Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-03 / 51. szám

100 eszienJő A magyar társas kör, vagyis a Kaszinó nagyobb jelentőségű és fontosságú talán, mint másutt a rokonjellegű egyesület. Lebet, bogy több is, mint bizonyos vonatkozásban az an­gol club, legalább több akart lenni, mikor Széchenyi megalapította első alakját és ha­sonlókra buzdított, vagy mikor itt-ott még most is egyebet óhajtanak belőle fejleszteni, mint csupán olvasó, tekéző, kártyázó, tár­salgási, vacsorázó helyiséget, melyben a ta­gok valami kasztszerüséget és elzárkózottsá- got szoknak meg. igen, az angol club . .. tu- lajdoukép a magányos és átutazó társ hajlé­ka, melybe az osztályérdekü barát és rokon is be-betéved olykor, hogy rendkívüli étke­zést végezzen, a könyvtárban böngésszen és valakivel találkozzék, sőt szobai testgyakor­latot űzzön és megfürödjék. Még a szaksze­rűen testgyakorlati club vagy hétvégi kirán­dulóhely tulajdonkép az angol otthont egészí­ti ki, amelyhez erősen ragaszkodván az an­gol, magával viszi mindenüvé. A magyar ka­szinó nem ily kivetitett otthon, hanem alap­jában véve a kivetitett közélet. Ebből a leg­bensőbb erejéből és fontosságából maradt még valami mára, ezért bírnak tengeni-Ien- geni ott is, ahol már szétesnek az értelmisé­gi rétegek s a közélet végzetszerü történel- rnisége miatt érdektelenségbe sülyednek vagy a nemzedéki harc és testgyakorlati túl­zás elvonja már tőlük egészen az ifjúságot. Ez a maradék talán elég lesz, hogy uj tüzet élesszenek majd a zsarátnokból, amikor a vi­lágtörténelmi válságok elülnek és az emberi­ség alkalmazkodása egy uj korszakhoz, a meghitt helyiségeket ismét vitákkal tölti meg. A régi magyar értelmiségi társas körök évek óta egyre-másra ünnepük 100 esztendős fennállásukat. Egyazon korszak szülte őket. Ilyenkor a sajtó uj és uj meglepetéseket me­rit az intézmény múltjából. Kisül, hogy fő­leg a középosztály és annak is főleg politikai és gazdasági tekintetben érdekelt része kaszi- nózott a leginkább. A szellemi világ, ha nem szervezte meg saját „fészkeit“, nagyobbára távol maradt. így a társas kör főleg az or­szágos, törvényhatósági, gazdasági közéletet irányította és mondhatjuk, szinte döntő ha­tással. Akárhányszor belőle jöttek a poten­tátok, de legalább is megjelentek benne. Fé­nyes nevek tündöklőitek itt. És nem feled­kezett meg a szellemi érdekek támogatásáról. Lapok, folyóiratok és könyvek fogyasztói vol­tak, néha képet is vásárolt, vagy rendelt. Minden esetre több lett a magyar élet, mint­ha nem lettek volna. Ezért figyelnek most érdeklődéssel és rokonszenvv el a társaskörök jubileuma felé a távolállók is. Ezért méltá­nyolják, ha egyik-másik megírhatja történe­tiét, melyből az illető város múltjának több ismeretlen adata kerül napvilágra és kiváló 'személyiségek hatásának egyes titkai feltárul­nak. 1 Ma ünnepli közgyűlés keretében Kolozs­vár középosztályának „Nemzeti Kaszinója“ véglegesen megszervezett létének 100. évét, holott múltja régibb: előzőleg már megvolt, ideiglenes alakulatokban. Ezeknek az előz­ményeknek és a 100 esztendőnek történetét megiratták jó öreg Merza Gyulával. így ket­tős alkalomból és érthetően fordul a közfi­gyelem a derék intézmény felé, melynek a szép és értékes múlt után a jelene is virágzó és biztató, főleg Jelen Gyula dr. jelenlegi el- “ nők nagyszerű érdemeiből olyan elnök müve után, mint például Méhes Sámuel országgyű­lési követ, Nagy Péter püspök, Szász Gero református esperes, Hajós János képviselő és min. tanácsos, Simon Elek polgármester, Szabó Károly dr. és Haller Károly dr. egye­temi tanár, Fekete Gábor táblaelnök, Nagy Károly püspök volt. Meg kell állapítanunk, hogy a „Magyar Kaszinó“, vagy egyszerűen a „Kaszinó“, ahogyan a közvélemény emle­geti, mindig hivatása magaslatán állott. A szó igaz értelmében vett „közéleti“ társas kör volt, régebben a napi közéletnek is egyik tűzhelye, ma pedig a törvényes és hűséges kisebbségi szellem otthona, mely minden úgynevezett politikától elvonatkozik és a közéletnek csupán társadalmi oldalán helyez­kedik el. Időszerű céljait a lehető legponto­sabban és legbölcsebben tölti be. Nem is vonta és vonja ezt kétségbe senki. A jubileum alkalmát ezért jogosan kiaknázzuk ennek hangsúlyozására, mert helyesen történik, ha szervezeteink megfelelő magatartására nyo­matékosan rámutatunk. De kizsákmányoljuk a ritka szép alkalmat, hogy rámutassunk en­nek a pompás magyar intézménynek hosszú éleiére s kétségtelen lehetőségeire is. Fé­nyes múltjára s kitűnő jelenére. Végül meleg üdvözletünket küldjük az ünneplőknek nem­csak a kolozsvári, hanem az egész romániai ma­gyar közönség nevében. Adja Isten, hogy eleven erei, történelmi visszapillantásának öntudata, vezetésének irányelvei, a tagok ne­mes szándékai továbbra is biztosítsák mind virágzóbb létét. BŐSÉGES, NAPFÉNYHEZ HASONLÓ, FEHÉREN SUGÁRZÓ FÉNY. KB. 407Ü-OS AAEGTAKARI- TÁS A HASZNÁLATBAN KIS MÉRET, TETSZETŐS ALAK 1000 ÓRÁS ÁTLAGOS GAZDASÁGOS ÉLETTARTAM EZEK A % 3£j mm? IZZÓLÁMPA ELŐNYEI 4 A „női Zaharoil" Aki a kínai ellenállás pénzügyi irányítója. — Világtörténelmet |irányitó női karrier 1940-ben LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg- választékosabb kivitelig, legolcsóbban ?,z Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unim«; | ^^ ' BÉCS, március 2. Hogyan képes Kina ellenállani a foly. ton erősödő japán nyomásnak? Japán a viliág egyik legnagyobb katonai ha­talma. A kínai ellenállás nagy megles petést keltett. Honnan veszi Kina a nagymennyiségű hadianyagot? Ki szál­lítja a roppant mennyiségű felszere­lést, fegyvereket az indokína—yünnani vasútvonalon? Ki az, akinek itt. szere­pe van a háttérben?... Diplomáciái körök adják meg mind«« erre a feleletet: Irzmaier Anna. Nő ... asszony, aki nagyűn jól ismeri a szélsőkeleti poli­tika minden szövevényét s a tenger­part legelőnyösebb kikötőit... Az őrült fegyverkezési láz s a nyo­mában fellépő drágulás zűrzavarából — mindabból a fejvesztett kapkodás* bál, amit ma a „nemzetközi bonyodal­mak komplexumának“ neveznek — egy női alak bontakozik ki mind élesebben a háttérből, ö ma a világon a legérde­kesebb, legtitokzatosabb nö. Akit ezer misztikum vesz körül. Nö, aki fegy­vert szállít a vérontáshoz! Igazi női Zaharoff. ;Q látja el ma fegyverrel az egész roppant nagy kínai birodalmat. Egyébként a szélsőkeleti viszály már régen befejeződött volna. | A japán kormány — ez csak térimé* szetes — mesés összegű vérdijat tűzött ki fejére. Egyelőre azonban Irzmaier Anna a pénzvilág és a külügyi hivata­lok ismert és szívesen látott alakja. Vagyona mérhetetlen. Saját repülőgé­pei vannak; külön testörséget tart sze­mélye őrizetére s a titkárok serege várja utasításait. Mert ezernyi íeriile* ten otthonos. Kiismeri! magát a pénz­világ labirintusaiban s a diplomáciai élet hálózataiban... Egészen bámulatos és példa nélkül álló karriert futott meg Irzmaier An na, az egykori gépirónő. Osztrák származású. Egy Bécs mel­letti kisvárosban Stockerauban szüle­tett. Szerény körülmények között élt, egy irodában kapott valami alkalma­zást. Ezelrkilencszáztizennégyben férj- hezment egy gyógyszerészhez. A kö­vetkező év tavaszán férje az orosz fronton fogságba esik, Anna Irzmaier 5 nappal irodában gépel, éjjel pedig nyel* I veket tanul. Megtudja, hogy ura egy szibériai fogolytáborban él s elhatároz­za, hogy felkeresi. Pedig gyermeket vár. Mégis elindul s háromhónapi ret­tenetes és fárasztó utazás utján megér­kezik Szibériába. Néhány napra rá megszüli a gyermeket. | Bár a gyermek nagy akadályt jelent, mégis eltökéli magában, hogy férjét ki* szabadítja. Néhány nap múlva férjével és gyerekével sikerül Sanghajba jutni. Azonnal állást kap egy kereskedelmi vállalatinál, hála tökéletes nyelvisme­retének s az ura is elhelyezkedést ta­lál. Két év múlva már ő áll a vállalat élén. Mágnesként vonzza a pénz, aZi üzlet. Olyan gyönyörrel veti magát az üzleti élet hullámaiba, mint a forró- testű napozó a hűsítő fürdőbe. Nagy* szerű üzleteket bonyolít le s 1926=ban már összeköttetésben áll a „Kuomin­tang“ legbefolyásosabb tagjaival. Ő a párt teljhatalmú pénzügyi szakértője. Ez a nö kitűnő anya, feleség és üzlet­ember. Ma ő bonyolítja le Kina fegyverel­látását. Még befejezetlen ez az életre* gény. Hogy hol fog végződni? Ki tucU ja?... Az üstökös útját sem Ismeri senki... | Bár ő a világ legeífoglaltabb nője, rendszerint minden második évben el­látogat Stockerauba. Az anyja lakik itt, egyszerű külsejű földszintes ház ban, mely szakasztott olyan, mint a többi kisvárosi ház. Felkerestem a nevezetes házat. Idős nő fogadott, osztrák nemzeti viselet­ben, amilyent már csak jó öreg néni* kék viselnek eldugott, ósdi kisváro­sokban. Tekintetének súlyát kedélyes mosoly enyhíti ráncos kis öregaszony- arcán. Mikor bevezetett a belső szo­bába, nagy meglepetés várt rám, A ház belsejének egész berendezése olyan volt, mintha nem is egy osztrák város­kában, hanem egy kinai mandarin la* kásában tennék látogatást. Lábaim alatt pompás kinai szőnyeg süppedt; a falak tleJeaggatva legnagyszerűbb kinai festményekkel. A kézzel festett, exoíi- kus bútorok csak Kínában készülhet­tek. A szoba közepén felbecsülhetetlen értékű, gyönyörű faragásul Íróasztal vonta magára a tekintetet, mely vala­mikor nem kisebb személyiségnek, mint Sun-Yat*Szen, a kinai köztársa­ság alapítójának lakásában díszelgett, ü ajándékozta a becses bútort a „mu­níciók királynőjének". Vájjon igazak az Irzmaier Anna me­sebeli vagyonáról keringő hirek J Az öregasszony elmesélte, hogy leá* uya állandó életveszedelmben él Kíná­ban. A japán kormány fantasztikus vérdijat tűzött ki fejére. Egyszer már majdnem sikerült is ártalmatlanná tenni. A japán titkosrendőrök behatol Lak palotájába, lefegyverezték a test őrséget s már úgy látszott hogy nincs menekülés. Ekkor megszólaltak a ria­dó szirénái s a következő pilanatban az épületet kinai rendőrök fogták kö* rüí. — Oh, Anna nagyon jó! tudja, hogy ha}szálon függ az élete. A múltkor, ini­lor Ut volt, még nevetve mondta: „Tudja, mama, hogy mennyit érek?... Teljes kétszázötvenezer dollárt! Bny- nylt ajánlott fel a japán rendőrség an oak, aki élve, vagy halva kézére jut~> tat!“ Természetesen ilyenformán gon* doskodnia kellett a gyermeke jövőjé­től. Az áz összeg, melyet egyenként minden gyermeke nevére egy londoni bankban elhelyezett, több nemzedék felnevelésére is elegendő lenne. Azon­ban nem hiszem, hogy valami baja tör ténne. A háborúnak vége lesz s a kicsi Anna ép egészségben fog visszajön­ni .. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? „SEMNALUL“: Drausanu Cornel tollából, kolozsvári keltezéssel, hosszas cikkben is­merteti az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesü­let működését a Kolozsváron tartott gazda­sági kiállítással kapcsolatban, melyről meg­állapítja, hogy a legnagyobb érdeklődés kö­zéppontjában állott. A tudósítás nagy voná­sokban ismerteti az Erdélyi Magyar Gazda­sági Egyesület történetét 1844-ben történt alapításától kezdődően és nagy emberbarát­nak nevezi Mikó Imrét, aki figyelmét mező- gazdasági gépek beszerzésére s a szőlő- és gyümölcstermelés ápolására fordította. Az EMGE történetét ismertetve, kiemeli a ko­lozsvári tudósítás, bogy 1869-ben „Erdélyi Gazda“ cimmel lapot indítottak, mely meg­szakítás nélkül jelenik meg azóta. Külön fi­gyelmet szentel a tudósitás a romániai föld­reform után bekövetkezett uj korszaknak, mely uj kérdéseket vetett fel. Ebben az idő­ben — írja a lap — Bethlen György gróf az EMGE elnökségét Szász Pálnak adta át, mely az 537 tagot számláló egyesületet de­mokrata alapra helyezte, minek következté­ben a tagok száma 17.168-ra emelkedett, melyhez a Gazdakörök 25.553 tagját hozzá­adva kiderül, hogy Erdélyben 42.679 jól szer­vezett magyar mezőgazda van. Az eredmény biztosítása végett az EMGE vidéki felügyelő­ségeket szervezett, hogy a kisgazdákkal ál­landó kapcsolatot tartsanak. Erdély terüle­tét három részre osztották, a felügyelők heti jelentéseket küldtek, vizsgálatokat, helyszíni szemléket tartottak és minden vidéki adat­ról értesítették a központot. Az EMGE mű­ködését a gazdák konzervatív felfogásuknál fogva bizalmatlanul fogadták, végül azonban megtört a jég és karmincötszörösére emelke­dett a tagok száma az 1936. évi taglétszámot véve alapul. Az EMGE közben a Gazdakörök utján igyekezett megfelelni hivatásának, me­lyeken belül a gazdák kölcsönös segélyhez jutnak s közös használatra mezőgazdasági gépeket vásárolnak. Szaklapokat olvasnak és időszerű gazdasági kérdésekről tanácskoznak. A kolozsvári tudósitás felhívja a figyelmet az EMGE kiadványaira és rámutat arra, hogy 18.000 példányban jelenik meg az Erdélyi Gazda, melyet 1380 erdélyi, 21 ókirálysági és 28 külföldi városba és községbe küldenek szét az előfizetők számára. Az erdélyi gaz­dák a téli gazdasági tanfolyamok rendezését is szeretettel fogadták. A tanfolyamok két hétig tartanak, azokban a községekben, hol legalább 30 hallgató van. 1933-1939. évek folyamán összesen 2030 hallgatóval 58 tan­folyamot tartottak. Ezenkívül Nagyenyeden külön tanfolyam volt tanítók számára. A nők részére három okleveles tanárnő háztartási tanfolyamokat tartott. Az EMGE-nek négy mintagazdasága van és nagy súlyt helyez ar­ra, hogy tenyészállatokról s szemes vetőmag­ról gondoskodjon. Sertéstenyésztés terén 50 darab angol ..York“ kocát osztott szét. A többi tenyészállatok kiosztása is kitűnő ered­ménnyel járt. De az EMGE nem tévesztette szem elől a többi fontos feladatokat sem és szakosztályokat szervezett a különböző szük­ségletek ellátására. Mindezekből — állapítja meg a „Semnalul“ — következik, hogy az EMGE gyümölcsöző munkát fejt ki a gaz­dák támogatására és első helyet foglal el az ország területén levő hasonló intézmények sorában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents