Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-20 / 65. szám

Mmm 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ciuj, Calea Moţilor 4, Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G. Dúca No- 8. Fiókkiadóhivatal és kíinyvosztály: P. Uniţii 9. Telefon 11—99. ■i --VT- ||||M ■ALAPITOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és Utazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ • '•^nsmsií LXI ÉVFOLYAM, 65. S Z Á M. ; "=r-~«rvcr " -^•.■■Ţ|.^„- nnrn-iT-»1—I I ■nrmiriBi m 'iirciFliiwi íükujii r műim janim' j*nw* ijim-j r—» ....... ......................... I Majláüi püspök 11 Nagy időknek nagy fia távozott el űrökre közülünk. Hosszas szenvedés után egyik budapesti szanatóriumban örökre lehunyta jóságos szemeit gróf Majláth Gusztáv Károly érsek, Erdély római katolikusainak volt püspöke. A gyásrhir nemcsak egyházának hívói körében keltett mély megdöbbenést és fájdalmas részvétet. A nagy püspököt ennek a földnek egész magyarsága őszintén megsirat ja. A neve valahogyan összeforrott az „erdélyiség“ fogalma« vak Pedig nem a mi földünkön szüle leit. Közel negyvenévi főpásztorkodá sa mégis annyira megszerettette vele az erdélyi rögöt, hogy lehetetlen nem úgy gondolni rá, mint aki szívvel, lé«* lekkel hozzánk tartozott. Ebben a piI- lanafban még annyira frissek a fájda* lomszülte sebek, hogy elhinni is alig tudjuk: már Majiáth Gusztáv károly püspök is a múlté. { Méltatnunk kellene kivételes légyé niségét, páratlan erényeit, korszakal­kotó egyházfői munkálkodását. Olyan hatalmas feladat ez, amelyre nem le* hét vállalkozni egy újságcikk kereté­ben. Majláth püspök fenkölt lelke hiá=> ba szállott el a földi porhüvelyből, mégis örökre itt él közöttiink. Egész nemzedékét nevelte fel a Ielkipászto roknak, akik utolsó iehelüeíükig hála telt szívvel gondolnak nagy mesterüké re. Az intézmények egész sora Majláth püspöknek köszönheti létezését. És mindezeken túl gyászolja elsősorban az ifjúság, mert Erdély püspöke rajon­gásig szedette a fiatalságot. Megértet­te, hogy az egyház jövendője elsősor­ban a fiatal lelkekre van alapítva. Kü­lönös gondot fordított arra, hogy a jo=* vendő letéteményeseit vallásos szellem­ben nevelje. Időt és fáradságot nem is­merve, késő öreg korában !s személye­sen irányította Erdély katolikus fiatal ságának nevelését. Bérmautjai, gyón* tatárai, vallásos előadásai a katolikus fiatalság tízezreinek szivébe öntöttek keresztényi hitet és alázatot. Egyéni­ségének, lelkész! közvetlenségének va­lami olyan varázsa volt, amely mind azokat hívévé tette, akiknek legalább egyszer alkalmuk volt hallani a fö- pásztorí. Miben is rejlik a lelkész! hivatás igát zi ereje? Majláth Gusztáv Károly egy­házfői működése mindennél fényeseb* ben adja meg erre a feleletet. Ha a lelkész igazán a hivatásának él, annyi apostoli erő lángol a szavaiban, hogy mindenkit hitének osztályosává képes tenni. Majláth Gusztáv Károly püspök nemcsak szavaiban, hanem tetteiben is mindig bebizonyította, hogy a szó ne mes és igazi értelmében fogja fel a pa­pi szolgálatot. Nemcsak lelkének kin­cseit osztogatta két kézzel hívei kö­zött, hanem anyagiakkal is bőkezűen támogatta az Ínségeseket. A háború alatt ’vagyonokat áldozott a hadbavo- miltak hozzátartozóinak felsegélyezé sere. A későbbi időkben Is jótékony- célra fordította egész jövedelmét. Váz lósággal kutatott a szegénysorsu, de tehetséges fiatalok után. Személyesen győződött meg arról, hogy kik érde­mesek támogatására. Ezeket azután atyai gondoskodással segítette. Nem is­mert akadályokat, ha védenceinek jő vőjéröl volt szó. Az ifjúság igazi vé­delmezőre és megértőre talált a föpász* torban, aki már ezzel is halhaíJatlanná tette nevét. Mert emléke mindig élni fog, amíg él az ifjúság, alkotó fiatal erő és az építő munkába vetett hit, melynek fejlődését annyi lelkesedéssel szolgálta. Ennek a cikknek keretei között saj­nos nincs alkalmunk ayra, hogy mind*« azokat a tényeket és érdemeket felso­rakoztassuk, amelyek Majláthi ‘ptis’jíö- köt az igazi nagy főpáSfctorök jeözé emelték. Hiányos fenne azonban Néz emlékezés, ha nem múlanánk rá éle tének egyik legnagyobb eredményére Mert a most elhunyt föpásztor egyike volt azoknak, akik Erdéiv földjén a tö kéletes felekezetközi békét megterem* tették. Válságos időkben: a világhábo­rú vérzivatarában és az impériumvál- tozás idején bárom nagy férfit! állított a sors a magyar egyházak élére. Máj láth Gusztáv Károly volt a katolikusok püspöke, Nagy Károly a reformátusok íöpásztora, az unitárius egyházat pe dig Ferencz József kormányozta. Ez a három nagy szellem nemcsak hivatái ÉRD A ihn I wiwipwi i'iii—iii »in 'ii im iii i01 ■ ni'ii'i mu1 w*i wiih w I in ii 11 m . sánáí fogva találkozott. Őszinte barát- j ság és kölcsönös nagyrabecsülés fűzte j őket egymáshoz. Megértettek az idők szavát. Tudatában voltak annak, hogy rendkívüli viszonyok között nincs ál­datlanabb dolog, mint a felekezeti vi íszálv. Megtanították Jelkészeiikot és híveiket egymás kölcsönös megbecsü­lésére. Erdély földjén nem is voltak felekezetközi torzsalkodások. Itt élő magyarságunk ma is azoknak a hagyó* Hiányoknak őrzője, amelyek világszer­te hiressé tették Frdélyt, mint a val lásszabadság ősi földjét. Nagy Károly és Ferencz József már régóta a házson gárdi temető lakói. Most sokszáz kilo­méterre ettől a földtől örökre elköltő*« zött a harmadik kortárs, Majláth Gusz­táv Károly is. Az első távirati jelentésből úgy tudjuk, hogy a nagy főpapot Budapesten w Regnum Mariaumn intézet kápolnájában helyezik örök nyugaíomra. így tehát a kihűlt test nem tér vissza arra a földre, amelyet olyan forrón szeretett. De az örökéletü lélek nem ismer távolságokat. Erdély püspöke a mi halottunk. Gyászolja egész magyar népünk. Nemcsak nagy püspök volt, hanem igazérzésü, jó ma­gyar ember is, aki mindig azt hirdette, hogy az erdélyi magyarság jövőjét csak akkor le­het biztosítani, ha egységesen sorakozunk fel nagy és nemes kultureélok zászlói mögött. A gyulafehérvári egyházmegyei tanács rendele­tére Erdély összes katolikus templomaiban megszólaltak tegnap a harangok, hogy tudtuk adják a gyászhirt: a főpásztor meghalt. Gyászbabornlt szivünknek fájdalma egvbe* forrott a harangok panaszos zugágával. Gon­dolataink elkalandoztak a nagy püspök rava­talához, könnyeink valódi igazgyöngyök, mert a legmélyebb emberi fájdalomnak önzetlen kifejezői. Lehet, hogy ezek a sorok nem is tudják visszatükrözni azt ai bensőséges részvétet, amelyet Majláth Gusztáv Károly érsek elmu­Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886? Î938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80,. negyedévre 210, félévre 480, egész évre 960 lej. CLUJ, 194 0 MÁRCIUS 20. lása felett érzünk. Annyira elevenen él még bennünk a főpásztor alakja, hogy életének gyönyörű megvalósításai iránt érzett hodulat- teljes elismerésünket nem tudjuk szavakba önteni. Igaz meggyőződésünk azonban, hogy a nagy püspök ravatalánál nincs is szükség a meghatottság élőszóval való kifejezésére. Annyira szerette és annyira becsülte minden­ki, hogy mindannyian egyformán gyászoljuk. Erdély magyarsága egy szivvel-lélekkel küld utolsó istenhozzádot a budapesti ravatalra, amelynek hallottja már életében halhatatlan­ná tette nevét ezen a földön, ahol sohasem enged utat tetteivel szemben a feledésnek a legigaribb emberi érzés: az emlékezés. (v- j.) MAJLÁTH PÜSPÖK ÉLETRAJZA Majláth Gusztáv Károly 1864-ben született a baranyamegyei Bakóban. Szülei katonai pá­lyára szánták. Tanulmányait meg is kezdte a budapesti Ludovikán, mielőtt azonban tisztté avatták volna, apját, Majláth György ország­bírót 1885-ben meggyilkolták. Ez a tragédia annyira megrázta az egyébként is érzékeny lelkületű ifjút, hogy papi pályára lépett. Fel­szentelése után előbb szemináriumi prefek­tus volt, majd plébánosnak, nevezték ki Ko­máromba, hol 10 éven keresztül, egészen 1897-ig tevékenykedett. 1897 január elsején I. Ferenc József apostoli király utódlási jog­gal az erdélyi egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki a gyengélkedő Lönhardt Ferenc pür-DÖk mellé, majd Lönhardt püspöknek ugyanez év junius 29-én hekövetkezett ha­lála után a budapesti Mátyás-templomban gyulafehérvári püspökké szentelték. Ezt a tisztséget azután egészen 1935-ig töltötte he, amikor is egészségi állapotára való tekintet­tel helyét cooadjutorának, Vorbuchner Adolf­nak adta át, majd 1938-ban véglegesen le­mondott az erdélyi püspökségről. XL Pins papa ugyanakkor érsekké nevezte ki. Maj­láth Gusztáv Károly 1935-ben betegsége miatt Budapestre költözött. Állandóan gyen­gélkedett és a budapesti Vörös Kereszt-kór­házban élte le élete utolsó napjait. HITLER és MUSSOLINI tanácskozásai állanak a világ érdeklődésének középpontjában „Rendíthet eilen alapokon Hl a német—olasz együtt működés !iC — állapítják meg német körökben. — Angol politikai körökben zavart keltett a találkozó hire, de bizalommal tekintenek Mussolini beavatkozása elé. — Cáfolják a Mussolini—-Daladier találkozó hírét. Rlbbentrop ismét Moszkvába utazott MÜNCHEN, március 19. (Radar.) Ştefani: Hitler közvetlen környezeté­hez tartozó személyek véleménye szerint Hitlert a Mussolinival való tárgya lások maradéktalanul kielégítették. Az eredmények a normális olasz—német kapcsolatok kereteibe illeszthetők, de a külföldi köröket nem jogosítják fel arra, hogy azoktól szenzációs megoldásokat várjanak. . RÓMA, március 19, (Rador.) A „Popolo di Roma" hasábjain nyilvános­ságra hozott hivatalos Vélemény szerint Hitler és Mussolini találkozását Ribbentrop legutóbbi római látogatása során vették tervbe. „Mindez — irja a lap — elegendő annak megállapítására, hogy a megbeszélés nem a többéi kevésbé időlegesen felszínre kerülő pillanatnyi: események körül mozgott. Vi­lágos, hogy a szoros politikai kapcsolatukban összefűzött két állam vezére az általános helyzet megvizsgálása céljából ült össze tanácskozásra. Német politikai bőrök véleménye a találkozó eredményéről Olyan tény ez, amellyel mindenkinek szá­molnia kell, aki tárgyilagosan akarja meg­ítélni a politikai helyzetet. Aki nem érti ezt a tényt, annak a szemében Németország és Olaszország különválása csak naiv reménysé­ge lehet Németország ellenségeinek. Ellen­kezőleg, ez az együttműködés az utóbbi időben csak erősödött és ezt nemcsak a Duce és a Ve­zér személyes barátsága és a fasizmus és a nemzeti szocializmus alapeszméinek azo­nossága, hanem azok az egyezmények is biztosítják, amelyek a két nemzet között fennállannk. v A tegnap lefolyt személyes megbeszélések ennek az együttműködésnek igen lényeges elemét képezik. A tapasztalat megmutatta, hogy a megbeszélések gyorsabb és fontosabb munkamódszert jelentenek. A diplomá­ciai érintkezés és levelezés, amely nem olyan gyors, nem hatol a tárgyalások lényegére. A személyes tárgyalás módszerét a felelőtlen, veszélyes közvetítési módszerrel szemben szintén előnyben kell részesíteni. Megállapítható, hogy a megbeszélésen a jelenleg fennálló kérdések valamennyiét azzal az őszinteséggel tárgyalták, amelyek- — tekintettel a két fiatal nép és vezetőik között fennálló baráti kapcsolatokra — teljesen mngátólértetődö és természetes. Amidőn a megbeszélések során felmerült kérdéseket találgató külförli feltevések között olyan kérdések is szerepelnek, amelyeket a tengelyhatalmak időszerűtlennek tekintenek, itteni politikai körök ezt a tényt a megértés hiányának tulajdo­nítják, amellyel általában a nyugati hatal­mak szokták kezelni a nemzeti szocializ­must és fasizmust érdeklő kérdéseket. Azokkal a hírekkel kapcsolatban, amelyeke! j az angolok és franciák rendszeresen terjes/ 1 tenek, a német fővárosban megjegyzik, hogv a látszat szerint. (Folyt, az utcísé old) BERLIN, március 19. (Rador.) Megbízha­tó forrásból jelentik: Búr politikai körökben mély benyomást tett a mai Európa két legnagyobb politi­kai személyiségének találkozása, a Brenner­hágó melletti tanácskozásokról eddig még semmi sem szivárgott ki, csak annyit je­gyeznek meg, hogy a megbeszélések bebi­zonyították, hogy az olasz—német együtt- működés rendíthetetlen alapokon áll.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents