Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-11 / 33. szám
H// TELEKI ÁDAM: HOTEL CORVIN W’IÖAPESf \\ B ff V Amiért ma dolgozunk és küzdünk, annak gyümölcsét utódaink, a jövő ^ iparosnemzedéke kell Vili., Cso'<cnay-u'ca 14. sz. Nemzeti Színháznál. — Családi szálloda a város szivében. — Újonnan berendezve, központi intés, hideg és meleg folyóvíz. Egyágyas szoba-----------— — P. 3. Kétágyas szoba —-----------—- P. 6. Az alakuló közgyűlés gyönyörű eredményeiről nyilatkozott az Országos Magyar Iparos Egylet kezdeményezője és megteremtője. -* További lelkes munkára és összetartásra buzdítja Teleki Ádám az ország magyar iparosságát „Nem ismerek osztály különbségei és rangokat, csak becsületes, tisztességes, a közért dolgozó magyarokat!“ KOLOZSVÁR, február 10. Az 1940 január hó 28 án Kolozsváron megtartott országos iparosgyiilés az áldozatkészség és lelkes odaadás olyan /impozáns formájában zajlott le. mint amire a legszakavatottabb iparosvezé- rek és vezetők véleménye szerint is az utóbbi húsz év leforgása alatt egyetlenegy iparos megmozdulás alkalmával ■ cm volt hasonló példa. A gyűlés után lapunk munkatársa felkereste gróf Teleki Ádám országgyűlési képviselőt, mint az országos iparos ügyek vezetőd jét, aki ezen nagygyűlés megszervező je és ezzel karöltve az Országos Ma gyár iparos Egylet letéteményese és megteremtője volt. Gróf Teleki Ádám a lefolyt gyűlés tapasztalatairól, mint országos elnök is, az alábbi nagyjelentőségű nyilatkozatot adta: i — Elsősorban is —ikezdte nyilatkoza* tát gróf Teleki Ádám — a magyar iparosság azon önzetlen és áldozatkész odaadásáról kell megemlékezzek, me Ívei ezen nagygyűlés megszervezése, előkészítése és az 1940 január 28-i alakuló gyűlés iránt tanúsított. Ezt azért tartom fontosnak leszögez* ni, mert önálló magyar iparosságunknak ez az önzetlen, áldozatkész támo gatása biztosította és juttatta teljes érvényre első lépésünk eredményét. Erdély, Bánát, Körösvidék és Bukarest magyar iparossága, mint egy szív és lélek mozdult meg hívó szavunkra és majdnem négyszáz kiküldött jelent meg a kolozsvári gyűlésen, kik hatalmas tömeget képviseltek, mert ezen kiküldöttek több, mint negyvenezer iparost jelentettek. Tehát egy komoly tö meg megmozdulásának kell ezt tekintenünk, ami iényleg az is volt, mert véleményük egyhangú lelkesedéssel mondotta ki és alak'totta meg a /Jfa* gyár Iparosok Országos Egyletét. „Az alapszabály jegyében szüle Külön meg kell emlékezzek az alap szabály elkészítéséről, mellyel kapcsolatban bizonyos tévedések és félreér« ‘tések merültek fel és egyes kiküldöttek úgy értelmezték a nyers, a közvita tárgyát képező alapszabály-tervezetet, mintha azt a központ kész munkának tekintette volna, melyet csak meg kell szavazni, minden véleménynyilvá- I n£tás nélkül. | Az első kiindulási alapszabályterye- 1 zetet Szabó Béni volt képviselő készi telte él, melyet sokszorosítva, több mint 30 városba küldöttünk szét tanulmányozás végett, melyre igen sok hoz« zászólás és javaslat érkezett be. Ezek alapján dr. Jan cső Albert 1 ügyvédet bíztuk meg, hogy a beérkezett vélemények alapján készítsen egy újabb tér vezetet. Ez sem volt egy végleges terv. 'csak egy kiindulási pont, melyet színjén bírálat alá bocsátottunk, hogy mindenki hozzászólásával, közös erővel a legcélszerűbb és legideálisabb alapszabályt hozhassuk létre. Eme elhatározásunk őszinteségéről bárki meggyőződhetett éppen a január 27-én tartott alapszabályelökészhő bizottság ülésén, ahol az 1939 október 22-én megtartott előkészítő gyűlés által kiküldött kilenctagú bizottságon kívül még 21 kiküldött vett részt a vitában, kiknek módosító indítványait a bizottság mindenben magáévá tette és egyöntetű határozathozatalokkal azokat el is fogadta, úgy, hogy 5—6 órai alapos tárgyalás után tényleg olyan alapszabály jött létre, mely a közakarat legszabadabb véleménynyilvánításán épült fel. Tehát tévedésen alapult az a hiresz telés, mely oda irányult, hogy a központ saját alapszabálytervezetét akarta volna rákényszeríteni egy olyan intézményre, melynek célkitűzése éppen az iparosság jobb helyzetén való segítségére törekszik. Hála 1st lennek, az alapszabály az egyetértés jegyében született meg, melyet a január 28«iki nagygyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadott el és szavazott meg. j Maga a nagygyűlés tényleg lélek emelő ünnepély volt', ahol Erdély, Bá« hát,, Kőrö'Sividék iparossága egyhangú lelkesedéssel tette magáévá az Országos Magyar Iparos Egylet megterem- tésének kérdését. Én is uj hitet és erősséget merítettem ezen nagy lelkesedésből, mert láttam azt, hogy a magyar iparosságban van még közösségi öntudat és munkaerő, csak helyesen kell azt irányítani. iparosság kitüntetett bizalmával és az ligvek vezetésének élére hívott, úgy lsem állok félre a munkától, mert fajomért mindenre kész vagyok... Én le tudok mondani mindenről és akik megismertek és megismerték önzetlen munkásságomat, azok tisztában lehetnek azzal, hogy én nem ismerek társadalmi osztály különbségeket és nem ismerek rangokat, csak becsületes, tisz tességes, a közért dolgozó magyarokat. Példát szolgáltatok saját személyemben, amiben minden iparos öntudattal követhet engem, mert akkor az iparos társadalomban Is teomlanának azok a kasztrendszerek, melyek ma, sajnos, elég nagy szerepet töltenek be az Iparos osztály széttagozódásában. Munkánk első célkitűzése sikerült i*, mert magyar iparosságunk a hivó szót megértette és egy erős országos egye-* sóletbe tömörült. Programunk további részének megvalósítása és kivitele az alapszabályok jóváhagyása után követ- •k'ezik, mely már a Magyar Iparosok Országos Egyleténeik a feladata és kötelessége lesz, ahol egységes szellem ben az összetartás, a megértés és a közös munkálkodás szellemében kell a feladatokat valóra váltani. Én azt hiszem, hogyha az iparosság ezen munka kivitelében is olyan meg* érlö és segítőtárs lesz, mint amilyen a szervezésben volt, akkor célkitűzéseinket valóra is tudjuk váltani. KÖSZÖNET A MUNKATÁR SAKNAK I Megragadom az alkalmat és ez utón fejezem ki köszönetemet a magyar, iparosságnak azért az önzetJen áldozatkészségért, melyet jobb jövőjének biztosítása érdekében tanúsított. Nem tudok minden lelkes munkatársamról külön külön megemlékezni, de ki kell emeljem azok neveit, kik e nagy or* szagos munka előkészítésében és megvalósításában első helyen vették ki részüket. így Reinhart Gyula főcéhmes- ter, Bustya Béla, Szabó Béni, Vécsy Gyula, Dánér Lajos. Bartók Lajos, In cze Árpád, Szabó Károly, Tompa Lajos, Tompa Sándor, Demeter Ferenc, Némedy Gábor és még mások tettek nagy szolgálatokat. Dr. Veress Endre titkárt külön ki kell emeljem, ki évek hosszú során át dolgozott velem lelkes odaadással és nagy szakértelemmel. Köszönetét mondok a magyar sajtó munkatársainak is, kik majdnem kivétel nélkül becsületesen és lelkiismeretesen teljesítették kötelességüket e téren is. Örömmel tekintek vissza a lezajlott események szép sikereire és bizva né* zek a jövő felé, mely előtt1 nagy és né-« héz feladatok állanak. De nem csüggedek és egyetlen egy magyar iparostestvérünknek sem szabad ezt tenni, mert mindnyájunk előtt tisztán és világosan kell lebegjen az a nagy cél, hogy . amiért ma dolgozunk és küzdünk, annak gyümölcsét utódaink, a jövendő iparosnemzedéke kell élvezze. És aki nem így cselekszik, az saját faja ellen vétkezik. Katonai törvényszék Ítélkezett a román-csesztvei vasúti szerencsétlenség vétkesei felett A tavalyelőtti karácsony előestjén történt katasztrófa 6 vádlottja közül 5 összesen 8 évi és egy havi börtönt kapott, egyet felmentettek Felhívás az iparossághoz És itt újból fel kell hívjam az ipa rosság figyelmét arra, hogy amikor ezen országos szervezetet megteremtették és amikor ez az alapszabályok jóváhagyása után munkába kezd, ne tévesszék szem elöl azt, hogy a kitűzött céh csak úgy érhetjük el, ha e nagy munkában minden önálló magyar iparos résztvesz. Ne személyi kérdések és az ebből származó súrlódások találjanak teret, ne a 1<icsinyh<tőség és nemtörődömség, régi átkos magyar betegség üsse fel fejét, hanem a megértés, az önzetlen« són és kölcsönös bizalom eszméjétől át hatva dolgozzon és munkálkodjon min den magyar iparos azért a nagy célkitűzésért. mely a jövendő generáció egzisztenciáját van hivatva biztosítani. Az iparosság bizalma engem is meg= tisztelt egy elnöki tisztséggel, annak ellenére, hogy megbízatásomról le mondtam és kijelentettem a nagygyűlésen, hogy a jövőben csak mint egy 'szerű munkás kívánok dolgozni a célért és nem vágyom tisztségre. De ha az KOLOZSVÁR, február 10. Tegnap a délutáni órákban kezdte meg a VI. hadtest katonai törvényszékének Ötös büntetőtanácsa — Negulescu Dumitru had- biró-alezredes elnökletével — az 1938 december 23-án éjszaka Balázsfalva közelében, Román-Csesztve állomásán, történt vasúti szerencsétlenség ügyének tárgyalását. A jelzett nap a 301. S2ámu Kolozsvár— Bukarest között közlekedő gyorsvonat, amelynek menetrend szerint Román-Cseszt- vén kellett kereszteznie a 3018-as számú Brassó felől jövő személyvonatot, 49 perces késéssel futott be a második sínpárra, amelyet előzetesen a szintén késéssel érkezett személyvonat foglalt el. Bár a forgalmi tisztviselő utasítást adott a személyvonat vezetőjének a vágány szabaddá tételére, ez a művelet csak késlekedve történhetett meg, mert a személyvonatnak szánt első sinpárt 4 katonákkal telt vagon foglalta le. Amig e kocsikat más vágányra tolatták, 40 kilométeres csökkentett sebességgel megérkezett a gyor3 és az előle uj sínpárra manövrirozó személyvonatba beleszaladt a váltónál. Az összeütközésnek 7 halálos és 9zázat megközelítő sebesült áldozata volt. A vasúti szerencsétlenség előidézésében a vizsgálat Catoiu Joan román-csesztvei forgalmi tisztviselő mellett Buretea Joan és Plostinaru Marin mozdonyvezetőket, Stanciu Rusalin váltókezelőt, Mazilu Marin vonatvezetőt és Oarga Gheorghe balázsfalvai forgalmi tisztviselőt találta bűnösöknek. A vádlottak valamennyien a katonai igazságszolgáltatás elé kerültek. Többszöri halasztás után tegnap a késő éjjeli órákig tartó tárgyaláson a katonai törvényszék előtt több mint tia tanút, közöttük az államvasutak kolozsvári üzletvezetőségének vezérigazgatóját, Ispravnicut is kihallgatták a vasúti szerencsétlenség előzményeire és körülményeire vonatkozólag. A vizsgálat adatai és a tanuvallomasok alapján dr. Puscariu táblabiró, mint szol- gálatteljesitésre berendelt tartalékos főhadnagy, katonai ügyészi minőségben tarkóit vádbeszédet, valamennyi vádlott elitélését kérve. A védelem részéről öt kolozsvári ügyvéd: dr. Gkeorgbescu Mircea, dr. Rebreanu Traian, dr. Gutiu Pavelescu Zenobia, továbbá Popescu Ilariu é9 Negoiteseu loan kapitányok alapos érvekkel indokolták a mentő- körülményeket, melyek védenceik helyzetét tisztázták, illetve könnyitették. A biróság hosszas tanácskozás után éjfél tájban hirdette ki Ítéletét, amely szerint Catoiu Joan forgalmi tisztviselőt és Buretea Joan mozdonyvezetőt fejenként 3 esztendei börtönbüntetésre, Stanciu Rusalin váltókezelőt másfél évre, Plostinar Marin mozdonyvezetőt 4 hónapra, Oagra Gheorghe balázsfalvai forgalmi tisztviselőt pedig, akinek ártatlansága részben beigazolódott, mindössze 3 hónapi fogházra ítélte el, mig Masilu Marin vonatvezetőt felmentették. Bemutatkozott Boris bulgár királynál n szófiai uj görög követ. Szófiából jelenti a Rador: Pipilelis szófiai1 meg hatalmazott miniszter a királyi palotában átadta megbízólevelét. Ebből az alkalomból Boris király kijelentette, hogy Bulgária őszintén és elhatározoí- tan folytatja békés, igazságos és meg egyezést óhajtó politikáját. „Mini egy szív és lélek mozdult meg hivő szavunkra a magyar iparosság“
