Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-29 / 72. szám

I

//£

îti

ilt

n

a

züt

Mi

nu

mi

re

g*

iri

ks

le

m

Üt

Ei

bt

re

U

Sí

ki

7Á

u

Ti

TG

B

i r

n

í*

a

! c a

i.

s

' a

Î

ELLENZÉK

7 0 7 0 március 217

II! irgen feli ét eí ekei kell íel jesi- feni a gdz^édefimí eszközöket

árusító üzleteknek?

_-- . *»\

A légügyi minisztérium közlemény©

(ILI .1 (KOI.OZSN ÁR), március 28.

A légiig\i <•> tengerészeti minisztérium gá/\ édelm i osztályúnak igazgatósága közit'- monyt adott ki a gúzvédelmi eszközöket árusító üzletek létesítésének feltételeiről. Ft a közleményt a kolozsvári polgármesteri hivatal MÓNI ügyosztályának felkérésére az alábbiakban ismertetjük:

V légvédelmi eszközökkel es szerekkel vait» kereskedés a következő feltételek alapjait történhetik: Kollektiv eégek vezetését csak olyan személy vállalhatja, aki fel van jogosítva egyéni cég vezetésére. Egyéni cég vezetésére csak az jogosult, aki eleget tett katonai kötelezettségének és megfelel az \AT törvény 8. szakaszában foglaltak követelményének, azaz elvégezte a MÁM által rendezett tanfolyamot és ott ..jó“ eredménynyel jelzett bizonyítványt nyert. Törv.uyszé* kileg bejegyzett cég kell legyen. Csak olyan anyagokat árusithat, amelyet a MÁM gázvédelmi igazgató ága engedélyezett.

Azok a helyiségek, amelyekben a gázmaszkokat őrzik, a következő feltételeknek kell megfeleljenek: Ha emeletes házban van. ne legyen a legfelső emeleten, úgyhogy padlás ne legyen felette, nehogy az anyagok ki legyenek téve az időjárás viszontagságainak. Ezek a szobák deszkával kell legyenek kibélelve és ablakait deszkafedőkkel, vagy át nem látszó függönnyel kell legyenek ellátva, hogy megvédjék az anyagot a napfény közvetlen behatásától. A szobáknak teljesen szá- razaknak kell lenniök, hőmérsékletük pedig plusz 4 Celsius foktól plusz 26 Celsius fokig váltakozhutik. A maszkok a íaltoi legalább lélinéterre es a kal\ hatol legalább másfél méterre kell hogy legyenek elhelyezve.

\ légvédelmi eszközöket árusító üzletek fel kell hogv legyenek szerelve: arcmerö készülékekkel. valamint a gázinas/.k szűrőkészülékének légzési zavarait ellenőrző készülékekkel. hogy az illető arcnak megfelelő, ellenőrzött gázmaszkot árusíthassanak a vevőknek. Azok n helyiségek, ahol a gázvédelmi eszközöket tartják, tűzvédelmi védőeszközökkel kell legyenek ellátva és ezekben a helyiségekben tilos bármiféle más anyagot tartani.

A légvédelmi szereket árusító üzletek kötelesek kifüggeszteni minden olyan közleményt. amelyet a M. A. M. gázvédelmi igazgatóság adott ki.

A légvédelmi eszközöket árusitö üzletek képesítésére szóló engedélyeket a M. A. M. gázvédelmi igazgatósága adja ki a kérvény és a fent említett igazoló okiratok alapján. A kéréseket a tartományok légvédt 'mi bizottságai kell hogy ajánlják és az engedély elnyerése esetén az üzlet feletti felügyeletet az a MONT-iroda gyakorolja, amely a kérést elfogadásra ajánlotta. A légvédelmi szerekkel foglalkozó üzletek az A. A. T. törvény 5. szakasza értelmében a M. A. M. ellenőrző szervei alá tartoznak és kötelesek a gázvédelmi igazgatóság rendelkezéseit betartani. A törvényes rendelkezésektől való bármilyen eltérés az üzlet engedélyének visszavonását vonja maga után.

fl legfőbb ipari baleset bétfőn és szombaton történik

a korai és késői órákban

Érdekes adatok azipari balesetek területéről, — Legfőbb baleset történik a faiparban, bányákban, az építő- és gépiparban

CLUJ (KOLOZSVÁR), március 28. '

Mindenkit érhet baleset! — mondja egy j szólásmondás és köztudomású, hogy az ilyen mondások mindig igen sok igazságot tartalmaznak. Amióta a gépek és különféle találmányok életmódunkat átalakították, azóta a balesetek száma rohamosan emelkedik. Egészséges, munkabíró emberek serege pusztul el igy váratlanul, mások meg rokkanttá válva, családjukkal együtt nyomorba jutnak. I A balesetek nemcsak gyászt, testi, lelki szén- j védést, hanem igen sok kárt okoznak. Gé- j pék, berendezések rongálódnak meg, gyárte- lepek égnek le, milliókba kerül a sebesültek j kórházi ápolása, rokkantak, özvegyek, árvák eltartása.

A balesetek igen jelentős része a munkahelyeken történik. Ez a körülmény nagy gondot ad az államoknak, amelyek minden eszközzel igyekeznek megelőzni azokat. A napokban a romániai Társadalombiztosító központja is ismertető füzetet adott ki, amelyben hasznos tanáccsal szolgál mindenkinek, hogy milyen módon lehet megelőzni és elkerülni a baleseteket.

IPARI BALESETEKBEN AZ EGYESÜLT-ÁLLAMOK VEZET Munkatársunk a kérdéssel kapcsolatban felkereste dr. Parády Kálmán ismert kolozsvári orvost, a munkásbetegségek szakorvosát, aki behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel és aki a következőket mondotta:

— A munkásbaleseteket felsoroló statisztika kimutatásai szerint legtöbb baleset történik a faiparban, a bányahutákban, az épitő- cs gépiparban. Legkevesebb a világitó és vegyi iparban, az élelmiszer és ruházati iparban. Évente átlag öt balesetet számíthatunk a ruházati iparnál 1000 munkásra és tizszer- annyit a faiparban. Ezer munkás közül 25 —25-öt ér baleset évente a kő, föld, üvegiparnál, a szállításoknál, a vas- és fémiparnál. a papir- és malomüzemekben. Megállapították azt is, hogy az önkéntesen biztosított munkásokat sokkal ritkábban éri baleset, mint a biztosítatlan munkásokat, vagy azokat, akiket hivatalból biztosítanak. A legtöbb ipari baleset az Egyesült-Államokban fordul elő. legkevesebb Németországban és Angliában, általában csak harmadannyi, mint az Egyesült-Államokban.

j

t

i

KÖNNYEBBEN SÉRÜL MEG AZ, AKIT MÁR EGYSZER ÉRT BALESET

— Azt is megfigyelték, hogyha valakit egyszer már ért baleset, az máskor könnyebben sérül meg. Ha valaki gyengébb, gyakorlatlanabb, könnyebben éri súlyos, sőt halálos baleset. A legtöbb baleset hétfőn és szombaton történik, főként a korai és késői órákban, mert a fáradt ember nem vigyáz magára, ezért a késői órákban, főképpen szombaton este már egészen könnyen jár szerencsétlenül. A korai órákban, kivált hétfőn reggel, még nem jött bele a munka ütemébe a dolgozó ember, ezért mozdulatai még bizonytalanok. Ez igen sok esetben szerencsétlenséget okoz. Nők inkább ki vannak téve baleseteknek, mint a férfiak.

— A balesetek elhárítására minden országban számos rendelkezést léptettek életbe. Védőberendezések és a dolgozó tömegek felvilágosításával igyekeznek megelőzni ezeket. A Társadalombiztosító propagandakönyvecskéje igen hatásos módon felel megfennek a feladatnak.

LEGTÖBB ESETBEN AZ ÁLDOZAT OKA A BALESETNEK

— Kimutatták azt is, hogy a balesetek háromnegyed részében maguk az áldozatok voltak okozói saját romlásuknak, figyelmetlenségük által és csak negyedrészben a véletlen, a hibás berendezés. A figyelmetlenséget a fáradtság okozza legtöbbször. Kifáraszthat nemcsak a munka, hanem az üzemben levő pokoli zaj is. A műnk atel jesitmény lényegesen kisebb lármás üzemekben, mint csendes gyárakban. A zaj még az otthonülő családtagokat is idegessé teszi, az otthoniak idegessége káros befolyást gyakorol a munkásra. Jobb a munkateliesitménv, ha a munkás ülve végezheti munkáját, jobb a teljesítménye a sorozatban készült gyártmányoknál, a futószalag alkalmazása által.

A 8 ÓRAI MUNKAIDŐ A LEGALKALMASABB

— Nehéz, vagy veszélyes munkát végzők számára szükséges a munkaidő megrövidítése. Ólom- és gumigyárakban már lementek a napi 4 órai munkaidőre, mert hosszabb munkaidő veszélyezteti a munkások egészségét. Általában a 8 órai munkaidő bizonyult a legalkamasabbnak és az is lehetőleg egyfolytában, rövid megszakításokkal. Hosszabb

megszabitúit elvonja a munkáit figyelmét, kizökkenti munkaköréből és igy könnyebben érik balesetek. Nőknél ti-kintith l krll lenni » természetM/uhta törvényekre, szülés előtt é-> azután egy-egy hónapig szabadságolni kell okét. lla az anya korábban áll munkába, akkut a csecsemők közül kétszer annyian halnak meg, mint rendes körülmények között. Megállapították azt is, hogy kétszer annyi női munkás betegszik meg pl. tiidővészben, mint férfi munkás, vagy hasonló korit, de otthoni foglalkozást ii/.ő háztartásbeli nő. Ijubban a nemi betegségek is erősen terjednek. \ nőket azonban nem szabad a gyáripartéd eltiltani, mert akkor még kimerítőbb háziipari tevékenységre kényszerülnek. Igen érdekes megállapítása az. is a kimutatásoknak. hogy a miinkásnök termékenysége csak egvltarmada az. általános terméken) ségnek.

A gyáraknak, üzemeknek a munkások nyaral I atásáréil és nyári fizetéses szabadságuktól gondoskodniuk kell, hogy a baleseteket és más munkásbetegségeket elkerülhessék. Nagyobb gyűrűzöm ck felismerték annak fontosságát. hogy a munkások táplálkozása és laka-viszonyúi megfelelőek legyenek. Minél nagyobb, szebb, derülteiül lakásban él a munkás, minél jobb a tápláléka, unit.ti ! I<<

érik balesetek es ma-, betegségek. Na ■n/‘ meknél gondoskodtak - / ói ak oz.éihel y tsé gt '.tol altul a ni ti ul. ások kellemesen feladóin'k a napi három félórájukban, amit számukra a munkaidő megenged. Megfigyelték, hogv a szórakozó bel \ iségekh'd ellátott üzemekben ónak félannyi bab -et lordul elő. mint másutt.

IGEN FONTOS A KI MÁZKODÁ . TISZTASÁG

igen fontos a tisztálkodás és a ruha kétdése. A munkásságnak öltöz.őbelyi-égek. mosdók., fürdők kel) álljanak rendelkezésükre, hogy a gyári mocskot a munka olvégez- tével kiá/.tathas-ák magukból é- fii -t-n. ti-/- tan mehessenek haza. Mindezek intézkedések nagyban emelik a testi frisst-éget. a munkateljesítményt és csakis ilyen módon érhető el az a cél, hogy t-gy gyári munkás harminc évi robotolás után is erejének teljében, épen legyen, lla ezeknek a követelményeknek nem teszünk eleget, a munká-ok ereje néhány rövid év alatt kimerül, a munkás áldozata les/, a baleseteknek és a különféle betegségeknek.

Uj rendelettörvéíiy jelent meg a katonai rekvirálásokról

A törvény rószletdsen szabályozza a rekvirálás feltételeit és a tulajdonosok igényelt« —

A Hivatalos Lap közlései

V. jelezel

A REKVIRÁLÁST MEGELŐZŐ MUNKÁLATOK

26. A nemzetvédelmi miniszter abból a cél- | bői, hogy egy esetleges mozgósítás idején ; igénybe vehető dolgok helyzetét megismerje, ( a Hivatalos Lapban meghirdetett határoza- j iával elrendelheti mindazon dolgok össze- 1 Írását, osztályozását és megszemlélését, melyre szüksége van.

27. Városokban és falukban a kijelölt időszakokban következő bizottságok végzik az ország területén az összes rekvirálliató dolgok és lakások összeírását: 1. A városi bízott ság tagjai: A hadkiegészitő bizottság kiküldötte. a primăria képviselője és a lakosságot képviselő városi tanácsos. Nagyobb városokban több bizottság alakitható. 2. A falusi bizottság tagjai: A primar, gazdasági agent, a lakosságot képviselő községi tanácsos, a helyőrség parancsnoka, mint a katonai hatóságok képviselője és a jegyző, mint a közigazgatási hatóságok képviselője. A bizottságokat a belügyminiszter hívja össze.

28. Az összeírásra kerülő dolgok tulajdonosai kötelesek az előbbi szakaszban megjelölt bizottságok előtt a XI. fejezetben jelzett büntetések terhe mellett nyilatkozatot tenni.

29. Miniszteri rendelettel megállapítandó időszakonként az állatokat, állati erő által vont jármüveket, hámokat, mezőgazdasági felszerelést és kerékpárokat osztályozzák és ellenőrzik. Az osztályozást és ellenőrzést a következő tagokból álló vegyesbizottság végzi: a nemzetvédelmi miniszter delegátusa, a pénzügyminiszter kiküldötte, a belügyminisztérium képviselője, a mezőgazdasági kamara gazdamérnök delegátusa és egy állatorvos.

30. Az osztályozást és ellenőrzést bizonyos központokban végzik, hol több község kerül sorra, igy ügyelni kell arra, hogy ne legyenek tulnagy távolságokra. Legalább 8 napj pal előbb kell értesíteni a lakosságot a bi- ! zottság működésének helyéről és idejéről. A j primárok és jegyzők személyes felelősség terhe alatt minden osztályozásra rendelt dolgot bemutatnak.

31. Az osztályozás, ellenőrzés és összeírás során azokat a szabályokat kell alkalmazni, melyeket minden évben a nemzetvédelmi miniszter ad ki. A lovakat aszerint osztályozzák, hogy tüzérség, lovasság, gyalogság, vagy szekerész csapatok céljaira alkalmasak.

32. A dunai és tengerhajózás anyagát, valamint az ország területén lévő folyók szálitó eszközeit a légügyi és tengerészeti minisztérium és a kikötőparancsnokságok segítségével január és február hónapokban írják össze. A gépkocsik összeírását, osztályozását és ellenőrzését a megyefőnökségek, vagy rendőrkveszturák székhelyén speciális bizottságok végzik. A mezőgazdasági felszerié 6ek összeírása, osztályozása és ellenőrzése az illető községben történik. Az értékelést az évenként kiadandó tarifa és jelen törvény végrehajtási utasításában foglalt szabályok szerint kell végezni.

33. Az osztályozás és ellenőrzés során elért eredmény alapján a territoriális parancsnokságok, a csapategységek szükségleteire való tekintettel megejtik a számszerű szétosztást, szem előtt tartva, hogy egy és ugyanazon csapategység ugyanabból a községből kapja a rekvirált dolgokat és csak szükség esetén vegye igénybe a szomszédos községeket. Minden csapategység részére 15—20 százalékos tartalékról is gondoskodnak. A névszerinti elosztást a helyi községi, vagy rendőrhatóság a kérdéses csapategység egyik fel- sőbbrangu tisztjének belegyezésével a helyszínén ejti meg. Az elosztás megejtésével egyidejűleg a csapategységek külön könyvben tüntetik fel az igénybe vehető lovakat és el- 6Ő lábuk patáiba beégetik a csapategység kezdőbetűit és a nyilvántartási könyv számát. A szekereket és hámokat szintén nyilvántartásba veszik. A csapategységek a rekvirá- lási parancsot a katonák behívóparancsaihoz hasonló alakban bocsátják ki. Az igénybe vehető dolgok helyzetében történt változásokat a primáriák és renrdőrbatóságok a kérdéses csapategységekkel nyomban közük. A csapategységek évente 2—3 Ízben az összeirt anyagot ellenőrzik és újból feltüntetik a nyilvántartási számot, ha erre szükség van.

V/. fejezet

A REKVIRÁLÁS FOGANATOSÍTÁSA

34. A rekvirálás elrendelése esetén a hadsereg céljaira osztályozott vagyoni javak birtokosait a primáriák — a helyőrségparancsnokkal és rendőrségi szervekkel egyetértve — felhivják, hogy a megjelölt időben állítsák elő a primárián, rendőrségen a táblázatban feltüntetett összes igénybe vehető javakat, melyekről rekvirálási parancs van birtokukban. A községek és rendőrhatóságok a kimutatásban feltüntetett összes javakat közvetlenül a csapategységeknek adják át a kaszárnya udvarán, ha gyalogos szállitásról van szó. Á'asuton történő szállitás esetén, az átadás jegyzőkönyv felvétele mellett az állomáson történik. A primárok gondoskodnak arról, hogy az állatok tulajdonosai hat napra elegendő takarmányt és abrakot hozzanak, melyről az átvételi bizottság rekvirálási bont fog kiállítani.

35. A rekvirált javakat az átvételi bizottságnak kell átadni, mely minden csapategv- ség és minden berakó állomáson működik. Az átvételi bizottság tagjai: egy aktiv főhadnagy, vagy magasabbrangu tiszt, egy aktiv, vagy tartalékos katonai állatorvos, az illetékes prefektura kiküldötte, a mezőgazdasági kamara kiküldötte és az illetékes pénzügyigazgatóság képviselője. A bizottság ismét megvizsgálja a bemutatott javakat és megállapítja, hogy azok milyen állapotban vannak. Az átvételről jegyzőkönyv készül, vagy rekvirálási bont adnak ki a végrehajtási utasításban megjelölt formában. A primár az illetékes hadkiegészitő parancsnokságon a jegyzőkönyv ellenében rekvirálási bont kér minden tulajdonos számára.

36. A gépkocsik és inetorkerékpárok rek- virálása az előbi 34. és 35. szakaszokban megjelölt szabályok szerint történik, lehetőleg a tulajdonos lakóhelyének megfelelő megyei prefekturán. Gépkocsik, vagy motorkerékpárok átvételekor a bizottság részletes jegyzőkönyvet készít két példányban. Az egyik példányt átadják a tulajdonosnak és megjelölik, hogy a gépkocsit, vagy motorkerékpárt milyen állapotban vették át. Ugyanakkor azt is megvizsgálják: nincs-e ok az osztályozás során megállapított becsérték leszállítására, miután azóta a gépkocsit, vagy kerékpárt használták.

(Folytatjuk.)

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg* választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii, •