Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-07 / 29. szám

Szorgalmas tavasz Hatalma* távlatok térülnek föl, ha Möhvassuk a legutóbbi földművelő tier«* Veket. Ezek a tervek nem a magányos vagy társadalmi lesi ületek agyában szülém lenek, hanem a magas kormány elgondolásaiban és így egészen gyakor ia*i Jéílegií'k és értelmük van. Az El­lenzék ütolső ünnepi számában jelent meg egy róluk való hír és az ezt a szokásosan súlyos lapszámot orvende- jÉes és lelkesítő tartalmával még suiyo áabbá tette. Szabad*e megelégednünk a íiir puszta közlésével, mely a maga rö­vid Tárgyszerűségében mindent elmond a gazdáknak, de érdekli az ország más j foglalkozást űző többi lakosát is, aki | ínek éppúgy szive vágya, hogy a föld--* művelés méntől virágzóbb legyen és előállítsa mentői nagyobb mértékben, mentői jobb minőségben, amire a bel földi fogyasztásnak1 szüksége van es amit jó pénzért a. külföldnek eladni le­het. A hírt érdetnes kissé megvilágita riünk. Ilyenkor, midőn már lulszálí tuhk a földmunkát majdnem tétlensége re kárhoztató tél delelő pontján és kö­zeledünk a tavaszi száníás-«veiés-ül te­les nagy és szép kikelet! korszakához, ami'~yts zsibongs a zsongva erednek meg az agrár ,.beszédek“ és hemzsegve fogannak meg a földművelési eszmék. Minden egyéb mellett is érthető lenne, ■ha TŐ gondunk a szülőföld ez a légben sőbb szerepe volna. Földművelő állam ‘.agyunk, a lakosság három negyedrésze a szó legszorosabb értelmében „röghöz köíö'rt“. itt lalóban helyén van, ha földműves eszmékkel és érzelmekkel telik meg; lakóház, levegő, társadalmi élet, hivatalos helyiség. A földmunka és termékeinek szerencsés felhasznáíá“ sa egész életünk gerince, minden tevé­kenységünk tengelye. Ezt a gerincet és tengelyt erősítenünk és minden szük­ségessel felszerelni kell. Különösen ma, mikor az agrártermékeknek rendkívül nagy és jól fizető piaca van. Ma hábo­rús, fegyverkező, semleges országban, szóval mindenütt keresik az ennivalót és ipaflr nyersterméket, mindenütt jól fizetik azt, mint ahogy az általános szorultság idején mindenkor cselekedő fék, Nemcsak a felfokozott rendes szükségletet szerzik be, hanem batal más tartalékokaí is gyájíenek az álla mok. Semleges államban a légbelterje* rebb földművelés és az életrevaló ke­reskedés itzése ma igen vidám és hasz­nos dolog. Ezek szerint a rendesnél is nagyobb fontosságú volt a megbeszélés a föld­művelésügyi miniszter dolgozó szobái jában a földművelési közélet minden fctényezőjével. Hatalmas lehetőségek rajzolódtak fel, A miniszter közölte nagyszabású tervezetét és a továbbiak dolgában fanácsokat és utbaigazitáso- kat kért, a nyers adatok máris elég fokoiiszeifyesrgíc, nyílván még meg is gazdagodnak az eszmecsere követkéz (eben és még kellemesebb izgalmakat okoznak. Mert az általánosan rnegíe» -Hill életmenetben jelszó leli: addig üsd a vasat, amig meleg, ma a beru­házást és kiaknázást szinte a végle­tekig fokozhatjuk és ezt a kedvező helyzetet nem szabad elszalasztani. Eddig elhatározták, hogy a tavaszi ve­tésre vásároljon a szövetkezeti köz=i pont 300 millió lejes hitellel nemesített vetőmagot és ért a gazdáknak beszer­zési áron adja el. Ennek hire már más fél hónap előtt elterjedt és volt alkal­munk méltatni a sarkába eredt örö- met. Most megerősödik. De más vető- alanyt is továbbítanak a gazdáknak. Szó van róla. hogy az erdélyi hegyvi­dékek völgyeiben és a Kárpátok mindi jét oldalán hatalmas burgonyaterme­lést kezdeményeznek és ezért nagy mennyiségű vetőburgonyát mozgósítás nak, ahol pedig Jeheí, kendermagvakat ís és mind a két mag beszerzési-szállí­tási árának 20 Százalékát az állam fi­zesse meg. tovább folytatják a kétes gyaaottermeiési kísérletet és ez a kém der fokozásával együtt 45 milliós hi- íeii fog felemészteni. De nagyvonalúság dolgában mindent felülmúlna egy óriás terv, melynek a német birodalmi kavi lei a szószólója. Már jóideje tervezik a mezőgazdasági gépek sokasitiását, mert valóban égető szükség van a me» ző gazda sági gépállomány felfrissítésé­re. Â terv most kapóra jött a német i 9'4 O i e t) r U á r 7. /; I l E A Z / K „A lelkészük és bizalommal teli itwwástiia*1* címen közölnek nagyérdekességü cikkeket a londoni lapok E E Wotiáham katonai tudásíté megáilapitásai LONDON, február 6. (Railor.) Ay. Allied News Paper, Wester Mail, Daily Dispatch. North Mail, Daily Re­cord, Daily Telegraph és Presse and Jo urn al cimü angol lapok fí. S. W’oodham katonai tudósítónak ,,A felkészült' és bizalommal teit Románia“ eimii cikkét közük, melyben töb­bek között a következőket irja: ..Azok szá­mára, akik jól ismerik a helyzetet, Nagybri- tannía és Románia barátsága többet jelent egy* petróleumforrásnál“. Woodham részlet?- sen ismerteti Románia politikai és katonai kérdéseit, rámutatva arra, milyen védelmi eszközök állnak rendelkezésre keleti, nyugati ée déli határain és a román csapatok béke­beli és háborús létszámát is megközelítő ada­tokkal közli azok számára, akik kétségbe vonják a román hadsereg és a román kato­na kiválóságait Woodham a marasestii hősi ellenállásra hivatkozik, melyet egyes kato­nai szakértők a sommei csatán ál is f unto- sab Imák tartatlak, hol a román katonák oroszlánokhoz hasonlóan harcoltak, anélkül, hogy legyőzték volna őket. Woodham -— miután rámutat arra, hogy a kisebbségek jó elbánásban részesülnek Ro­mániában és érdekük azt kívánja, .hogy tá­madás esetén a románok oldalán harcoljanak — igy fejezi be cikkét: „Őfelsége II. Károly király legutóbbi beszédében nem túlzott, mi­kor kijelentette, hogy élő és egységes sziklá­val találja szemben magát minden támadó, mert ez igaz tényt jelent.“ ftaoyfoníossdím igazság tfgpníiiíszf éri rendelet a zsidó lakosok utólagos ől!ant< polgársági Jelentkezése ügyében Nyolc napon belül jel ^ntkezii <=>tne^ azok az álíam- polgárságí névjagyzéktoöl kimaradt zsidó lakosok* A akik nem kerültek revízió alá KOLOZSVÁR, február 6. A zsidó lakosok utólagos állampolgári je­lentkezése körül még mindig tart a vita. Azoknak a zsidó lakosoknak, akik különböző okokból kimaradtak az általános jelentkezés alkalmával és így természetszerűleg felül­vizsgálás alá sem kerültek az az álláspont­juk, hogy a kormány által az utólagos je­lentkezésre való felhívás részükre teljesen uj helyzetet teremtett és az utólagos jelent­kezés alkalmával jelentkezésüket éppen ngy el kell fogadni, mint a többi állampolgáro­két. Ezzel szemben az összeírást végző hatósá­gok sok helyen megtagadták az utólagos jegyzékbe való felvételüket. azzal az in­dokolással, hogy az utólagos jelentkezés zsi­dókra nem vonatkozik. Ezt a vitát aztári le­zárta a közigazgatási táblának az a határo­zata, melyben kötelezte a hatósági szer­veket, hogy a zsidó vallásnak utólagos je­lentkezését is vegyék tudomásul, mert a közigazgatási hatóságok az utólagos összeírás alkalmával beérkezett kérvények beiktatását nem tagadhatják meg, minthogy azok ér­demleges elbírálása az igazsógügyminiszté- rium hatáskörébe tartozik. A közigazgatási táblák döntése után be­következett helyzetről az egyes közigazgatási hatóságok értesítették az igazságügyminiez- tert. aki arra utasította őket, hogy az erre vonatkozó elsőbirói határozatokat felebbez- zék meg a központi közigazgatási táblához, mert csak annak a döntése végleges. Ugylátszik azonban, hogy a zsidó állam­polgárok utólagos jelentkezésének rendezése körül újabb döntés történt, mort az igaz­ságügyminiszter tegnap uj rendeletet inté­zett az egyes városok tanácsaihoz, igy Ko­lozsvár város tanácsához is. Ebben arra utasítja a város tanácsát, hogy fogadják el a zsidó vallásuak utólagos jelentkezését, de csak azokéí, akik az áltató polgárok névjegyzékében még nem szerepel­tek és így természetszerűleg a revízió alá kerültek. Ezt a jegyzéket aztán terjesszék fel fez igazság ügy miniszterhez. Kolozsvár város ta­nácsának állampolgársági hivatala éppen ezért felhívja mindazokat a zsidó lakosokat, akik az utólagos összeírás alkalmával je­lentkeztek, hogy nyolc napon belül" az összeírást végző ügyosztálynál igazolják azt, hogy nem voltak revízió alatt, mert aki ezt elmulasztja, nem veszik fel a jegyzékbe és nem is terjesztik fel elbírálás végett az igazságügyminiszterhez. Ülést tartott Géniben a Nemzet» közi Mtmkahivatal igazgatósága FfUiicia lészrol egy cseli állampelfárí agánloltelc Ffaaciaofsxá® lielyedes «iele«fitosául GENF, február 6. (Rador.) A nemzetközi mnnkahivaíal igaz­gatósági ülését csütörtökön tartották meg Goodrich elnökletével. Két kisebb Incidens történt az ülés folyamán, az európai helyzet­tel kapcsolatban. Az első incidens a követ­kező volt: Justin Godard, Franciaország kép­viselője kijelentette, hogy francia részről he­lyettes delegátusként Nocek csehszlovák ál­lampolgárt jelölik ki, felhasználva azt a jo­got. hogy minden delegátusnak helyettese le­het. Beszéde végén azt a kívánságát fejezte ki, hogy Csehszlovákia mielőbb felszabadul­jon. A második incidenst Watt amerikai de­legátus és Hallsworth angol delegátus közötti véleménykülönbség váltotta ki. Watt indít­ványozta, hogy a legközelebbi értekezleten kivitelnek, mely egyitiHliárd értékű gé­pet kínálhat eladásra, mezőgazdasági I termékek vételára fejében s egyéb elő­nyös hitelfeltételekkel. A tárgyalás ja* vában folyik és nincs kétség róla, hogy hamarosan eredményre jut, mert. az 1 egyik félnek sürgős a dolog, a másik félnek pedig kívánatos az üzlet, Való színű, hogy hamarosan jelentős törne j gü traktor, vető», és aratógép, eke, bo­rona, cséplőgép fog érkezni s eladásra kinálikozni, Â gazdák a szövetkezetek ( azokat az ügyeket is tárgyalják, melyek a háború befejezésekor merülhetnek fel, mi­dőn a háborús gazdaságból békebeü gazda­ságra keli majd áttérni. Uallswortb ez ellen éles szavakkal tiltakozott és azt állította, hegy a semlegesek helyzete eltér a háborús felek helyzetétől. „A nemzetközi munkaügyi hivatalt hangoztatta — most csupán a háború következtében felszínre került szociá­lis problémák érdeklik. A francia és angol munkásságnak szabadsága, vagy szolgasága forog kockán. Csupán a háború befejezése után lehet azokra a kérdésekre gondolni, me­lyek béke idején adódnak." Watt arra kérte a delegátusokat, ne értsék félre indítványát és kiemelte, hogy a világháború idején a francia fronton harcolt, hol három fivérét elvesztette. tol hasznos könnyítések segítségével vásárolhatják meg azokat. Az értekezleten a miniszter egyéb örvendetes elhatározásokat is bejelen­tett és ígérte meg néhány óhajtás vagy indítvány megszivleléséí. Nyilván hai talmas támogatást indít meg a gazdák felé, amelyet elismeréssel kell fogadni, így tavasszal majd jobb vetőmagvak­kal dolgozhatnak és uj termesztvények érdekében vethetik latba munkáin' nf derék földművelőink. Minden erői? Szeretném megmondani — mondta orvoskarát om . hogy aí erűbe re!,: miért felejtik el hogy orvosnak fizetni ís illene s miért mond jók már ötödikén hogy ■ja}, dohtor a r drága, majd elsején ridhol megkapom a fizetésemetés miért mondják elsején, hogy „jaj, dohtor ur drága, near fr ■ lejtettem el. de most levontak a fizetésem- hol izére és hogyhiv jókra és mindenfélére"'.... Miérc van az. hogy az emberek (tisztelet o kivételnek, aki fehér holló ritkaságuk nem gondolnak arra, hogy az orvosnak, is fizet nie kell lakbért és vizszámlát és villanyi és tán dijat a gyerekének és cipő tál palást és általá­ban élnie kell és méghozzá abból élnie, amit. a páciensei olyan, hűségesen nem fizetne! Igen — folytatta orvosbarátom elgondo hoz va fehér köpenyében és kis, összevont rác tokkal a homlokán a szemüvege felett. —, miért fizetnek az emberei: az orvosnak le- gcslcgutol sónak, miután szívesen, vagy nem szívesen már régen kifizették a fűszerest, a péket, a: házigazdát, a villanyszámlát., a viz­számlát és a tandíjat. Men « fűszeres és pék ingyen nem szállít nekik, a lakásból kilakol­tatják őket, a-vizüket és villanyukat elzárják, csak az orvos várjon pedig azt éjjel is oda lehet hívni, kiugratni télen az ágyából, meri a Vilma néninek gyanús hasgörcse van s ek­kor az ember megint, „drága dől:tor ur és, ugye nem vakbél gyulladás?"' És a drága dok­tor ur ne éljen és ne egyék, legyen örökös, fárasztó készenlétben, hogy arcéin a legoda«; ndóbb érdeklődéssel hallgassa meg mindenki panaszát, a legapróbb részletekig és azonnal mondja meg, hogy Sanyikának miért fáj a ballapnckájo alatt félcentivel jobbra, ha máé lyebben lélegzik? Ó s ha nagybeteg valaki, hogy lesik az orvost, hogy várják, hogy at~ kalrnazkodik utasításaihoz az egész ház és lm meggyógyult a beteg, úgy nem fizetnek neki, hogy az csoda. Kérdezzen meg húsz orvost. mind a huss azt fogja mondani: nem fizet­nek a betegeim... Az orvos legyen boldog, hrt meggyógyítja, a bajt, ha teljesíti hivatását és aztán tűnjön el a feledés legfeketébb homá­lyában — a legközelebbi alkalomig, mikor <t nagypapa gyanúsan köhög. Az egészséggel különben is furcsán, álf. a dolog. Ha megvan, észre sem veszik, de ha, lűnedezöben van, vagy egészen eltűnik, rá­jönnek, hogy mindennél fontosabb. És ha visszakapják legdrágább kincsüket, teljesen megfeledkeznek arról, aki segített őzt vissza­szerezni, sokszor fáradtan, kimerültén, sok­szor bizony maga is betegen. Akkor már csak valami kellemetlen emlék marad meg a betegségről s az orvosról, akinek tartozunk. Majd kifizetjük — szól a családfő — majd Nem jut eszébe, hogy milyen csúnya dolog ez, S olyan ember, akinek mással szemben eszébe sem jutna hasonló trükk, megteszi» hogy egyszerűn nem megy el az utolsó keze­lésre. És rendezi a rendezendőke t, de as or­vosi számlát nem, mert az ráér. Ai orvos rá­ér, mert már elfelejtették, hogy volt olyan nap, hogy ötször is telefonálnak érte. A beteg meggyógyult, az orvos ráér. Orvos is ráér. fogorvos is ráér, pedi ha a fogam fáj, félhoU vagyok, de ha a fogorvos meggyógyít, meg-., várom, mig jövő januárban kíméletesen fel« szólít, hogy fizessek. De ha ez megtörténik, halálosan meg vagyok sértve, hogy „velem tette est, egy ilyen régi páciensévelu ■— fe­jezte be orvosbürátom a keserűen igaz való­ságot. És elszaladt egy betegéhez, aki „jaj. drága doktor úrral“, fogadja majd s ki tudja, mikor jut ertzébe rendezni a tísztelerdijat. _________________________ (M. L.) 6 Napokon út tartó székrekedéseknél és az ezzel járó gyomor- és bélzavaroknáL, puf­fadásnál, "yomornyomásnál, íelböfogésnél, étvágytalanságnál, hódoltságnál, homlokfej- fájásnál és hányingernél egy-két pohár ter­mészetes ..Ferenc József“ keseriiviz az emésztés útjait alaposan kitisztítja és igen kellemes közérzetet teremt. Kérdezze meg orvosát. Átadták a forgalomnak az uj irán—tehe- róni vasútvonalat. Teheránból jelentik: Irán. északnyugati része, Teheran és Zangian kö­zötti uj vasútvonal első részét hétfőn adták át a forgalomnak. TizennyolcmilHárd dollár az USA arany- tartaléka. Washingtonból jelentik: Az Egye­sült-Államok aranytartaléka az utolsó évne­gyedben többmilliárd dollár értékkel gyara­podott. Az Egyesült-Államok összes arany­tartaléka tizennyolcmilliard dollár értéket képvisel. tést lassanként olcsó gép fogja segíteni. Hatalmas lehetőségek tetszenek föl: belterjesebb és kiterjeszkedő termelés. Amely a gazdát nagyobb jólétre fogja emelni s az állam jövedelmét fokozni fogja. Amely mindannyiunk javára lesz, még pedig több tekintetben. kV telességiink, hogy a gazdák örömében — természetesen a kisebbségi gazdák­ra is köíelességszerüen kiterjedő jogos bőmben — miodanny íunknak részt cl! vennünk.

Next

/
Thumbnails
Contents