Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-21 / 66. szám
B 19 40 wire lua 21. ellenzik MIT IR A ROMÁN SAJTÓ? „UNIVERSUL“: A fina—orosz békekötés Sumner Welle» látogatását háttérbe szorította. Bár semmi nem szivárog ki az európai utazás részleteiről, mégis bizonyosra vehető, hogy a hadviselő felek határozottan körvonalazták háborús céljaikat, az amerikai államtitkár többet tud, mint a közönség. A látogatás egyébként rendkívül hasonllit Edvard M. House .amerikai ezredesnek 1916 február hóban Londonban és Párisban tett látogatásához, mely az Egyesült-Államok akkori elnökének megbízásából történt. Sir Edvard Grey, volt angoíl külügyminiszter, ma is aktuális emlékirataiban a következőket írja House látogatásáról: „Az ezredes első pillanattól kezdve nem habozott megállapítani, hogy a német militarizmus felelős a háború felidézéséért és a háborút a demokrácia küzdelmének tekinti. Nem volt idő arra, hogy a tárgyalást saját felfogásunk részletes kifejtésével töltsük. Az ezredesnek szavajárása volt: „tudom!“ és ezt olyan hangon mondta, hogy rokonszenvet és teljes bizalmat keltett maga körül. House szerint az Egyesült-Államok nem vehették fel a küzdelmet nyomban a háború elején. A főcél: igazságos, méltányos és észszerű béke volt és azért jött Európába, hogy ilyen béke lehetőségét tanulmányozza“. House ezredes Írásban biztosította az angol külügyminisztert arról, hogy Wilson kész békekonferenciát összehívni, abban reménykedve, hogy a szövetségesekre nézve jobb eredményt lehet Németországgal szemben elérni, ha pedig Berlin makacskodni fog, Amerika a szövetségesek oldalán belép a háborúba. Sok hasonlóság van tehát az 1940. és 1916. évi amerikai közbelépés között. Az értesülésszerzés, békeóhaj, a szövetségesekkel szemben tapasztalható rokonszenv és végül az amerikai politika, gazdasági, pénzügyi és katonai befolyás nagysága is ugyanaz. Itália és Oroszország azonban ma nincsenek a szövetségesek oldalán és több a semleges államok száma is, mint akkor volt. A körülmények egyébként is változtak. Akkor Nyugat-, most Xelet-Eu- rcpa körül folyik a harc, az „élet-tér“ uj jelszavának bekapcsolásával. „JURNALUL“: .Hull amerikai államtitkár kijelentette, hogy nem tud semmit arról, mintha 30 napos fegyverszünet készülne a nyugati fronton. Nem is lenne értelme ilyen ajánlatnak, ha a béke lehetősége nem biztos. London és Páris nem akarnak engedmények alapján békét kötni Németországgal. Inkább most kivannak áldozatot hozni, mint később, mikor esetleg még nagyobb véráldozatra kerülhet sor. Ez a magyarázatja Hull! kijelentésének. ami pedig Roosevelt álláspontját illeti, ezt a Szentszékhez küldött személyes köveiének nyilatkozata is megvilágítja, mely szerint Amerika nem járul hozzá sohasem olyan békéhez, mely törvényesíti lazt. amit erőszakkal szereztek. Roosevelt egyébként maga is kijelentette, hogy elitéli a szabad forgalmú útjába emelt korlátokat és vissza akarja álli- tátti a nemzetek közötti szabad kapcsolatokat. A Vatikán szintén a szövetségesek felfogásához közelálló békét óhajtja, Itália pedig nem változtat a háborúval szemben tanúsított eddigi magatartásán, a semleges nagyhatalmak tehát nem hajlandók „sántító“ békéért I sikra szállni. „SEMNALUL“: Földrajzi fekvésénél fogva : Itália arra kényszerül, hogy egyensúlyozó politikát folytasson, tehát együk fél mellett sem vállal tartós kötelességet. Nyersanyagban szegény ország, melynek népessége mind jobban szaporodik, igy nem ismerhet pihenést a munkában. A Földközi-tenger szabadsága életkérdést jelent számára, igy minden törekvése, hogy egyenrangú fél maradjon. Róma mégis szükségét érzi annak, hogy a védelmi politika mellett terjeszkedő etnikai és gazdasági politikát is folytasson Keleten és Közép-Eu- rópában. 1870 óta Itália mindig aaiát érdekeinek szolgálatába állított külpolitikát folytatott. Egyetlenegyszer vétett ez éllen, midőn szövetségre lépett a központi hatalmakkal, mikor azonban látta, hogy az egyensúly felborul, az antanthoz csatlakozott és eldöntötte a világháborút. Jelenlegi állásfoglalása tehát megfelel hagyományos külpolitikájának. A Duce mindig arra kényszerül, hogy az európai helyzetben döntőbírói szerepre vállalkozzon. Sumner "Welles azért utazott másodízben is Rómába, mert íeüismerte Itália hivatását arra az esetre, ha a béke megszervezése kerül sorra. Ribbentrop legutóbbi római látogatását „normális megbeszélésnek“ tekintették, ez arra mutat, hogy az olasz diplomácia meg akarja őrizni szabadságát. Miért avatkozna most véres háborúba, mikor biztos abban, hogy békekötés idején meghallgatják és igényeit kielégítik? Csupán akkor kerülhet sor olasz beavatkozásra, ha Keleten, vagy a Dunia-vőlgvben a helyzet felborul és életérdekei veszélyben forognak. Kommunistaellenes magatartása is ezt a politikát szolgálja. KÖZÉPKORI ORVOSTUDOMÁNY, Dr. Hints, kve 528 lej. őskori és ókori orvostudomány, kve 495 lej LEPAGE-nál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen orvosi jegyzéket és a Mokt-könyvek kedvezményeit. HnszonkétmííUó lejjel emelték fel & kisebbségi lelkészek államsegélyét Nistor vallásügyi miniszter kihallgatáson fogadta dr. Varga Béla unitárius püspököt és dr. Miké Imre egyházi tanácsosi, akiknek megígérte legteljesebb támogatását BUCUREŞTI, március 20. [Dr. Varga Béla unitárius püspök a parlament megnyitása után különböző eg3>házi ügyekben eljárt az illetékes minisztlériumckná!. Március 13-án dr. Varga Béla püspök és dr. Mikó Imre egyházi tanácsos kihallgatáson jelentek meg Nistor vallási ügyi miniszternél, akinek minisztersége alatt a magyar egyházak lelkészei nek államsegélye véglegesen rendeződött. A magyar és főkép protestáns lelkészek fizetésének összhangbahoza tala értelmében a Romániai Magyar Népközösség és a protestáns egyházak vezetői együttles munkájának erednié=< nveképpen a kultuszminisztérium folyó év január 1-töi április 1 ig 5,600.000 lejt utalt ki lelkészi államsegély címén, amiből legnagyobb mennyiségben az eddig legkisebb kongruával rendelkező református és unitárius lelkészek részesültek, de felemelték a rom. kát. és evangélikus lelkészek kongruáját is, i úgy, hogy a kisebbségi magyar lelkei szék ugyanazt a felemelt államsegélyt kapták meg. N isitor miniszter az 1940—41. évi költségvetésbe is felvette az egyelőre ideiglenesen három hónapra megálía pitéit államsegélyt, vagyis 12 milliót, az úgynevezett „áldozati görbe“ megszüntetésére, 10 milliót pedig a kon- gruák összhangbahozatalára. A kisebbségi magyar lelkészek te-' hát a jövő évi költségvetésben 22 millióval fognak több államsegélyt kapni az eddiginél, amiből az unitárius leiké szekre több, mint kétmillió lej jut. Ugyancsak felvették a költségvetésbe az unitárius esperesek kongruájának pótlását, az újonnan alakult m edgy esi egyházközséget és a központi iroda- igazgató államsegélyét. Nistor miniszter a legmesszebbmenő támogatását Ígérte az unitárius egyház képviselőinek s kérte, hogy az egyház is támogassa őt munkájában. Dr. Varga Béla püspök dr. Mikó lm révei együtt megjelent Caliani miniszteri tanácsosnál is, a nemzetnevelési minisztérium' magánoktatási ügyosztály vezetőjénél, ahol az unitárius iskolák felállítása és nyilvánossági jogának megadása ügyében folytattak megbe szélest. Caliani miniszteri tanádsos közölte, hogy a minúlszter engedélyezte Márkos Albert és Szentmártonr Kálmán nyu= galombavonulí gimnáziumi tanároknak a kolozsvári unitárius gimnáziumban óraadókként való alkalmazását. 5. PELLEGRINO </j világ legjob hashajtója Anizzcel, vagy anélkül és pezsgőn. Gyengén sikerült a húsvéti vásár h magas arait masíi nem beszólnék Multira Sarasa nj ruhák Egyedül a clpülteresIcedeSemben mutatkozik némi forgalom CLUJ (KOLOZSVÁR), márc. 20. Itt vagyunk a tavasz elején és husvét előtt, amikor úgynevezett szezon van a férfi- és női divatáruüzletekben, kalapkereskedések ben és cipőüzletekben. Nagyhét elején végigjártuk a kolozsvári üzleteket, megtudni azt, hogy milyen húsvéti vásárra van kilátás. Egyet-mást tudtunk már mi is a helyzetről és pedig azt. hogy cipő kellene, ruha kellene, fehérnemű és kalap kellene, miután általánosságban el lehet mondani azt, hogy a hivatalnok és értelmiségi osztály nagyjában le van rongyolódva. Ennek az osztálynak jövedelme ugyanis meglehetősen szűkös és nehezen birja a rohamos drágulást 8 azt a hatalmas kiadást, amit egy uj ruha, uj cipő és fehérnemű jelent. Az emberek vártak a vásárlásokkal kényszerkor, hátha ilyen, vagy olyan csoda folytán pénzhez jutnak, avagy olcsóbbodás áll he. Azután természetesen azon vették észre magukat, hogy csoda nem történt, de elkerülhetetlen szükség van a ruhára, az összeku- porgatott kis pénz viszont nem ele6 a vásárlásra, mert közben az árak égi magasNagyobb üzlet a tél folyamán bakkancsok- ban mutatkozott, ebből rengeteget adtak el a kereskedők. A szövetüzletek forgalma még mindig a khaki áruban nagy, polgári ruhákhoz való szövetet alig vásárolnak. Ez teljesen érthető is, hiszen az 1200—1500—1600 lejes szövetet nem birja megvenni a fogyasztó, tekintve, hogy az ebből készített férfiruha ára meghaladja egyhavi fizetését. Egyes szövetárukban az ősz óta közel 100 százalékos az emelkedés. Emiatt pang a férfiszabó ipar is. Polgári ruhát husvétra a kolozsvári legtöbb férfiszabó műhelyben nem készítenek és főképpen stoppolások, javítások, vasalások és tisztítások és jó esetben ruha- forditások készülnek. A női divat azonban nem hagyja magát. Női divatáruban 70—80 százalékkal emelkedtek az árak, azonban a nők mégis csak vásárolnak. Husvétra csak készül egy-egy uj, ruha, blúz, szoknya. Viszont a nők ruházat j tekintetében szerencsésebb helyzetbe van- ! nak, mint a férfiak, lévén a női ruha jóval I olcsóbb a férfiruhánál. A női konfekcióüz- j letekben mutatkozik csak pangás, ami érthe- i tő is, ha arra gondolunk, hogy egy olyan női kabát, amelyet tavaly 1500—1600 lejért árusítottak, ma 2200—2500 lejbe kerül. Az idei husvét, amint a jelek mutatják, igy nem a tavaszi uj ruhák jegyében fog lefolyni. Ebhez nagy mértékben hozzájárult az idei kemény tél is, amely a ruhára kuporga- tott összegeket is favásárlásra kényszeritette ki. Különös, de az idei husvéton még a természet sem öltözik uj ruhába, habár máskor busvét idején uj, valamennyire már tavaszi köntösben pompázott a föld. (a. I.) ságra emelkedtek. A férfidivat üzletekben vevőt alig látunk. Az üzletek tele vannak áruval. A kereskedők arra számítva, hogy j a lerongyolódott fogyasztótömeg mégis I csak vásárolni fog, ellátták magukat bőveu. Eladni azonban nem tudnak, mert általában 50—60 százalékos az áremelkedés. Azért az ingért, amelyet az ősszel 300 lejért meg lehetett venni, ma a kisfizetésű tisztviselő, a csekélyjövedelmü értelmiségi nem tudja megfizetni a 480—5C0—550 lejes árat. Áz emberek stoppoltatják az ingeiket, a hátból kivágott darabokkal javítják azt az ingmelleket és hozzák helyre a kirojtosodott gallérokat és kézelőket. Uj kalap helyett a kalap- vasaltatás járja, nyakkendőben pedig C9ak az egész olcsó árn talál vevőt. A cipőüzletek forgalma kielégítőbb. Mezítláb még sem lehet járni és az a fogyasztó, akinek egy, vagy két pár cipője van és egy év alatt elnyíitte azokat, mégis kénytelen cipőt vásárolni. Cipőben 30—40 százalékos volt az áremelkedés ősz óta. Egy i férficipő ára ma 900—1000 lej körül mozog. A jó női cipő ára pedig 750—1200 lej. A hadsereg felszereléséért , r ( jk ' ■ r I A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfelszerelési pénztárjegyeket (honokat)f amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügy igazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú hon. ahogyan a jegyzőiét akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három, v agy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. j Hat hónap múlva az esedékes 20 sázalékos részlettel és a szelvény ősz- szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénz-e van szüksége, a Banca Nationalatóf a név- érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. .? Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Cluj (Kolczs) megye prefektusa MANOLE ENESCU ezredes. HAJTÓVADÁSZAT EGY HALOTTRA. Nyolc évvel ezelőtt, egy kínai—• japán összecsapás után, a japán vezérkar jelentést tett Hirohito császárnak arról, hogy Ma=<Chan-Shan kínai tábor nokot, a leghíresebb kínai hadvezérek egyikét és Japán leg kérlelhetetlenebb ellenségét, megölték. Most Nighsia tar tományból jelentették a japán hadvezetők, hogy a holtnak mondott kínai tábornok vezeti az ellenük harcoló ki nai csapatokat. Nagyszabású hajtóvadászait indult a „halott“ elfogására: a helyzet ugyanis elsősorban azért kínos, mert a hagyomány szerint, amit t* császárnak jelentenek annak feltétlen igaznak kell lennie és solia vissza nem vonható. így hát hivatalosan Ma=Chan- Shan tábornok — halott... 1932 bért el is küldtek Hirohitonak egy kínai tábornoki egyenruhát azzal, hogy az a megölt tábornoké volt Nagymennyiségű szesz szállítására kötött egyezményt Angliával a román monopol. Bu- curestibol jelentik: Az állami szeszmonopó- llum nagymennyiségű szesz szállítására szerződést kötött Angliával. CONVOCARE la a 54-a adunarea generala a Băncii Comerciale Clujane s. p. a. în lick., care se va ţine ia 5 Aprilie 1940 la ora 17 şi în caz dacă aceasta nu vş fi capabilă a aduce hotărîri valabile, la 20 Aprilie 1940. la ora 17 în localul institutului Cluj, Piaţa Unirii 7. Program: 1. Raportul comitetului de lichidare şi al cenzorilor. 2. Hotărîrea în privinţa stabilirii bilanţului. 3. Descărcarea coinitetu- lui de lichidare şi a cenzorilor în privinţa gestiuni: anului 1939. 4. Alegerea unui cenzor supleant. Cluj, la 12 Martie 1940. Comitetul de lichidare. Bilanţ la 31 Decemvrie 1939. Activ. Portofoliu de titluri 6.300. Portofoliu de scont 341.601. Debitori 267.600. Creanţe în conversiune 5,247.062. Pierderi de conver 8iune 432.431. Imobile 115.000. Mobilier 600 Conturi diverse 805,070. Pierdere în anul cu rent 69,952. Pierdere reportată din anul pre cedent 10,999. Total 7,296.615. Pasiv. Capi tal social 1.000.000. Depuneri pe livret 332,137. Creditori 4.802.195. Angajamente de reeseont 242.119. Conturi diverse 920,164 Total 7,296.615. Conturi de ordine. Activ Cauţiune statutare 75.000. Depozite de tit luri şi alte valori în păstrare 5,953. Ipoteci, cesiuni etc. 595.860. Total 676.813. Pasiv. De ponenţi de cauţiuni statutare 75,000. Depo nenţi de titluri şi alte valori în păstrare 5.953. Deponenţi de ipoteci, cesiuni etc 595,860. Total 676,813.
