Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-11 / 33. szám

_________ 1 /: L L li A / •’ A ______ ' ^ ■> ***"vj a jbbbw1 i U 4 0 f t-hé un / / f „Célunk: kulíuréríékeli^ szásnka- »élele, védelme és gyarapításaT* Dr. Rózsa József, a Magyar Népközösség kolozsvári tagozatának közművelődés szakosztályi elnöke, részletes tervet dolgozott ki a kul­turális szakosztály teendőiről. - Városunk magyar társadalma lelkes támogatásával vesz részt a szakosztály munkájában KOLOZSVÁR, február 10. Kj\ hónap li oí azóta, Ih>^ ünnepélyes keretek kö/ött megalakult » Mtu.yar Nrp- közösség kolozsvári tagu/utn. Az ulukulo gyűlésen a közművelődési szuko- 'lalv elnö­kivé dr. Rózsa József tanárt, alclnökeive pedig dr. Deulsek Gézát és dr. Günruy Lászlót választották meg. Alkalniusabb em- lierek nem is kerülhettek volna a kö/.mü. velötlési szakosztály élére. Egy hónap lefor­gása alutt iiebizony itották, hogy szív vel-lé- lekkel átérzik azt a felelősséget, amelyet a közművelődési szakosztály vezetése hárí­tott rájuk. Ez alntt a rövid idő alatt máris olyan eredményeket értek el. amelyek út­jelző eseményeket jelentenek Kolozsvár ma­gyar társadalmának kulturális életében. Útban a nagy munkában, amelyet magukra vállaltuk, felkérésünkre készséggel vállalt sze­repet . kulturális életünknek minden vezető­je. Reigazolódott a tétel, hogy a jóindulat mindnyájunkban megvan, csak kezdeménye­ző erő és megfelelő szervezés kell uhhoz, hogy az egyszándeku emberek nagy tette­ket valósítsanak meg. Dr. Rózsa József tanárban a munkaszere­tet, szervezés és gyakorlati végrehajtás igazi megszemélyesítőjét állította megfelelő helyre a Magyar Népközösség kolozsvári tagozata. Az első eredmény a munkússzahadegyetem felállítása. Február 15-én kezdődnek meg e/ek az előadások, amelyeket u közművelő­dési szakosztály a vus- és fémmunkás ott­honban rendez. Ezek az dőadásuk a Ma­gyar Népközösség munkás tömegeit fogják tájékoztatni az időszerű irodalmi, színházi és közgazdasági kérdésekről. Ebben még nem merült ki a szakosztály- munkája. Dr. Rózsa József, dr. Deutsek Géza és dr. Gönczv László fáradhatatlan ügybuzgalommal munkálkodnak azon, hogy városunk egész magyar lakossága bekapcso­lódjék a szakosztály nagyfontosságu munka iában és igy annak kereteit minél szélesek bé tegye. alosztálya, amelynek egyedüli célja volna egyelőre ismeretterjesztő előadások rende­zése. Habár a kulturáltak, tehát u nevelésnek is fontosabb és szélesebb körben ható esz­köze a betű. mint uz élő szó. uz ismeretter­jesztő előadások tíz ismeretterjesztés mellett alkalmasak u közösségi szellem megteremté­sére és ápolására. Ír le pedig a szervezkedés szempontjából is nagy szükségünk vau je­lenleg. Az ismeretterjesztő előadások az. igé­nyeknek megfelelően rendezhetők, körzetek, vagy pedig foglalkozási ágak, esetleges az egyetemes kulturs/ükségJetek szerint b fő­leg az irodalom, történelem, tcehuika, nép- egészségtan, anya- és csecsemő védelem s a jogvédelem kérdéseit ölelnék fel. Egyelőre j közeljövőben ez az alosztály egy Népkö­zéi sségi szabadegyetem előadássorozatának megrendezését vette tervbe, amely íőleg a munkásosztály szellemi igényeit akarja ki­elégíteni. A tervet dr. Dentsck Géza. a kérdés alapos ismerője készítette el. Testnevelési alosztály A II. alosztály lenne u „Testnevelési al­osztály". amely a sporttal, tornával és ter­mészetjárással foglalkoznék. A testnevelés fontossága a modern kor azon jellemvonásá­ból következik, amely a vidámságnak, élet­örömnek, szépségnek és ifjúságnak forrását a testi kultúrában keresi. Ez az alosztály fontos azért is, mert itt foghatjuk meg az ifjúságot, amely él-hal a sportért. Sport alatt azonban a testi erőkifejtésben nem csúcsteljesítményt érlek, hanem elsősorban a tömegnevelés egyik nagyon fontos fegyel­I mező eszközét. A népközösségi sport legyen 1 ifjúságiink életvág' ónak és tettre készségé- j uek kifejezője és bizonyítéka. Az alosztály legközelebbről megvalósítandó programja volna egy magyar népközösségi sporttelep megépítése. Erre vonatkozólag komoly ter­vi k vannak s figyelemre méltó tárgyalá-ok folytak. Hu a sporttelep elkészülne, szinte egy csapásra oldódnának meg azok a problé­mák. amelyek a testnevelési alosztály mun­katerületén elég nagyszámban adódnak. Hiivészeti alosztály A HL olnsztálvnnk. a Művészeti alosztály- | nak" munkaköre kiterjedne főleg az előadó j művészetekre, tehát a dalra, zenére és a j színjátszásra, mivel a képzőművészetek ügye inkább országos incgszcrv ezé-t igényel, tehát a központ hatáskörébe tartozik. Ennek az al­osztálynak lenne a feladata hangversenyek és műkedvelő előadások rendezésével az eszté­tikai igények kielégítését és népünk esztéti­kai nevelésének ügyét szolgálni, úgy. hogy ezek a közösségi szellemet is erősítsék. Az év minden szakában sok műkedvelő előadás van városunkban, kívánatos volna, hogy eze­ket darabok ajánlásával s az előadások idő­pontjának összhangba hozásával segítsük, esetleg niás. u körülmények szerint adódó egyéb támogató-hun részesítsük. A művészeti alosztálynak volna ez a feladata. Legközelebbi teendője lenne az alosztály­nak egy olyan színházi ünnepély rendezé­se, uniely irodalmi értékű színdarab elő­adásával (Bánk Bún, Bizánc) u nemzeti vagy közösségi gondolatot hangoztatja és legalább felerészben szegényebb testvé­reink között inzycnes jegyek szétosztásá­val olyanokat is részesít szivet és lelket nemesítő élvezetben, akiknek ilyenben ta­lán évek óla nem volt részük. DR. RÓZSA JÓZSEF NYILATKOZATA Érdemes erről beszélgetni dr. Rózsa Jó­zsef szakosztályi elnökkel. Amikor nyilatko­zatot kérünk terveiről, már első mondatai után megállapítjuk, hogy a közművelődési szakosztály rendszeres, komoly és állandó munkát kíván végezni. Dr. Rózsa József elsősorban a közműve­lődési szakosztály céljáról, munkaterületé­ről és- tagozódásáról beszél. Célunk — mondja rövid meghatározá­sában -— kullurértékeink számbavétele, védeb rné és gyarapítása. A sok érték közül pedig — bála Istennek, ebben a tekintetben még nem roagyolódtunk le egészen — legfőképpen a ayejynek éi nemzeti öntudatnak, ennek a két legegyénitőbb és minden elszintelenitési kísérlettel szemben leginkább dacolni képes társadalmi képződménynek és tényezőnek az őrzése és erősitése. A mi sajátos viszonyaink között a vallásnak, ennek az egyébként ki­egyenlítő tényezőnek is egyénitő jellege van, ezt azonban a legelsők között mégsem emlí­tem, mert ezen értékeink hivatalos és hiva­tásos védői egyházaink, amelyek legerősebb bástyáinknak bizonyultak. Régi kipróbált közművelődési egyesületeink is általiban hasonló egyetemes céllal működnek s ezért kézenfekvő a kérdés, hogy tehát ez a szak­osztály, amely általánosabb keretnek látszik, azt akarja-e, hogy a meglévő kulturszerve- zetek fölé kerüljön. Távolról sem! A mult érdemeit is tiszteljük s nem kis mértékben a józan számítás is távol tart minket az ilyen önhittségtől. Csupán azt akarjuk, hogy a meglévő kul- turegyeäiilefek munkája ég népünk knlturigé* nyei között még nagyobb összhangot próbál­junk teremteni s népünknek éppen foglal­kozása és elhelyezkedésé miatt a knlturfor- vásoktői távolabb eső rétegeit jobban bekap­csoljuk közművelődési egyesületeink mun­kájába. NÉGY ALOSZTÁLY KERETÉBEN MUNKÁLKODIK A KÖZMÜVE- LÖDÉSI SZAKOSZTÁLY A közművelődési szakosztály munkája ín- iajdonképen az alosztályokban folyik — folytatja a nyilatkozatát dr. Rózsa József. — Ezeknek az alosztályoknak a számát —- el­tekintve a társadalom közművelődési élet- megnyilvánulásainak és képződményeinek el­méleti felosztásától s csupán a gyakorlati élet s a helyi adottságok következményeit véve. figyelembe -— négyben állapíthatjuk meg.-Az í. alosztály az „Tskolánkivüli nevelés“ iskolai nevelésünk kérdése A IV. alosztálynak, az „Iskolai nevelés“ alosztályának feladata lenne elsősorban az iskolával kapcsolatos kérdéseknek a felszí­nen tartása. Nevezetesen annak a köztudat- bu való átvitele, hogy nemzeti öntudatunk megőrzését kizárólag csak olyan iskolák szol­gálják, amelyekben a tanítás és nevelés mun­káját a mi fajtestvéreink a mi nyelvünkön végzik. Mindkét feltétel szükségképeni. Az előbbi, hogy t. i. a mi gyermekeinket mi ta­nítsuk és neveljük, még fontosabb, mint az utóbbi. Meg kell értessük mindenkivel, hogy nekünk népközösségi, a jelen körülmények között hitvallásos iskolákra van szüksé­günk. Ennek az alosztálynak volna feladata ebben a tekintetben főleg az elemi és szakiskolák szempontjából adatokat gyűjteni s a tized szervezet segitségével népünknek megmagya­rázni. hogy nemzeti szempontból milyen je­lentősége van a népközösségi, tehát hitval­lású iskoláknak. A szorosan vett iskolai nevelésen ’ívül ennek az alosztálynak a munkaterületéhez tartoznának azok az általános közművelődési ügyek is, melyek az előbbi három alosztály­ban nem nyertek helyet. Az iskolai neveled ügyét ugyanis egyházaink, hitvallásos isko­láink fenntartó hatóságai szívügyüknek te­kintik, tehát ezen a téren kezdeményezésre nincsen ok és nem is igen van 3Íkaíom. Az arányos munkamegosztás miatt soroznék te­hát az általános közművelődési kérdéseket ennek az alosztálynak a hatáskörébe. Ide tartoznék annak a problémának a meg­oldása, hogy miként lehetne szegényebb társadalmi osztályainkat megfelelő olvas­mánnyal ellátni, hogyan lehelne azt a száz és száz magyar gyereket, akik állami iskolába járva, magyarul írni és olvasni sem tudnak, a magyar betűre megtanítani. Miként tudnék történelmi és néprajzi emlé­keinket — a hajléktalan EKE múzeumra is! gondolok — szokásainkat, hagyományainkat megőrizni, öntudatoeitam. Ebben a négy alosztályban, melynek prog­ramját nagy vonásokban vázoltéin, a munka munkaközösségben folyna. Miüdenik alosztálynak lenne egy vezetője és egy előadója, akiknél azok a magyar testvéreink, akik az alosztályban dolgozni akarnak, jelentkeznének, jelentkezés hiányában ők kérnék fel azokat, akiknek az alosztály munkaközösségében va­ló foglalkoztatása szükségesnek látszik. A Közművelődési Szakosztály tisztikara is, amely elnökből, két alclnökből, titkárból, jegyzőből és ügyészből áll. személyszerint va­lamelyik munkaközösségbe helyezkednénk el. A szakosztály vezetősége pedig a szakosztály tisztikarából és az alosztályok vezetőiből és előadóiból állana. A január 8-a óta eltelt idő, amikor a Ma­gyar Népközöség kolozsvári tagozatának közgyűlése engem, Gönczy Lászlót és dr. Deutsek Gézát a közművelődési szakosz­tály vezetésével megbízott, a szervezkedés módozatainak és kereteinek kidalgozásával telt el. Most következik a szakosztály meg­alakulása és a munka megkezdése. Ezekben foglalta össze Rózsa József dr. a közművelődési szakosztály célkitűzéseit. Mindaz, amit elmondott, a megvalósulás ut­ján van. Fényes bizonyságául annak, hogy a lelkesedés és jóakarat mindig meghozza a gyümölcsöző eredményeket. Csak az a fel­tétel. hogy ne hátráljunk meg a látszólagos akadályok előtt. Egyetlen célunk az összes­ség érdeke legyen és ebben a- szellemben mérlegeljük cselekedeteink értékét. Erdély egész magyarsága elismeréssel figyelheti a kolozsvári népközösségi tagozat közművelő­dési szakosztályának rendszeres és céltudatos munkáját. Itt megvalósul a gyönyörű elv. hogy csak egyéni kényelmet, hiúságot félre­téve lehet az összesség érdekében hasznos eredményeket hozó munkát kifejteni. Biz­tosra vesszük, hogy a közművelődési szak­osztály minden célkitűzését valóra váltja, mert vezetőinek szivében állandó tűzzel ég a magyar faj nemes teltekre buzdító szeretete. VÉGI! JÓZSEF. A földadót nem vetik idén újra hi. Meg­jelent a Hivatalos Lapban az első törvény, |umely az J940—41. pénzügyi évre szóló adó­kivetésről intézkedik. Ez a fcndelettörvény a falusi és városi mezőgazdasági ingatlanok megadóztatására azt rendeli, hogy uj becslés és ruegállepitás elhagyásával a folyó évi adó­kat írják elő az 1940—41. évre, azokkal a módosításokkal, amelyek erre vonatkozólag 1939 március 31-ig jöttek létre. Érvényben maradnak az adótörvény összes intézkedései, amelyek a családi terhek, egészen kis jöve­delmek és a jelzálogos terhek alapján leírá­sokat engedélyeznek. Milyen sorrendben hotelese» rtszfTennl a ho­ţoman lakosoh a let? vfrielinl gttahorlíiloüon? KOLOZSVÁR. A kolozsvári polgár*» Mesteri hivatal légvédelmi osztálya közleményt adott ki, amely szerint n város lakosságának légvédelmi kikép­zése a munkanapokon tovább 1 o lylk és a légvédelmi előadásokat dél előtt 11 órakor tartják a Capltol-moz- gó Piatu Unirii helyiségében. A lakos* súg utcák szerint van beosztva a tan folyamra és az egyes utcabeliek roegje lenesét a következő módon Írták elő: Február ÍO-én: Fabrica de caramlda, Fántánele, Piaţa Fânului, Farcas. Fut Frumos, Faurilor, Calea Feleacului, Fei nesului, Fericire!, Fierului, Filipescu Nicolae, Florilor, Fluerasului, Fluturi lor, Focii Marechal, Franciscanilor, Frumoase. Február 12-én: Piaţa Gării Garibal­di, Gelu, Gherescu, General Grigores cu, Premia, Groza General, Ghica loan, Gojdu, Gorun loan, Gradina Harnutiu, Grădinilor, Grapei, Greblei, Greceanu Dimitrie. A gyakorlaton résztvesznek mind-» két nembeli összes lakósok 7—60 éves korig. Mindegyik résztvevő magával kell vigye gázmaszkját és oktatási köny­vecskéjét (Carnetul de instrucţie), amelyet a dohánytőzsdékből vásárol - • hat meg 2 lejért darabiát. A könyvecskébe n látogató fel kel! j hogy tüntesse olvasható betűkkel veze- j ték-, keresztnevét és életkorát, foglal* ! kozúsát, az utca nevet és a házszámot. Mentesítve vannak a látogatás köte­lezettsége alól: a) Azok, akik már részvettek a Szamos-tartomány, a vá­ros, valamint a nemzetnevelésügyi mi­nisztérium által lefolytatott tanfolyai inon. b) Azok, akik katonai szolgál«- ! tot teljesítenek, c) Azok a növendé­kek, akik az iskolákban vesznek részt légvédelmi tanfolyamokon, d) Vala­mint azok, akik valamely közintéz- ; meny vagy magánvállalat keretet kö- j zott látogatják e légvédelmi tanfolyai i mókát. ­i A fenti közleményt a város polgár i mestere és a légvédelmi osztály' főnö- i ke írták alá. _______ A hypochondria mindazon eseteinél, ame­lyeket az elégtelen bélürülés és esetleg arany­eres bántalmak idéznek elő, a természetes „Ferenc József“ keserüviz — reggelenként éhgyomorra egy-egy pohárral bevéve — ki­tűnő szolgálatot tesz. Kérdezze meg orvosát. BELSŐ KÖLCSÖNKÖTVÉNYEK HÚZÁSA Az 1934. évi 4 és félszázalékos belső köb csönkötvények 1940 február 1-i húzásán 1000 —1000 lejt a következő számok nyertek: (Folytatás.) 1698041- 1701141-160 1706981-999 171086'- 880 1714141-160 1715801-820 1718401 420 1724001-020 1725061-080 1730161-168 170. 180 1732421-440 1733781-800 1738501-520 1744901-920 1757981-58000 1761101-120 1769081-100 1774001-013 015-020 1781141- ]t 0 1818321-340 1827721-740 1829741 760 1830541-560 1836701-720 1870981-71.000 1886901-920 1908401-420 1915941-960 1921781-800 1923201-220 1952901-920 1967081-100 1967381-400 7997721-740 2002401-420 2011861-880 2019281-300 2025061-080 2031441-460 2036501-520 2034521-540 2040161-180 2043221-240 2045561-580 2049001-020 2057241-260 2059061-367 2059361-367 369-330 2063481- 500 2088261-280 2088581-600 2106961-980 2107381400 2108881-900 2113921-940 2115861-880 2117141-160 2125781-800 2138201-220 2150781-800 2168081-100 2170581-600 2175081-100 2176381-400 2178561-580 2185081-100 2196021-040 2212561-580 2216241-260 2218701-720 2223421-440 2234401420 2245341-360 2266781-800 2269101-120 2269961-980 2274881-900 2277101-120 2287261-280 22884-11-460 2299141-160 2302501-520 2303681-700 2304981-5000 2305821-840 2307641-660 2312501-520 2315821-840 2317101-120 2320001-020 221241-260 2342941-960 2347021-040 2348101-120 2359921-940 2363861-880 2369101-120 2375021-040 2377221-240 2377981-78000 2394421440 2400421440 2401401-420 241.1361-280 2416941-960 2421741-760 2429921-940 2430861-880 2438061-080 2430061-063 065-030 2439981-40000 2445021-032 034-040 2446521-540 2460621- 640 2474841-860 2480801-820 2487441-460 2488801-811 813-820. (Folytatjuk.)'

Next

/
Thumbnails
Contents