Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-28 / 71. szám
AftJt 3 to Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Molilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Sir. I. G: Duca No 8. Fiókkiadóhivalal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 11—99. rwTffranmaaîm'iLW». mm«.. ALAPÍTOTTA BA RT HA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. B8í J938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 2-10, félévre 480, egész évre 960 lej. LXÍ ÉVFOLYAM. 71. SZÁM. CSÜTÖRTÖK CLUJ, 194 0 MÁRCIUS 28. Anglia nmég vizeken Is fel akar iäßm a svéd-norvég vasérc Máméi or szalmása ellen A tengerzár újabb megszigorítása előtt. — Angol hadihajók állítólag norvég vizekre hatoltak be. — Az osloi kormány tiltakozott egy norvég vizeken haladó német kereskedelmi hajóra leadott lövések ellen l>a és követendő céljainkról? Felesleges, hiszen ezekről ruár töbszörösen szó volt. Ezek azonban ránk is vonatkoznak, éppen úgy, mint elődeinkre. A célkitűzés is ugyanaz marad: az ellenség legyőzése. Elhatározó jelentőségű órákat elünk, amilyen kevés volt sok évszázados történelmünkben. A helyzet világos és egyszerű: 1936 márciusában a német hadsereg bevonult a Rajna-ri* dékre. 19391 márciusában megszállta Bécset, 1939 márciusában Prágába vonult be, azután Menteibe, 1939 szeptemberében elfoglalta Varsót s az oroszok cinkosságával feliosztotta Lengyelországot. Erre következett a hősiesen védekező Finnország elleni szovjetoross támadás, majd >a kikényszeritett szerződés. Á jelen pillanatban Hitler mindent megtesz más államok gazdasági függetlenségének megtámadására. Röviden szólva a német birodalom egyeduralmának Európa nagy részére minden eszközzel való kiterjesztése szemünk előtt történik. Ha alkalmat adunk a bódításai révén megnagyobbodott ellenségnek arra, liogv egy ilyen óriási néptömeget ebben a rendszerben megszervezzen, akkor vége a szabadságnak és vége Franciaországnak. Ezzel a fenyegetéssel szemben nincs má3 mód, mint ha őseinknek arra a védekező ösztönére hallgatunk, amely a monarchiát az V. Károly elleni harcra késztette, amely az 1792*06 forradalmi megmozdulásokat a császáriakkal szemben megihlette s amely győzelemre segítette a köztársasági Franciaországot II. Vilmos Németországa ellen. ^Elhatározásaink érettek, tetteink gyorsak lesz- nek44 — mondta tegnapi rádióbeszédében Meynaud francia miniszterelnök OSLO, március 27. (Rador) A Norvég Távirati iroda jelenti: A norvég külügyminisztérium a március 22é't lefolyt incidensről kiadott közleményé- ken azt állítja, hogy március 22-én reggel az Ohrest&d közelében, norvég te-' rii'eii vizeken tartózkodó angol lorpe- dörömbölő figyelmeztető tüzet adott lő egy céífelé haladó német kereskedelmi hajó eden. A német hajó ennek ellenére nem állott meg és ezért az angol torpedóromboló ismét használta fegyvereit. Az egyik figyelmeztetésül kilőtt Un edék egy állomás közeiében esett le, de nem robbant fel Március 25-én a külügyminisztérium utasította a londo- ni norvég követségett hogy erélyes tiltakozást jelentsen be Norvégia semlegességének megsértése ellen. STOCKHOLM, március 27. (Rador.) A „Dagens Nyheter“ című lap oslói távirata szerint állítólag: angol hadihaj jók hatollak be norvég parti vizeikre nemcsak annak kipuhatolása végett, hogy norvég részről megfelelően őrzik területi vizeiket, de azért is, hogy egy bizonyos hajó elvonulását ellenőrizzék. LONDON, március 27. (Rador.) Bár a semlegesség megsértése ellen tiltako- zó norvég jegyzék a brit kormány részéről tanulmányozás tárgyát képezi, angol lapok szerint a kormány el van szánva arra, hogy megszigorítja a Németország elleni tengerzárat és meg- akadályozza a svéd vasérc Németországba hozatalát a norvég vizeken keresztül. A brit sajtó szerint elérkezett a pillanat, hogy semlegességük szigorúbb be tartására íi9yclmc-ztessenck egyes államokat. I A „Times“ diplomáciai szerkesztője szerint a norvég tiltakozásra adandó első válasz hivatkozást tartalmaz arra, hogy Norvégia fíO hajót és több mint 400 matrózt vesztett a háború kitörése óta. Norvégia maga is bizonyítja, hogy a hajók közül többet figyelmeztetés nélkül süllyesztettek el a németek. A többi rendszertelenül elhelyezett német aknákon pusztult el. A „Daily Maii“ közli, hogy Anglia udvarias, de határozott hangon fog válaszolni a norvég jegyzékre. A német hajoknak az észak} vizeken való megtorpedózása a lap szerint három dolor/- ra mutat; /. Azok'a német állítások, melyek szerint a Reich ur a tengereken, alaptalanok. 2. Anglia el van szánva, hogy egyre szorosabbá teszi a kört Németország körül és 3. az angol tengeralattjárók a német eljárástól eltérően figyelembe veszik a tengerhajózás és az emberiesség törvényeit. „A francia hadvezetöségnek módjában áll katonái vérének oniása nélkül is megvédeni a hazát, de ez nem elég a háború megnyerésére“ — A kormány kötelessége világosan áll előttünk: eleget kell tennie a háború követelményeinek minden téren. Hogy állunk katonai téren? Hét hónap óta, amióta megkezdődtek az ellenségeskedések, Franciaország kémé*« nyen ellenáll az ellenség betörésének. Pedig történelmünkben hány háború kezdődött már seregeinknek az ország belsejébe való visszavonulásával! A mai napig azonban — és ez először tör ténik igy — az ellenség nem próbál kozott döntő támadással. Tudjuk, hogy ez a helyzet bármely pillanatban meg változhatik. Egy dolog azonban bizo nyos: Franciaország, amelyet annyi*« szór meglepett és elárasztott az ellen* ség, ezúttal kikerülte mind a meglepetést, mind az elárasztást. Hatalmas fel- készültségünk révén hadvezetöségünk- nek módjában áll a hazát megvédeni anélkül is, hogy katonáinknak vérét ontaná. Kérdem azonban, elégséges-m ez a háború megnyerésére? Bizonyára nem, hiszen a népeknek ebben a nagy szabású háborújában erőfeszítéseinket semmi téren sem korlátozhatjuk. Ami a fegyverkezéshez szükséges hadianya gokat illeti, ha mérlegelni akarjuk a magunkra vállalt feladat nagyságát, gondoljunk csak arra, hogy Napoleon óriási hadserege valamennyi ütközetén egyse;, fegyverrel és kétféle rend*« szerű ágyúval harcolt. Egyszerre sohasem lépett hatszázezernél több katona az ütközetbe és az összes ütközeteket együttvéve nem használtak el többet egymillió tölténynél. A hadseregek közti háború ideje volt az. Az 1914 es világháborúban azonban már egy milliárd lövedék használódott el. A mostani háborúban a lövedékek milliárdjait fog-« ják a hadseregek elfogyasztani. Hadseregeinknek a legkülönbözőbb rendsze rü ágyukra, harcikocsikra, hadihajókra és repülőgépekre van szüksége, hiszen ezek egyik évről a másikra már elavulnak. *« Mindenkinek dolgozni kell ft ft Âz ul Iranda miniszterelnök rádióbeszéde PARIS, március 27. (Rador.) Paul Reynaud francia miniszterelnök kedden este a következő rádióbeszédet tartotta: — Pénteken, a szokásnak megfelelőleg, bemutattam a parlamentnek kormányom tagjait. Moşi a kormány elnökét akarom bemutatni önök ég a francia nép előtt. Néhány szóban teszem ezt. mivel önök tudják, hogy ak tetteimről szoktam beszélni. —* Akkor, amikor vállaltam a súlyos terhet. amelyet Daladie^ miniszterelnöknek, aki* nek Franciaország annyit köszönhet, az utód- lásu jelent, egy gondolat vezetett elhatározásomban. És pedig az, hogy ilyenformán a kormány összetételében fog állani annak legnagyobb ereje. Mint gyakran mondottam, a háború az erő kérdése. Meg akartam valósítani az egységet és ezért a legkülönbözőbb pártpolitikusoknak felajánlottam a kormányban való együttműködést. Az egység meglesz, azonban mi nem ügyeskedések, hanem tevékenységünk eredményével akarjuk ezt elérni. Ha Franciaország eddig nem mutatta volna az egymásután következő kormányok egész lavinájának látványait, ami bizony még béke esetén is elég gyászos látvány, akkor az ellenséges propaganda nem beszélt volna a demokrácia csődjéről és rendszerint tehetetlenségéről. Nem lehetett tehát kockáztatni, hogy az ellenség számára megkönnyítsük a propagandát ezekkel az állapotokkal. Ez azt jelentené, hogy terveinek kivitelében segítjük. Az ellenség ugyanis fel akarja használni ia beLő széthullást, ami aztán lehetővé tenné, hogy aránylag kevés veszteséggel katonai lépésre határozhassa el magát. Ha a/ ellenség annak lett volna tanúja, hogy sorozatos kormány válságok után a nemzet tönfc- geinek támogatását nélkülöző és az ország vezetésére képtelen kormány kerül Francia- ország élére, akkor Hitler joggal mondhatta volna, hogy ütött iaz óránk. „A CÉLKITŰZÉS UGYANAZ: AZ ELLENSÉG LEGYŐZÉSE“ — Ezt a veszélyt kikerültük — folytatta beszédét Reynaud. — Most kormányozni kell. A kormány kebelében egy háborút vezető kabinetet alakítottunk, mely kilenc tagból á.I. Elég sok ahhoz, hogy tanácskozni tudjon és elég kevés, hogy végrehajtsa tetteit. Elhatározásaink érettek, telteink gyorsak lesznek. Beszéljek talán még azokról az okokról, amelyek miatt beléptünk a háboru— Képzeljék csak el az iparnak milyen j óriási erőfeszitésére, a nyersanyagoknak mi- ; csoda nagy mennyiségére, mennyi munkáskarra s a szállításoknak milyen nagyarányú fokozására van szükség ennek az óriási arányú hadianyag és lőszergyártásnak megvalósításához. Közben azonban az országnak élni is kell. A háborút tehát nemcsak katonai téren, hanem a föld megmunkálásában is kell folytatni. Itt is emberekre van szükség, éppen úgy, mint a gyárakban és a hadseregben. Külföldi fizetéseink eszközlése csak kivitelünk által valósulhat meg és itt is emberekre van szükség. Mindenütt emberek kellenek. Mindenütt munkára van szükség. Ez- ér: mindenkinek dolgozni kell. Egyikünk a gyármühelyben, a másik a szántóföldön, a harmadik a harcmezőn védi a hazát. A kormány feladata mindenkit a maga helyére állítani. Ennek a feladatnak betöltésére a kormány el van határozva. Ha valaki háborít idején a közhivatalokban, vagy bárhol ugyanolyan ütemben végzi a munkáját, mint béke idején, a hazával szemben vétkezik. Ami normális körülmények között elegendő, az most elégtelen. Aki ennek a nagy nemzeti erőfeszítésnek útjában áll, azt eltiporjuk. — Igen, a háború ádáz küzdelem lesz. Vitézül kell harcolni, keményen dolgozni és sokat szenvedni. Vannak önök között egyesek. akik szemünkre vetették azokat az intézkedéseket, amelyeket ezelőtt néhány hónappal gazdasági téren kellett meghozzunk. Ha ezt tettük, az nem jelenti azt, hogy nem tudtuk, milyen fájdalmas áldozatokat kérünk. Nekünk is fájt. Mégis, tévedtünk talán? Nem, akik akkor nem értettek meg minket, ma megértenek. A VILÁG KÉT LEGNAGYOBB BIRODALMÁNAK EREJE EGYESÜLT — Meg fogjuk nyerni ezt a kemény háborút — végezte kijelentéseit Reynaud. — A világ két legnagyobb birodalmának egyesült ereje kezeskedik a győzelemről, azonban csak akkor, ha erőforrásainkat teljes mértékben fel is tudjuk használni. A katonai győzelem előtt azonban diplomáciai sikereink elsősorban az erőnktől, harcikocsijaink, repülőgépeink és ágyúink számától függenek. És ezek az ágyúink és repülőgépeink, harcikocsijaink viszont munkára való elhatározásunkkal állanak kapcsolatban, erkölcsi erőnkkel, minden franciának akaraterejével és a front mögötti. valamint a fronton a szenvedések elviselésével. — A háború eredménye tehát tőlünk függ. A megváltás a mi kezeinkben vau. Felemelt homlokkal vállaljuk hát a harcot, készüljünk annak nemcsak az elviselésére, hanem arra is. hogy azon harcos, győzelmes lélekkel uralkodjunk“. AZ UJZÉLANDI MUNKÁSPÁRT ANGLIA HÁBORÚS POLITIKÁJA MELLETT WELLINGTON, március 27. (Rador.) Az ujzélandi munkáspárt 821 szavazattal 101 ellenében elfogadta a végrehajtó tanács h • borús politikájúra vonatkozó nyilatkozatot. A nyilatkozat szerint ..ha a munkáspárt nem részesítené kellő támogatásban a i ;u- zeti szocializmus leverésére irányuló mozgil- inat. akkor politikai felelősségérzetének hiányáról tenne tanúságot“.
