Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-16 / 62. szám

I

E 1. LBN Z í A

m

Nagy nemzetek ciciére

dalom .ill előttünk. . I elepülési élettérre“ egyáltaláu nines szükségé a gyengén szaporodó francia népnek, Gazdasági tekintetben sem lehet beszélni a francia gyarmatok életterének az anyaországéhoz való kapcsolódásáról olyan értelemben, amint azt az angol világbirodalomban megvalósulva látjuk. Az. atlaszvidéki országok (Marokko. Algir, Tunisz) gazdasági adottságai azonosak Déli ranriaor- szágéviaJ; termékeik (gabona, bor, olaj), hajszálnyira ugyanazok, tehát nem lehetnek az anyaország kiegészülő életterei. Kg\ éhként Franciaország mezőgazdasági termelését még nagy mértékben lehetne fokozni, ami aztán minden gabonabehozatalt feleslegessé tehetne. A tropikus birtokok (Nyugat-Afrika, Madagarzkái uz. indiai birtokuk) mindenféle i,s ci '.aiiv agol bősen szolgáltatunk. A Icrme1,.vi (olaj, kukaó, gyapot, rizs, slb.) itt is fokozni lehet. Amellett a gyarmatok a fran- (] l ipar szamara is kiterjedi piacot jelentenél,. Mégis meg kell állapítani, hogy a Iran eia gyarmatok bármennyire is össze vannak kovácsolva katonailag az. anyaországgal, mégsem olvadtak össze azzal egységes élettérré. Iipa/i egységről csak katonai tekintetben lehel - zó Franciaország és I zuknyugat-AITika között. 1 / utóbbi Franriaor.-zág igazi moz- go-lábora. A francia gyarmatpolitikában a katonai érdek főszempontot jelent: ezért lor- ditottak olyan nagy gondot a stratégiai útvonalakra. közlekedési viszonyokra, slb. Itt főleg arról van szó, mennyire képesek ezek a s ai maink feladatuknak megfelelni — azaz az anyaországot katonával és nyersanyaggal ellátni. Ez specifikus élettér politika. Mint látjuk, egészen más feladatot tűz maga elé, mint az angol.

Orosz llefflr

Térjünk az orosz birodalomra. Az orosz birodalom az anyaország és a gyarmatok között térbeli összeköttetés áll fenn. Tulajdonképpen arra is nehéz felelni: hol végződik az anyaország és hol kezdődik a gyarmat?

Bár a csernozjoui *sáv az Ural felé, Keleten már nagyon összeszűkül, Szibéria mégis sokezer orosz családot képes eltartani. Termésfeleslegével mindig kisegiti a szükségben szenvedő anyaországot s azokat a vidékeket, ahol a tulságba vitt monokultúra különben éhhalállal fenyegetne. (Pl. Turkesztáuban az egész gazdasági élet a gyapottermelésen alapul, különösen a „turkszibériai“ vasút kiépi- tése óta). Szibéria gazdag ásványi kincseit

(szén, vas, arany), szintén felszívja az anyaország gazdasági élettere. Szibéria táplálja nyersanyaggal az orosz nagyipart (pl. a szibériai szén az uráli gyárüzemeket és kohókat látja el), úgy, hogy a modern Oroszország gazdasági életét az Uralon tuli terület nélkül elképzelni sem lehet s ez. nagy szerepet játszik világpolitikai célkitűzéseiben is!

Az. „orosz élettér“ főgyengéje kizárólagosan kontinentális jellegének tulajdonítható. A kelet-nyugati irányban terpeszkedő kolosszust mindig elsősorban óriási hatalomnak kell tekinteni. Még bosszú időt fog igénybe venni életterének további kiépítése. Egyelőre minden szélsökeleti lépésénél óriási, beláthatatlan távolságokkal kell számolnia.

Xi Egyesiilt-Álianioh élettere

A rn-mi't oeopolit ik.m.ik a/. elmúlt « vt-klirn felszínre hozott és állandóim visszatérő tó- mája a/, élettér. ..Valamely .Uhun szervezet fejlődésének elemi föltétele: az ‘•'rgeudo élettér, akárcsak a növénynél a uapleny, a világossá- \ túlságosan -/ok helyei» össze- zsúfolt iiepek les/iilo es feltörő életerői egymást akadály oz./ák és csakhamar ncn/etkozi összeütközésekben rokkannak ki. * / 8«erveaet főfaladat* ezzel áll,vagy hu kik a keretében élő népkö/üssegnek el'gségrs te- lepülés és tápfelületet adni: elég nyersanyag- készletet és termékeinek ertékesitcsere (lehetőleg idegen befolyástól tüggetl ui) piacot biztosítani“.

így szól az élettér-elmélet. Ha ebből a szempontból tekintünk végig a világ nagy népeinek soráu. akkor megállapíthatjuk, hogy — mivel az emberiség történelme állandó átalakulásban levő, ritmikus ,,életfolyamat , azért éppeu o fejlödésuek tulajdonítható az ..életterekben“ mutatkozó lényeges egyenlőtlenség, eltolódás. Hogy tiszta képet nyerhessünk e tárgyról, több tényezővel kell számolnunk és ezek: az élettér területi kiterjedése, a népsűrűség és a gazdasági lejlettség.

A ,.nagy népek" rendelkezésére álló élettér kiterjedéséről fogalmat alkothatnunk magunknak a következő táblázatból, amely ösz- azehasonlitásul szolgálhat a világbirodalmak és az anyaország területi kiterjedése, népessége között.

Terület Ltkossáj NíptürfUíg

(km1) (siUiókbut) tai*-eaJUni

AngHa 243.175 47.2 194.5

gyarmatok 34.695.000 46.9 13.6

Franciaország 650.986 41.9 76.1

«varmatok 11.874.000 69 58

Hollandia 34.181 8.6 250.3

gyarmatok 2.046.000 6.4 31.3

Belgium 30.507 8.3 273.1

gyarmatok 2.391.000 1.5 6.1

Olaszország 310.277 42.7 137.7

gyarmatok 3.479.000 8 2.5

Spanyolország 511.985 23.9 46.7

gyarmatok 334.000 1 3.1

Portugália 91.766 7.3 79.1

gyarmatok 2.099.000 9 4.3

Oroszország 6.002.240 132.9 22.1

gyarmatok 15.174.000 38 2.5

Japán 382.585 69.3 181.0

gyarmatok 299.000 3.0 101.1

Egyesmh-ÁÜ. 7.839.081 128.4 16.4

gyarmatok 1.843.000 1.5 8.3

Nincsenek gyarmatai Németországnak, Ki- írások és Brazíliának.

Németország

cseh-morva

védnökséggé’) 635.000 86.6 136.4

Brazilia 8.511.189 42.4 5.0

Kin* 9.862.197 43.6 77.0

Vannak tehát nagyon kiterjedt élettérrel bíró népek és kevésbé széles területen élők. Aseaban ezek a számok is egyoldalulag, csak kvantitatív módon állitják be a kérdést, rnety pedig kealitaiv kiegészítést kíván. Az élettér még nem egészen pontosan körülhatárolt fogalom, mert nemcsak települési területet, hanem „nyersanyag-teret“, sőt kereskedelmi piacot is érthetünk alatta. Tehát — a kérdés megvilágítása érdekében — ezeket a szempontokat fogjuk szem előtt tartani.

ANGOL ÉLETTÉR

Az angol világbirodalom Kanadával, Ausztráliával, UjzélanddaL, Délafrikával óriási települési felületet nyújt. Elválik, hogy a jövőben az anyaország népessége ezeknek a telepes-gyarmatoknak kitöltésére elégséges lesz-e, élettérhiányról azonban semmi esetre sem lehet beszélni.

Ellátás tekintetében Kanada gabonafeleslegével, Birma széles, rizstermő völgyei révén, Kanada, Ausztrália és Délafrika hús és tejtermékeikkel nagy szerepet játszanak; a nyugatafrikai gyarmatok — s mindenekelőtt Nigéria és az Aranypart — a kakaó és növényi zsirszükségletet fedezik; Ceylon és India teát; a nyugatafrikai birtokok kávét, fűszert, stb. szolgáltatnak. Anglia óriási iparának kimeríthetetlen nyersanyagrakárai: Ausztrália, Ujzélani, Délafrika (gyapjú), India, Szudán, Kenaja. Uganda (gyapot); a maláj államok, Ceylon, Borneo (kaucsuk), Délafrika, Kanada, Ausztrália, Rhodézia, az Aranypart és India földje bőven ontja az aranyat; Rhodézia és Kanada rézben gazdag; Délafrikában és az Aranyparton gyémánttelepek vannak. Oldalakat lehetne megtölteni az angol gyarmat- birodalom mérhetetlen természeti kincseinek csak a fölsorolásával is. A tengerentúli birtokok Anglia ipara számára roppant nagy piacot is jelentenek. Angolok minden világrészben élnek, csoda-e, ha a világforgalom szálai Anglia kezében futnak össze. Az angol nép élettere ezért páratlan és egyedülálló az egész világon.

FRANCIA ÉLETTÉR

A francia nép élettere már egészen elütő képet nyújt. A trikolor uralma alatt majdnem 12 és félmillió négyzetkilométernyi terület áll s még ha a kietlen Szahara-sivatagot leszámítjuk is, inég mindig hatalmas gyarmatbiroNyugaton, az Atanti-óceántól a Csendít- óceánig, a 49—26 szélességi fok között húzódik a másik óriásállani: az USA. Itt a keleti államok képviselhetnék az anyaországot e a nyugati és középső államok gyarmatoknak tekinthetők. Az egész összefüggő téregységet képez s az amerikai gazdasági és közlekedés- ügyi politika jókor gondoskodott arról, hogy az összeolvadás tényleg bensőséges is legyen. Jelenleg a gazdasági élet súlypontja az Atlanti-óceán mellékéről mindinkább középre helyeződik át.

Az Egyesült-Államok népe tehát saját határain belül olyan óriási terület birtokában van, hogy részéről minden uj „élettér“- igénylése indokolatlan volna.

Az amerikai élettér gazdagsága közmondásos. Tagozódása igen változatos; Északdéli irányban következnek egymásután a mérsékelt égöv, az erdő, a gabonaövezet, a törökbuza és végül a gyapot, a szubtrópikus partvidék. Kelet-nyugati irányban pedig az Atlanti-óceán partvidéke, a Mississippi-alföld, a prairiek, a magas hegyvidék s a Csendesóceán partvidéke. Minden tájegységnek megvannak a LMga különleges gazdasági jelentőségei, a maga természeti gazdagsága, mely majd szén, vas és kőolaj, majd réz, ezüst, platina és arany . . .

Eltekintve a kimondottan tropikus nvers- 1 anyagoktól (kaucsuk, cukor, kakaó, kávé, banán, stb.), gazdag életterében az amerikai nép mindennel rendelkezik, ami gazdasági önállóságát (önellátását) biztosíthatja, úgyhogy Európa nyersanyagproblémáiról egy átlagamerikainak fogalma sem lehet.

Hogy az amerikai eredeti életterének határain túlterjeszkedett, az egész más okokkal magyarázható. Középamerikára például azért van szüksége, hogy az atlantióceáni és csendesóceáni hajórajának összeköttetését biztosítsa; ITaway szigete pedig csendesóceáni flottájának legfontosabb támaszpontja; Alas- kát az oroszoknak az amerikai kontinenstől való távoltartása céljából szerezte meg; Guam és a Fülöp-szigetek pedig keletázsiai érdekeinek megvédésére szolgál, stb.

Olaszország és Japán életterei még annyira a kialakulás folyamatának bélyegét viselik magukon, hogy végső következtetésekre nem alkalmasak.

A nemei eieiier

Ami Németországot illeti, népfölöslegének elhelyezésére követeli régi gyarmatainak visszaadását, éppen az emlitett élettér-elméletre való hivatkozással. Német felfogás szerint a német birodalom „térfelülete“ az adott népsürüségi viszonyok mellett a lakosság eltartására nem elegendő, bár — hangoztatják — Németország a föld megművelését a legnagyobb fokra fejlesztette; földművelése a hektáronkénti hozam tekintetében a világ első helyén áll. Tehát az „élettere” szűknek bizonyult, noha minden emberileg lehetőt megtett már — mondják német körökben. A gyarmatok visszaadása eszerint a nyersanyagkérdést is — részben — megölI daná.

Az élettér-elmélet szerint a háborús viszá- j Ívok elsősorban a fentebb vázolt problémák- 1 bői fakadnak, \iszont az is igaz, hogy a tör- j ténelem: állandó fejlődés. Felmerül tehát a J kérdés: lehet-e egyensúlyt találni?

Erre azonban majd a jövő adja meg a választ . . .

: Egyelőre elégedjünk meg az „élettér-elméI lettel“... sőt, ha úgy tetszik: a „létért való küzdelem“, talán kevésbé elegáns — de mindenesetre őszintébb —, brutálisan nyers termé szetrajzi fogalmával, hiszen talán felesleges is volt uj elnevezést keresni.

INCZE ANDOR.

A hadsereg felszereléséért

A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel. szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók.

Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. ,

Hat hónap múlva az esedékes 20 sázalékos részlettel és a szelvény ősz* szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek.

Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca NationalaióI a név érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett.

Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését.

Chij (Kolczs) megye prefektusa MAN OLE ENESCU ezredes.

10 4 0 március 10.

MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ?

„ROMANIA“: A jelenlegi háborút a nagyhatalmuk közötti lenzültség okozta. Hiányzott a türelem, mely a békén együttélés biztosítéka. Két ellentétes felfogás áll szemben egymással, ezek kö/.til az egyik győzni Ing. Bizonyos. Iiogv a dolguk nem térnek többé vissza oda, ahonnan kiindultak és az. is valószínű. hogy a izemben álló felek közül az egyik hatalmas változáson fog keresztülriien- IIi. A nép azonban nem pusztul el, minden* kép élni fog. Reánk nézve ez a fontos. Abban a pillanatban ugyanis, midőn a népek ismét felveszik a jobb sorsért folyó munkát, mi is ott !e-/.ünk. anélkül, hogy igényünk, vagy kalandvágyunk lenne. Azzal az eltökélt szándékkal, hogy megvédjük szabad é etet jelentő jogunkat és határainkat. Együtt leszünk majd azokkal a népekkel, melyek bölcsek voltak és nem estek istenkisértésbe, nem akartak az Általa teremtett világon kívül más világot teremteni és csupán azért ontották vérüket, hogy mások mohósága ellen becsületesen védjék magukat. Nem hiszünk a kiéheztető gazdasági háború eredményében. A háborús feleket tápláló piacok elzárását támadó lépésnek tarthatják az érdekelt semleges országok és ez a háborús terület kiterjedéséhez vezethet. Egyetlen önérzetes állam sem habozna háborúba lépni, amennyiben ennek jogos oka lenne. Ezek az okok a következők: 1. Az életérdekek közvetlen veszélyeztetése. 2. ' Ha valóban fennáll annak lehetősége, hogy beavatkozásával az általa óhajtott fél javára dönti el a háborút. 3. A gazdasági és nemzeti terror veszélye, mely pusztulással fenyegetné a népeket. Ami Romániát illeti, egy percig sem habozna, hogy életérdekeit megvédje. A második eshetőség alig vonatkoztatható közép- és kisállamokra. Egyik sem áltathatja magát azzal, hogy a háború kimenetelét befolyásolhatja. Ha azonban mind összefogna, ez döntő súllyal bírna a mérleg serpenyőjében. Mégis helyesebb, ha a vérontás ellen használják fel ősz- szefogásukat és arra az időre várnak, midőn a béke megszervezése korül léphetnek sorompóba. hogy megvédjék a függetlenséget és szabadságot. Mert a háború kimenetelétől függetlenül kétséges lehet, hogy a nagyhatalmak a háború végén urai lesznek-e az adott pillanatban váratlanul kirobbanható zűrzavarnak, mely a megkinzott emberek leikéből bármikor előtörhet. Abban a sorsdöntő, történelmi órában aztán a semlegesek megszervezett ereje sokat használhat a népek függetlenségének és szabadságának, akár oly formában, hogy megfékezik a támadó hatalmat, akár úgy, hogy közreműködnek a nemzetközi rend biztosításában. Ezzel az előbb jelzett harmadik eshetőségre is választ adtunk.

„CURENTUL“: A „Havas“ jelentése szerint Sumner felles emlékiratot nyújtott át a francia pénzügyminiszternek. Ezt az eljövendő béke legfontosabb döntő tényezőjének tartjuk. Az amerikai realizmus valódi értékükre szállítja le a problémákat és megszüntetve a fölösleges bonyodalmakat, megkönnyíti a kérdések elintézését. Welles emlékirata világosan megjelöli a megegyezési lehetőségeket azzal, hogy az egészséges kereskedelmi és nemzetközi kapcsolatok nélkülözhetetlen tényezői a jobb helyzetnek és a nemzetek közötti tartós békének. Hogvan lehetne újjászervezni a világgazdaságot? Minden nép vegyen részt benne és nem egyedül a határai között található javakat élvezze. Ez pedig a gazdasági háború összes eszközeinek kiküszöbölését jelenti a valóságban. Tartós békét csak a forgalom szabadságára lehet épiteni. A világháború által felidézett pénzügvi zavarok okozták elsősorban a mai súlyos helyzetet. Oly nagyarányú nemzetközi kiegyensúlyozatlanság állt elő, hogy csodálkozni kell: — miként volt a nemzetközi kereskedelmi forgalom, mégis lehetséges? Amerikai felfogás szerint senkit nem lehetne többé kirekeszteni s maga sem akar távolmaradni. Egv leszegényedett Európa ugyanis az Egyesült-Államokra is veszélyt jelentene. Római távirat szerint Mussolini, Ciano és Ribbentrop béketervet készítettek Welles részére. A háborús felek maguk is békére törekednek, egyetlen ország sem hisz a háború tökéletes sikerében. A bizalmatlanság mély szakadéka fölött most hidat építenek.

„SEMNALUL“: Jelen pillanatban minden szem a jövő felé tekint. Nem a ma, de a holnap érdekel bennünket. Az ideiglenesség érzete uralja a lelkeket, ez azonban sokáig nem tarthat. Holnap meg kell oldani az európai problémákat, meg kell találják a formát erre. Európának vissza kell adni az együvé- tartozás érzését s ha a holnap sem hoz megoldást, zűrzavar és barbárság lesz, mely a nyugati kultúrát elpusztítja. Vihar után az igazság és megegyezés napja következik. Nemcsak népek, de egyesek problémái is elintézést nyernek, mert az ember nem fogadhat el olyan békét, mely egyszerű számbeli ( egységnek tekinti. Ami bennünket illet, meg kell valósítanunk az összes románok szellemi és szociális összefogását, melyet jobban kelt kimélyjteni.