Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-08 / 30. szám

1940 február TELL&NZÉK 5 PlcápréUáiiíStósoií Mikor a bőrégető s farknsordltó hideg jlirlelen megtört, halvány aggodalom lopó >oit a telkekbe. Bár a zord időjárást, nlapo >uti meguntuk s erősen vágyódtunk már egy lassú, enyhe fordulatra, ezt a gyors változást 3»égse fogadtuk szívesen: mindig valamely Veszedelem lappang az ilyesmiben. Mikor az­tán lehullt az első esőcsepp, ez a bizony ta­lan aggodalom kész ideiemmé vált. Mi lesz, La alapos és hosszadalmas esőzés történik? TÜőzőleg rengeteg hó hullt le s igy egy gyors plvadás nehéz órákat zúdíthat reánk. Az uj -csapadék most aztán két napja tartósan és tömötten kezdte ineg tevékenységét. Erős lett a félsz bennünk, hogy biztosan árvíz lesz u vége és ez tiHgy arányokat ölthet. A hivatalos jelentések egy-kettőre meg is kezdték a patakok és forrósvidékek nagy aiegduzzttdúsáró! a híradásokat, Egy hsjsziti még és a vizek az eredetük vidékén ki fog­nak csapni medrükből! Tegnap aztán meg i» íce/dődött az árvíz. Sajnos, a mi megyénk nyitotta meg a krónikát róla. A Kis-Számos két forrásága kicsapott medréből; Kolozsvár szomszédságában már néhány falut ki kel­lett lakoltatni es inségsegélyben részesíteni. De városunk egyik szélét is már locsóilgatja árvíz. A szomorú híradások másfelől szintén - o kasodnak. Erdély minden folyóvizének szintje aggasztóan növekszik. Az ókírúly- : ágban, amelynek földrajzilag amugyís ne­hezebb a helyzete, már hetek előtt itt*iAt jelentkezett az úrveszcdelom és a közeljövő­ben igen magasra csaphat. Közép* és Ny»- gateurópában még veszedelmesebb lehetősé­gek vannak. A szomszédos Magyarország óriási hóleplét az enyhe szél és szapora eső­zés- nagy mértékben cseppfoivós-ilja. S mi lesz, ha a Kárpátok és az Alpok árja lefut az alföldekre? Az Alpok természetesen erő­ien 'fenyegetik Németországot és Itáliát. Az előbbi a Rajna mentén már november vé­gén 6okat szenvedett a Stegfried-vöual men­tén, akkor egy időre a hadműveletek is szü­neteltek. E súlyos helyzetet egyelőre egy másik súlyos körülmény enyhítheti meg: az időjárás vizsgáló intézetei február közepére ugyanis a zord tói megújulását, nagyméréüi havazással jósolja. Úgy látszik, nem fogyat­koznak meg az elemi csapások. Az Anatoliá- ban hetek óta szörnyű csapásokat okozó földrengés minduntalan megújul és minden­kor nagy pusztítást végez. De gyakran -reng a fold Görögországban. Dél-í lábában. Sőt most már Svédországban is. úgy látszik, a természet megharagudott az emberre,1 áki háborús szenvedélyével beleavatkozott ba- íáf szabályozó munkájába. . ! , .* Daeűca voii iiiarosiâsârîicîîîl pol£âr- ¥ mesteri Dccsüleísíríesért SßöO sei pénz­bírságra is mßOö lei criíiMcsi umtmtm, «Ute a marosfásárheioi mmmnm Fertőtleníti a szájat, torkot MAROSVÁSÁRHELY, febr. 7 Hirt adott az Ellenzék arról, bog] az elmúlt év decemberében dr. Daudet Emi!, volt marosvásárhelyi polgármes tér ellen vagyonellenőrzési eljárás in dúlt. Az eljárás egy különleges törvény alapján indult meg, amely szerint min­den olyan köztisztviselő ellen vagyon- vizsgálatot folytatnak le, aki ellen bűn­vádi eljárás volt folyamatban. A va gyonellenörzési eljárás során különös sen dr. Dandea Ducaniícai 'több millió értékű villájának eredetét fibrtatták és az egyik fórum kedvezőtlen határoza­tot hozott ez iigybn. Dr. Dandea felelt bezésse! élt a határozat ellen és beaii- ványában azt hangoztatta, hogy ez a határozat Bozdog loan líceumi tjanái hamis tanúvallomása alapján jött lét re. Bozdog tanár időközben tudomást szerzett dr. Dandea beadványának tar- talmáró! és ügyvédje, dr. Baciu LIvius utján becsületsértési és rágalmazás! pert Ind i to ti tlr. Dandea Emi! ellen. A marosvásárhelyi törvényszék kedden tárgyalta le az ügyet. Dandeát becsíD !etsértésért és rágalmazásért 8000 lej pénzbírságra és 50.000 lej erkölcsi kár< térítés megfizetésére Ítélte. Dandea a:- ■ítéletet megfeiebbezte. Előa dás a nyelvhelyességről Császár Károly ttagyériékü fejtégetSsa az Erdélyi Museum Egylet előadássorozatában Arany Minduntalan olvassuk, hogy az 'onrópai és ázsiai arany egyre nagyobb tömegekben: ván­dorul az Unióba, A semlegesség! törvény megváltoztatása óta készpénzfizetés nélkül nem kapható áru, A készpénzfizetés fő­leg valóságos aranvbau történik. Japán után a nagy nyugati demokrata államok mozgó- -kották aranykészletüket és most Oroszor­szágnak is az. amerikai benzinért és kenő- olajért aranyat kell fizetnie. Nemrég olvas* luk. hogy az egyes országok a kereskedelmi üzleti forgalmon kívül is átszállították éré- fedezétnk egy részét, hogy biztonságba he­lyezzék, vagy pedig némi Üzleti vállalkozás bu fektessék. így nem lepett meg senkit már a két hónap előtt szárny rákéit bír, hogy most már a világ aranykészletének mintegy kétharmad része az Unió birtokába került. Ezt az általánosságban fogalmazott hirt most egyes részletek kézzelfoghatóbbá te- wzik. Az Unió aranykezeid bankjainak szö­vetsége részletes lajstromot készített a há l>oru kitörése óta az Unióba rohamosan ára «ló aranyfolyamatrol és megállapítottá, hogy aranykészletének csakugyan pontosan <ő százaléka lekszik már Amerikában, Ez ir/\ értek e pillanatban 18 milliárd dollárnak leiol meg. Az értékelés azonban szinte nap* col-napra változik, mert az aranynak nem* v ak mennyisége, hanem ára is, mint min­tea más értéktárgy, erősen emelkedik. A magánosok bír tokából egyre több arany ke­ni! forgalomba drágán és csak egy töredék ».Károg vissza ismét magánkezekbe, még drágábban. Ezért a vagyonmenekitők főleg ‘ keverékbe lekteiik most már tulajdonukat. Íme az aranyprobléma, amelyet a világhábo­rút követő 20 év alatt ,em sikerült megöl- «tan:, újból viszontlátjuk a háborús bonyo* df,/ómban és mégínkább viszontlátjuk majd a/ európai háború befejeztével. Hiszen av I mó máris készül, bogy az egy re renget«* gebb aranykészlet és egyel) jövedelmére tá­maszkodva, Európa uj gazdasági felépítését a kezelje vegye. Eddig is baj volt az arauv­i- 11 á'* helyen, főleg Amerikában való felhalmozódása és a . bank-pincékben való le- rogz.téee. Ez volt egyik főoka a nagy gazda ' vaKűgnak es a belőle eredő egyéb gaz* isági nehézségeknek. Kétségtelen. hogy nemcsak a holnap lesz nehéz, .az emberiség- -•ek a meg lángoló es tckiengij háborít miatt, hanem az uj békekorszak holnaputánja , >’« régi gazdasági törvények az aranybiznlom alapján akarják . uraid megújítani a világot. KOLOZSVÁR, február 7. Érdemes részletesebben foglalkozni az Er­délyi Muzeum-Egvlct keddi előadásával. A Muzcum-Egylet értékes és közhasznú előadá­sainak sorozatában tegnap Császár Károly tartott előadást ..Nyelvhelyességünk, mint műveltségünk alapja” címen, örvendetes és biztató jelenség kisebbségi életünkben, hogy az érdeklődő közönség erre az alkalomra zsú­folásig megtöltötte az unitárius kollégium dísz­termét. Ez a nagy érdeklődés beszédesen bi­zonyítja. hogy magyar társadalmunk élőszó­ban és írásban egyaránt egyik, legfontosabb kérdésének tekinti a magyar nyelvhelyesség ügyét. Császár Károly előadása méltán megérde­melte ezt az érdeklődést. Az előadót irodal­mi és tudományos életüukben egyformán megbecsülik. Személye biztosíték volt arra, hogy a nyelvhelyességről ezúttal a kérdés­nek hivatott ismerője fog beszélni. Olyan ember, akinek véleményét az őszinte meg­győződés sugallja. Ez az előadás már azért is nagyon időszerű volt, mert az utóbbi na­pokban nagyon sok szó esett a sajtóban és közéletben a magyar nyelvhelyesség ügyéről. Jól esett tehát, hogy egyik legkitűnőbb nyelvtudósunk éppen most foglalkozott ez­zel a kérdéssel. Császár Károly előadásának bevezető ré­szében megállapította, hogy o nyelvhelyesség szabályai ellen sokszor a legkitűnőbb írók is vetnek. Példákat hoz fel a világirodalom­ból és adatokat sorol fel a magyar irodalom­ból is. A komoly tudós tárgyilagossága jel­lemezte előadását. Gondosan vigyázott arra, hogy megállapításai ne legyenek túlzottak. Szemléltető és oktató módon figyelmeztette hallgatóságát beszédünk, újságírásnak és iro­dalmunk hibáira. Olyan hibák ezek, amelyeket mindannyian elismerünk. Legfőbb kötelsségünknek tartjuk, hogy megszívleljük a hivatott helyről el­hangzó tanácsokat. Teljesen osztjuk Császár Károly véleményét abban, hogy elsősorban egymást keli figyelmeztetnünk beszédünk, vagy írásaink hibáira. Sokszor megtörténik, hogy a beszélő olyan hibákat követ el a nyelvhelyesség szabályai ellen, amelyeket fe­lületes hallgatói is észrevesznek. Álszemérem vagy félreértelmezett udvariasság folytán mégsem javítják ki ezeket a hibákat. Holott — amint azt Császár Károly nagyon ötlete­sen mondotta — ruházatunk hibáit minden­ki készséggel hajlandó magyarázgatni. Azt is azonnal közlik velünk, ha hernyó került a gallérunkra, vagy bepiszkolódott az öltöze­tünk. Hibásan értelmezett álszeméremmel mégsem törekszünk arra, hogy az anyanyeí- vet védelmezzük. Pedig az, aki mások hi­báit azonnal észreveszi, nagyobb gondot for­dít majd saját beszédére, fogalmazására is. Őrizkednünk kell attól, hogy cngecluiénve- ket tegyünk a ..divatának. Szomorú való­ság, hogy egész csokrot lehet összeállítani azokból a magyartalan kifejezésekből, ame­lyek nagyon gyakran előfordulnak a felületes társalgók szókincsében. Nem elég a semleges megfigyelő kényelmes álláspontjára helyez­kedni, amikor ilyen kifejezéseket hallunk, vagy- olvasunk. Minden engedékenység anya­nyelvűnk és önmagunk ellen vétek. Először csak tudomásul vesszük, hogy a „divat“ újabb merényletet követett el szókincsünk ellen. Végül sokszor észrevétlenül magunk is átvesszük a kárhoztatott kifejezést. Nyelvhelyességünk első feltétele a nyelv- érzék. Ahogyan felfedezzük a hamis zenei hangokat, úgy beszédünk és írásunk hibái is szembetünőek. De nemcsak ez az adottság adja meg a nyelvhelyesség betartásának le­hetőségéi. Gondosság ' a ' kifejezésekben, a mondanivalók figyelmes csoportosítása döntő liítinkás szabadegyetem ren dezését határozta el a Magyar Népközösség helyi tagozatá­nak közművelődési szakosztálya KOLOZSVÁR, február T Pontos és az egész erdélyi magyarság szempontjából nagyjelentőségű terv ki Jóig., zásán fáradozik a Magyar Népközösség Kék­pontjának Közművelődési Szakosztálya. Szakosztály vezetősége, tekintettel a oiag. elé kitűzött célra, mely az erdélyi magyar­ság kulturértékeinck számbavétele, védidcu- és gyarapítása, a nagyobb városokban D- meret terjesztő előadássorozatok ni cg szerv-‘ zését és megrendezését határozta el. A terv ma már a megvalósulás stádiumában var Mivel u munkásosztály a népküzös.-cgi műn kába való bevonása és a munkásság szellemi igényeinek kielégítése a Népközösség egyik elsőrendű célja, báró Kemény János és lö­ki Béla közponii előadók a munkásság szá­mára előadássorozat tervét dolgozták ki. Ko Io '.svárt a helyi tagozat kulturáli- szakosztá­lya munkásságának eredményeként a közeli napokban meg is történik az első előadás. A kolozsvári előadássorozat február 14-ike és március 15-ike közötti napokra terjed ki, azokat hetenként kétszer, szerdán és pénte; ken este 8 órakor a Vas- és Fémmunkások Otthonában (Str. Catedralei 7.) fogják meg­tartani. A tervek szerint a fentjelzett napo­kon a tendelkezésre álló 45—45 perc alatt 2- 2 előadást fognak tartani, amelyeknek tárgya a munkásosztály szellemi szükségleté­nek kielégítését fogja célozni. Az előadás«, i rozatot Magyar Népközösségi Szabadegye- t tem néven fogják megrendezni és a szabad- ] egyetem gondolata máris széles körökben élénk tetszésre talált. V Népközösség kolozsvári tagozatának közművelődési szakosztálya dr. Rózsa Józsii főgimnáziiuni tanár, dr. Deulsek Géza ügyvéd közreműködésével az előadássorozat pöptoV programjának beosztásán és az egyes elő­adások időpontjának meghatározásával fog (átkozik. A jelek szerint holnap véglegessé fog válni a megállapított program, melyet ol< vasóinkkal és azokkal, akik a népközösségi kereten belül dolgozni, előrehaladni akar­nak, n lapok utján fogunk közölni. Megalakult Kolozsváron a minimális munkabére-' kei megállapító bizottság Á bizoűság tagjai tagnap ieUék Sa ar esküt az ifélőtábSa főeínöke előtt KOLOZSVÁR, február 7, Á kolozsvári ítélőtábla főelnöke, dr. Papp Joan előtt tegnnp délelőtt 11 órakor tették le hivatali esküjüket a Minimális Munkabé­reket Megállapító Bizottság tagjai. A tizenkéttagu bizottságban a munkaadók részéről Ivar. Octavian Dermata-gyári főtiszt- viselő, Peptea Jacob Ugir-igazgató. Traget Prancisc, a Cartea Romaneasca-cég beltagja- Pop Alexandru nagybányai gyáros. Gábrielt- cu nagyváradi mérnök és Fodor Viorel ko lozsvári kereskedő az alkalmazottak részéről pedig Stroia Gheorghc szenátor, a bőripari munkáscéh titkára, Jovanel Dumitru mac űr­tisztviselő, a Magántisztviselő Céh alelnük«* és annak titkára: Kandel Ignác. további Brúder Ferenc, a szakmai szervezetek tan.7 csának titkára. Jungbcrtb György, vendé-.-, ipari alkalmazottak céhének titkára és iö> tici Romulus nagybányai magánaikalmazntt kaptak kinevezést. A kinevezett tagok valamennyien esküt, tettek az Ítélőtáblái főelnök kezéhez. rn-U-l annak megtörténtével dr. Papp Joan főelnök beszédet intézett hozzájuk, amelynek sor in a következőket mondolia: —- A minimális fizetéseket meghatározó törvény alapján megidéztem önökéi., mint > törvény végrehajtására hivatott bizottság ki nevezett tagjait az eskü letételére. En sek megtörténte után önök többé sem a munka­adók, sem pedig az alkalmazottak kiküldőt tei. Egyaránt a törvény végrehajtását célzó bizottság pártatlan alkotórészeivé váltak \> ra törekedjenek, hogy esküjükhöz hi ven te! jesitsék kötelességüket. A bizottság az eskü letételével megalakul! működését azonban csak akkor kezdi mel­lűikor akár az cgvos szakmai céii-'k. ’ akar t cégek, vagy valumlevik munkás -zükmai « ... port részéről kérést intó.uc-k a minimá’i- muukabártorvény alkalmazását illetőleg fontosságú szerepet játszók az. any a nyelv tisz­taságának megőrzésében. Túlzásokba sem szabad esnünk. Könnyen megtörténhetik, hogy a nyelvhelyesség sza­bályainak ..nevében a fogalmazás és érthető' ség ellen vétünk. Vannak olyan idegen ki­fejezések —ó főleg tudományos meghatározá­sok — amelyeknek magyar kifejezése erősza­kolt. Mellőznünk kell az ilyen kifejezések keresését, amelyek a mondanivalók folyama tos közlését megakadályozhatják. Ezzel szem­ben őrköduünk kell arra, hogy ifjúságunk lelkében legfőbb parancsként éljen az Örök­érvényű igazság, a „nyelvében él a nemzet“ meghatározás; Császár Károly arról is megemlékezett elő­adásában, hogy a napisajtó is gyakran vét a magyar nyelvhelyesség szabályai ellen. sajtó munkásai kö^ül sem vonja senki két­ségbe, hogy űzi a. megállapítás nem rosszin­dulatú és megfelel a valóságnak. Magyar új­ságírásunk hivatalos képviselete abban a nyi­latkozatban, amelyet a nyelvhelyesség körül legutóbb keletkezett sajtóvitában nyilvános­ságra hozott, készséggel elismerte, hogy szí­vesen fogad minden komoly s hivatott hely­ről elhangzó igazságos bírálatot. Kedves kö­telességünknek taftjuk, hogy Császár Károly előadásával kapcsolatban az Ellenzék szer­kesztősége is felelevenítsen egy múltba hullott emléket. „Divat“ lett mostanában, hogy min­den lap a maga érdemének tulajdonítsa 3 nyelvhelyesség érdekében Erdélyben indítóit mozgalmat. Az Ellenzék ezen a téren már közel két évtizeddel ezelőtt teljesítette kötelességét. Néhai Kuncz Aladár szerkesztette irodalmi mellékletünket, amikor az Ellenzék hasáb­jain láttak Erdélyben először napvilágot Kosztolányi Dezső gyönyörű cikkei, amelyek­ben a közönséget és sajtót egyaránt magyar nyelvkihcsilnk megőrzésére intette. Es ezek­nek a cikkeknek nyomán foglalkozott a nyelvhelyesség kérdésével ugyancsak az El­lenzék hasábjain Krenne? Miklós, az Ellen­zék köztiszteletben álló „Spectatura‘% aki a köziró lelkesedésével és tárgyilagosságával csatlakozott a nagy-magyar iró kezdeménye­zéséhez. Nem akarunk hivalkodni ezekkel a tények­kel és ildomtalannak is tartottak azt. hogy az Ellenzék szerkesztősége rész,tvegyen abban a sajtóvitában, amelyet éppen a mi lapunk irodalmi mellékletében megjelent cikk kavart fel. Császár Károly előadása azonban való­sággal kötelességünké teszi, hogy hivatkoz­zunk ezekre a tényekre, amelyek annakide­jén uj vérkeringést öntöttek az erdélyi iro­dalmi és sajtóéletbe, Az Ellenzék és velünk együtt az egész magyar sajtó a legteljesebb erejével támogatja a jövőben is a nyelvhe­lyesség érdekében indított mozgalmakat és Császár Károly előadását ebben a becsületes és tiszteletreméltó küzdelemben útjelző ese­ménynek tekinti. Végfr József.---------—-----------­A MAROS VÁSÁR. HELYI •CUKORGYÁR R. T. F1JZÍÓJA. A Marosvásárhelyi Cukor­gyár R. T. vezetősége tárgyalást folytatott a bukaresti índumih ipari és bányavállalat ve­zetőségével, fúzió tárgyában. A tárgyalások eredményeképpen február 22-re rendkívüli közgyűlést tűzött ki a Marosvásárhelyi Cu­korgyár R. T. A közgyűlésen kimondják a két vállalat fuzionálását. A német belgyógyászok kongresszusa. A Német Belgyógyászok Társasága hagyomá­nyaihoz híven az idén is Wiesbadenben ülé­sezik, május' 6-tóí 9-ig, meg pedig ezúttal a Német Vérkeringéskűtató Társasággal és a Német Büniatológiöi Társulattal együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents