Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-15 / 61. szám

10 mm ELLEMZÁK (l'l oldali cikkünk folytai5«*) X csapatuk vlm*vonulá*n t u inönik fél csapatainak előnyomulása március l5-éu, <telelőtt 10 élűkor fog megkezdődni n l'inn- öböl « l.ick.a helység közti haláron m mar- «iu» 16«u, délelőtt 10 órakor, Lieksntól 'északra. A csapatok vissaavonuláaa menet­^vorsasápgal fő« történni. tehát 7 kilométer­rel naponta. A másik fél osupatui ug> nyo­mulnak előre, hogy a visszavonuló pápátok hátvédei és ni ohmvomnlók előőrsei között 7 kilométer távolság legyen. 4. A különböző hatúrmenti körzetekből va­ló visszavonulásra a következő időpontokat állapították meg: Marcim 20-án esti 8 óráig S/ovjetorosaorsiágnak és Finnországnak vua* ma kell vonni csapataikat a Tuntsajoki, Kuo- lijárvi, l'akala és a Jukamojiirvi-tó keleti partja által határolt körzetből A Kuhmoni- jemitől délre eső körzetből március 22 én 8 óráig, Longavaara, \ iirtsila és Matkasa ka körzetéből március 26-án este 8 óráig, Matka- salka—Koitsanlaliti körzetéből március 22-én c -te 8 óráig, végül Koisanlahtihól március 25-én este 8 óráig és Eívsov—Batoe sziget körzetéből március 29-én este 8 óráig. 6. IVtsmno körzetéből a szovjet hudaereg április 10-éu fejezi be kivonulását. 6. A csapatoknak a határon túlra való visz* kk.ív»múlása idején a két fél parancsnokai kötelosok minden szükség»'» intc/.l.edest meg­tenni, hogy a másik fölnek átengedett helysé­gek é» városok jó állapotban adassanak át é$ hogy a védelmi, valamint gazdasági jellegű munkaiatokat (liiilnk, gátak, repülőterek, ka- szárnyak, vasúti gócpontok, ipari vállalatok, távirdák, villamosközpontok. stb.) megvédjék a rongálástól és rombolástól. 7. A városok, hidak Ó9 n 6. szakaszban felsorolt munkálatok átadása alkalmával fel­merülő kérdéseket a két fél képviselői a helyszíneli rendezik, e célból minden csapat* szállítás™ alkalmas íőutra az. illető katonai parancsnoksá/ok külön képviselőket külde­nek. 8. A hndiiOgolycserc a lehető leghamarabb fog végbemenni a hadműveletek befejezése után külön megegyezés alapján. A függeléket ugyané ak Molotov, Jdanov, Yassilevski tábornok, Ily ti, Paasikivi, Wal­den és Woianmaa írták alá. Tanner finn külügyminiszter rádióbeszéde HELSINKI, március 14. (Rador.) Fannet finn külügyminiszter szerdán 20 perces rá­dióbeszédben megerősítette n Szovjetunió és Finnország között keddről szerdára virradó éjjel létrejött békekötést. Az ellenségeskedé­sek délelőtt 11 órakor megszűnnek, a finn csapatok pedig a megállapított terv szerint, naponta 7 kilométert fognak visszavonulni. A csapatok visszavonulása április 10-én ér véget a legutolsó határszakaszon, azaz Pét- samo vidékén. A megállapított uj határvonal — folytatta beszédét Tanner — körülbelül megfelel Finn­ország 1721-iki határvonalainak. A támadás meglepetésszerűen érte Finnországot, amely az utolsó pillanatig hitt Oroszország barátsá­gában. A hadműveletek folyamán hamar megálla­pítást nyert, hogy a csapatok felfrissítése szá­munk» óriási akadályokba ütközik. Mikor nyilvánvalóvá lett, hogy Svédország és Nor­végia nem engedélyezi az idegen csapatoknak területükön való átvonulását, elhatároztuk, hogy nem tartunk igényt Franciaország és Anglia segítségére. Tekintettel arra, hogy a svéd önkéntesek, valamint a kívülről való segélynyújtás elégtelennek bizonyult, a finn kormány a háború elnyujtásával az egész or­szág megszállását kockáztatta, annak minden rettenetes következményeivel együtt. A finn kormány már két hete érintkezés­ben állott a moszkvai kormánnyal, azonban a Szovjetunió nem volt hajlandó n tárgyalá­sok alatt fegyverszünetet tartani. Az oroszok feltételei súlyosabbak és szélesebbkörüek, mint az orosz hadsereg badszintéri eredmé- , nyék Az ország érdeke azonban azt követ*!- ^te. hogy ezeket a feltételeket elfogadjuk. A kormány megelégedésére szolgál, hogy a szerződés nem tartalmaz politikai kiköté­seket. Finnország szabadsága, szuverenitása és függetlensége érintetlen maradt. Most nyu­godtan dolgozhatunk gazdasági életünk felvi­rágoztatásán. Kis nép vagy unk és egy sokkal számosabb ellenséggel szemben kellett ellen­állást fejtettünk ki. Ezért liadseregállomá- nynnkat állandóan fel kellett volna frissíteni, azonban ez lehetetlen volt. Skandináv szom­szédaink földrajzi helyzetkünél fogva előse­gíthették volna a segítő csapatszállilásokat, azonban agy gondolták, hogy ez nem áll mó­dúkban megtenni. Ismételt kérésünk és fel­szólításunk hiábavaló maradt, sőt, tagadó válaszukat nyilvánosan is leszögez­ték, ami sokat ártott az ügyünknek. A nyugati hatalmak kezdetben haboztak, ké­sőbb hajlandónak mutatkoztak teljesen fel­szerelt expedients hadsereg küldésére, ameiiy- nyiben államunk ezt kifejezetten kérné. Leg­felsőbb had vezetőségünk figyelemmel meg­vizsgálta az evpediciós hadsereg küldésének tervét, széleskörű tárgyalások indultak meg és arra a végső következtetésre jutottak, hogy a segélynyújtás egy módja eredményes lehet. Az egyetlen nehézség a csapatszállitúsok kér­désében állott. A Bulti-tenger el volt zárva, a petsamoi ut hosszadalmas és nehézkes, egyébként is az ellenség tartja megszállva. Az egvedül nyitva álló ut Svédországon és Norvégián keresztül vezetett. Finnország többízben kérte az említett kor­mányoktól a szövetséges csapatok szabad átvonulásának engedélyezését, ebhez a ké­réshez a szövetséges kormányok is csatla­koztak, azonban mindkét állam szigorú semlegességére hivatkozva, megtagadta a kérés teljesítését. Megmutattuk milyen utat kell követniük a kis népeknek — mondotta Tanner. Meg­mutattuk, hogyan kell ellenállani a diktatú­rák követeléseinek. Nem a mi hibánk, ha nem kaptunk elegendő segítséget. A finn külügyminiszter ezután a moszkvai túrgvalások részleteiről beszélt és az ellenség békefeltételeinek sulyossátrat hangsúlyozta és rámutatott arra, hogy a finn bizottság mégis elfogadta ezeket a feltételeket az ország ér­dekében. „Ma -— fejezte be beszédét Tanner — uj kötelességek állnak előttünk. Be kell kötöz­zük a háború által okozott sebeket, nagy új­jáépítési munka vár ránk, de remélem, ezt sikerülni fog megvalósítani, hiszen a finn nép nagyon munkás, szorgalmas nép. amely kiváló tulajdonságait a háború során már bebizonyí­totta, de ugyanezeket a tulajdonságokat fogja felmututni békeidején is. Hajdan országunkat többször érte hasonló katasztrófa és volt idő, amikor a lakosság felére csökkent. Finnor­szág hamarosan erőteljes és életképes állam lesz. Földünk vau elég, munkalehetőségeink korlátlanok. Hadseregünk érintetlen és őr­ködni fog azon. hogy a békét a jövőben sem­mi se zavarja. Egy dolog azonban nagyon fon­tos: a háború állal megteremtett nemzeti egységünknek a béke idején való folytonossá­ga. Ez az egység külső nyomás eredménye volt. Amig az európai helyzet ilyen zavaros marad, teljes egészében fennáll az uj össze­ütközések veszélye. Ezért fenn kell tartanunk továbbra is egységünket, mert ebben áll az erőnk. Felejtsük el a múltat és fordítsuk te­kinthetünk a jövő felé“. Gyászol a finn főváros HELSINKI, március 14. (Rador.) Ha­vas: Tanner finn külügyminiszter rá dióbeszéde után a finn főváros középü létéin a lobogót félárbócra eresztették. Számos magánhá2on szintén kitűzték a félárbócra eresztett finn lobogót. HELSINKI, március 14. (Rador.) Ha*» vas; .Megerősítik, hogv a hadügymi­niszter és a közoktatásügyi miniszter lemondtak, lemondásukat azzal indo­kolják, hogy nem értenek egyet a kor mány többi tagjával a békeszerződés feltételeire vonatkozóan. „TÖBBET NEM TEHETTÜNK!“ HELSINKI, márc'nts 14. (Rador.) 4 fina küldöttség által aláift békemeg egyezést a parlamentnek kelt ratifikál­nia. Az a tény, hogy e megegyezéssel az ország területe alapvetően módosul, szükségessé teszi — amint azt az al­kotmány előírja — hogy a. meoegye- zést a parlament tagjainak öthatoda megerősítse. A békekötést kommentálva, egy lile Tanner kijelentette még n badszintéri hely­zetekre vonatkozólag, hogy a finn nugyve- zérltai még nem vett tudomást u békekötés pontjairól. A hozzáintézett kérdőt re Tanner jiijolentc.lt», hogy u békciizcrzőilédjen terű jóvátétel, t»cm kártalanítás, keni pedig az oro­szoktól Zsákmányolt budianyag visszaszóljál- tatása nem *zerepel. A hadianyagok sorsára vonatkozókig ké­sőbb döntenek. Ari;» a kérdésre, hogy u finn liutárok véd h»ítők lesznek-e, Tanner u következőkép vá­laszolt: „Katonai szakértők szerint bármely hatúrt védeni lehet“. Végül u külügyminisz­ter hung;ulyoíta, hogy Németország nem ját­szott közvetítő szerepet n békekötésben. PARIS A SKANDINÁV ÁLLAMOKRA hárítja a felelősseget PARIS, március 14. (Rndor.) Hava-: Az oro»/-*finn megegyezés létrejöttéért Páris- bon n felelősséget általában a skandináv álla­mokra hárítják, amelyek nyilvánvalóan meg­akadályozták a szövetségesek közbelépését. Svédország júhiszemiileg ismétli azokat a né­met \ útiakat, amelyek szerint u szövetségesek csuk a harcvonal kiszélesítésére törekednek. Ez a vád teljesen alaptalannak bizonyult, mi­vel az indulásra készenálló csapatok a skan­dináv államok magatartása és a finn felszó­lítás késlekedése miatt maradlak vissza. Parisban azt kívánják a skandináv álla­moknak, hogy ne legyen okuk megbánni je­lenlegi magatartásukat. HELSINKI, március 14. (Rador.) Havas: Húrom és félhónapi háborúskodás után Finn­ország kénytelen elfogadni a Szovjetunió hékel »itételeit, amelyek sokkal súlyosabbak, mint az októberben támasztott igények. A békeszerződés értelmében a Szovjetunió Han- gö félszigetén uj katonai támpontot létesít­het partvidéki tüzérséggel, amely a keleti Balti-tengeri támaszponttal együtt képes lesz 7 Q 4 0 mir cl in M teljesen elzárni a Finn-öböl bejáratát. A nmlt ősszel éppen ezen a ponton fejtették ki a finnek a legnagyobb ellenállást az oro-z követelésekkel szemben. Ezután Oroszország teljesen ura lei,/, a F iuu-öbölbeu u helyzetnek. Mindebből o/ a következtetést ír,bet le,vonni, hogy a Balti tengerek felosztása Németország óh Oroszor­szág között beteljesedett ténnyé vált és a nemrégiben szövetkéz» tt két nagyhatalom versengése egy szép napon még kirobbanhat ezen a ponton. „A BÉKEKÖTÉS HIRE MÉLY SZO­MORÚSÁGGAL TÖLTÖTTE EL A SVÉD NÉPET!“ STOCKHOLM, március 14. (Rador ) Gün­ther svéd klilUgyminu2ter a ,.hxk»dad“-bttn a következőket jelentette ki a finn—oro z békekötésről: „A békekötés híre mély szomorúsággal töl­tötte el a svéd népet. Abban a pillanatban, amikor Finnország és Oroszország leültek a tárgyalóasztalhoz, Svédország közvetitőszere- pe megszűnt. Azok a békefeltételek, amelye­ket Svédország a finn fővárosba közvetített, egészen mások voltak, mint azok, amelyeket a finnek utóbb elfogadtak.“ A svéd külügy­miniszter cáfolta azt, hogy Svédországra kül­földi nyomás nehezedett volna. „A világpolitikai helyzet nagyon kedvezőt­len körülményei lehetetlenné tették Svédor­szág részére a segélynynjtás olyan módját, amely részünkről, s agy a nyugati hatalmak részéről közvetlen katonai lépéseket tétele­zett fel. Mélységes fájdalommal kell megálla­pítanom, hogy a háborúba való közbelépés azt eredményezte volna minden bizonnyal, hogy a skandináv államok a nagyhatalmak játékában a bábuk szerepét játszották vol­na és létérdekeinket más érdekek szolgála­tában kellett volna feláldozzuk“. Eu í amtrmai hüiüf’iji äUaimithär cáfolta fa Eüíjcsaif Aramon mm- EídzveHfCsfoeh send WASHINGTON, március 14. (Rador.) Hull külügyi államtitkár kijelen­tette, hogj’ olvasta az amerikai sajtó jelentéseit arról, hogy az európai béke érdekében amerikai beavatkozás áll küszöbön. Hull közölte, hogy nincs tudo­mása L!yen természetű diplomáciai tevékenységről. Az egyedüli békelárgva- lások, melyről tudomása van, Finnország és Oroszország között folytak. A kongresszus néhány tagjának nyilatkozata egyáltalán nem köti a kormányt, a parlament tagjai ugyanis csak saját egyéni véleményüket fejezték krt. Gondoskodás történt városunk tűzifa-ellátásáról CLUJ (KOLOZSVÁR), március 14. Beszámoltunk arról, hogy Kolozsvári hetekig nagy' tüzifahiány volt. A polgármesteri hivatal közbenjárására a vasat igazgatósága megtette az intézkedéseket, hogy Kolozsvár lakosságát fával elláthassák. Március 12-én három vonat érkezett városunkba, amely csak fát szállított. A szállítás tovább tart és március 18 áig 545 vagon fa ér­kezik Kolozsvárra. lé kés személyiség a Reuter ügynökség tudósítója előtt kijelentette; — Minden tőlünk telhetőt megtet­tünk az oroszok ellen. Többet nem te­hettünk. Külső barátaink közül néhá­ny an nem cselekedtek elég gyorsan ahhoz, hogv segítségünkre legyenek. NYILATKOZOTT A KÜLFÖLDI UJ- SÁGIRÓKNAK A FINN KÜLÜGY­MINISZTER HELSINKI, március Í4. (Rador.) Reuter: Tanner finn külügyminiszter szerdán este a külföldi sajtó tudósitói előtt kijelentette, hogy még a finn küldöttségnek moszkvai uta zása előtt elhatározták, hogy Svédország, Norvégia és Finnország között a bárom ál­lam határainak szavatolása tárgyában meg­beszélések indulnak meg. A tárgyalások finn kezdeményezésre kezdődtek és azokat néhány nap múlva folytatják. A finn külügyminiszter leszögezte, bogy a nyugati hatalmak nem gyakoroltak nyomást Finnországra. A finn kormány minden külső befolyástól mentesen határozta el >a békekö­tést. 21 €f mii m Revolveres merénylet a Keletindiai Társaság gyűlésén LONDON, március 14 (Rador.) A Keletindiai Társaság szerda este a Caxton Hallban gyűlést tartott. A gyűlés iránt nagy érdeklődés muíakozott és a terem zsúfolásig megtelt hallgatókkal. A gyűlés már befejezéshez közel járt, amikor a karzaton egy hindu revolverrel lövöldözni kezdett az elnöki emelvény felé. A teremben óriási pánik támadt, a karzaton pedig, ahol több férfi a merénylőre vetette magát, szörnyű dulakodás keletkezett, melynek során a merénylő ismét több revolver lövést adott le; Végül is a merénylőt, akit Singh Adad Alahomedneik hívnak, lefogták és átadták a rendőrségnek. A merénylő golyói több vezetőségi tagot és magát az elnököt is megsebezi telték. Gyorsan orvost hívtak^ de mire az orvos megérkezett, a Keletindial Társaság egyik vezetője. Sir Michaeli O. Dwyer, Pendsab volt helyettes kor­mányzója, akit szive táján ért két lövés, már meghaU. Könnyebben megse­besültek: Lord Lamington, Bombay volt kormányzója, a Keletindiai Társai ság elnöke. Lord Zetland Indiai államtitkár, valamint Sir Louis Dan, a volt kasmír! kormánybiztos. A merénylőt a rendőrségen kihallgatták. Elmondta, hogy tettét bosszúból követte el, mert Sir Michael 0. Dwyer 1919 ben Am- bridserban egy hindu tűnte tő menetre rálövetett és a sortüznek 400 halott ál­dozatta volt, i AZ ORVOSTUDOMÁNY FEJLŐDÉSE, ( az emberiség művelődésében. Irta prof. Hints I. őskor és ókor kve 495 lej ü. Középkor kve 528 lej Lepageuál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen orvosi jegyzéket és Mokt rendkívüli kedvezményeit. _______ _____ KÖZÉPKORI ORVOSTUDOMÁNY, Dr. Hints, kve 528 lej. Őskori és ókori or vostudomány, kve 495 lej LEPAGE-nál Kö lozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen orvosi jegyzéket és a Mokt-könyvek kedvezményeit Az Ellenzék R. T. „Concordia“ müinté^etének nyomása.

Next

/
Thumbnails
Contents