Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-08 / 30. szám
»Mfi/VZíP* ________________________ 19 4 0 február ff. lucian BLAGA: fociéin elem u romúnoku és a magyarokat olyan helyzetbe állította, hogy azok az érdekek, amelyek közelebb visznek egymáshoz ,össze!w- sonUthataímnuí nagyobbak, azok, amelyek elválasztanak KÄffÄ diplomáciai karriert hagyott el azért, hogy kizárólag egyetem pályájának, a filozófiának és az irodalomnak szentelhesse éle.é 1 rolnii <• Ilii nlény a tör térit lemmel ét a lehető■ égek el zeniben hogy-rét f or g/i Kid ód ptnl •di un fel, •ér téli k minit. amelyek mind műnull t: hid k ii putt ill a (írni lyeket biztosan un dttztu lein >t! 1 1 < 1A ÍILA< ;\ MUNKÁSSÁGA Val adu i/. eh / üli kbe jut lg az e, hogy első d rrabját, u Zárnál*/? • lőbb ad ti k inagv ar nyel ven, mint románul? — Iga/. — fei» li .... . P'-dig Bird Oh/. I:ár í ordít if úban, itt Kol * j / v it r (j n. Sőt ez a KOLOZSVÁR, február 7. Lucián Blaga a román irodalom büszkesége kétségtelenül egyúttal a legérdekesebb romáit írói egyéniség is. Egymaga képviseli a román irodalomban u legtisztább, legmaga- subbrendü európaiságot és egyúttal :» falu ösiségéből fakadó népiességet is. Egyéni és uj filozófiája iskolát indított el. Csodálatos kultúrája, rendkívüli koncepciója és írói tehetsége a legmegbecsültebb s Európasaerte j ismert, méltányolt. Erdélyi ember. Papi családból szál mazó, a Gyulafehérvár melletti I.ámkerek (Lancram) szülötte. Ebből a kis erdélyi faluból, ahol magába szít ja a falu j <zeretetét — indul el pompás pályafutása. Diplomata majd miniszter lesz. Hazajut bősz- szu éveken át képviseli. Varsóban. Prágában, Belgrádion, Bernben, Becsben, majd legutóbb Lisszabonban. S ekkor a meghatalmazott miniszter, országának külföldi követe, saját elhatározásából elhagyja azt a féuyes, sokaktól irigyelt életformát, hogy elfoglalju egjr kisvárosi egyetem katedráját, hogy ezentúl minden idejét egyrészt egyetemi karrierjének, másrészt irói munkásságának szentelhesse , Halk. finom enber Lucián Blaga — ilyen végtelen rokonszenves felesége Í9, aki pompásan beszél magyarul. Gyönyörű otthonukban, amely csupa stílus s tele vau utazásaik érdekes és értékes emlékeivel, már első pereljen olyan fesztelen és otthonos a hangulat, mintha nem ma délelőtt mutattak volna be Lucian Blagának, hanem évek óta ismerném ot. A nagy román iró és gondolkodó olyan szerényen beszél önmagáról és darabiáról, ohogy csak igazán azok tudnak, akik önmaguk is a dolgok fölé emelkedve, finom lelki struktúrájuknál fogja eljutnál: az eszményi európaiig és emberiig. Ideális cikktéma: lassú mondatai közt szüneteket tartva beszél, mindig lebilincseloen és érdekesen. Szinte együtt dolgozik az újságíróval, hiszen maga is újságíró volt. Ezen a kedves, szerény hangon válaszol első kérdésünkre, amely természetesen a ■Gyermekkeresztesek magyarnyelvű bemutatójára vonatkozik. EDDIG MÉG EGY SZÍNPADON SE JÁTSZOTTÁK ÜGY A „GYERMEK- KERESZTESEDET; AHOGY MEG- ÁLMODTAM — Mi az eddigi impressziója miniszter urnák a Gyermekkeresztesek kolozsvári előadá- *áyól? — kérdezzük. — A lehető legjobb — feleli —, nagyon hálás vagyok Kádár doktornak, aki a darabot szinrebozza. azután Kiss Jenőnek és Mokkái Lászlónak, a kitűnő fordítóknak lelkes rendező asszisztensemnek, Petrutiunak, De miaunak, a nagy festőnek, aki eredeti bizánci stílusban tervezett díszleteket és kosztümöket, az utóbbiakban tisztán megőrizve a romános jelleget. És hálás vagyok a szereplőknek, akikről a legjobb vélemé- van s akiket más darabokból már jól ismerek Darabom nagvtudásu rendezője, Kádár Imre dr. egyébként régi jóbarátom, még abból az időből, mikor mindketten újságírók toltunk. Kedves emlékem maradt, mikor ketten meglátogattuk Sztánán Kós Károlyt, akinek remek írásait fordításban jól ismerem s aki a legérdekesebb Tolsztoj-í típus. SVÁJCBAN SZÜLETETT A „GY'ER- MEK KERESZTESEK“-• Mi kor és hol született a Gyermekbe- lesztesek? —- hangzik a következő kérdés. —- Bernben, 1929-ben írtam ezt a darabot — ífdeíi s újabb cigarettára gyújt -- e azóta annyi költői, drámai és filozófiai munkámat fejeztem be, hogy már-már el is felejtettem. Most, mikor a próbán, újra hallottam, úgy tűnt nekem, mintha egy idegen szerző szavait hallanám. A darabról magáról kérnék pár szót... — A történelem egy különös epizódjáról van benne szó. A XIII. században, pontosabban az 1212-es évben törtéDt az a furcsa jelenség, a keresztesháboruk idején, melyre felépítettem a darabot. A tárgy, bogy agy mondjam — interiorizálva van. Az esemény színhelyét képzeletemben a Bánátba, o Duna mellé , helyeztem. A valóságban ezt 3 történelmi eseményt bitiéiül használtain fel :> drámai míthoszhoz. Mintuhogy minden történelmi hátterű darabomban c/.t tettem. Ambicionáltam, hogy valóban alkossak G ! ezekben a mithikus drámákban és ne vegyek témát készen a történelemből. — Mi a darab meséje? Elmosolyodik. — A történésről nem akarok beszélni a közönségnek. Mindössze annyit, hogy a daráld.au a/ ideák kerülnek konfliktusba egymással annak a drámai harcnak keretében, amely ebben a mithikus darabban a hátteret alkotja. Szükségein volt a keleti és nyugati kereszténység harcára ahhoz, hogy a tar* taoluiból kiderüljön az, hogy ebben n tragikus harcban, ugyancsak tragikus módon a gyermekek keresztény lelke marad a győzi tes. — Yan-e aktuális mondanivalója ennek a drámának a mai válságos időkben? — Úgy érzem: t'nn. A legendás erőre emelt lélel mithikus erejének időhöz kötöttség nélkül is tanulsága és jelentősége tan. A mi időnkben is ereznünk kell a szimbólumot, habár a darab inas kor eseményei ko2t zaj- iik de amelyek oly sajátosak Ó9 tragikusan hasonlók a mienkhez. — Mit vár a kolozsvári előadástól? — Nagy örömei okoz nekem ez a kísérlet. Annál is inkább, mert eddig egyetlen román színháznak sem sikerült a Gyermekk eresztő- sehet olyan előadásban szinrehozni, amilyennel. en megálmodtam s talán ez az előadna lesz legközelebb irói elgondolásaimhoz. De ettől függetlenül: úgy érzem, hogy a darab szinrehozatala a Magyar Színházban a magyar és román kullurközeledós egy gesztusa s “z n. közeledés most szükségesebb, mint bármikor. Magam is aokat dolgoztam ezért a közeledésért Még sok tennivaló van, de dolgozni kell ebben az irányban, mert azt hiszem hogy a történelem a magyarokat és románokat olyan helyre és olyan helyzetbe éiílitóttá, hogy azok az érdekek, amelyek közelebb visznek egymáshoz, összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint azok. amelyek elválasztanak. S ezzel a szilárd meggyőződéssel lószem, hogy mindnyájunk kötelessége, akik sorsközösségben a földnek ezen a pontján élünk, hogy tegyünk meg mindent, ami tőlünk telik a közeledés érdekéiben. Ha a szellemi alapon történő közeledés megerősödik, meg vagyok győződve, hogy meg tudnánk menteni a békét a Dunamentén és Délkelet- európában. Ezt a meggyőződésemet máskor is kifejtettem már és pedig, hogy az itt élő népeknek rendkívüli adottságaik vannak 3/ általános európai kultúrában... Kis szünetet tart a rendkívül érdekes mondat után s egy újabb cigaretta után igy folytatja nyilatkozatát, amely már nemcsak az iióé, de a kulturpolitikusé is: — Délkeleteurópában a fiatal népek csot [■őrije, él — s ide számítom .t magyarságot is — amelyeknek népi kultúrája — ismétlem a falu ősi életéből táplálkozó népi kui- turája — több csodálatosan hasonló vonásával. mintha egyetlen nagy családhoz tartozna. 'P nd ni való azonban, hogy a család egyes tagmennyire ha- népek ősi leülni lehet hali kultúrájú- l hordoznak megvalósítanak — a kultúra rnagasabbrendü tervének monumentális módin szerint — felülmúlhat majd mindent, amit jelenleg az európai kul- Uiru szellemileg produkál. — Szóval, miniszter ur. nagy jövőt lát a délkeleteurópai kultúra előtt? — Igen. S mi, ennek a földnek népei, rnég a/onkivül rengeteg eddig fel nem tárt ősi alkotó forrással rendelkezünk a kimerített, fáradt nyugati kultúrával ellentétben. Nem jai sohasem látják meg. hogy 'oiilitanak < egymáshoz. Ezek a túrájukban — amelyet össze sunlitani a többi < urópai né, oly un fri ss lehetőségei magukban, amelyet. ha cgysze darab sohasem került szitui- román nyelven. Épp ug> a Manóié mester, amelyet azóta so- I a 1 játszottak. elö,/ör ncmetnielvu fordításban egy svájci színpad fogadott el. Milyen munkái vannak ezenkívül? Hét színdarabom, hat verseskötetem, amelyek közül sokat lefordítottuk magyarra is. aztán filozófiai tanulmányok, ez mintegy í! kötetet tesz ki s még nincs lefejezve a néhány kötet essay. Egy tanulmányom tu ‘ 1 rdélyi Helikonban jelent tneg nemrégiben— j — Írja meg — mondja búcsúzáékor, mi, kor megköszönjük a csaknem egy órás rend, kivül érdekes beszélgetést — hogy állandó '■ figyelemmel kísérem a pompás erdélyi irceil a Irr. ni. Nagy segítségemre van ebben jóba, j rátorr:, Ion Chinezu, aki pompás ismerője a ; magyar irodalomnak. Az erdélyi magyar iro- ! dalom páratlan és ragyogó jelensége ennek I a földnek Örülök, hogy néhány igen kiváló ; képviselőjével barátok vagyunk, j Könyvekkel zsúfolt falu szobán át kísér ki. ahol elbúcsúzunk Madame Blngatól is. — Szeretem Kolozsvárt — mondja, ahogy ! kinézünk a neptelon Avram lancu-utcára — ! csendes, méltóságteljes, külön hangulata vau. 1 l\t inéijiik, hogy a sok külföldi bolyongás ; után Lucian Blaga sokat dolgozik majd eb- . ben a csendben az emberek okulására cu gyö- I nyörüségérc. És azzal a gondolattal búcsúzunk el tőle, hogyha minden diplomata hoz- :• í hasonlóan erezne és gondolkodna, sose lenne háború u mi szegény Európánkban... Marton Lili. Milyen sorrendben kötelesek réiztvenni a kolozsvári lakosok a légvédelmi gyakorlatokon ? A poigáfmtsateri hivatal közleménye a légvédelmi előadások sorrendjéről KOLOZSVÁR. A kolozsvári polgár-* mesteri hivatal légvédelmi osztálya közleményt adott ki, amely szerint a város lakosságának légvédelmi kiképzése a munkanapokon tovább folyik és a légvédelmi előadásokat délelőtt II órakor tartják a Capiiol-moz gú Piaţa Unirii helyiségében. A lakosság utcák szerint van beosztva a tanfolyamra és az egyes utcabeliek megje lenesét a kővetkező módon Írták elő: Február 7 én: Creange loan, Crisa- nu, Cristea Nicolae, Piaía Cuza Voda, Curcanul Penes, Dada, David, Dar Ni-* colae, Dejului, Dima Gheorghe, Dealului, Decebal, Dermaia, Din Dos, Domi- de Gherasim. Februar 8-án: Dogarilor, Doinei, Draga nu Codru, Dobrogei, Donath, Dra- galina, (Potecile) Dragos Voda, Duca 1. G., Drumul spre Glu-orgheni, Drumul spre Lomb. Drumuî spre Pata si Senor, Drumul spre Popesti, Dubain rilor. Dumbrava Rosie, Dunarb Februar 9-én: Economului, Elisa- beta, Eminescu, Enescu Gheorghef Parcul Etnografic, Fabrica de spirt, Fabrica de zahar. Fabricilor. Február lóén; Fabrica de cammida, Fântânele, Piaţa Fânului, Farcas, F»i Frumos, Faurilor, Cai^a Feleacului, Fe* nesului, Fericirci, Fierului, FiFpescu Nicolae, Florilor, Fluerasului, Fluturi lor, Foch Marechak Franciscanilor, Frumoase. Február 12-én: Piaţa Gării Garibaldi, Gelu, Gherescu, General Grigores- eu, Premia, Groza General, Ghica loan, Gojdti, Gorun loan, Gradina Harnutíu, Grădinilor, Grapei, Ureb’ei, Greceanu Di mi trie. A gyakorlaton résztvesznek mind** két nembeli Összes lakósok 7—-60 éves korig. Mindegyik résztvevő magával kell vigye gázmaszkját és oktatási könyvecskéjét (Carnetul de instrucţie), amelyet a dohánytőzsdékből vásárolhat meg 2 leiért darabját. j A könyvecskébe a látogató fel kel! hogy tüntesse olvasható betűkkel vezeték-, keresztnevét és életkorát, foglalkozását, az utca nevét és a házszámot* Mentesítve vannak a látogatás kötelezettsége alól: a) Azok, okik má^ részvettek a Szamos-tartomány, a város, valamint a nernzetnevelésügyi mi nisztérium állal lefolytatott tanfolyam 1 mon. b) Azok, akik katonai szolgálatot teljesítenek, c) Azok a növendékek, akik az iskolákban vesznek részt légvédelmi tanfolyamokon, d) Valamint azok. akik valamely közintézmény vagy magánvállalat keretei között látogatják a légvédelmi tanfolyam mókát. A fenti közleményt a város polgármestere és a légvédelmi osztály főnö» ke írták alá. Vetőmag a belföldi gyapot termeléshez. A földművelési minisztérium megállapította, hogy az idei gyapottenneléshefc az országnak 150 vagon magra van szüksége. Ennek egy részét Bulgáriából, Jugoszláviák ! és esetleg Törökországból szerzi be a kormány, más részét a belföldi termésből szedik össze. A mezőgazdasági kamarák utasitást kaptak, hogy közöljék mennyi jóminőségü mago-t tudnak a minkitérinm rendelkezésére állítani..
