. (Rador.) Hivatalos körök a következőket közlik: Berlini politikai körökben mindinkább terjed. az a meggyőződés, hogy a nyugati hatalmak a háború menetének fokozását a semleges államok elleni terrorcselekmények által akarjál: elérni, amire katonai és diplomáciai sikertelenség következtében népciJc körében állandóan növekvő elégedetlenség kényszeríti őket. Német körökben errevonatkozólag Reynaud rádióbeszédére hivatkoznak, aki iigv nyilatkozott, hogy a nyugati hatalmak diplomáciai sikerei a katonai győzelem előtt elsősorban harcikocsik számától és egyéb hadianyag és felszerelés mennyiségétől függenek. Ezekben a körökben a .,Temps“ szerdai számában megjelent, hirt is emlegetik, amely „illetékes forrásból“ azt jelentette, hogy a nyugati hatalmak a jelenlegi körülmények között feljogosítva érzik magukat arra, hogy a norvég területi vizek függetlenségét ne tartsák többé tiszteletben. Politikai körökben hangoztatják, hogy a nemzetközi jog és a semleges államok érdekeinek e cinikus semmibevevése, amely már kezdettől fogva jellemző volt az angol—francia háborús módszerekre, olyan gondolkodás- módra mutat, amelynek el kell tűnnie Európából. ÖT NÉMET REPÜLóÉGPET LŐTTEK LE AZ ANGOLOK A NYUGATI HADSZÍNTÉREN LONDON, március 28. 'Rador.) A Reuter jelentése szerint kedden az angol légi erők nagy győzelmet arattak a nyugati hadszíntéren, ahol öt német repülőgépet lelőttek, sőt valószínűleg ezenkívül még keltőt is megsemmisítettek. Kedden háromizben volt légi harc. Reg* gél, délután és este. A biztosan lelőtt repülő* gépek Messerschmidt-tipusu gépek voltak, valószínű, hogy ezeken kívül még egy Messer- J sclunidt- és egy Dornier-tipusu gépet is lelőttek az angolok. Egy ujzélandi repülőtiszt gépe, aki mióta megérkezett a hadszíntérre, j már öt repülőgépet lőtt le, súlyosan megsé* riilt és lezuhant, a tisztnek azonban sikerült ejtőernyő segítségével megmenekülni. TÖRÖKORSZÁG ÚJABB KATONAI INTÉZKEDÉSEKET TESZ ISZTAMBUL, március 28. (Rador.) Reuter: A török hadkiegészítő parancsnokságok bizottságai április 1 és 19-ike között valameny- nyi 24—43 éves török tartalékos katonai helyzetét felülvizsgálják. A taralékosokat nem hívják be katonai szolgálatra, hanem csak abból a szempontból vizsgálják meg őket, hogy szükség esetén alkalmasak-e katonai szolgálatra. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon)
