Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-13 / 59. szám

* * Mtik 3 LEJ V rtw r nifiy EtLLtăNjbi Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cíuj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Sír. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Uuirii 9. Telefon 11—99, ALAPÍTOTTA BART HA MIKLÓS felelős szerkesztő és Igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ «■»■ifijf H- I im—mi wim-"— Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886' 1938. Trb. Cluj.) előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 210, félévre 480, egész évre 960 lej. LXÍÉVFOLYAM, 5 9. SZÁM. SZERDA CLUJ, 19 40 MÁRCIUS 13. Moszkvában tovább folynak a tá oroszok és Hím Megállapodás eddig nincs, de a mérleg karja inkább a béke, mint a háború folytatása felé lendült. Az oroszok állítólag lemondtak súlyosabb követeléseikről. — A finnek biztosítékot kívánnak, hogy nem jutnak a csehek sorsára Moszkva harmínchaSérás határidőt adott válaszra a tárgyalás HELSINKIf március 12. {Rador.) Ha* vas; A délután folyamán Molotov orosz külügyi népbiztos 2 órakor ismételten kihallgatáson fogadta a finn megbízót tokát. Megbízható körök értesülése szerint a tárgyaló felek között még nem jött létre megállapodás és semmiféle határozathozatal nem történt. A mérleg karja inkább a béke Irá­nyába, mint a háborít folytatásának irányába lendült. Helsinkiben a tárgya fások menetéről hivatalos tájékoztatást nem a'Hak ki. Helsinki politikai körök­ben tartja magát az a hír. hogy a tár­gyalások során a legtöbb vita a Vlipu- ritól északkeleti irányban a szovjet orosz határ felé haladó vasútvonal, a finnországi politikai és katonai rend szer és Hangö-félsziget kérdése — mely még az ősszel támasztott orosz követe* lések tárgyát képezte — körül folyik. STOCKHOLM, március 12. (Rador.) ,A Slefani-iigynökség a következő je­lentést hozta nyilvánosságra az orosz “finn tárgyalásokkal kapcsolatban: A helsinki kormány és Mannerheim marsai! ismerik már Oroszország bé kefeltételeit, mivel Finnország képvi selői azonnal Moszkvából Helsinkibe utaztak, mihelyt Voroejlov marsall a béke feltété lek szövegéti közölte velük. Azok az ^Jegeit diplomaták, akiknek egyedül volt alkalmuk Moszkvában a finn bizottsággal találkozni és pedig Svédország és az EgyesüfLÁllamok kö j vetei, derűlátással néznek sok eredményei elé. Oroszország ezek szerint lemondott Hangö-f élszigetről és hajlandó volna megelégedni a Hangö és Aaland (közötti kisebb szigetekkel, ami kedvezően be foiyásolhatja a tárgyalások menetét. Oroszország békefeltételei haíláro zottak és e tekintetben semmiféle v<< tát nem fogad el. Finnországnak a bé- kefelílételek teljes egészükben való el­fogadása vagy visszautasítása mellett kell döntenie — a legutóbbi hírek sze» rint — 36 órás határidőn belül. Hir szerint Mannerheim marsall kéz detben ellenezte az Oroszországgal va­ló tárgyalásokat, végül azonban a fran­cia angol kormány hivatalos értesíté­sére a ny ugati hatalmak által Finnor­szágnak nyújtandó azonnali hathatós segélynyújtás lehetetlen voltáról, ma gáévá tette a finn kormány álláspont iát. A francia és angol kormány ugyani is hat hónapnál korábban nem léphet közbe hathatósan Finnország segítsé­gére, mivel a skandináv államok sem­legesek, Pefsamo kikötőn át ez a köz­belépés katonailag lehetetlen és se géíynvujtás csak Murmanszk kikötőn keresztül történhetne. STOCKHOLM, március 12. (Rador.) Tegnap este Nagybritannia követe Iá Nógatást tett a svéd külügyminiszté­riumban. mely szerint a svéd kormány közölte volna, hogy hozzájárul a szövetséges csapatoknak svéd területen való áthaladásához, amennyi­ben iizlositékot nyújtanak arra, hogy Finn­ország erős és határozott jellegű katonai se­gítséget kap. LONDON, március 12. (Rador.) Reuter: 1 Jól értesült körökben cáfolják azt a hirt, mely szerint Svédország azzal a feltétellel engedélyezte volna a csapat- és hadiszerszál- litásokat, hogy a szövetségesek segélynyúj­tása végleges jellegű legyen. Megállapítják, hogy Svédországnak világosan tudomására hozták a szövetségesek azt, hogy fokozottabb segélyben hajlandók részesíteni Finnorszá­got, ha Svédország a szállításokat könnyíti, azonban eddig nem érkezett hire annak, hogy Svédország magatartásán változtatott volna. LONDON, március 12. (Rador.) Havas: Kedd reggelre várják politikai körökben az északi államok kormányainak közlését a háború folytatása esetén a szövetségesek ré­széről Finnországnak adandó újabb segély- nyújtással szemben való magatartásukról. 4 Ifosz^ában tárgyaló finn megbízottaknak nincs ieljhaiainiik LONDON, március 12. (Rador.) A Reiftet helsinki tudósítója jelenti: A Moszkvában tartózkodó finn megbízót iáknak nincs teljhatalmuk. A kézhez evendő orosz javaslatok felett a finn országgyűlés van hivatva dönteni. \ STOCKHOLM, március 12. (Rador.) Itten! értesülések szerint VorosHov marsall is rész tv esz a moszkvai tárgya iásokban1 miként Walden finn tábor nők is helyet foglal a finn küldöttség­ben. CHAMBERLAIN BEJELENTI, HOGY ANGLIA ÉS FRANCIAORSZÁG KÉ- SZÉK MINDEN RENDELKEZÉSÜK­RE ÁLLÓ ESZKÖZZEL SEGÍTENI A FINNEKET LONDON, március 12. (Rador.) Attlee munkáspárti vezető az alsóház hétfői ülésén kérdést intézett Chamberlain angol minisz­terelnökhöz a Finnország és Oroszország kö­zött folyó tárgyalásokra vonatkozólag. Az angol miniszterelnök a következő nyi- Jatkozatot tette: — Az aísóháznak tudomása van arról, hogy úgy' a francia, mint az angol kormány anjagi segítséget küldött és küld Finnor­szágnak. Ennek a segítségnek nagy jelentő­sége volt a finn ellenállásban. Az angol és francia kormány értesítette n finn kormányt, hogy ujabb felhívásra hajlandó azonnal együttesen tovább is segítségben részesíteni Finnországot minden rendelkezésére álló eszközzel. LONDON, március 12. (Rador.) Reuter: Az, angol miniszterelnökség a következő köz­leményt hozta nyilvánosságra: Az alsóház hétfői ülésén Attlee kérdést intézett a miniszterelnökhöz a szövetségesek finnországi segélynyújtására vonatkozólag. A miniszterelnök leszögezni kívánja, hogy a finn kormánytól nem kapott ujabb se- gélytkérő felhívást. SVÉDORSZÁG TOVÁBBRA SEM MU­TAT HAJLANDÓSÁGOT ANGOL—- FRANCIA CSAPATOK ÁTENGEDÉSÉRE LONDON, március 12. (Rador.) Ştefani: Angol hivatalos körökben cáfolják azt a hírt, A PÁRISI SVÉD KÖVETSÉG SZE­RINT STOCKHOLM CSAK KÖZVE­TÍT, DE NEM GYAKOROL NYO­MÁST FINNORSZÁGRA PARIS, március 12. (Rador.) A párisi svéd követség a következő közleményt hoz­ta nyilvánosságra: „Az utóbbi napokban gyakran teljesen alaptalan híresztelések és feltevések kerültek forgalomba Svédországnak a finn—-orosz megbeszélések során vállalt szerepéről. Ezért a párisi svéd követség a következőket kíván­ja leszögezni: 1. A tárgyalások kezdeményezése nem a svéd kormánynak tulajdonítható, mert ez kizárólag a finn én szovjetorosz kormányok közötti közvetítő szerepre szorítkozott. 2. Nyilvánvaló, hogy Svédország nem gya­korolt nyomást Finnországra. Hasonlókép­pen Svédországra sem gyakorolt nyomást sem a német birodalom, sem bármely más állam. 3. Következésképpen Svédország egy pil­lanatra sem függesztette fel a Finnország ré­szére történő szállításokat és az előzetesen megállapított kereteken belül továbbra is a ; leghathatósabb segítségben részesíti Finnor- s szagot“. Oroszország már két hét előtt békeajánlatot tett PARIS. március 12. (Rador.) Havas: Éz* j eltilt két héttel Paasikivi finn követ hosszabb \ tanácskozást folytatott Stockholmban Kol- lontay asszonnyal, a Szovjetunió nagyköveté­vel, aki — amint azt a „Socialclemokraten“ ciuiii lap álhtja — a békefeltételek sorát kö­zölte-a finn követtel, ezeket azonban Paasi­kivi saját kezdeményezéséből visszautasította. Az orosz követelések Viipuri városra, az egész karéliai földszorosra, Hangő kikötő bérletére és a harcikoesik elhelyezésére szol­gáló kerületre vonatkoztak, végül Oroszor­szág a Ladoga-tó északi részén még egy föld- sávot is követelt. Paasikivi ezeket a feltételeket visszautasí­totta, mert elfogadhatatlanoknak tartotta. Az orosz válasz erre a földszoros ellen intézett újabb hatalmas támadás volt, amelyet a fin­nek újabb visszavonulása követett. Ennek el­lenére az oroszoknak nem sikerült a harma­dik védelmi vonalat áttörni. Az oroszok erre a svéd kormány közvetítésével újabb javasla­tokat tettek a finn kormánynak. A finn Riksdagli jelenleg zárt ajtók mögött tárgyai a béke kérdéséről. A VILÁGSAJTÓ ÉS A FINN-OROSZ BÉKETÁRGYALÁSOK KOPENHÁGA, március 12l (Rador.) A „Politiken“ cimü lap, Munch külügyminisz­ter orgánuma, az orosz—finn tárgyalásokról a következőket írja: Ezeket a tárgyalásokat erőteljes európai sajtókampány kiséri, me­lyek különböző érdekeket szolgálnak ebben a nagy viszályban. Az északi államok jobb­nak látják be nem avatkozni a vitába és úgy vélik, hogy egyedül Finnország van hivatva határozni afelett, hogy az orosz békejavasla­tok elfogadhatók-e vagy sem, tekintetbe vé­ve az északi államoknak a háborúba való esetleges belesodródásuk következményeit is. PÁRIS, március 12. (Rador.) Hétfő reggeli francia lapok a moszkvai finn—orosz tár­gyalásokkal és von Ribbentrop római ntjával foglalkoznak. Léon Blum a „Populaire“-ben azt Írja, hogy a moszkvai tárgyalások sikertelensége esetén nem lehet tudni, hogy Svédország és Norvégia hogyan tilthatnák meg a szövetsé­ges csapatok átvonulását, ha Anglia és Fran­ciaország úgy határozna, hogy expediciós csa­patokat küld a finnek segitségére. A „Petit Journal“ szerint miután Finnország katonai ellenállása az egész világ csodálatát vívta ki, diplomáciai ellenállása is példát mutalhat mindenki számára. NEW YORK, március 12. (Rador.) Az ame­rikai sajtó nem hiszi, hogy a finn—orosz há­ború tovább folyhat. Finnország kénytelen békét kötni, vagy a háború átterjed más or­szágokra és egybeolvad a nyugati háborúval. A „Newyork Herald Tribune“ szerint abban az esetben, ba Finnország olyan békét kötne, mely veszélyeztetné érdekeit, csapást mérne a szövetségesek tekintélyére. Ribbentrop római látogatásával kapcsolat­ban a lapok emlékeztetnek az angolok azon határozatára, hogy szabadon engedik a német szénnel megrakott olasz hajókat az olaszok ígéretére, mely szerint a jövőben nem szállí­tanak tengeren német szenet. A „Newyork Times“ szerint az Ígéret jelentékeny diplo­máciai győzelmet jelent a szövetségesek szá­mára. Nem tudunk sokat Mussolini és Rib­bentrop tárgyalásairól, de nincs kizárva, hogy a német szénre vonatkozó angol—olasz meg­egyezés a legjobb kártyát üti ki Ribbentrop kezeiből. Az oroszok a karéliai támadásban 21.000 haló!" Iái, 50.000 sebesültei és 5000 foglyot veszteitek TALLIN, március 12. (Rador.) A Stefan értesülése szerint az oroszok a karéliai of feuzivájuk során 21.000 halottat, 50.000 se besültet és 3000 foglyot vesztettek. A szov jotorosz hadvezetőség a sebesülteket ideigle nesen a hadszíntér mögötti kórházakban he lyezi el és a balti államokban felállított szovjetorosz támpontokba akarja 6zállitani, mert ki akarja kerülni azt a kedvezőtlen be­nyomást, amit a nagyszámú sebesültnek az országba visszatérése az orosz közvélemény­ben keltene. HELSINKI, március 12. (Rador.) A finn hadvezetőség közleménye 11-én este: „Az ellenség támadásait tovább folytatta a Finn-öböl környékén és sikerült bizonyos eredményeket elérni a Yuguri-öböLben. Vii* { puri és Vuoksi között az ellenség helyi tá­madásait visszavetették a finnek. Az ellen­ség itt hét harcikocsit vesztett. Az oroszoknak sikerült a Pitkaraute egvik kis szigetét elfoglalni. A harcok egész nap folytak Kollanjoki vidékén, ahol az oroszok 2000 halottat vesztettek. A Paskola és Tal­paié közötti frontszakaszon a finn tüzérség megállította az ellenség előnyomulását. Sállá mellett sziutén visszaverték az orosz táma­dásokat. A fiun légi erők bombázták az orosz had- oszlopokat és élelmiszeroszlopokat. Az oro­szok Rtunje, Karisalmi, Himulla, Sakkijervi, Lahti, Konvola és Hanima helységeket bom­bázták. A finnek 8 szovjetorosz repülőgépet lőtték le.“ (Folyt, az utolsó oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents