Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-20 / 65. szám

î 9 40 w'&ccju* 2fr.

ELLENZÉK

/

FPGfmtm

A keinesfogápofás

A kisebbségi kérdéssel

foglalkozott behatóan Gafencu külügyminiszter a szenátusban tartót;

nagy beszéde keretében, — Részletesen ismertette a külügyminiszter a kisebbségi ügyekben hozott kormányintézkedéseket

««

A kisebbségi kérdési nem lehet íörvénnekkei és

közigazgatási intézkedésekkel megoldani, sem pedig

totális nyilatkozatokkalI"

BUCUREŞTI, március 19. (Rador.) A szenátus mai ülésén folytatta a trónbeszéd vitáját. C. Bráescu nyilatkozatot olvasott fel, amelyben Tatarescu miniszterelnök beszédével foglalkozott, majd indítványozta a trónbeszéd vitájának lezárását, mivel a szenátusnak és képviselöháznak a nemzetvédelmi kérdésekkel kell foglalkoznia,

IORGA PROFESSZOR BESZÉDE

Utána Iorga professzor beszédében rámutatott arrai hogy ma két uj kérdés vetődik fel: A belső kérdés és az általános együttműködés kérdése. Ezekben a kérdésekben senkinek sem lehet ellenvetése. Ha Őfelsége a király a személyes ambíciókról való lemondást kéri, akkor semmirevaló ember az, aki a mai időkben nehézségeket okoz az országnak.

Iorga professzor ezután kiemelte, hogy mennyivel becsületesebb dolog a politikai vélemény nyílt kimondása, mint a vélemény rejtegetése. A minisz terelnök rádióbeszédével foglalkozva rámutatott arra, hogy a beszéd nagy szónoki tehetségről és főleg nagy mértékletességről ttesz tanúságot, Iorga nagyon érdekes lélektani megállapításokat tett egyes, az ö nemzedékébe tartozó politikusokról, akik olyan idők politikai hagyományaihoz szokták, amelyek összeegyeztethetetlenek a mai viszonyokkal. Iorga az ifjúság leik* előkészítésének megfelelő nevelési elveit fejtegeti ezután.

..Szilárd nemzeti műveltséget köve• téliünk! A román tankönyvek nem fordítások vagy importált kultúrát képviselő könyvek kell legyenek, hanem azok a mai törekvéseinknek teljes mértékben meg kell feleljenek. A román ,nép kezébe adott könyv olyan kell legyen, mint maga a nép: értelmes és meleg érzésű.“ ,

Iorga kifejtette, hogy a tankönyvek f terén újításokra van szükség és gátat | kell vetni a lélek ölő könyvtermékek terjesztésének. Hangsúlyozza továbbá a kormány érdemeit és külpolitikai állásfoglalásának helyességét.

,,Haláraink hitvallást kell jelentsenek számunkra, azok nem a pillanat nyi politikai helyzetet képviselik. Maga a nemzet történelme mutatja az or szág kialakulását. M| senkitől nein vettünk el semmit. Talán mi vagyunk a világ egyetlen népe, amelynek nem lehet szemére hányni', hogy valakivel szemben jogsértést követett volna el."

Botez professzor, a trónbeszéd vá iaszfe.iratának előadója a trónbeszéd vitáján elhangzott felszólalásokra feleli és hangsúlyozta Romániának minden téren való megerősödését éa azt, hogy ilyen módon a jövőben felmerülő bármely eseménnyel szembe nézhet.

GAFENCU KÖLÜGYMINÍSZTF.R A KISEBBSÉGI KÉRDÉSRŐL

Utána Gafencu külügyminiszteremehi kedeft szólásra és a válaszfelirati vita során elmondott beszédekre válaszolva kijelentette, hogy

..különösen érdekes kijelentések hangzottak el a népkisebbségek képvise- löt restéről. Egyes kijelentések mély benyomást gyakoroltak ránk. Ezek ben a nehéz időkben osztjuk a több

ségi és kisebbségi állampolgárok közötti együttérzés szükségességének nézetét, mert ezek az idők ugyant- azoknak az állampolgári kötelességeknek a teljesítését kívánják mind egyikünktől.“ .

— E kijelentések közül kiemeljük a német kisebbség képviselőjének sza*« vait, aki annyi politikai érzékkel mutatott rá az összes romániai állampolgárok azon közös érdekére, hogy jól fegyverzett, békés és tökéletesen függet len országban éljenek. Emlékezzünk a bulgár kisebbség együttérzésről tanúskodó kijelentéseire, valamint arra

BESZÁMOLÓ KISEBBSÉGI ÜGYEKBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRŐL

— Azt hiszem, néni lesz érdektelen, ha felemlítem azokat a kívánságokat, amelyek az év folyamán kedvező megoldást nyertek. Ilyen például' az állampolgárság elnyeréséről szóló törvény módosítása, amely módot nyújtott az állampolgársági névso rokba való jelentkezésre mindazok- nak a kisebbségeknek, akik bármi Íven okból elmulasztották annakidején a jelentkezést. Az állami költség

sz&tzjueeMMM

tusnak gyulafehérvári latin szertár rásu római katolikus egyházmegyei tanáccsá való él alakul Ás óról s*óló római egyezményt. I

Engedélyeztük a bazargic i bulgar fiu gimnáziumnak éh a silutriai hűig» leánygimnáziumnak líceumokká való átalakítását. Az ukrán népességű köz- ! ségekben az állami iskolák tanmeneté be az ukrán nyelvet is bevezettük. Hangsúlyozzuk azt a figyelmet, omely^ Ivei minden zavaró problémát jóaka ratta! igyekeztünk megoldani. Jogunk van megállapítani, hogy az állam teljes mértékben megfelelt mindenki száma ra igazságos és békés elrendezést biztosító feladatainak a határokon belül, i (Taps.) Természetesen, uraim, ez az ! elrendezés jórészben azoknak az érző * ! seitől is függ, akiket az közvetlenül érdekel.

A kisebbségi kérdést nem tehet esu- pán törvényekkel és közigazgatási intézkedésekkel megoldani, sem pedig lojális nyilatkozatokkal. Az együttélésből a bizalom és rokonszenv ér zése kelI kialakuljon, amely a külön- hözö nyelvű állampolgárokat közös feladataik teljesítéséhez segíti. Ami a kisebbségeket illeti, minél több őszinteséggel és igazi érzéssel feje zik ki lojalitásukat, kívánságaik annál könnyebben teljesíthetők.

Ha azonban magatartásukban politikai vagy lelki fenntartásokkal élnek, akkor eltávolodunk a békés együttélés által szükségessé tett megoldástól.

ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

A külügyminiszter rámutatott ezután az államot jelenleg érdeklő általános kérdésekre.

SELECT MOZGÓ

Szerdán mindenkit érdeklő országos premier!

Lányok

veszélyben

PIERRE QUINN világhírű regényének mesterien sikerült filmváltozata. — Rendezte G. W. PABST. Főszerepekben:

MICHELINÉ PRESLE,

MAP,CELLE CHÂNTHL és JACQUELINE OELUBAG.

A francia filmgyártás gyönyörű alkotása „Lányok veszélyben“ c. film, mely mesteri módon mutatja be, mint gázolnak át a mai élet társadalmi és érzelmi problémái a család intézményén. Megismerjük az élet sodrában vergődő fiatal lányok lelkének legmélyebb érzéseit. A francia szellemesség ragyogó példája ez a műremek, mely szerdán kerül bemutatóra. —

sc a

C/O v

5“

ÄeS

O 03

ÍN c •• •a *

T3 rn T3 O

O r.

.- a

03 03

«c

< "O

a lelkes beszédre, amelyben a kis lengyel kisebbség képviselője fejezte ki hódolatát a román nép vendégszerető és melegen ember szerelő tulajdonságai előtt- $ I

A legteljesebb figyelemmel vettük tudomásul a magyar kisebbség kép viselőjének azon állítását, hogy az ország valamennyi állampolgárának egymáshoz való jóviszonyát őszinte 1 lojális együttműködéssel kívánja a \ fejlődés utján megkönnyíteni.

Az ilyen kapcsolatok állandósága min-« denki részéről olyan bizonyítékok felfrissítését igényli, amelyek megértő szellemre és jóakaratra mutatnak.

E tekintetben a román állam kötelességének maradéktalan teljesítésé re törekszik. CaUnescu, majd Arge- toianu és Tatarescu kormányai egy fonna előzékenységet mulattak a kisebbségi kérdésekkel szemben, á'lam- poUti'kánk állandó vonalvezetésének és a román nép megértő és békés természetének megfelelően.

Annái inkább is jogom van ennek a po j litikai magatartásnak a fontosságát kihangsúlyozni, mert többször tanúja, sőt néha részese is voltam azoknak a hatá* rozatoknak, amelyek a kisebbségek kívánságainak kielégítését célozták. Tudom, hogy kisebbségi polgártársaink nak vannak és lesznek olyan „kivánsá* gai", amelyeket a kormány, mint « múltban, továbbra is jóakarattal vizsgái meg.

j ratiacmu

vetesben 3o,ooo.ooo lej van elöirá xiyozva kisebbségi felekezeti iskolák segélyezésére. A besszarábeai lute- ránus evangélikus egyháznak német felekezeti iskolák létesítésére 57 iskolahelyiséget adományoztunk. Jóváhagytuk a nagyváradi reformă tus püspökség létesítését. Ezt a széleskörű szabadságot biztositó politikát még Armand CaUnescu kezdte meg és az utána kővetkező korma r.yok szintén a magukévá tették. Elismerték az aradi luterámts evangélt bus superintendenciát. A református és unitárius papság fizetését a római katolikus papságéval egy színvonalra emeltük. Szabályoztuk a római katolikus szerzetes rendek jogi szemé lyiségének elismerését és a római katolikus egyházi szervezetek képvlse luivel rendeztük a fennálló anyagi természetű vitás kérdéseket. Jóváhagytuk a volt római katolikus staa REVRHL6IRE 3URIST REIÜ BRflSHLT IÎÎES?!

Dacára a nyersanyagok tetemes drágulásának,a NEVRALGINE JURIST antineuralgikumot továbbra is a régi árban árusítják.

i

Ezzel a jelentős áldozattal lehetővé akarjuk tenni, hogy a nagyközönség a legolcsóbb árért a legjobb fájdalomcsilla-* pitószert vásárolhassa.

— A kormány munkarendjének és föfeladatának pontjai a következőkben foglalhatók össze: A nemzeti vagyon védelme, megerősítése és fenntartása.

Gafencu ezután Románia külpoliti kajáról beszélt: v

— Külpolitikánk a területi és lelki örökségünk megőrzésének politikája. Önálló, kiegészített országot kell megőrizzünk. A béke, a rend és a bizton ság az a három szó, amely a Balkán* értekezlet emlékezetes közleményének

! jelszava volt. Céljaink tehát a balkáni i baráti államok törekvéseihez kapcso- I lódnak, amelyekkel Belgrádban teljes közösséget vállaltunk. A semlegesség ; szabályait méltósággal és lojalitással : fogjuk követni. Védelmi vonalaink ál j lásait szünet nélkül erősiíienünk keli.

! Az ország már több mint egy éve hoz I áldozatokat védelmünk megerősítése : céljából. Büszkén bár, de sok kelleniet- I lenséget kell elviselnie. Azonban a had j sereg lelkesedése átterjedt az ország egész lakosságára. Gondoskodni fogunk a behivottak családjainak felsegélyezé* séröl szóló törvény igazságos és sürgős alkalmazásáról. A hadfelszerelés javára megindult mozgalom történél műnkben példátlan arányokat ért el. a belső kölcsön több mint 10 milliárd lejre rúg. A rendes költségvetésben 2 és félmilfiárd lejnyi fölösleg maradt a hadsereg szükségleteinek fedezésére.

A külügyminiszter ezután kitért a Nemzeti Újjászületés! Front magas fel adataira, amelyeket az államban betölt és a következő szavakkal fejezte be be-** szódét:

i

— Hálánkat fejezzük ki annak, aki irányitója és mind hatalmasabb kifejei zöje, igazi jelképe a román egységnek és akaraterőnek. Az ország iránti szeretetünk és sorsáról való gondoskodásunknak nem is lehet tökéletesebb ki fejezése, mirő a következő kiáltás: „Éljen a király!"

A külügyminiszter beszéde után a szenátus egyhangúlag, 146 szavazattal megszavazta a válaszfelirati törvény ja vas latot.