Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-02 / 50. szám

I * 1 9 4 0 m á r c 1 it $ 2. 1 ■ ELLENZÉK V ff A kisebbségi sajtóval kapcsolatos személyes tapasztalataim a legkellemesebbek!“ —- mondotta kétnapos erdélyi útja után Harsu Mihail propagandaügyi igaz­gató. - Érdekes beszélgetés a minisztérium kiküldöttjével az erdélyi sajtó nagyfontosságu kérdéseiről KOLOZSVÁR, március 1. Nem interjúnak készült az a beszélgetés, amelyet Harsu Mihail propagandaügyi igaz­gatóval folytattam. Három órás társalgás ke­retei között annyi érdekes kérdés vetődik fel, amelyeket nehéz is volna újságcikk kere­tében összefoglalni. Harsu propagandaügyi igazgató a román sajtóélet egyik legmegbe­csültebb, tekintélyes tagja. Éveken át veze­tőszerepet játszott a bukaresti sajtóban. Az­után sajtóattasé volt Belgrádban és Athén­ben. A propagandaügyi minisztérium meg­alakulása után a kitűnő újságírót visszahív­ták az országba és igazgatóvá nevezték ki a minisztériumban. Most a minisztérium külön­leges megbízatásából utazott Erdélybe. A nagyváradi sajtóviszonyokat tanulmányozta és két napos barátságos tárgyalások után teljes megegyezést hozott létre a nagyvá­radi kisebbségi lapkiadók és újságírók kö­zött. Szamoe-tartomány újságíró céhe részéről ne­kem jutott az a szerep, hogy a propaganda- ügyi igazgatót elkísérjem Nagyváradra. Élve­zetes és emlékezetes marad számomra ez az utazás. Beszélgetésünk alatt annyi nagyfon­tosságu kérdés került szóba, amelyeknek egy része feltétlenül érdekli az olvasóközönséget. Becsületes, jószándéku elgondolásai ezek az igazi újságírónak, aki magas közéleti tiszt­ségében is elsősorban a sajtó általános érde­keit tartja szem előtt. Harsu igazgató a propagandaügyi minisz­térium általános szempontjairól beszél: A sajtóéidehek védelme-— A propagandaügyi minisztérium száz­százalékosan védeni kívánja a sajtóérdekeket '— mondotta. — Radian miniszter és Dragu államtitkár maguk is újságírók. Büszkeségei a román sajtónak. Tényleges újságírók a mi­nisztérium többi vezető tisztviselői is. Olyan légkört igyekszünk teremteni a mi­nisztériumban, hogy az újságírók a kolle­gát lássák azokban, akik az ország sajtó- életét intézik és bizalommal forduljanak kéréseikkel és panaszaikkal az illetékesek­hez. BESZÉLGETÉS AZ UJ SAJTÓ­TÖRVÉNYRŐL Ezzel kapcsolatban az uj sajtótörvényre terelődik a szó. Elmondottam, hogy legutóbbi bukaresti tartózkodásom alatt hosszas beszél­getést folytattam Sandulescu szenátorral, a bukaresti Újságíró-Szindikátus elnökével, aki a sajtótörvény előkészítésén dolgozik. Harsu igazgató hozzáfűzte ehhez, hogy a propa­gandaügyi minisztérium elgondolása szerint is sajlókamara keretében fogják véglegesen felállítani az újságírók szakmai testületét. — Nehéz dolog olyan sajtótörvényt hoz­ni, amely minden kívánalomnak megfeleljen — mondotta ezzel kapcsolatban Harsu igaz­gató. — Az uj sajtótörvény legfőbb célja az kell legyen, hogy rendet teremtsen az ország sajtóéletében. Biztosítani akarja az újságírók és lapok szakmai érdekeit, de egyben szabályozni kívánja a közönség viszonyát is a sajtóval. Fokozottakba akarja tenni az újságíró fe­lelősségét a közönséggel szemben. Általá­nos érdek, hogy a sajtóélet színvonala er­kölcsi alapokon álljon. Véget kell vetni a sajtóéletben a személyes­kedésnek és az újságírói hivatást teljesen a köz szolgálatába kell állítani. KÖTELES-E AZ ÚJSÁGÍRÓ A BE- TEGSEGÉLYZŐ PÉNZTÁR TAGJA LENNI? Szakmai sérelemre terelődik ezután a szó. A Betegeegélyző-Pénztár több erdélyi fiók­ja ugyanis mostanában úgy értelmezi a tár­sadalombiztosító intézetnek való illetékek fi­zetését az újságírókkal kapcsolatban, hogy az újságírók a nyugdíjpénztári illetéken kí­vül a Betegsegélyző-Pénztárnak is tagjai kell legyenek Legutóbb a kolozsvári Betegsegély- ző-Pénztár is hasonló rendelkezést hozott és arra kötelezte a kolozsvári lapokat, hogy 1939 j anuár elsejétől kezdve visszamenőlege­sen fizessenek betegsegélyzőilletéket az új- ságiról-. fizetésének hatvan százaléka után. Beszélgetés közben rámutattam arra, hogy ez o. rendelkezés ellenkezik az újságíró- nyugdijlörvény szellemével. A nyugdíjtörvény ugyanis világosan kimond­ja, hogy az ujságiró-nyugdijpénztár tagjai mindazokat a kedvezményeket élvezik, ame­lyek u betegsegélyző tagjait megilletik és a nyugdjpénztári tagság egyúttal betegsegélyző- tagságot is jelent. Ebben az ügyben Dragu államtitkár előtt is feltártam a helyzetet és az államtitkár Ígéretet tett arra, hogy jogos panaszunkat kedvezően intézi el. Harsu igaz­gató a maga részéről kijelentette, hogy a kérdésben előterjesztést tesz az államtitkár­nak és Botez Demosteheneznek, a Betegse- <'élyző-Pénztár központi elnökének. ELISMERÉS A KOLOZSVÁRI KISEBB- SÉGI ÚJSÁGÍRÓKNAK Harsu igazgató ezután a kolozsvári kisebb. érdeklődik. Elmondottam, hogy az előadások révén közvetlenebbé akarjuk tenni a közönség és az újságírók közötti kapcsolatot. Célkitűzéseink között szerepel az is, hogy az előadások keretében a ro­mán irodalom és zene kiváló alkotásaival is megismertessük a közönséget. Harsu igazgató kijelentette, hogy lelkes örömmel üdvözli az előadásokat, amelyek komoly szakmai érdekeket szolgálnak. A pro­pagandaügyi minisztérium egyébként dr. Borneiuisa Sebastian polgármester, Szamos- iartomány céh-elnökének utján kifejezte jó­kiváuságait az előadássorozat sikeréhez. Az érdekes beszélgetés közben észre sem vesszük, hogy az idő milyen hamar eltelt. Megérkeztünk Nagyváradra, ahol a pályaud­varon George A. Petre és Tabéry Géza ve­zetésével népes uj8ágiróküldött8ég üdvözölte a minisztérium kiküldöttjét, aki az utazást M. G. Samarineanunak, a neves nagyváradi román közirónak társaságában tette meg. Két napot töltött Nagyváradon a miniszteri ki­küldött. Csütörtökön este utazott vissza Bu­karestbe. A kolozsvári pályaudvaron ujság- irókiildöttség üdvözölte. Megkérdeztem bú­csúzáékor a propagaudaügyi igazgatót, hogy személyes tapasztalatai után mi a véleménye a kisebbségi sajtóról. SZEMÉLYES TAPASZTALATAIM A LEGKELLEMESEBBEK“ — Eddig csak rövidebb időt töltöttem Er­délyben — mondotta bucsuzáskor az igazga­tó. — Mostani személyes tárgyalásaink csak megerősitették azt a bitemet, hogy a magyar ujságiiók szivvel-lélekkel együttműködnek a mai nehéz időkben az újjáépítés munkájá­ban. Személyes tapasztalataim a legkellemeseb­bek és utam végső eredményeként azt ál­lapíthatom meg, hogy véleményem szerint a kétnapos nagyváradi tárgyalások elősegí­tik az ország egészséges sajtóéletének ki­alakulását. VÉGH JÓZSEF. Otthon tanítják hittanra a szektáns íele tartozó tanulókat BUKAREST, március 1. (Rador.) A szektáns hitoktatóknak az iskolákba való bejárásának megakadályozása céliából a nemzetnevelésügyi minisztérium elrendelte, hogy a szektáns felekezetekhez tartozó tanulók otthon nyerhet­nek vallási oktatást. Ez az intézkedés az oktatás menetéi egyáltalán nem gátolja, mivel a szektáns tanulók száma igen csekély. De Valera nyilatkozata az angol-ir viszonyról----------—UMBMB— ----------------­Nem lehet szó az asfigoi-ir viszony iavutásáré', míg Anglia bele nem egyezik az «V cíHam különválásába Habsburg Ottó érkezését mára várják Mewyorkban Rangrejive utazott a főherceg. Mi a célja amerikai utazásának? NEWYORK, március 1. (Rador.) Habsburg Oltó főherceget péntekre Newyorkba várják. A lapok tudni vélik, hogy a főherceg felkeresi Roosevelt elnököt és Pierpont Morgant. Állítólag Kanadában osztrák légiót akar szer* vezni. Habsburg Ottó rangrejtve utazik Dúc de Bar néven és egyszerű pol gárkéntl fog felszólalni az Egyesült-Államokban élő osztrákok által rende­zendő nagygyűlésen. ICönisyfakaszté bombákkal akadályozzák arssg az is* köztársa­ságiak az angol filmek előadását LONDON, március 1. (Rador.) Londondeirryben egy filmszínházban isme rétién tettesek könnyfakasztó bombákat dobtak. A közönség azonnal kivo­nult a teremből. Az ir köztársasági hadsereg előzőleg felszólította a Iondon- derryi mozikat, hogy ne vetítsenek angliai eseményekről felvett híradókat. MAGYARNYELVŰ HÍREK 8.30: Reichsender Böhmen (269.5 m és 21 m. röv. hull.) 18-30: Pozsony. 20: Toulóus» (328.6 rn.'f 19.50. Radio-Rornánia 20: Reich- sender Böhmen (269.5 in. és 31 m. röv. buli.) 21.18: Róma II. (244.3 rn.) és Róma RH (21.15). 22.15: London National (261 m.) és rövid-hullám GSA (48.50 m.) GRX (30.96 m.); 22.15: Reichsender Böhmen 23.45: Pozsony 23.45: Belgrád (437.3 m. és 49.2 m. rör« hull. 23.50: Besztercebánya. 23.45: íoulouso (328.6 m.) éa Strasbourg(3 49.3 méter.)^ -g PÉNTEK, MÁRCIUS 1. BUKAREST. 12: Háztartási és egészség- ügyi tanácsok. 12.10: Bánáti népzenekar. 12.50: Grigoras Dinicu zenekara. 1.3.20: Sport. 13.30: Hangverseny folytatása. 14.30: Hanglemezek. 15: Közlemények. 19.02: Hó­dos Alexandru előadása. 19.17: Gyermek­énekkar. 19.50: Hírek magyar nyelven. 20: Előadás. 20.15: Hangverseny. 20.35: Verdi- opera közvetítése, szünetekben hírek, sport­eredmények, hírek külföld számára. BUDAPEST. 7.45: Hirek, lemezek, ét­rend. 11: Hirek. 11.20: Előadás. 13.10: Ci­gányzene. 13.40: Hirek. 14.30: Hangverseny. 15.30: Hirek, árfolyamhirek. 17.15: Felolva­sás. 17.45: Hirek. 20.15: Előadás. 18.45: Jazz. 19.15: Sport. 19.30: Hangverseny. 20.25: Köszöntés, elmondja líray Tivadar. 21: Közvetités. 21.30: Előadás. 21.45: Hang­verseny. 22.40: Hirek. 23.10: Cigányzene. 24: Hirek külföld számára. 24.20: Táncleme- zek. 1.05: Hirek, SZOMBAT, MÁRCIUS 2. Bukarest. 12. Közlemények. 12.10 Hangle­mezek. 13.20 Közlemények. 13.30 Hangleme­zek. 14. Hirek. 14.20 Gramofon. 15 Külön­félék. 18 Országörök órája. 19 Pontos idő, időjárás. 19.02 Színház- és moziközlemények. 19.17 Hanglemezek. 19.50 Hirek magyar nyelven. 20 Előadás. 20.20 Ének. 20.45 Hí­vek, rádió postája. 21.15 Zenekar. 22.10 Hi­rek. 22.30 Tánclemezek. 23.10 Gheorghe Enescu müvei. 23.45 Hirek külföld számára. Budapest. 7.45 Hirek, hanglemezek. 11 Hi­rek. 11.15 A vak gyermekek. 11.45 Felolva­sás. 1.10 Zenekar. 1.40 Hirek. 2.30 Hangle* mezek. 3.30 Hirek. 5.20 Mesék. 5.45 Hirek. 6.15 Zongora. 6.45 A kassai rádió műsorából. 7.10 Rozsnyói este. 8.15 Hirek. 8.25 Közve­tités a kassai színházból. 10.40 Hirek. 11.10 Cigány- és jazz-zene. 12 Hirek német, olasz, angol és francia nyelven. 12.20 Szórakoztató zene, hangfelvétel. 1.05 Hirek. DUBLIN, március 1- (Rador.) Az ir sajtó De Valera mi­niszterelnöknek a „Newyork Tribune“ részére adott nyilatkozatát közli, mely­ben a miniszterelnök ismét kifejezést ad annak a meggyőződésének, hogy az dig nem lehet szó, inig Nagybritannía Északirország és a Szabad Ír Állam elválasztásához nem adja beleegyezés sét. A semlegességgel kapcsolatban De Valera leszögezte, hogy ez nem csak nemzeti érzésből fakad de az ir &égi újságírók kulturális előadásío’-ozata iránt ! angol—ir viszony javulásáról mindad j állam szabad voltát is bizonyítia. hogy Nyirö József Uz Bencéjét észt nyelvre fordították le. A kiváló erdélyi írónak most küldték el hires regénye észt tiszteletpéldd ny át; hogy a Thalia legközelebbi ősbemutatója Gagyi László, a tehetséges marosvásárhelyi iró népi-tárgyű drámája, a Sötétség lesz; hogy Szabados Árpád, a Thalia sokoldalú rendezője, uj színdarabon dolgozik. A Velen­cei kaland nagysikerű szerzője Arany Jánoi Fülemile cimü köletményéből ir vígjátékot; hogy Victor Eftimiu Omid care a văzut moartea (Ember, aki látta a halált) cimii rendkívül érdekes darabja egyike lesz a ko‘ lozsvári magyar színház roméin bemutatóinak Ezenkívül még ebben az évadban szinreke tül A. de Herz, a népszerű vigjátékiró Kita Iáit ember cimü bohózata is; hogy óriási érdeklődéssel fordul az égész város színház-kedvelő társadalma Sándor Stefi, a pompás szubrett-primadonna felé aki súlyos betegen fekszik lakásán. A ked vés szőke színésznő csak nemrég esett át egy igen súlyos influenzán, amelynek utókövet hezményeképpen vesebántalmak léptek fel t népszerű szubrettnél. Egy hirtelen fellépő ! rendkívül fájdalmas veseroham volt az oki annak, hogy a keddi Handabunda előadó. közben Sándor Stefi rosszul lett, majd el ájult Úgy a kollegák, mint a közönség ab­ban reménykednek, hogy Sándor Stefi ha marosan tapir a áll és teljesen meggyógyul: hogy nagv feltűnést keltett az a színházt hir. Iwgy a budapesti Nemzeti Színház leg­közelebbi Romeo és Júlia felújításán Bajor Gizi játssza Romeo szerepét. A budapesti kö­zönség óriás érdeklődéssel várja kedvenc szí­nésznőjének ezt a rendkívül érdekes szerep­lését Shakespeare hőseit nem ritkán alakít­ják nők. de Romeo szerepében csak a legrit­kábban lépnek fel. hogy sokan emlékeznek még Varadon Tör­köly Máriára, aki a háború előtt a váradi színház ünnepelt primadonnája v-dt. Törköly Máriát Mészáros Károly budapesti kávés vet­te el feleségül. Házassága boldogtalan volt. búskomorságba esett. Elekor férje elvált tőle. Előbb egy nyíregyházai nyomor tanyára ke­rült s most a nagykállói elmegyógyintézet lakója a szerencsétlen asszony.

Next

/
Thumbnails
Contents