Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-20 / 65. szám

<lb: I

jOÍ/i

Hit'

p/vc'

ii.<;

ESŐ

(Ai

/>.

íeA

f/t’A.

P »

nt'// b-üv t. A

Is/ í/ li:

Élűn

']

$L'IC‘

íme

81

B tt;i írsa

tál hí efc/t bn/ eiier j Az s ra> Itó I

Hi

hegy B mit déré Mi tíorir. iét, \SveJ Jó,

"félig deti {’dalit raj ti mim törd viil sokc min mes ■ kev( Éne Á be zér; a s. Sur is r Isin E gas fin pró telt is

egy

zűr tai szíj ve2 kel Mi me má rei gai iri> kai let na Hd Er ho ro f fa.

I ss

Nagyhét

Benne vagyunk a nyugati í'vl _. * é ft, Tíibh mint 4UU

tényseg nagyheteben. • ,*

millió ember ünnep,i fel eme ,

lékkel Krisztus urunk passz joiana' es űrök uralomra feltámadásának em e et.

1 hét minden egyes napja lelseges tor ténelem, legenda, hitforrás, viragxasar ►gva mikor ezrei a szóval: „áldott, ki az i r ne>t " a/, egyház, pálmaágakat vagy barkákat szentelt a jeruzsálemi kisded bevonu

l&sa tnii - ! ' n 0,1

és kegyesen a Templom felé menő Istenkirály tiszteletére. A lm veti piszka és bárány elfogyasztása volt a külső jogcím erre, a megváltó ,a u keresése a belső eszme, mert a naK-v emberiségi fordulatoknak is két re' ^ \an, mint akár a legkisebb selvems/ál* nak: az alak mögött a jelentés. így zajlottak le az utolsó egy üt tiétek a 12 apostollal s egyikük megrögzitette az őrük árulás és Judáspénz fogalmát. Majd az utolsó vacsora kövei'kezett, melyből a legismertebb számból izmus csodálatosan izgató magyarázata, hite, szertartása virágzott ki: az oltári szentség és úrvacsora, örök lelki és szellemi küzdelemben egymással. Aztán az olajfák hegyén, a gecsemáni kertben a vívódás: az emberi halhatat lanság és az érzéki léthez való ragaszkodás be nem fejezhető tusája, melyet csak a nyers hatalom álláspontja dönthetett és dönt el. Züldcsiitörtökre igy következik a fekete nagypéntek. A harangok elvándorlása Rómába, mi alatt feltódul emlékezetünkben Pilátus ítélete, a Golgotha s a bátor nők temetési menetképe. Az igazság eszméi© és a vértanúhalál azonban örökéletre való feltámadás jutalmát kapja mindig. Szombat este pompázó 'körmenetek hömpölyögnek lelkesen s alleluja zeng a templomokban. „Feltámadott, igen az ír feltámadott.“ Az országúton találkoztak vele. Tiindöklött így méltá \ vigadozik husvét két derűs napján, locsolkodva színes tojás ajándékai köz:' a feszültségből feloldott ember ós pillanatra reménykedve pillant a távoli jövőbe, amikor talán mégis csak meg valósulnak egyszer Krisztus eszméi tökéletesen, ellenére a formalizmusnak, öncsalásnak, lelki és szellemi tébolynak, ördögtől való incselkedésnek.

Mert a húsvéti nagyheteknek, mind a nyugati, mind a keleti kereszténység eleiében ez a kettős értelme és jelentősége van: ami adva van és még nem valósult meg. F.s csak két nagy könny- szelep, a megjuhászkodás és remény, a lassú haladás ténye s a ki nem irt ható derűlátás révén hordozhatunk még a lélek és szellem magvasban, a 'emploniok és temetők világában, erkölcstanunkban és tudományunkban ma is, annyi borzasztó csalódás után. Adva egy krisztusi eszmekor, melyre mindenki esküszik, de többé kevésbé megcsal és adva egy lehetőség, hogy évezredes válságok után mégis csak megvalósulhat a szentföldi kezdeményezés. Alá ez a kettősség még felöt löbb. Negyedszázada, hogy az emberiség akarata ellenére, a történelmi végzet könyörtelen széditése folytán a legsúlyosabb ellentétbe kerültünk a keresztény eszmékkel, a béke és ember- szeretet világával, viszont soha nem ietezett forró reménnyel és mindinkább szilárduló erővel törekszünk legbensőnkben Krisztus megtalálására. Borzasztó törés, lázitó ellenmondas, végzetes kettősség ez. de ugylátszik szükséges, hogy- a végleges elhatározás és belső egybeíorradás létrejöjjön, súlyos árakon, de az acélosodás kínjaiban. Ma meg az ember a belőle és feléje felelet lenül kiszállt istentelen erők hatására cselekszik, de megvan a reménye, hogy ezek visszazudulnak eredeti he- Ivükre és szerepükbe s akkor a legsz-“>= rosabb egység ember és ember, törté nelem és végzet, akarat és eszme, termeszei és ember, de főleg az ember és Isten között majd fokozatosan megszünteti a temérdek- anyagi, lelki, szel lemi zavar és válság betegitő hatásait, mikor a haladás, építés, emberiség szolgálatába keriií minden, ami még most milliók pusztítására és kétségbe- ejtésére szánta el magát.

Bizonyára jogos az intelem, hogy igyekezzünk ezen a szent héten, mely

T L I. E V 7

le*'»»: vr: sa»mi- aaammum«

7 Q 4 n at i t c I u « 7 n.

üJnKiepi közgyűlés kebelében

választotta meg uj vezetőit

az SlIÍÍbE ocSorheiumegyei tagozata

I Gyönyörű beszédben Íejlegeítéh a felszólalók a magyar gazdatársadalom nagy célkitűzéseit. — Egyhangú lelke- sedé%3el Szakóls Zoltán földbirtokost választotta elnökévé

a megyei tagozat

Géza, dr. Boga Lajos, dr. Elekes Domokos, Bíró István, Páll Dénes, Biró Sándor, Plettl István, Gyerke* Mihály, Báró József, ür- niös-v László Biró Lajos, Takó Albert, Túra- csu Sándor, Szabó András, dr. Sebessy János, Szakát« Miklós, linreh Pál, Lakatos Tivadar, Katona József, Teleki József, Lőrin- </\ Dénes, Lőrinczy László, id. br. Dániel Lajos Vnrgyas, stb. A közgyűlésen 37 udvar- ln-l\megyei gazdakör képviseltette magát.

A gyülésterembe bevonuló EMGE országos elnökét és alelnökeit a székely gazdák hosz- szas éljenzéssel fogadják. Majd Ugrón Pál fiátfalvi földbirtokos — az önzetlen közéleti munkásságáról jólismert vezető férfiú — emelkedik szólásra és bejelenti, hogy a mult- évi közgyűlésen, a megye gazdáinak legnagyobb sajnálatára. Sz. Szakáts Péter, az egyesület érdemekben gazdag elnöke, bejelentette lemondását. Ezt nem akarták tudomásul venni s azt remélték, hogy sikerül elhatározásának visszavonására bírni. Minden igyekezetük ellenére azonban ez nem következett be s igy a rnai közgyűlésen a feladat, hogy megválassza elnökét és jogtanácsosát. A közgyűlést megnyitja. Ezután rendkívül tartalmas beszédben üdvözli dr. Szász Pált, az EMGE alelnökeit s központi kiküldötteit. Utána Orosz Károly EMGE felügyelő, országgyűlési képviselő, az udvarhelymegyei EMGE-ta- gok és jelenlevő 37 gazdakör nevében tolmácsolja dr. Szász Pálnak a székely gazdák köszönetét az elvégzett munkáért és biztosítja legmesszebbmenő bizalmukról. Kiás Kálmán kecsedfalusi székely kisgazda lendületes és sodróerejü beszédében köszönti az EMGE elnökét, a romániai magyar gazdatársadalom kiváló és fáradhatatlan alkotóerejü vezetőjét.

Dr. Szász Pá! beszéde

A gazdák njabb hosszas éljrnzée&cl fogadják a szólásra emelkedő elnököt, aki azzal kezdi beszédét, hogy 1937-ben járt utoljára Udvarhelyen s ősziutén fájlalja, hogy azóta nem tudott gyakrabban ellátogatni. No higy- jék azonban, hogy elszakadt tőlük, hiszen állandóan élénk figyelemmel kisérte életüket s foglalkozott különböző problémáikkal. Az EMGE-tagok, felügyelők, faluvezetők jelentéseiből mindig világos képet alkothatott a helyzetről. Amikor azonban itt járt, az átszervezés alatt levő EMGE még csak az első munkaévében járt. Meg kell köszönje azt a fenntartésnélküli támogatást és bizalmat, amit azóta is élvezett az udvarhelymegyei gazdák részéről, akik eljöttek az EMGE közgyűléseire. gyakran látogatták az Egyesületet s igy élénk kapcsolat fejlődött ki.

— Bizonyára azért támogatták, — folytatta nagyhatású beszédét — mert megértettek. Valamennyiük lelkét és öntudatát az együvé- tartozás szent lángja hevítette. Érezték, hogy egyek vagyunk s. egyeknek is kell maradnunk. Meglátták, hogy

az egyetemes magyar gazdaérdekeket csak egyetemes munkatervvel és módszerrel lehet szolgálni. A kizárólag helyiérdekű egyesülések lehetnek kitűnőek és eredményesek. De itt nemcsak egy vidék magyar gaz- dalakossúgáról van szó, hanem az összességről.

Felismerték a jövő lehetőségeit és kötelezett, ségeit. Tudták, hogy a magyarság meglévő jogaiból soha semmit fel nem adhat. Hiszen minden igyekezete arra irányul, hogy becsületes utón megszerezze és biztosítsa népi fejlődésének és megmaradásának összes jogait. Megtartották tehát egyesületüket, mely azonban pillanatig sem szünetelő érintkezést tart fenn a központtal — tömegesen léptek be az EMGE-be, lalakitottak gazdaköröket — ugyannyira, hogy ma Udvarhely megyében van a legtöbb tagunk.

— Gazdatestvéreim azonban nemcsak tagjai, hanem tulajdonosai is az egyesületnek. Annak az egyesületnek, mely százéves fennállása lailatt bölcs vezetőinek irányításával, minden időben be tudta tölteni a kor követelményeit. Nekünk viszont az a legfőbb törekvésünk, hogy ezt a százéves egyesületet, mint az egész gazdatársadalom tulajdonát és legfőbb irányitó szervét, továbbfejlesztve, kiszélesítve. tartalommal még jobban telítve, adjuk át az eljövendő évszázad nemzedékeinek is.

— Bizony nehéz az élet s mindnyájan sokat küzdünk. De történelmi időkben, történelmi magaslatokon, történelmi hivatást kell betöltenüuk. A magyar gazdának tanulnia kell. Nem elég amit tud, mert azzal korántsem felelhetnek meg azoknak a követelményeknek, amelyet saját népük és gyermekeik támasztanak velük szemben. Lelki és gazdasági adottságokban kiapadhatiatlanok vagyunk, de ezeket csak úgy tudjuk népünk javára kamatoztatni, ha tanulunk.

Beszédének további részében foglalkozott az államhatalommal fennálló kapcsolatokkal. Utalt arra. hogy a kormánytényezők is felfigyeltek az EMGÉ alkotó tevékenységére. Ma már eljutottunk odáig, hogy a földművelésügyi miniszter felszólította az egyesületet, ismertesse téli gazdasági tanfolyamainak egész alkatát, mert látni akarják, hogyan tudta egy egyesület ilyen tökéletesen megszervezni a rendelkezésére álló szerény eszközök mellett a gazdasági népoktatást. S amikor ez a helyzet, vájjon mivel magyarázható, hogy Udvarhely megyében ezideig mindössze csak két tanfolyamot lehetett tartani? Az egyesület készen áll, hogy az ily irányú igényeket teljesítse, ha kérik. Az idén már több, mint hatvan igénylés volt. Sajnos azonban, hogy rajtunk kivül álló okok miatt alig a felét tudtuk megtartani. Meggyőződésem, hogy az udvarhelyi gazdák a jövőben versengeni fognak iá tanfolyamokért. Ezt annál is inkább meg kell tenniök. mert ma a világ minden részén a szociális kérdésekre terelődik a figyelem s az uj szociális társadalom kibontakozásának előjeleivel találkozunk. Haladnunk kell az idővel, tehát tanuljunk.

— Én hiszek abban — fejezte be beszédét emelt hangon — hogy ha a magyar gazdatársadalom egységesen sorakozik fel vezetői mögé s fegyelmezetten, öntudatosan munkálkodik, biztosítjuk a jobb mugyar ga/dajövi u dót. (Hosszas éljeuzra.)

HOZZÁSZÓLÁSOK

Sz. Szakát# Péter bikafaJvai földbirtokos u megyei egyesület diszelnöke, aki 90 éve ellenére fiatalé-, lendülettel ve /i ki ma i* részét a közéletből, válaszolt elsőnek a beszédre. Ismerteti az. ndvarbe.lymegyei gazdasági viszonyokat s azt a munkát, amit a mtlltb kifejtettek. Mont a jövőbe vetett mely bt zulummal folytatják a munkát az EMGi ir< nyitása aLatt. A közel százéves EMGE története bárom szakaszra osztható. Az alapitó gr. lelcki Domokoséra, a munkát beindító 1 egyesületet fellendítő é-s anyagilag alátárna-/- tó, nagyszerű férfiúra, gr. Mikó Imrére s a/ újabb kor nagy alkotójára, dr. Szász Pálnak működési szakaszára.

Gyerkes Mihály a helyi gazdasági feladatokról beszél, kifejtve, hogy az országos elnök szavait mindenki a leikébe és az értelmébe véste.

Dr. Sebessi János az udvarhelvmegyei gaz- (iatárradaloni sérelmeit hozta fel, külöriö- tekintettel a kamarai viszonyokra. Szakáts Zoltán meghatóan rnond köszönetét dr. Szász Pálunk, majd a sajátságos helyi viszonyokra tér át. Dr. Biró István olasztelki földbirtokos bejelenti, hogy a gazdasérelmeket eljuttatja dr. Szás2 Pálhoz éu? támogatását kéri. Kovács László, az udvarhelyi gazdák panaszait hozza fel. Kiss Kálmán kecsedfalu i kisgazda javasolja, hogy az e.nök beszédének hatása alatt nyomban lássanak munkához s minden közgyűlési tag legalább tizenöt kisgazdát vigyen he az EMGE-be. ..őszinte szívből jött az elnök ur beszéde és a mi lelkünkre talált“ — mondotba. Dr. Elekes Domokos a székelykereszturi len- és kenderfeldo’gozó üzem ügyében kér támogatást. Bakk Orbán, orcfalvai kisgazda talpraesett beszédben tesz ünnepélyes foeadalmat, hogy a megjelölt utón fognak haladni. Ürmüssy Béla fiátfalvai unit. lelkész azt a kérést terjeszti elő, hocv az EMGE a tanitókhoz hasonlóan, a papságnak is rendezzen gazdasági tanfolyamot. Tor- dai Dénes Fehéregyházáról — beszédében az elnök iránti ragaszkodásáról tesz bizonyságot. Páll Dénes siménfalvai unit. lelkész csatlakozik Ürmössy Béla kéréséhez. Majd kijelenti, hogy: ..Jól e6ett az elnök ur leikéből fa* kadó, markáns beszéd.“ Az elnökség azonban csak úgy tud komolyan dolgozni, ha fegyelmezett gazdatábor követi.

Dr. Szász Pál részletesen válaszol a felszó. lalásokra. Mindenekelőtt a legnagyobb elismerés és nagyrabecsüés hangján szól Sza* káts Péternek a magyar gazdaügy’ szolgálatában kifejtett múlhatatlan érdemeiről. Kijelenti azonban, hogy nem illetik meg azok a nagy elismerő szavak, amik a felszólalások során illették. Majd a papságnak ama kéré- I sére, hogy számukra is rendezzenek tanfolya- ; mókát, azt válaszolja, hogy régebbi elgondolásai közé tartozik, már egyszer kísérletezett is veie. Akkor azonban az egyesülettől füg* ; gellen okok miatt kellett abbahagynia a meg- I kezdett munkát. Ezért rendezte meg 70 fele- I kezeti tanitó multévi tanfolyamát, amit az i idén — hacsak lehet — hathetes időtartamra I szabnának meg. Amennyiben a magyar pap- j ság szükségesnek tartja a gazdasági tanfolya* I mókát, ugv azt kérjék, mert az egyesület legnagyobb örömmel áll rendelkezésükre.

A KÖZGYŰLÉS LEFOLYÁSA

Lakatos Tivadar titkári jelentése után, amit egyhangúlag elfogadnak, Murvay Samu ujszékeíyi földbirtokos javaslatára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel a megyei gazdasági egvlet elnökének Szakáts Zoltán bika- fahai földbirtokost, alelnöknek linreh Pál kisgazdát, jogtanácsosnak pedig dr. Hadnagy Károly ügyvédet választották meg.

A megválasztott elnök gyönyörű beszédben mond köszönetét a bizalomért és Ígéri, hogy azt nem tisztségnek, címnek, hanem komoly munkahelynek tekinti. Az uj elnököt Ugrón István fiátfalvai és Pálffv Áron hodgyai föld- í birtokosok üdvözölték.

I A közgyűlés ezzel végétért.

í Magyar Írók

Isönyvujdonságai s

1 Zsigrav, IJoltomiglan-holtodiglan fve 216. í kötve 304. Szabó Lőrincz, Válogatott versei í fve 116. Kodolányi, Ormánság fve 158. kötve I 198. Kodolányi Jajgatunk és kacagunk. (Eb- 1 ben a kötetben van a „Földindulás“) fűzve 1 158. Kapható az Ellenzék könyvosztályában,

Cluj

__Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre után«

véttel is azonnal szállitjuk. Kérjen uj könyvjegyzéket.

meg igazában a husvét értelmét és intézzük el magunk hatáskörében iniei meit a legeslegjobban. Ha minden egyes ember áhitatos jóságából igazi hangon és igazi határozottsággal ki szól a jeruzsálemi lélek és szellem, akkor ez íetiporhatatlan álláspont lesz s visszavonulnak majd az elemi erők, amelyek belőlünk felibénk, pusztulásunkra kerekedtek fel.

Otlorheiu (Szckelytnirarholy), műre. 19.

Az Udvarhelymegyei Gazdusagi Egyesület vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését az INF nagytermében. A gyűlésen töbl>- száz székely kisgazda, bortokos, falusi és városi értelmiség vett részt. Ugrón l’ál, a megyei egyesül, t alelnöke a vezetőség megbízásából felkérte clr. Szász Pált, illetve az

EMGE elnökségét, hogy látogassanak el Udvarhelyre s keressenek közvetlen érintkezést az összesereglö gazdákkal. De. Szász Pál országos elnök. Máriaffi Lajos alelnök. Teleg- dy László ügyvezető alelnök, Mikó László kerületi felügyelő és Demeter Béla, az „Erdélyi Gazda“ szerkesztője vasárnap délután 4 órakor érkeztek a városba, ahol Ugrón Pál és Orosz. Károly vezetésével küldöttség fogadta őket.

Az, EMGE elnöke és az elnökség tagjai elsősorban udvariassági látogatást tettek Sasa I Antal róm kát. esperesnél, dr. Dávid Gyula J ref. lelkésznél. Zsigmond Sándor unit. lel- I késznél, dr. Boga Lajos r. k. főgimnáziumi igazgatónál, dr. Váró Gézáné tanitóképezdei igazgatónőnél, dr. Filó Ferenc országgyűlési képviselő, a Népközösség megyei tagozati elnökénél, továbbá dr. Sebessi Ákos városi tagozati elnöknél.

A gyüléstermet zsúfolásig megtöltötték a közgyűlési tagok, akik közül többen nagyobb távolságokról jöttek el. Többek közt ott voltak: Sz. Szakáts Péter, a vármegyei egyesület diszelnöke. Ugrón Pál alelnök. dr. Filó Ferenc, dr. Sebessi Ákos, Kakucs Ferenc bethlenfalvi róm. kát. esperes, Ugrón János, LIgron István fiátfalvi földbirtokosok. Gyarmatin- Lajos. Murvay Samu Ujszékely. dr. Váró Györgv. dr. Hadnagy Károly, dr. Váró

oly dermesztő hidegen, de viszont kápráztató napfényben köszöntött be, igyekezzünk legalább egy szikrányit igazibb húsvéti emberek lenni, mint j eddig voltunk: a passzió és feltámadás I komolyabb tisztelői s szeretőbb hívői, j Hajszálnyira tud csak előre jutái az j esendő ember és parányit nevelkedni az ! igazi kereszténység szolgálatára. De a i teknősbéka lassú meneté is végül célba

ér. A gyüszünyi tökéletesedésre és a visszaesések megakadályozására szóval égető szükség van. A megrekedés vagy visszahuüás vagy szembeszállás érjen végett: ez Krisztus, a történelem, a humanizmus legnagyobb fájdalma. Ha soha igy még nem kerültünk szembe a kereszt nagy kiáltványával, annál inkább tegyük meg örökös kötelezettségünk uj első jó lépését: értsük