Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-03 / 51. szám

ELLENZIK í 0 1 í) ni á r L III * 7. MODERN TANKOK okéletesite ui legveszedelmesebb fegyvereit KOLOZSVÁR, március 2. IIa \ égigolvassuk miinlt'iiuapi újságunkat, u hadi jelentésekben annyiszor olvashatunk: tankról, harcikocsiról, páncélos hadikocsiról, páncélos autóról és s/iínról páncelvouutról és páucclos autók, páncélos osztagok táma­dásáról, hogy véleményem szerint a hadi­technikában kevésbé járatos olvasó már alig tud kiigazodni ezekből, hogy uii az igazi kü­lönbség közöttük. Mindenekelőtt a inai tankok lényegileg nem ujabbkori találmányok, mert több, mint 2000 év előtti időktől a modern korokig ha­ditörténelemben sokszor megtaláljuk ilyen célú és elgondolása harcieszközök, hadigépek nyomait. Csak a legrégebbi időket megemlít­ve, pl. Dnreios hadvezér kb. 2 100 évvel ez­előtt India meghódításában elefántokat hasz­nált arra, hogy ezekkel betörve az ellenség soraiba, ott pánikot keltettek, mert az ele­fántok hatalmas lábaikkal mindent letipor­tak; vagy pedig Hannibál hadjárataiban még az Alpesiben is átkelt hadielefántjaival. Lovak által vontatott hadi-, vagy harciko­csit pedig igen sok ókori nép: babilonok, asszírok, föniciak. perzsák, egyiptomiak, az­után pedig a görögök és rómaiak is hasz­náltak. Ezeket 2, 3, vagy 4 ló buzta, a ko- esi egészben, vagy részben ércből volt, a har­cos ezen a fogaton őrült vágtatással rontott az ellenség sorai közé, mély barázdát hasít­va, pusztulást és halált osztogatva! A perzsák és sziriaiak a hadikocsik gyil­kos hatását még avval is növelték, hogy a kerekekre és kocsiládákra éles. nagy kard- szerii sailókat alkalmaztak, amelyek valóság­gal aratták az ellenséget és borzasztó pusz­títást okoztak. íme, nincs tehát semmi nj a nap alatt, csak a formák, a kivitelezés változott: a lé­nyeg, a cél ugyanaz maradt a legmodernebb tanknál is! Természetesen a mai modern csupa acél harcikocsi műszaki tökéletesség a régebbi hadikocsikhoz viszonyítva. Igazi, modern értelemben vett tankok az 1114—18-as nagy háborúban jelentek meg első Ízben, amikor az angolok vetették elő­ször harcba e monstrumokat, az akkori fran­Hogy az első tankok nagy meglepetést cíg—német fronton. okoztak a németeknek (morális hatást!), ké­rőbb pedig egyebek mellett részben szintén hozzájárultak a német front összeomlásához, ez tagadhatatlan, bár a németek is alkal­mazták a tankot e háború utolsó évében. Pedig milyen primitiv alkotmányok vol­tak az első angol „Catelpillar“-ok, mind­össze 4—6 kilométer utat tudtak megtenni óránkint, vagyis csak kb. a rendes gyalogos ember tempójával mozogtak, ma pedig? A napjainkban ismert leggyorsabb tank az amerikai gyártmányú ,,American Christie úgynevezett hernyótalpon 96 kilométer, e tal­pak nélkül, gumiabroncsu kerekeivel, első- raagu műúton pedig 193 kilométer órasebes­séggel „repül“, kisebb nvilásu árkok felett e nagy sebesség következtében valóban át- suhan, ezért „ugró“ kocsinak is nevezik! [ áthatjuk, hogy milyen óriási volt a fejlődés cs mi a technikai haladás tempója korunk­ban: valamivel több, mint 2 évtized alatt a hat kilométertől cca 200 kilométer órasebes- ségigl Ezt a szédületes műszaki fejlődést, éppen agy. mint a repülőgépeknél, itt is elsősorban a motorok hatalmas, szinte ugrásszerű töké- b tesitése tette lehetővé. Mert a kezelősze­mélyzeten kivül, az emberek után, elsősor­ban a motor a „lelke“ a modern harcikocsi­nak. Mivel ma már a tankoknak és a modern motorizált legkülönfélébb fegyvernemeknek valóságos könyvtára van, ezért egy ilyen cikk keretet alig engednek meg többet, mint hogy >gy kivonatos áttekintést, jobban mondva csoportosítást adjunk az olvasónak; mielőtt azonban erre áttérnénk, rövid visszapillan­tást teszünk az első nagy világháború kezdő evére: vagyis akkor csak kétféle páncélos szárazföldi hadikocsi létezett: 1. könnyebb ráneélozásu páncélautók és 2. a vasúti sine- ken járó nehezebb páncélozásu páncélvona­lok. Ma pedig (ha valaki egyáltalán összeállít­hatna egy ilyen müvet) egyedül csak a lé­tező összes fajta páncélos hadikocsik és mo­torizált ütegek, stb. fényképei — egymaguk- öan minden műszaki leírás nélkül is — alig­ha férnének bele egy lexikonvastagságu ' enyvbo. Úgyszólván minden páncélozva és 'ötórisálva van a mai modern hadseregben! Nézzük bát rövidebb leírását a leejelleg- ’•^tesebb badikocsiknak, hogy mik a legfőbb 'típusok? ]. Motorizált gépfegyverek. Kisebb. 3 vagy A kerekű motoros jármüvek, medvék fegy­verzete rendszerint 1 darab, leefennebb 2 "'•pfegvver. személyzetük 2—4 ember, sebes­ségük jó utón 30—30 km., páncélzatuk rend­szerint a legkönnyebb. Ezeket a viszonylago­»au könnyű és gyors jármüveket mozgó har­cokban, seregfelvonulásoknál, rendszerint az előőrsi 8.,ogálutl>an használják és hovatovább majdnem teljesen kiszorítják ugyanezen be­osztásban a régi lovasságot. Gyorsaságuk és nagyobb tűzerejűk miatt, jó utón, illetve megfelelő terepen rendszerint fölényben van haszná lila tőségük. 2. Páncvloi uniók (egész könnyű, közép és nehéz kivitelben), 4—6 kerékkel. Vannak olyan páncélos gépkocsik, melyek csak gu­mikerekeiken futnak, viszont létezuek olyan kombinált tipusok, melyek a terep és útvi­szonyok szerint, szükség esetén „hernyótal­pakon“ is haladhatnak, akárcsuk a tankok. Fegyverzetük egy gépfegyvertől 1 kisebb ka­liberű ágyúig, több gépfegyverrel. Személyzet 3—6 ember, önsúlyúk 1.5—12 tonuáig, pán célzatuk 5—15 m/m., sebességük országúton 30—100 kilométer, a franciák szerint „tous terrains“ = „bármilyen terepre“ konstruál­tak, ilyen helyen 10—40 kilométerrel halad­nak. Áthaladnak cca 80 cm. széles árkokon, i 60 cm. mély vizen és tipusok szerint, akár | a 35 fokos lejtőn is felmásznak. Az előbb említett páncélos jármüvek nem nevezhetők tehát tankoknak, mely utóbbiak­nak az a legfőbb jellegzetességük, hogy ki­zárólag láncszerű hernyótalpon haladnak elő, kivéve egy-két típust, melyről szükség ese­tén időlegesen le- és visszaszerelbető e lánc. 3. Könnyű tankok fegyverzete 1 gépfegy­ver. vagy 1 kiságyu, súlyúk 1.5—10 tonna, páncélzat 5—15 m/m., sebességük 30—60 km. Személyzetük 2—3 ember, rendszerint 45 fokos meredeken is felmásznak, viszont a terep félméteres lépcsőszerii hirtelen mé­lyedésén is könnyen leereszkednek, cea 1 és félméteres árkon és 60 centis vízben átgázol­nak. 4. Közepes tankok fegyverzete 1—2 gép­fegyver és 1 kiságyu. személyzetük 3—4 em­ber. súlyaik 10—20 tonna, páncélzatuk már jelentősebb: 15—30 m/m., gyorsaságuk 20— 40 kilométer, felmásznak 40 fokos lejtőn is, áthaladnak 2—3 méteres ároknyilások felett. 5. Nehéz, illetve legnehezebb tankok fegy­verzete 4—6 gépfegyver mellett 2—3 darab ágvu, személyzetük 10—15 ember. Súlyúk 20—80 touua (sőt állítólag már 150—1*0 Párisi divatlevél írja: Annette Sauger PARIS, március hó. Asszonyom! On bi- fconnyáru észrevette, hiszen mi, nők, minden apróságot megfigyelünk, hogy a nugy párisi divatmesterek előszeretettel valósítják meg kollekciókban a levegőben lógó ötleteket és női kívánságokat. A mostani hővirágos téli Utó- és tavaszi előszezonban hirtelen feltűn­nek a zsebek, amelyek úgy számban, mint térfogatban jelentősen megnövekedve foglal­ják el helyüket a legkülönfélébb női kosztü­mökön. A hires divatmesterek már az ősszel előrevetítették a zsebek térhódítását, áruig azonban akkor ezek szimmetrikus szabásnak, és elhelyezésűek voltak, ma legváltozatosabb tere nyílik a kreáló fantáziának. Jeanne Lan­vin ezer uj formában használja fel ezt a köz­ismert és egyszerű, de mégis annyira hatásos díszítést. így a legkülönfélébb szabásban és elhelyezésben láthatjuk őket, csak a kabát egyik oldalán, srégeu és egymáson, a zsebek fedőlapjai szineRck és szabásuk tág teret nyit a fantáziának, különféle mértani és szabály­talan alakokkal díszít. A legnagyobb és leg­merészebb újítás abban van, hogy a zsebeket mind hátrább tolják és egyes modelleken nyi­tásuk egybe esik a hát-közép vonalával. Gyakran igen szélesek, ilyenkor egy középre elhelyezett gomb a kettéválasztás benyomását kelti. A szegélyezésre használt prém és pikké- szatten anyagok még inkább kiemelik őket. A kabátkákon és kabátokon elhelyezett fel­tűnő zsebek mágnesszerűen vanzzák a tekinte­teket és egészen újszerű összbenyomást kelte­nek. Talán ismét visszatérünk ahhoz a törekvés­hez, hogy kiemeljük hátulról ig az alak kar­csúságát? Könnyen lehetséges, mert minde­nütt találkozunk azzal a törekvéssel is, hogy a csipöhajlatot minél keskenyebbé tegyék, művészi szabásformák, plisszék, behúzások segitnek megvalósítani ezt a törekvést. A ka­bátkák és kabátok szorosan tapadnak a felső combra. Sem revert, sem gallért nem visel­nek. A ruhák és szoknyák nagyon rövidek, csak egész kicsit takarják a térdet, teljes plisszi- rozás, vagy gyenge harang-betét emeli az if­júság benyomását. Tengerkék-fehér, vagy fe­kete-fehér szinü, szépszövésü nyakkendők vi­dítják az egyszínű szövetek hatását. A gom­bok kérdése szintén egyike a legfontosabb di- vatprobléraáknak. Egész nagy gombokat lá­tunk a sportrnbákon, ezek elől, végig elhe­lyezve emelik ki a ruhát és annak viselőjét. Azután egészen kicsiket is használnak, ame­lyeket szintén, le végig helyeznek el. Ragyo­gó, fényes gombok vonzó diszitését képezik a jól szabott kabátkának. Ismét divatosak a nagyanyáink által annyi­ra kedvelt keresztszemes díszítések, matt szí­nekben, selyem vagy gyapjufonalból varrva ott látjuk a gallérokon, ruhaujjakon, mand­zsettákon. A délutáni ruhák ujja gazdagon puffos, azonban csak lent a csuklónál és igy még jobban kiemelődik a mell keskenysége és szemviditóan harmonizál a széles szoknyával. A bőrövek kétszinüek. Nagy, fehér gallér, színes, flitterrel diszitett széles plasztronok (a kedvenc színek: halvány és tengerkék, lila, zöld, téglavörös, szürke, fekete) és az Öv mel­lett vidáman lógó, zsákszerű zsebecske egé­szítik ki a tökéletes eleganciát. Hosszú keppek váltakoznak keskeny és csí­pőben szűkülő kabátokkal. Ezek közül soknak felsőrésze szövet, mig alul pikké-szattenben folytatódik. Az estélyi ruhákat két irányzat uralja. Az egyik, hosszú keskeny, magas slusszal (pric- cesse szerű), mintegy csipőre öntött, gazda­gon húzott és diszitett övvel, kivágása szeg­letes és keskeny szalagok tartják. Erre gaz­dag hosszú és teljesen ránctalan belépő bo­rul, melyet elől és az ujjain, vagy hátul flit- terék díszítenek. A másik, egymásra boruló (spanyolos) fodrokkal diszitett, lent bokánál tüll betéttel, amely a földet sepri és fensé­ges, kelet meséire emlékeztető, uszályban vég­ződik. Minden nappali és estélyi ruhának meg van a maga különleges hajviselete. A kalapok fő­ként magastetejiiek, turbán, virág, vagy flit­ter diszités. Mindeniket teljesen a homlokba húzva viselik, sem elől sem hátul nem látszik ki a haj. A fátyol leér a vállakig. Bélféregüzőkurák megindításánál egy-két pohár természetes „Ferenc József“ keFerüviz, mint gyorsan, biztosan és igen alaposan ható hashajtó, régi idők óta egész kitünően be­vált! Kérdezze meg orvosát. Kétes követelések tartalékalapja. A pénz­ügyminisztérium az 1940—1941. pénzügyi év­re a kétes követelések tartalékalapja számára a kintlevőségek öt százalékát engedélyezte a tavalyi hat százalékkal szemben. A kulcs csökkenése folytán mutatkozó esetleges kü- lönbözetet a kincstári közegek adóköteles nyereségnek veszik, ha az előző év folyamán a kétes követelések .alapja a tényleges vesz­teségek leírása folytán nem csökkent ala­csonyabb összegre, mint az idén megengedett tartalékolási Összeg. tonnásokul is tartogatnak meglepetésül egy- másnak az ellenfelek!), ezen nehéz tankok páncélzata tekintélyei: 30—55 m/m., sebes- ük 10- 30 kilométer, 40 fokos muolke- dóu még felmásznak, 4 méter nyilam átko­kon átlépnek. (>. Különleges liarcikocsik, melyek között a legérdekesebb célokat szolgáló jármüvek vannak. 1*1. ilyen az „amfihil“ (kétéltű) . Vickcrs-Gurden-koyd“ tipu», mely úgy szá­razon, mint vizen (propebrok segítségé* vei) egyformán tud haladni. Vaunak ezenkívül aknuleraké) én szedő, megsemmisítő harciko­csik, továbbá speciális kocsik mocsaras te­repen való áthaladásra, melyek egy gördülő hidat görgetnek le maguk alatt, amely 10 tonna bordképességig bir el terhet. Gáz- és füstfejlesztö kocsik, ütközetvezető parancs­nokok állomásául szolgáié» páncélkocsik, vn. (amint drótnélküli táviró céljaira. Legérde­kesebbek az „ugró“ liarcikocsik (cca 10 mé­ter bosszúságot ugranak) és állítólag készü­lőben vannak a „repülő“ harcikocsik is, me­lyek 100—200 métert repülnek, ami teljé­én elegendő helyenként, hogy áthaladva az akadályon, betörjenek egyenesen az ellensé­ges vonalba, állásba, vagy éppen hátába ke­rülhessenek. Végül n sort a finn—orosz fronton hasz­nált páncélos szán és a vasúti síneken já­ró kisebb páncélos autók és nehéz, több ko­csiból álló páncélvonatok zárják le. A páncélos liarcikocsik gépfegyverei rend­szerint az illető hadsereg kézi- és gépfegy­vereinek töltényeit lövik, mig a tankokba szerelt kisebb ágyuk kalibere ritkábban 20— 25 m/m.. gyakrabban, illetve leginkább 37. 45, 47 m/m., kivételesen ennél is nagyobb pl. az orosz nehéz tankokon 63 ra/m.-es ágyuk îs vannak, sőt a legújabb hírek szerint a 80—170 tonnás tankokon nemcsak 75—80 m/m.-es tábori ágyúnak megfelelő, hanem 105 in/m. és 150 m/m.-es tarack, illetve mo­zsárágyuk is léteznek. Mindezeket nem kell mesének hinnünk, mert az bizonyos, hogy a jelenlegi küzdő­felek nem mutatták be még egymásnak az eddigi ellenségeskedések során minden leg­félelmetesebb barcieszközüket és azokat a . sztár“-okat. melyek ma még a legféltettebb hadititkok és amelyekkel mindenik fél a döntést reméli kicsikarni. Ezek a legszornyii- ségesebb, legpusztítóbb hadieszközök valószi- niien csak ezután fognak jelentkezni a had­színtereken, akkor, amikor egy kissé komo­lyabban és ..gorombábban“ fog kezdődni e borzalmas arénán a viaskodás! . . . Ajlay Viktor. KOLOZSVÁR, március 2. Most tartotta évi rendes közgyűlését a fél­százados múltra visszatekintő nagyenyedi magyar Iparos Önképzőkör. A kör dalárdájának művészi előadásában felhangzó Királyhimnusz fenséges akkordjai indították el a közgyűlés tárgysorozatát. Majd Paulini Róbert elnök megnyitó szavai következtek, melynek keretében rövid beszá­molót is adott a kör kebelében létesült te­metkezési segélyegylet multévi ténykedésé­ről. Ez az egylet az elmúlt esztendő alatt 8 halálesetben összesen 40.000 lejt osztott ki segélyként. Ezután Csipkés József főtitkár alapos kö­rültekintéssel, kifogástalanul megszerkesztett jelentése következett. A beszámoló időrendi sorrendben elevenítette meg a kör elmúlt évi ténykedéseit. Örömmel hallgattuk végig ezt a főtitkári jelentést, mert az tényleg a mult évi őrségváltás folytán élrekerült nj elnök fáradtságtól, áldozattól vissza nem ret­tenő cselekedeteinek gazdag sorozatát tartal­mazta. Paulini elnök már egy év alatt is minden kezdeményezésével bebizonyította, hogy a közösségért mindig lehet eredményesen munkálkodni s hogy egy közösség mindig csak alkothat, csak építhet. Csupán egy pár mozzanatot emelünk ki itt azon számos megmozdulás közül, melyek egyévi életműködését alkották az egyesület­nek. Az elnök egy szép vándorkupát adomá­nyozott az Iparos Önképzőkörnek, melynek elnyeréséért félévenként versenyre kelnek a tekesportot űző helyi csapatok. Ezen nemes tett nemcsak összejövetelekre ösztönözte a kör tagjait, hanem ezáltal jövedelmi forrását is erősítette. Uj olvasó és játéktermet épí­tettek. Ismeretterjesztő előadásokat tartot­tak az iparostársadalom továbbképzése céljá­ból, műsoros estélyeket rendeztek, melyek­nek jövedelméből a behivottak családtagjait s a város szegény gyermekeit segélyezték. — A multbaeső esztendő tanulságait érté­kesítenünk kell az uj év munkaterveinek megvalósításában is. Fokozottabb lendülettel kell dolgoznunk azonban, hogy jelenünket megalapozhas­suk s jövőnket biztasithassuk. Forrjon eggyé minden iparosi lélek s közös munkavállalásban, ne riadjunk vissza — ha kell — az áldozathozataltól se s legyen cé­lunk mindig a közösségért való áldásthozó, békés munkálkodás — fejezte be nagyhatású beszámolóját Csipkés főtitkár. Az anyagiakkal való 6zámotvetés után az uj tisztikar megválasztása következett. A vá­lasztás eredménye a következő: Elnök Pau­lini Róbert, alelnökök: Demeter Ákos és Pau­lini Ernő, főtitkár Csipkés> József, titkár Far­kas Károly, pénztáros Incze István, jegyző ifj. Ménessy Miklós, ellenőrök: Takács La­jos és id. Ács Lajos1, gazda Teliár László. Megkapó jelenet volt a közgyűlésnek az a mozzanata, amikor az elnök a közösségi mun­kásnak egy igazi mintaképét mutatta be Gaz­dag Géza iparos-tag személyében, aki 40 éve tagja az egyesületnek s ezalatt az idő alatt sohasem sziint meg szerény lehetőségei közt állandóan anyagi támogatást is nyújtani a körnek s minden téren fáradhatatlan mun­kásságával továbbfejlesztéséhez hozzájárulni. Érdemei elismeréséül az Iparos Önképzőkör örökös diszelnökévé választotta a közgyűlés. E gyűlést megelőzőleg a kör dalárda ala­kulata tartott évi rendes közgyűlést Span­genberg Albert elnök elnöklete alatt. (K. J.) Emelték a napraforgóolaj árát. A nemzet- gazdasági miniszter engedélyt adott a növényi olajgyáraknak, hogy a napraforgóolaj árát az ókirályságban literenként 2 lejjel emeljék. A.z emelést a napraforgómag árának emeíkedé- Î eével indokolják. „Jelenünk megalapozása, lövőn! biztosítása érdekében fokozottobi lendülettel kell dolgoznunk I“ __ mondotta a nagyenyedi Iparos Önképzőkör köz gyűlésén az egyesület főtitkára Megválasztották az uj tisztikart

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents