Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-16 / 62. szám

* Í0 Aims ms (/ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G. Dúca No 8. Fiókkiadóhivatal és körívvosztály: P. Uuirii 9. Telefon 11—99.~ SQw MMMMMMaBB——MH LXI é V F 0 L VÁM, 6 2. S Z Á M. ALAPÍTOTTA HARTHA MIKLÓS felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROÍS LÁSZLÓ i^cÉüJBaa SZOMBAT Svédországtól és Norvégiától hármas véáősiöveiség meg­kötéséi iáéli a finn kormány A stockholmi és oslói lapok hangja után ítélve nem nagy a hajlandóság a kérés teljesítésére. — Moszkvának nincs kifo­gása a csopor’osuiás ellen, ha „nem irányul Szovjetoroszország ellen11, — A norvég sajtó szerint német nyomás következmé­nyének kell tekinteni a finn eseményeket A békekötés következtében félmillió finn veszíti otthonát és az ország terü­letének egvtized réssé iut orosz kézbe OSLO, március 15. (Rador.) Kohl norvég külügyminiszter az északi álla mok védelmi szövetségének tervéről a következőket mondotta: 1 „Ezelőtt két nappal a finn kormány azt a kérdést' intézte a norvég kor»* Hiányhoz, hogy hajlandódé egy Norvé •giából, Svédországból és Finnországé íból alakuló védelmi szövetség lehető­ségét vizsgálat tárgyává tenni. A fel­szólításra a norvég kormány beleegyez zöleg válaszolt.“ MOSZKVA, március 15. (Rador) Reuter: Szovjetorosz körökben azt ki szik, hogy a moszkvai kormánynak semmi kifogása nincs az ellen, hogy Svédország. Norvégia és Finnország tisztán védelmi célból szövetséget ala­kítsanak, azonban minden kimondottan a Szvojetunió ellen irányuló kombiná­ciói a szovjetorosz—finn békeszerzö déssel összeegyeztethetetiennek tekin­tene. í STOCKHOLM, március 15. (Rador.) Az „Aftonbladet“ az északi államok vén delmi szövetségének tervével foglal kozva a következőket írja: „A finn—orosz békekötés körül ke­letkezett vita egyre hevesebb mérete’* két ölt. Újra koraszülött tervekkel ál NEWYORK, március 15. (Rador.) Az As­sociated Press“ jól értesült forrásból jelenti, hogy amerikai körökben egyáltalán nincse­nek meggyőződve arról, hogy Szovjetorosz- ország nem fogja újból megtámadni a le­gyengült Finnországot, esetleg más nemzete­ket. STOCKHOLM, március 15. (Rador.) Az „Aftopbladet“ cimii lap moszkvai tudósítója jelenti, hogy Oroszország a Finnországtól el­szakított karéliai földszoros területén köztár­saságot létesít Viipuri fővárossal. A köztár­sasági kormány Oroszországba menekült finn kommunistákból alakul. A NORVÉG SAJTÓ NÉMETORSZÁGRA hárítja az orosz—finn béké­ért VALÓ FELELŐSSÉGET OSLO, március 15. (Rador.) A norvég táv­irati iaoda jelenti, hogy a norvég sajtó egy- I öntetii véleménye szerint a Finnországra kényszeritett béke feltételei igen súlyosak. I A lapok azzal akarják elhárítani a skandi- .náv államokra nehezedő felelősséget, hogy Németország felelős a békéért. uél­latiak elő és nem számítanak ezeknek következményeivel. Ezúttal a tervek egy Finnországgal kötendő védelmi szövetségre vonatkoznak. Ez a kérdés természetesen nagyon időszerű, éppen úgy, mint Finnország újjáépítése. Meg lehetne például vizsgálni a hajlék nél­kül maradt finn lakosság elhelyezését svéd területen. Egy ilyen részleges te* le pit és nem ütközne nagy nehézségbe. Sőt, amennyiben Svédország vállalkoz na ennek végrehajtására, az senkinek sem lenne kárára.“ OSLÓ, március 15. (Rador.) A „Dagbla­det“ állást foglal az északi államok védelmi szövetségének terve ellen s többek között a következőket mondja: „Csak a parlamentnek áll jogában egy ilyen fontos kérdésben kötelezettséget vállal­ni Norvégia nevében. A parlament azonban e kérdésben csakis visszautasító álláspontot foglalhat el, mivel védelmi szövetség létesí­tése esetén Norvégiának szakítania kell ha­gyományos szigorú semlegességi politikájával és igv kockáztatnia kell országa biztonságát“. OSLO, március 15. (Rador.) Az „Arbeiter Bladet“ azt írja, hogy amennyiben létrejön az északi államok szövetsége, ennek csakis védelmi jellege lesz. Az ilyen védelmi szö­vetség bizonyos tekintetben kockázatot je­lent — írja a lap — azonban az a bizton­ság, amelyet nyújt, felér, sőt meghaladja ezt a kockázatot. Ugyanis liyti miniszterelnök a parlament ve­zetőitől biztosítékot kapottt arra nézve, hogy moszkvai tárgyalásai során hozott bármilyen határozatát a parlament jóváhagyja. MEGINDULT A FINN LAKOS* SÁG KITELEPÍTÉSE AZ ORO SZOKNAK ÁTADANDÓ TERÜ­LETEKRŐL I HELSINKI, március 15. (Rador.) Csütörtökön megindult a finn főváros* hói az első viipuri munkáscsoport a ro irtokban heverő Viipuri helyreállításá­ra. A kormány kiiíönvonatokat és te* bérautókat bocsátott a viipuri lakosság rendelkezésére. Az orosz megszállás alá kerülő területeken a lakosság kite Iepitése a viipuri kerületben március 19-éig, a hangöi kerületben 23*ág, a sortavalai kerületben pedig március 26 ig befejezést nyer. Valamennyi vo* nat- és autóbuszjáratot a lakosság ki telepítése céljaira használnak. Azokat a menekülteket, akiket nem sikerül ismerőseiknél és rokonaiknál elhelyezni, a kormány ideiglenesen sá* tortáborokba telepíti. A területi engedmények következté ben körülbelül félmillió ember veszíti e! otthonát. Az oroszoknak átengedett terület körülbelül 30.000 négyzetkilo­métert tesz ki, azaz majdnem az or­szág területének egytizedrészét. Gazdasági tekintetben a legérzéke* Kiadótulajdonos: PALLAS R. í. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886 Î938. Trb. Cluj.) Előfizetési árai:: havonta 86, negyedévre 2-40, félévre 480, egész évre 960 tej. CLUJ, 1940 MÁRCIUS 16. nyebb veszteséget a janisjoki és vuoksi ipari központok elvesztése jelenti. NÉMET—FINN GAZDASÁGI EGYEZMÉNY BERLIN, március 15. (Rador.) Az 1935 ben kötött német—finn gazdasági szerződést, mint ismeretes, 1939 decem­ber 30-án egy évre meghosszabbították. E tárgyban a német fővárosban tárgya* Jások indultak meg a német és finn gazdasági küldöttség között. A megbe szélések a két állam közötti clearing- egyezmény aláírásával végződtek. ROOSEVELT A FINN—OROSZ BÉ­KÉRŐL WASHINGTON, március 15. (Rador.) Roo­sevelt elnök a finn—orosz háború befejezé­séről a következő nyilatkozatot tette: A finn—orosz háború befejezése egyáltalán nem tisztázza a kis nemzetek területi épsé­ge megvédésének jogát a nagyobb hatalmak támadásaival szemben. A finn nép kiváló tulajdonságai és a túl­nyomó fegyveres erővel szemben való ellen­állása által megszerezte a békéhez és a füg­getlenséghez való jogát, amelyet olyan vitér zül és derekaísan védett. A többszörös túlerő támadásaival szemben a finnek kényszerítve voltak területi engedményekre és országuk védelmének lényeg?» gyeugitését előidéző helyzet elfogadására. WASHINGTON, március 15. (Rador.) Pro- copo fűn követ felkeresne Hull külügymi­nisztert és nyilatkozatot olvasott fel a finn— orosz békekötésről. A követ nem volt haj­landó a sajtónak nyilatkozatot adni. A finn kérdés nags vitát kait a francia parlament két házában Is PARIS, március 35. (Rador.) A képviselő­ház külpolitikai bizottsága szerdán ülést tar­tott Jean Mistier elnökletével, ki részletesen beszámolt az orosz—finn békeszerződés alá- Írását megelőző poültikai eseményekről és diplomáciai tárgyalásokról. A bizottság felha­talmazta Mistlert, hogy különböző felvilágo­sításokat kérjen a kormánytól a jövő keddi külpolitikai interpellációk elhangzása előtt. PÄRIS, március 15. (Rador.) A francia sze­nátus csütörtök délutáni ülésén Jeanney el­nök bejelentette, hogy a Finnországgal kap­csolatos politikára vonatkozólag eddig mur 30 interpellációt jelentettek he. Daladier kijelentette, hogy hajlandó meg­nyitni a bejelentett interpellációk vitáját. Pierre Laval a szenátus házszabályai értelmé­ben kérte, hogy a benyújtott interpellációk ügyében azonnal alakítsanak titkos bizottsá­got. Az indítványt a szenátus egyhangúlag elfogadta. A szenátus ülését délután fél 4 órakor felfüggesztették és megkezdődött a titkos bi­zottság szervezése. „DANTON MÁSKÉP VOLNA“ CSINÁLTA PÁRIS, március 15. (Rador.) A csütörtöki francia lapok a finn dráma befejezésének hatása alatt állanak. A „Petit Párisién“ irja, hogy az egész vi­lág elszorult szívvel fogadja az eseményt, mely Finnország kapitulációját és szolga sors­ra jntását jelenti. „Már mindenki hozzászo­kott ahhoz az elképzeléshez, hogy a finnek vitézsége végül is feltartóztatja a támadást“. A „Journal“ vezércikkében megállapítja, hogy a szövetségesek túlságosan elhúzták a dolgokat s bizonyítékát adták annak, hogy nem értették meg a helyzetet, mert a genfi határozat utáni napon Finnország segítségé­re kellett volna ßietui. „Ha Danton élne, bi­zonyára csak est ismételné: Bátorság, bát-or- ság és ismét csak bátorság! A szövetségesek­ből ugyanis hiányzott a bátorság 1940 már­cius 13-ig“. A „Figaro“ szerint Finnország csak annak a támogatásnak köszönheti mai sorsát, mely­ben Németország részesítette a szovjetet. A SKANDINÁV ÁLLAMOK ELKE­RÜLTÉK A HÁBORÚT, DE AZ OROSZ VESZÉLY KÖZELEBB JÖTT HOZZÁJUK NEWYORK, március 12. (Rador.) A finn —orosz egyezménnyel foglalkozva, amerikai lapok csupán a közvetlenül érdekelt felek nyereség-veszteség-mérlegét közlik. A „New- york Times“ felteszi a kérdést: vájjon a szov­jet anyagi nyereségei ellensulyozzák-e tekin­télyének és katonai hatalmának csökkenését? Finnországnak viszont megmarad népe, csodás lelkiereje és az egész világ fokozott rokon- szenve. A szövetségesek számára az a tény, hogy nem kellett hadat üzenni Oroszország­nak, talán kiegyenlíti annak az előnynek el­vesztését, melyet Németország oldalában a front kiterjesztése jelentett volna. A skandi­náv államok elkerülték a háborút, de az orosz veszély közelebb ért hozzájuk. Ezért az északiak meg kell erősitsék védelmüket, minden eshetőségre készen. Ami Németorszá­got illeti, bár megelégedéssel töltheti el, hogy az oldalbatámadást a szövetségesek ré­széről elkerülte, az oroszok uralmának kiter­jesztése a Balti-tengeren nem jelentheti szá­mára a biztonság tényezőjét. MINISZTERTANÁCSOT TARTOTT, A KORMÁNY BUCUREŞTI, március 15. (Rador.) A kor­mány tagjai tegnap este 7 órakor a miniszter­elnökségen, Tatarescu miniszterelnök elnök­letével, minisztertanácsot tartottak. A mi­nisztertanács folyamán — mely este 9 órakor ért véget — különböző folyó ügyek kerül­tek elintézésre. VÁLTOZÁSOK A NUF VEZETŐSÉGÉBEN BUCUREŞTI, március 15. (Rador.) Giu- rescu propagandaügyi miniszter kinevezése folytán lemondott a NUF vezértitkári tisz­téről. Helyébe Victor Moldovanu voit mi­nisztert nevezték ki. Ugyanakkor az intellek­tuális foglalkozási ágak NUF-osztálvának fő­titkári tisztét Aurelian Bentoiu volt minisz­terrel töltötték be. Üewy©rk nincs meggyőződve, ltogy az opofzol nesn íámaáfáSí meg ufra a legyengített Finnországéi kül — irja az „Aftenposten“ — a Szovjet­unió nem határozta volna magát ilyen táma­dó lépésre. Kérdés, hogy amennyiben a nyu­gati hatalmak a skandináv államokon keresz­tül segítséget küldtek volna, ez a segítség nem ütközött volna Németország ellenállá­sába“. „Tidens Tegh“ rámutat azokraÄaz aggo­dalmakra. amelyeket a finnországi helyzet a skandiuáv államok körébeu keltett. A jelen pillanatban — írja a lap —■ az északi álla­mok szervezetlenek és az „élettér“ légkörét kezdik mindinkább érezni. Finnország ideig­lenes békéért hullatta vérét. Svédországot és Norvégiát nagy felelősség terheli, azonban a Harmadik Birodalomra nehezedő felelősség még nagyobb. MA HAGYJA JÓVÁ A BÉKEKÖTÉST A FINN PARLAMENT HELSINKI, március 15. (Rador.) Reuter: Ma éjjel megindult a havazás, amelyért a finnek olyan sokáig hasztalan imádkoztak. A békekötést a finn parlament a mai nap fo­lyamán fogja jóváhagyni. A szavazás eredmé­nyéről seniiţw kétség sem foroghat feao-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents