Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-08 / 30. szám

1 940 -február 8. ELL'S SZÉK P.iULß U7&SSELY, SOIÜLYflí ARTHUR, RH«iRHI GÁBOR SULIRA, TAIÎÎÂSSY íSispán s SÁROS oarádés kocsis Rendezte: BOLVAHI! ..... —------MINDENKI NÉZZE MEG! szerepében fellép^ nek Kolozsváron MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Ţ,EXCELSIOR“: A jelenlegi háborút a tör­ténelem valószínűleg Így fogja nevezni: „A hadviselő feleknek a semlegesek ellen foly­tatott háborúja“. Ha jól számba vesszük, a hábötn egyrészt Anglia és Franciaország ko- #ött, másrészt Németország és Oroszország között folyik. Tagadhatatlanul sokat szen­vednek, de a semlegeseknek még több szen­vedés" jut osztályrészül. Finnország, mely még „semlegesnek“ tekinthető, egymagában többet szenved, mint a háborús országok. Svédország, Norvégia es Dánia több keres­kedelmi hajót vesztettek, mint Framiaor- s?;ág, sőt aránylag többet, mint Anglia, a nagy tengeri hatalom. Belgium, Hollandia és Svsje jelentős összegeket költenek s min­den erejüket latba vetik, hogy hadiüzemei­ket és hadseregüket fenntartsák. A helyzet humoros oldalát jellemzi, hogy Belgium, Holla'dia és Svájc inkább ki vannak téve az elözönlés veszélyének, mint a háborús orszá­gok. Nem tréfa ez, de komoly valóság. S ha az elözönlés még nem következett be, ez neöl jelenti, hogy ilyen terv nem készült. Csupán a Semlegesek hatalmas felkészült­sége okozza, hogy tízszer is meggondolja a 'támadó a parancs kiadását. Igen egyszerű tehát a semleges állam helyzete: vagy meg­tesz mindent határai védelmére, vagy elmu­lasztja ezt és elkerülhetetlenné teszi a tá­madást. Jól értsük meg azonban, miről van sző. Az elözönlés mai körülmények között a nemzeti és magánvagyon pusztulását je­lenti. minden ingó és ingatlan vagyon elpusz­tul és maga az élet is veszélyben forog. Ré­gen meghagyták a szemet, hogy könnyet ejt­sen, ma ez sem marad meg a legyőzött szá­mára. Minden áldozatot meg kell tehát hoz­ni az elözönlés megakadályozására. I ,.. . „SEMNALUL“: Á drágasággal kapcsolat­ban egy ókori történet jut eszünkbe. Az ár­drágítás ugyanis már a görögöknek is gon­dot okozott s amikor Perikies vette át At­hén vezetését, elhatározta, hogy rendet te­remt minden vonalon. Legelőbb a szállítási dijakat szállította le, mert tulmagasnak tar­totta azokat. Abban az időben a görögök szamárháton ..utaztak“ s az életbe léptetett tárifa tételeinek ellenőrzésére Perikies egy­szerű polgárnak öltözve, maga is kibérelt egy szamarat. Mikor aztán útközben, délben Pe- ríMes.ie akart pihenni a szamár árnyékában, a tulajdonos ezért külön dijat követeit, mert mint mondotta — az árnyék nincs benne íí maximális árban. Perikies megharagudott és, a tulajdonost bíróság elé állította. Az, at­héni bölcsek pedig felmentő ítéletet hoztak. Pefikies erre betiltotta a szamarak kivitelét Görögországból. A szállítási eszközök számá­nak hirtelen emelkedése egészséges versenyt idézett elő és törvényes beavatkozás nélkül is 5 leszorította a dijakat. Az ókori történet ±s ekeseo bizonyítja, hogy egyedül maximális árakkal nem lehet letörni a drágaságot. Szükség van egészséges versenyre. Tervet kell kidolgozni arra, hogy jusson el az áru a bőséges vidékekről oda, ahol ínség van, „CURENTUL“: Henry Bérenger mondta a világháború végén: „Akié a petróleum, azé a hatalom Coolidge amerikai elnök pedig megjósolta: „Valószínű, hogy a nem­zetek közötti versengést apetrőleum fölötti uralom fogja eldönteni“. „Hadsereg, haditen­gerészet, lakosság semmit nem ér petróleum ,nélkül“. „Egy csöpp petróleum, egy csöpp vért jelent a valóságban" ilyen megjegy­zések hangzottak el nagytekintélyű államfér- liak ajkáról, érihető tehát, hogy általános érdeklődés központjába került Románia s a körülötte folyó harcot az érdek irányítja. V ajjon mindig igy lesz? Nem jön olyan idő, mikor más anyag foglalja el a petróleum heí' ®t? Lázas munka folyik a laboratóriu­mi?^311? hogy petróleumot helyettesítő ké­miai anyagot találjanak. Holnap, mikor ismét -zabád lesz a tengeri forgalom, a román pet- iólenni ismét ki lesz téve a trösztök vésze­lj ének és hatalmának. Már most úgy kell megszervezni mezőgazdaságunkat, hogy pet róleutn termelésünk hozamával arányos fo gyaşzlâst biztosítson. Ma a petróleum a nem zétt^ jövedelem főforrása, holnap a rnezogaz daság foglalja el a vezető helyet és a pet roluura ismét második helyre szorul. S ez a ,-holnap már jelentkezik a láthatáron, ki ■ e!i tehát használni a mai egyedülálló hely- tetet es fel kell szerelni a mezőgazdaságot. Adjunk petróleumot és kérjünk cserébe gaz- daşâgi gépeket, felszereléseket mezőgazdasá­gunk számára. Ne feledjük, hegy 75 száza- Írtéban mezőgazda az ország lakossága. A gazdák megsegítése egyet jelent a nemzet- gazdaság felvirágoztatásával és a népjólét fokozásával. Adjunk petróleumot és puskát : <• ekét, vásároljunk. ARGUŞ“: A jelenlegi háborúban a bél­iig és holland hajózás éa kereskedelem üllő -ei kai ipáéi kozó került. Belgium.. Hollandi'» megteltek a constanta! gabonaraktdrak BUKAREST, február 7- (Ratdor.) 'A CER vezérigazgatósága közti, hogy a Constantái gabonaraktárak teljesen megteltek, mivel a gabona szállítását ke­vés hajö végzi. Ennek következtében a vasutlgazgatöság elhatározta, hogy a consta.iíai gabonaraktárakba több gabona elhelyezését újabb rendelkezésig nem engedélyezi, Nincs szó arrói$hogy Kolozsvár városi tanácsa a kisebbségi egyházak és isko­lák támogatását a fövő évre megvonta A a fegszigemfib tekawékmséQfSs niasifoita a vátaialt tanácsai! az Arsis s-lor. próbáljon behatolni Finnország szívó- be, ment az oroszok nagyon jól tudjuk —- otthon szerzett tapasztalataik alap ján — hogy tavasszal olvadás, és jég zaj lás idején az ország nagy része óriá­si sártenger, sőt mocsártengerré válik. Április második felétől kezdve az utal. Teljesen járhatatlan állapotban vannak és a közlekedés csak viziutkm lehetsé ges. Szó sem lehet tehát arról, hogy üarcikocskkkal, gépesített tüzérséggéi és gépkoosioszlopokkal nyomulhasson előre itt egy modern hadsereg. Egyedüí a légi haderők fejthetnek ki ilyenkok teljes értékű tevékenységet. KOLOZSVÁR, február 7. Néhány nappal ezelőtt közöltük, hogy a város számvevősége megkezdte a jövő évi költségvetés elkészítésének előmunkálatait. Megirtuk, hogy a belügyminiszter a legszigo­rúbb takarékosságra utasította a város taná­csát s felhívta, hogy a költségvetésbe csak olyan kiadási tételeket vegyenek fel, ame­lyeket a közigazgatási törvény a leghatáro­zottabban előír. A városi tanács a belügyminiszter előirá* sához természetesen köteles ragaszkodni és ezért értesítette azokat a kulturális intézmé­nyeket, amelyek a múlt évben városi támo­gatásban részesültek, hogy a jövő évi költ- ségvetésben a tanács kénytelen lesz a segélyt megvonni. A tanácsnak ezzel az értesítésével kapcsolatban — mint már mi is közöltük —- az a hir terjedt el, hogy hasonló természetű értesítést kaptak a kolozsvári kisebbségi egyházak és iskolák vezetői is. Amint ille­tékes helyen erről meggyőződtünk, ez a hí­resztelés nem fedi a valóságot. Szó sincs arról, hogy a kolozsvári városi tanács a jövő évben a kisebbségi egyházuk és iskolák támogatását megvonná. , A közigazgatási törvény — melynek be­tartására a belügyminiszter a varosok taná­csát utasította — a leghatározottabban elő­írja, hogy a költségvetés végösszege arányá­ban minden város segélyezze a kerületében működő egyházakat és iskolákat. Ezt kü főnben a közigazgatási tábla is többizbea megállapította. A kisebbségi iskolák vezetői azonban he­lyesen teszik, ha még a költségvetések elké­szítése előtt megteszik a lépéseket az isko­laszékeknél a segélyben való részesítésük iránt. Egyelőre ugyanis az a helyzet, hogy a közigazgatási táblák határozatai csak elvi \ jelentőségűek. A közigazgatási táblák meg- * állapították, hogyr segélyben kell részesíteni l a kisebbségi egyházakat és iskolákat is, de azt is kimondották, hogy a* költségvetések­ben felvett segélyösszegek felosztása fölött az iskolaszékek döntenek. Ezek határozatai­nak megfelebbezése pedig rendkívül körül­ményes és nem tartozik » közigazgatási táb­lák hatáskörébe. Ifiéri választották az oroszok a ielei finnországi A iaeasz és a vsyáw . ^ m m még nehezebbé teszi támadásokra ».«' fű!«! st teh — Jelen a bemgyoit tavakra lehet számítani» tavasszal mocsárién ger és viz áll a benyomuló hadsereg Htjában* •» Nyáron a íc® vakkal szüntelenül megszakítón ufakóm nagy hadsertg nem kBz.ekedheiék KOLOZSVÁR, február 7. A finnországi orosz hadműveletek sikertelenségének rendes kísérőzenéje­ként nap-nap után elhangzik az a vé­lemény, hogy a szovjet nagy hibát kö­vetett el azzal, hogy éppen december hónapban rendelte el az ellenségeske­dés megkezdését, de tavasszal az orosz hadsereg jóval kedvezőbb körülmények között kezdheti meg az offenzívat!, Ez a hírdelem egyáltalán nem egyeztethet tő össze a való helyzettel, az éghajlati viszonyok és a térszín ismeretiével. Minden jel arra mutat ugyanis, hogy az orosz hadvezetöség nem gondolt igazi, nagyarányú háborúra, csak amo­lyan katonai sétára, mint a lengyelor­szági hadjáratot betetőző megszállás volt. De még ebben az esetben is na­gyon helyesen járt el, mikor a decem* bér hónapot választotta. Hogy miért, azt azonnal látni fogjuk. Ezen a ma­gas szélességen fekvő tóvidéken ugyan® is a forgalom legnagyobb részt télen bonyoiitödik le. Ez a helyzet a Kare­lia i-földszoroson és az ország belsejé­ben. A parti hajózásra ez természete­sen nem áll. Finnország északi vidé­kein, éppúgy mint Észak=Oroszország­éa Svájc állandó riadalomban cinek a háború kezdete óta. A hadikiadásoknál nagyobb kárt szenvednek a termelés-ben mutatkozó zava­rok folytán. Hasonló helyzetbe kerültek a skandináv államok is az orosz—finn háború kezdete óta. A népszövetségi tanácskozásban való részvétel egyes háborús feleket mégha- rs^itott. Németorözág és Oroszország azt j ban, a közlekedési viszonyok igen feed- ; vezőtlenek az utak hiánya miatt. Vi­; szorít a finn tóvidéken a közlekedés a rengeteg tavon és az azokat összekötő folyóhálózaton kis, könnyű, hordozhat I tó csónakok igénybevételével történ- I hetik. Könnyen elképzelhető, hogy na- I gyobbarányu szállítások csak úgy ok­tóber-november felé kezdődnek, miután ezek a tavak, mocsarak és folyók be­fagytak és a szárazföldén! is megkezd dődik a kutyák vagy rénszarvasok á! tál húzott szánokon való közlekedés. A lakosság a hóban vágott ösvényeken iiotalpaikkal közlekedik és szánokon többszáz kilométernyi utat képes meg­tenni naponta. Az ország belsejében a szállítás és a kereskedelmi élet szem» pontjából legkedvezőbb évszak tehát a tél. A FAGY ELŐNYEI Finnországban a lakottabb vidéke­ken —- különösen a partvidéken — elég sűrű és jó utak vannak. Más a hely­zet azonban fent északon, az oroszor-í szági határ felé, ahonnan csak igen ke­vés útvonal vezet az ország belsejébe. Az orosz hadseregnek tehát érdekében állott, hogy éppen a téli fagy idején mondották, hogy a Népszövetség kollektiv háborús intézmény és a háború kiterjeszté­sére törekszik a valóságban. Igen ám, de a semlegeseknek is joguk van az élethez 8 eb í jön még az idő; mikor oda kiálthatják kivé­tel nélkül’az összes háborús feleknek: „Hagy­ják békén uraim a semlegeseket, kiket nem terhel semmiféle biin a háború kitöréséért!“ A NYÁR NEHÉZSÉGE! A rövid nyár aztán újabb nehézsége két hoz magával. Szúnyogok és más rovarok kínozzák az embert, úgyhogy a fél beálltáig szúnyoghálók nélkül tar­tózkodni sem lehet a lakásokban. \ rovorok a járványoknak, különösen pe­dig a tífusznak és a skorbutnak leg­főbb terjesztői, A skorbut, amely már nemigen fordul elő civilizált országokban, még min* dig pusztít Észak-Oroszországban és Szibériában, Á murmanszki vasút épi* tésekor töbfeezer munkás pusztult el skorbutban. Ennek a betegségnek eL terjedéséhez főleg az éghajlat, a tossy egészségügyi és táplálkozási viszonyok fárulnak hozzá, Kétségtelen, hogy © szovjetorosz hadseregben uralkodó egészségügyi viszonyok m járványok feléledéshez vezetnek és • betegség bőven, maái majd áldozatát, AZ ÉLELMEZÉS NEHÉZSÉGET* A hadsereg élelmezése színién nagy nehézségekbe fog ütközni Helyi e-llá*! tásrőf alig lehet itten szó, mUel a imir= manszki partvidéken csak hal, áltálé» ban pedig csak rénszarvasba ál! a ft* gyasztás rendelkezésére, Különbé« Északoroszországban a kollektiv rend­szer a réitszarvastenyésztésí Is károsáé befolyásolta és a lappok & többnyire Norvégia felé hajtották rénszarvas* csordaskat. Növényi táplálék, földmű*í velés híj ján, nincs, sem takarmány. Egyedüli növény a zuzmó és a moha. Élelmezés és fiadianyageílátás steint pontjából tehát az orosz hadsereg szál­lításra van utalva. Az 1500 kilométeres leningrad—murmanszkl vasútvonal j van hivatva ennek lebonyoíftásárs, Viszont a finn repülőgépek könnyei* elérhetik a vasútvonalat éa veszélyez* telhetik & szállítást, EGYEDÜLI NAGY VESZÉLY A LÉGI TÁMADÁS Az oroszok kezében a iegvéazeáel- mesefeh fegyver továbbra is az aviati­ka lesz, mely majdnem teljesen füg­getlen az évszaktól, amennyiben azotic ban Finnország erős és hathatós légol­talmi tüzérséggel rendelkezik, a lelőtt orosz repülőgépek roncsainak valósa gos hekatombái fogják borítani a had színteret. Így nem lehetetlen, hogy a finnországi hadiárat sorsa a levegőben fog eldőlni, mert az idegen hatalmak is ezen a területen járulhatnak hozzá leghathatősabban Finnország megsegU téséhez.­tneze Andor. BELSŐ KÖLCSÖNKÖTVÉNYEK HÚZÁSA BUKAREST, Az 1934. évi 4 és fél száza­lékos belső kölcsönkötvények 1940 február 1-én tartott húzásán — 1940 junius 1-i ese­dékességgel — következő számok nyertek: 3 millió lej: 3.347.009 sz. 1—1 millió lej: 1.463.028 és 2.622.952 sz. 500—500 ezer lej: 1.281.424, 1.730.169 és 2.439064 sz. 250-250 ezer lej: 691.859, 721.828. 2 990.790 és 3.315.813. 100—100 ezer lej: 110.479. 162.831, 187.704, 483 499, 648.697, 664.809, 685.402 688.203, 954.767. 999.062, 1.131.070 1.257.290, 1.463.374, 1.532.150, 1.619.508, 1.632 976. 1.707.000. 1.774.014. 2.059.368 2.445 033. 2.488.812. 2.690.277, 2.759.669, 2.782.506, 2.846.989. 2.860.935, 2.978.549. 2,988 069. 3.034.109. 3.057.451, 3.239.311 3.263.122, 3.282.497, 3.383.527. 3.400.583. 3.481.704, 3.543,224, 3.625.996. ^Folytatjak4

Next

/
Thumbnails
Contents