Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-20 / 65. szám

■ lé î 9 4 Ö măr das 1ö. Amit gyermekkorban megsíokunks az később természetté válik A gyermekek nem ismerik még az elha­nyagolt fogápolasnak a következményeit. Sajnos azonban a következmények miatt sokszor ártatlanüi szenvednek na fiatal életüket a fogfájás ebesen ti. A, gondos anyának ezért idejében azzal kell törődnie, hogy gyermekei fogait naponta CHLORODONT fogpasztával tisztítsák, mert az egészséges tejfogak előfeltételei a későbbi gpfogaknak. A CHLORODONT fogpaszta előnye, mikroszkopikus finomságú összeállítása és íölscges mentolos ize, amely nem te*zi ellenszenvessé a gyermekeknek a fogiisztitást. Az osztálysorsjáték március 18-i húzásán a következő nagy nyeremények voltak a SZERENCSÉS KOLEKTURÁBAN. Lei 1,000.000 maica No. 28.208 Brăila Lei1,000.000 males No. 74.053 C Lei 200.000 anexa No. 312.119 Tg.-Mureş Lei 1 oo.ooomaica No. 26.205 Tina şrara azonkívül sok kisebb nyeremény kerül szétosztásra az egész ország területén. Die its Economia Cím. P„ U ni fii 23* Főelárusitó Dr. Tataru Coriolan királyi helytartó időszerű kérdé­sekről nyilatkozóit a sajtó számára Beszámoló a blyiailáíág másfélééi tmio^ájírói és Eeglonío- *aöl» íeendőírőL ~~ filagyíonlosságu eredményeketí hozoil a városunkban íafíoiá miniszteriközi értekezlet CLUJ (KOLOZSVÁR), március 19. Rendkívül érdekes nyilatkozatot adott a sajtónak dr. Tataru Coriolan, Szamos-tarto- many királyi helytartója. Dr. Tataru Coriolan az érdekes interjú ke­retében időszerű napi kérdésekről, a helytar­tóság másfél évi munkájáról, a kisebbségek­ről, a magyarságnak a Nemzeti Ujjászületési ! Frontban való elhelyezkedéséről, a kisebbsé­gi irodalomról és művészetről, a falu és a város problémáiról és a helytartóság hatás­körébe tartozó legfontosabb feladatokról nyi­latkozott. Ennek a minden tekintetben ér­dekes és nagyértékü nyilatkozatnak első ré­szét alább adjuk teljes részletességgel, mig az interjú második részét lapunk követke­ző számában közöljük. A tartomány másfél éve A helytartó ur e pillanatban az ország­rész legjelentősebb politikai méltóságát tölti be. Közvéleményünk figyelemmel kiséri e munkát és tiszteletteljesen teszi fel a kér­dést: az nj intézmény mint vált be a 'gya­korlatban, miiyen haladást jelent a múlt­hoz képest az államgépezet egyszerűsítése és más egyéb munkakör tekintetében? Az elmúlt idő, úgy véljük, már kellő tapasz­talati eredményeket mutat. I nek gyakorlati jelentőségére. A Tartomány- , nak, amely a közlekedési utak, a gazdasági élet közös jellege alapján természetes köz- igazgatási körzetet alkot, a maga pénzügyi leljesitőképességénél fogva, módjában van bosszú időre szóló és átfogó terveket kidől- I gozni és megvalósítani és igy közös nevezőre j és összhangba hozza a területére eső helyi I szükségleteket. I — Ugyanez vonatkozik a közigazgatás le- Î egyszerűsítésének kérdésére is. A törvények i és a mini8zteitanácsi jegyzőkönyvek a legkü- ; Iönbözőbb ügyosztályokra s a közélet minden i ágára kiterjedő jogkört ruháztak a királyi helytartókra. Ezek a jogkörök módot adnak a Tartománynak a helyi ügyek gyors elinté­zésére, ami által megtakarítják mind a polgá­roknak, mind a községi, vagy megyei ható­ságoknak a Bukarestbe való költséges fel- j utazásokat és a hosszú ott tartózkodást. — Természetesen nem lehet tagadni, hogy az ilyen irányban tett eddigi intézkedések némelyike kísérleti jellegű. A reformok ki- széiesitése é9 az uj közigazgatási törvény szellemének teljes érvényesítése érdekében a kormány tanulmányozza a királyi helytartók­nak adandó uj jogkörök kérdését, valamennyi helyileg megoldható ügyre vonatkozólag. A falvak és a falvak népével való közvetlen kapcsolat felvétele már eddig is a legörven- detesebb eredményeket mutatja fel. Ä Satu és a város ■— Az uj közigazgatási törvény életbelé­pése óta eltelt másfél esztendő, valóban be­bizonyította a Tartomány intézményének tagadhatatlan gyakorlati jelentőségét. — A népakarat regi kívánalmai: a köz- igazgatási decentralizáció és a közigazgatási ügykezelés meggyorsítása, a megelőző félszeg próbálkozások után, az uj rendszerrel a tény­leges megvalósulás szakaszába léptek. A Tar­tományok hasznossága, amelyek az első perc­től fogva a haladás tényezőinek bizonyultak, világosan kitűnik a régi közigazgatási tör­vény és a Tartományok alkotásai és beruhá­zásai között megejtett összehasonlításból. A számok önmagukért beszélnek:- — Az 1936—37-es költségvetési évben a .Tartománynak mind a bét megyéjében 27 •millió 203.504 lej, az 1937—-38-as költségve­tési évben pedig 25,168.539 lej összegű be­ruházás történt, a két költségvetési évben tehát összesen 52,372.043 lej beruházás. Ez­zel szemben a Szamostartomány költségvetése ‘egyetlen évben (1938—39-beu) 72,385.305 lejt fordít beruházásokra, azaz több, mint 20 millió lejjel többet, mint amennyit a meg­előző két évben a Prefekturák. Emellett kü- •lőnösen hangsúlyozni kívánom azt a tényt, hogy ezeknél a beruházásoknál a tényleges 'szükségleteket tartottuk szem előtt, úgyhogy megnöveltük a szegényebb megyék kvótáját, anélkül, hogy a legkisebb mértékben is csök­kentettük volna a módosabb megyék beru­házásait. így például mig 1936—37-ben Ko- lözsmegyében 7,991.632 lejt fordítottak be- ruliázáskora, addig Naszcdmegyében csupán >656.655, Márair.arosmegyében pedig alig 527.272 lejt. Szamostartomány 1938—39-ben .6,301.000 lejre emelte a beruházásra fordí­tott összeget Naszódmegvében, 5,425.000 lej- ■ re Máramarosmegyében, anélkül, hogy csök­kentette volna a kolezsmegyei beruházások­ra fordított összeget, sőt azt 9,934.000 lejre .emelte. — Azért említem ezeket az adatokat, hogy rámutassak a Tartomány intézményé­Jelentős kérdésnek tartjuk a falunak s a városnak koordinációs problémáját. Ho­gyan illeszkedik harmóniába a két termelő réteg és milyen impressziókat váltott ki a helytartó űrből az a helyszíni szemle, ame­lyet a vidéken folytatott? (Szociális, nép­egészségügyi, népesedési, kulturális problé­mák.) — A közszükségletek megvizsgálására foly­tatott helyszíni ankéljaink során, természe­tesen, erre a kérdésre vonatkozóan is érde­kes megfigyeléseket tettünk. A falu és a vá­ros érdekeinek összehangolása egyik fő kö­vetelménye annak az egyensúlynak, amely nélkül az általános haladás el sem képzel­hető. Ez az összehangolás azonban időt kö­vetel. Már idáig is megvizsgáltuk ennek a kérdésnek különböző oldalait és — annak ellenére, hogy a költségvetésünk nem fedezi a Tartomány sokféle szükségletét — a költ­ségvetés keretein belül rendelkezésünkre ál­ló eszközökkel hozzáláttunk, hogy megvaló­sítsuk ennek az összhangnak az előfeltételeit. A mezőgazdasági termékek szállításának meg- könnyitése kétségtelenül a legfontosabb elő­feltételek közé tartozik. Éppen ezért eddig körülbelül 90 millió lejt irányoztunk elő utak építésére. Támogattuk ezenkívül min­dennemű falusi szövetkezet létesítését, ame­lyek a mezőgazdasági termelés fokozását és iparosítás utján való értékesítését tűzték ki célul. Ez a törekvés ugyanakkor, amikor nö­veli a falvak jólétét, magátólértetődően nö­veli az ipari termékek fogyasztóinak szá­mát is. — Ami a társadalmi gondoskodást illeti, módot találtunk a Tartomány területén mu­tatkozó munkakinálat gyors elhelyezésére; tényleges segítséget nyújtottunk a gyermek­védelmi társulatoknak fiókok létesítésére; egészségügyi dispenzáriumokat építettünk; a falvakon biztosítottuk a hivatalos bábaasz- szonyi szolgálatot. A volt Társadalmi szolgá­lat szerveinek és a kulturális egyleteknek adott segitség révén a falvak kórusokkal, ze­I nekarokkal és kulturotthonokkal gazdagod* 1 tak. — A Tartomány a jelen költségvetési év* 1 ben — nem számitva a községek s iskolabi* j zottságok által e célra felhasznált Összegeket j — körülbelül 10 millió lejt fordított isko- j Iák építésére, hogy jóvátegye azokat a régi I kormányzatoktól örökölt szomorú állapoto- j kát, hogy megfelelő helyiségek hijján az is- j kolaköteles gyermekeknek több, mint a fele j nem részesült oktatásban. A KÖZVETLEN CSELEKVÉS MÓD­SZEREI Milyen eredménye volt annak a nagy kolozsvári gondoskodó-ankétnak, amelyet a miniszterelnök ur hivott össze és amelyen megvitatták a Kárpátokon inneni helytar­tóságok problémáit. — Mint a közvetlen cselekvés módszerei­nek hive, amely biztosítja az értesüléseik és a helyszínen való elintézés gyorsaságát, Ta- tarescu miniszterelnök a kolozsvári közigaz­gatási értekezlet összehívásával élénk elégté­telt szolgáltatott az erdélyi öntudatnak. En­nek az értekezletnek az eredményei a mi­nisztertanácsnak abban a 12 határozatában öltöttek testet, amelyek kidolgozásában az erdélyrészi tartományok királyi helytartói is részt vettek. A pillanatnyi hiányosságok meg­szüntetése érdekében tett intézkedéseken kí­vül. mint amilyenek a petróleum, benzin, só, gabona, vagy takarmányellátás kérdései és főként az összpontosítottak családtagjai el­látásának nagy nemzeti és társadalmi jelen­tőségű kérdése — döntő jelentőségű határo­zatokat hoztak Tartományaink gazdasági fej­lődése szempontjából, különösen, ami a hitel kérdését, a községi erdők és legelők átadá­sának meggyorsítását és a földreform teljes mértékben való végrehajtását illeti. Az ilyen értekezletek jelentősége éppen abban rejlik, hogy az uj közigazgatási törvény szellemében a helyi kérdéseknek elsőrendű fontosságot tulajdonit. ' ('Folytatjuk) Piáéi ápals CLUJ (KOLOZSVÁR): Buza (75—2-3) 550, zab (59/60—4-5) 485, zab (40-3-4) 555, kukorica 435, fehér hab (3) 1750, lóherema^ (8) 3600. lucernamag (8) 5500, liszt (0)< 1090, (4) 1010, (5) 970, (integr. 78) 1020, f80) 940, kukoricaliszt (I.) 950, (II.) 540 lej. Az árak franco kolozsvári állomáson zsák nélkül értendők. Korpa 370, széna (nem pré­selt, I.) 230, (II.) 210, lucerna és lóhere 260, buzaszalma 90 lej. Arad: Zöldségpiaci Óburgonya kg. 4—6, szárazhagyma kg. 4—*6, szárazbab kg. 20—* 22, kalarábé két drb. 5 lej, torma drb. 5 lej, lencse kg. 18—20 lej, szemes borsó kg. 24 lej, murok kötegje 5—6 lej, paszternák kö- tegje 5—6 lej, petrezselyem kötegje 5—6 lej, zöldpetrezselyem kötegje 2 lej, hónapos re­tek drb. 3 lej- paraj kg. 35 lej, fokhagyma 18 lej, fejes káposzta drb. 5—10 lej. sava­nyú káposzta drb. 10 lej, levesbe való zöld­ség kötegje 5—6 lej. Tej és tejtermékek: te­héntúró kg. 16 lej, juhturé kg. 45 lej, te­héntej litere 5 lej, tejfel litere 30 lej. vaj kg. 110 lej, tojás drb. 2.30—2.50 lej. Gyü­mölcspiac: Alma kg. 12—25 lej, dió kg. 22 —24 lej, hámozott dió kg. 60 lej, aszalt szil­va kg. 20—'28 lej, citrom drb. 4—5 lej. Ba­romfipiac: tyuk párja 170, hízott liba párja 550—600 lej, sovány liba párja 300 lej, ga­lamb párja 35 lej. Deva (Déva): Murok 10, petrezselyem 16, hagyma 6, fokhagyma 28, retek (téli) drb. 4—6, celler 16, káposzta feje 14—16, piros káposzta 10—15, kelkáposzta 5—10, sava­nyú káposzta kilója 8, paszuly I. rendű 18, II. rendű 16, 1. oszt. burgonya (rózsa) 5,. II. rendű burgonya 4, vörös hagyma 7, cékla 7—10, kapor csomója 1.50, sárga borsó 24, szójabab 22, lencse 26, torma 50, szárított paprika 10 lej. — Baromfiárak: paprikás­nak való csirke párja 75—85, pulyka drb. 130—160, kövérebb pulyka drb. 150—220, kövér kacsa párja 130—140, sovány ruca drb. 60—70, kövér liba, nagyság szerint 350 —400, sovány liba drb. Í20—170, kövér tyuk nagyság szerint 80—120, sovány tyuk 60—80, libazsír 100, libahús, füstölt 140— 200, libamáj, nyers 130, kolbász 80. tojás párja 7, válogatva 8 lej. — Tej és tejtermé- kek: tej literje ó—7, falusi tejfel 35—50, csemege tejfel 60, falusi vaj 90, teavaj 110 -—120, tehéntúró 16—18. csemegeturó 40—- 44. tomlőturó 68—70, ementhali sajt 110, főzővaj 80, brailai túró 48 lej. — Gyümölcs­árak: A piacra silány minőségű alma kerül, mivel a tél folyamára elraktározott készletek a nagy hideg miatt többnyire megfagytak. Részletes gyümölcspiaci árak: Torok Bálint alma kilója 12—14, Jonathán alma 12—18, Batul 14—20, vegyes alma 5, dió héjában 20, dióbél 70, szilvaiz 24, aszalt szilva 24, narancs (vörös belii) 60. Jaffa narancs 44, olasz narancs 56. sárga olasz narancs 48, mo­gyoró 32, citrom 3—4, grappefruit darabja 16, füge 60, préselt füge (Szmirna) 80 gesz­tenye 60 lej. — Buza 510—520. tengeri 490 —500, zab 500, árpa (hiányzik) 550—560, rizs 440—460. napraforgó 920, tökmag 1200, kendermag 2000—2100, fehérbab 1500— 1600, tarka bab 1300—1350. heremag 3400 —3500. lucernamag 4700—5200, lencse 1700. rózsaburgony.a 320, II. rendű krumpli 250— 270 lej. — Tisztarák vagontételben ab ma­lom: nullás liszt 980, négyes 900, hatos 820, eladási ár nagyban: nullás 1040, négyes 960, hatos 880, kicsiben: nullás szabad (11). né­gyes. 10.50. hatos 9 lej. tengeriliszt 4—6 lej. — Takarmányárak: Korpa 420. kukoricada­ra 490—510. Dréselt széna 260.

Next

/
Thumbnails
Contents