Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-06 / 28. szám

Mii Saríalmaz a bantfiriciiy moaasfi- lásáról &ióa® rcfiüciciíOrray?

Nam enged hatnék át doviaát a bankok cgymáwuk

KOLO/.SN iR, február 5.

Rö \ iiicii beszámoltunk a hauktör- * ény imulosit.isáról, mellyel kapcsolat * ban több fontom uj intézkedés lépeit «. leibe a bűnötöké befektetésére és fel használására vonatkozóan. A módosítás következő záradékot fűzi a banktörvény 13. szakaszához: a tartalékok állampapírban elhelyezendő felerésze »SO százalékig a Romániai Nemzeti Banknál loinbardirozliaió állam papírokba fektetendő; ebbe a hányadba nem számíthatók azok az állampapírok, amelyeket a bank a törvény 40ük szakasza alapján köteles birtokában tartani, vagy amelyek fölött egyébként • tulajdonjogilag rendelkezik. A kötet- j kezö inódositás a hivatalába belépő j igazgatósági tagot kötelezi, hogy az uj kereskedelmi törvény által előirt óvadékot azonnal tegye le.

A régi törvény 40 ik szakasza az ui I rendelkezéssel összhangban minden bank részére kötelező tartaléknál előírja, hogy a látra szóló betétek folyósítása biztosítva legyen és azt, hogy e í betétek legalább 35 száz a lékiig menő i tartalék, olyan állampapírokkal képez- j tessenek, amelyek a Nemzeti Banknál lombardirozhafók, tehát könnyen moz* j gősiiliatók.

Az eredeti törvény úgy intézkedett, i hogy a bankok legfeljebb alap- és tar > taléktökéik 25 százaléka erejéig vehet í nek részt más vállalatokban. Finnek a ! (Végrehajtását záros határidőhöz kötőt- j te volt a törvény. A módosítás ezt a j határidőt kitolta 1941 január 1-ig azért, mert’ az utóbbi időkben nagy értékhullámzás mutatkozott a tőzsdén arra való tekintettel, hogy a bankok a de ceinber havi középérték szerint kötelesek zárómérlegükbe felvenni a részvényeket és igy abba a helyzetbe kerülhettek, hogy a részvények és egyéb értékpapírok árfolyamértéke íalment vohva a megengedeti 25 százalékos határon. A jelen viszonyok közt nem lévén kívánatos értékpapíroknak törne ges piacradobása, a törvény halasztást adott és mentesiti büntetés alól az előirt értékhatár áthágását.

A régi törvény arra kötelezte a bankokat, hogy amennyiben előbb is már nem voll így, IS hónapon belül alap szabályaikban állapítsák meg valóságos tőkéjük összegét, amit a legfelsőbb banktanács fog igazolni. Ezt az intézkedést igen sok bank értelmezte úgy, hogy' előbb meg kell szerezni a legfelsőbb bankijanács igazolását és csak az után tehet az alapszabályokat megfelez lően módosítani. Minthogy e jóhiszemű értelmezés melleit az előirt idő lejárt, az uj törvény 1940 iuiius 1-ig meghosz- szabbiija a bankoknak előirt időt.

Végül módosítja a törvény az uj kereskedelmi törvény rendelkezését, mely előírja, hogy a közgyűlési összehívásban mit kell közzétenni, a Nemzeti Bankkal szemben és ezt kiveszi az ál talános rendelkezések alól. Az indoko lás az, hogy a Nemzetli Banknak különleges alapszabályai vannak és a kereskedelmi törvénynek alkalmazása itt a törvényes alapszabály ok módosítását tenné szükségessé.

DEVIZAÜZLETEK |

A jegybank most rendezte a korlátlan hitellel felruházott’ bankokhoz küldött utasításban azt a kérdést, hogyan történjék a bankoknál ügyfeleik által letett szabadforgalmi devizák átértéke lése az éppen szükségelt fajta devizára. A kivitelből szabadon értékesíthető devizákkal bíró exportörök ezeket a követeléseiket kötelesek valamelyik korlátlan hitelű banknál számlájuk javára letenni, a bankok pedig ezekről a letétekről és értékseitésükről a Nemzeti Banknak számolnak el. Nemcsak lehetséges, hanem az esetek legtöbbjében tényleg úgy is van, hogy a bankok

1 ') 1 0 it b I it .1 r b.

Védjük hasznos madarainkat

í számláin különböző devizák szerepel- ! nekt ellenben másfajta devizáit kötele stk szolgáltatni az erre jogosított importőr céljaira, vagy a bankok közötti í úgynevezett intern deviza értékesítési 1 ügyletekből kifolyólag.

Amikor az. érdekelt banknak a szám I Iáján nincs a szükséges fajú deviza, ! akkor a Nemzeti Bankhoz kérelmet I kell beadnia, melyben egyéb fajta de- I viza számlája terhére a kivárt! deviza ! arbitrúlás ut ján való beszerzését és ki j u!tolását kéri a külkereskedelmi híya- j tál kifizetési engedélye alapján. A Nemzeti Bank ezen kérelmek folytín i táviratilag intézkedik külföldi megbi zottiánál a rendelkezésre álló devizának a szükségelt devizára való átvál fása végett. Ideiglenesen a valószínű

ál «zániltási értékkel terheli meg a k«; relinazö bankot «':; az arbitrii/* beérkezése utján számolja el i különbö/etet a megbízó bank javára agy terhére.

V bankok azonban csakis a tínyle* L- ou engedélyezett import kifizetések erejéig arbitráihatják készleteiket és semniiesvtre sem végezhetnek deói/a átszámítást tisztán azért, hogy számlájukon bizonyos devizák helyett más devizák nlljanak rendelkezésre. Ilatá .1 /ottan megtiltotta n NeinZeli Bank azt, hogy az engedményes bankok egv-« in ás k öz t áengedhes-enek részükre rendelkezésre álló devizákat. Ilyen kifizetéseket a Nemzeti Bank nem ismer cl é^ nc-m teljesít.

Itt írjuk meg, hogy rendelettörvénv jelent meg a hivatalos la)» január 30 i számában külföldi kifizetések folyósításáról. E szerint a Nemzeti Bank a szabadforgalmi devizák terhére engedélyezett kifizetéseket a tőzsdei leho nyolitás napjától számítva legfeljebb 6 nap alatt kiiieles folyósítani. A törvén/ megjelenése napjáig köteles a Nemzeti Bank az összes, január 22-*g létrejött tőzsdei megállapodásokat folyósítás tárgyává tenni. A kihágások a külkereskedelmi törvény büntető rendelkezései alá esnek, a mulasztást követő felek tehát külkereskedelmi jogaik elvonásával büntethetők.

Itfilgen feltételek mellett folyósít kölcsönt a CVR-kiteíintézet vasutasoknak és vasúti n$U(|ái]asGknak?

KOLOZSVÁR, február 5.

A CKR hitelintézet igazgatósága a következő feltételeket áll api to 11 a meg a kölcsönnyújtással kapcsolatban: Ötéves szolgálat után a kérvényező 6 hónapra terjedő fizetésnek megfelelő kölcsönt kaphat. A további hitelkeret: 4 év — 4 havi fizetés, 2 év — 2 havi fizetés. Két évnél kevesebb szolgálati idő esetén kölcsön nem folyósítható. /V kölcsön kiszámításánál u lakbér a havi fizetéshez hozzá nem adható. A CFR hitelinéeet nyugdíjas tagjai 3 havi nyugdijunk megfelelő kölcsönt kaphatnak, amennyiben 3 éve fizetik a tagdijakat. A kölcsönfolyósítás általános feltétele, hogy a kérvényezőnek a hitelintézetnél ne legyen tartozása és másutt felvett tartozásai miatt fizetésének legfeljebb egyhannad része legyen letiltva. A fizetés félévig terjedő levonások esetén 3

CFR hitelintézet igazgatóságának külön en gcdéiyc szükséges a kölcsön folyósításához.

A CFR hitelintézet által folyósított kölcsön 6 havi fizetésnél nagyobb nem lehet. A kölcsönből a már fennálló kölcsöntartozás összege levonandó. Egy évben a kérvényező csak egy kölcsönt kaphat.

A visszafizetést következő részletekben történő fizctéslevonás6al eszközük: 2 havi fizetésig terjedő kölcsönnél — 12 havi részlet. 3 hó — 18 részlet, 4 hó — 2-1 részlet, 5 hó — 30 részlet, 6 hó — 36 részlet.

A családban történt haláleset, elemi csapások (tűz, árvíz, lopás, stb.) és végrehajtási eljárás esetén rendkívüli kölcsön nyújtható.

Jelen szabályok 1940 február 1-én léptek életbe. Jelzálog kölcsönök folyósítását később kiadandó közlemény fogja szabályozni.

j PÉNZÜGYI ÉS ADÓÜGYI TANÁCSOK.

j 1. Az egyeuesadóról bzóIó törvény szerint a ; kisebb kereskedelmi és ipari vállalatok és j szabadfoglalkozásúak január hóban kötele- j 6ok voltak ndóvallomást benyújtani. A mu- j lasztást az adó negyedrészével büntetik. Ez ! a rendelkezés — az adóamnesztiára tekin- j t'ittel — ez évben nem került alkalmazásra.

1 Kihágási jegyzőkönyvet nem vesznek fel. Az adóvallomások benyújtását rövidesen pénz* 1 ügyminiszteri rendelet fogja szabályozni. A j vallomások céljára uj nyomtatvány készül. 2. lía az öröklött telken az Örökhagyó beleegyezésével már előbb épületet emelt, hagyatéki illetéket csupán a telek után lehet kivetni. Az örökös a vállalkozóval kötött szerződésével, főleg saját nevére kiadott épitkezési ea gedéllyel támaszthatja alá kérését. A helyi pé-nziigyi hatóság kedvezőtlen döntése esetén a pénzügyminisztérium hagyatéki osztályához lehet folyamodni. 3. A „Soldaconti“ nevii kisegítő üzleti könyv vezetése nem kötelező. Ha azonban szükség van rá, nem kell felbélyegezni (bélyegtörvéuy 4. szakasz- 19. paragrafus). 4. Kétféle adót egy adóalap után nem kell fizetni. Ha tehát kereskedelmi adót vetettek ki, ugyanazért ,,mobiliar‘‘-adó nem követelhető. 5. A fel nem vett üzleti haszonrészesedés után 3 százalékos „proporcionális adót“ kell fizetni. A kérdéses összeget ugyanis üzleti tőkeszaporitásnak tekintik.

Baeie Economia Cluj» P. Unirii 23

A muilârv« tb-b in kérdi'-.«- Erdélyijén min dig, tie iu. idei kegyetlf-fi hideg, hava* télru Különb'« /i idö-zeiü. Die-ér<-tl', dolog U, hogy mostanában több /.«» i* évik ró!a. Az uj»á- f'ok H a i údió i- gyakran intéznek felkivátt ha:./nos m-idar.«-nk v ódéin« ében. de nem jelijük nu g, vagy ami még roit/ahb — hely- t"l**rjiil ji-lidi1 ui«-g u védelem módját, pr* d ro-zul ;'k.ilmn/.ott védelem könnyen.

■ e< 'iisI homlokegyenest ellcnSce/Ő eredményt hozhat.

Ic> |»l. Melegs/ivü uj.á,-ir:i, egyik lap mi- uajii s'.«Hiúban „Lten-tük a madarakat“ című, kétségkívül jószándéku iiásábau egyebek közéit azt Írja, hogy „milyen egyszerű volna szegén« madaraknak menedéket nyújtani azzal, ha a házak udvarán, vagy üresen álló ólakban, ketrecekben egy kis szalmát helyez,- nénk el a téli hónapokon, ahová a védtelen in ad urak lmbuzód hassanak“.

Ezt irja Melegszívű újságíró, a rádió mer a napokban felszólítja hallgatóit — azt tanácsolnám. tegyen felszólítást u rádió minden nap, rnig e gyötrő tél tart — hogy „etes- «•ük hasznon madarainkat olajos magvakkal (eddig nagyon helyes a felszólitás) é« — ad- hatunk: szalonnát is a madaraknak“.

Nem gáncsoskodás a célom, de éppen a madárvédelem érdekében nem mulaszthatom «I megjegyzésemet, mindkét — ismétlem: tel- jes elismerést érdemlő — felhívással kapcsolatosan.

1. Udvarra, ólba, ketrecbe szalmát helyezni. inudárvédelmi szempontból, céltalan és helytelen, mert: az ilyen helyet madár (a ve- rr-b kivételével) fel nem keresi — ellenbe*

annul inkább felkeresi a házimacska. Aho- \á-pedig a macska bejárhat, ott madár nincs!

2. A rádió felhívására megjegyzésem:

Szalonnát csak egy esetben szabad adnunk

madarainknak, ha a szalonna sózatlan. Minthogy azonban sózatlan szalonnát rendszerint nem b<«znak forgalomba, igy ilyen nem áll ícndeikezéfünkre s ha a felhívás értelmében szalonnával etetjük a hidegtől, éhségtől eh gyötört madarakat, talán még nagyobb kárt teszünk madárállománvunkban, mintha a macskának szolgáltatjuk ki kedvenceinket, mert ig\ nem biztos, hogy minden egyes madarunk áldozatul esik. inig ha éhe3 jószágocs- kuink jól csipegetnek a sÓ2ott szalonnából, takarító szálig, menthetetlenül elpusztulnak. Éspedig azért, mert a madárvilág uem bírja a fűszeres ételt, a sós szalonnára irdatlanul rnegszomjazik. vízzel «agy hólével teleszivja magát, apró teste melege csökken, a hideggel szemben ellenállását elveszti és megfagy.

Ezek észrevételeim és ezek kapcsán kérelmem a madárvedelem nevében a következő:

A nagyobb közönség részéről a madárvé- ileJem az etetésből álljon es pedig ugv, hogy etessük madarainkat olajos magvakkal (kendői. napraforgó, tökmag) és marhafaggvuvaí.

Madarctetest csak olyan helven végezzünk, ahol nincs maeskaveszedelem! Mert sem a hideg, sem az éhség nem pusztít el annyi madarat, mint a macska.

A gyakorlatban legjobban bevált madáretetés úgy történik, hogy: a tenvérnvi darab marbafaggyut vékony, puha dróttal szorosan reákötözzük kertünk vagy udvarunk fájának olyan szélső és vékonyabb ágára (az »ig menten többször áttekerve), ahová macska el nem juthat. Ez az etetés egyszerűbb és könnyen végrehajtható módja, de az a hát- rdnva, hogy a hó belepheti a faggvat s a madár nehezebben fér hozzá. Viszont könnyen megismételhető a faggyú-kihelyezés. Az etetés másik módja, hogy a marbafaggyut darabokra vágva, lábasban, tűzön megolvasztjuk s az olvadt faggyúban elhelyezünk annyi niug\at^ (kendermag, stb.), amennvit a zsiradék felvesz. A masszát aztán elkeverjük és melegen beleöntjűk egy tenyérnyi széles szájú. melegen tartott virágcserépbe, aminek felső nyilasat előzőleg elzártok. A cserépben a masszát hagyjuk kihűlni, illetve belefagyasztjuk. Az igy elkészült, megtöltött cserepet aztán szorosan, kisujjnyi vastag, háromágú vessző közé. vagy három szál erős, puha drót Közé kötjük és igy a gyümölcsfa (vagy díszfái két egymás feletti ága közé kifeszitve felkötjük dróttal, függőleges irányban, a törzsétől táv oiabb. ahol az ág hajlékonyabb és a földtől két méternyi magassásban és n^y hogy a cserép szája a föld felé nézzen. A «.serep szája aiatí találkozó agak vagy a három szál drót összekötésénél arra vigyázzunk, hogy a kötés ne közvetlenül a cserép szája alatt történjek, hanem egy tenyérnyivel le- iebb éspedig azért, mert ide száll be a ma- dár s innen a cserép alá. Igv biztosítjuk ma- daráinknak a legjobb falatokat, a jeginsége- sebb időben, a helyes etetésvédelxnet, havazás esetén is.

A nagyközönség részéről tehát legyen a madárvédelem: a gondos etetés.

Ezekből a sorokból kitűnik, hogy mit keli enni adnunk kedvenc madarainknak s még ideiktatom, hogy mit nem:

Nem szabad adni: sem sós. sem kovászos eledelt!

B. Gv,

Megváltoztattál: a román—csehszlovák he- j j leskedelmi kamara nevét. Bukarestből jeleu- í i tik: Angeleseu nemzetgazdasági miniszter ja- j j vaslatára, a román—csehszlovák kereskedői- ;

I mi kamara nevét „román—cseh" kereske- j • delmi kamara névre változtatták.

Építőanyagok drágulása. Fogarasról jelen- 1 tik: A magánépitkezés megszűnt az épitö- j anyagok drágulása miatt. Némely cikknél a ! drágulás több, mint 100 százalék. Betonva3 j ára (zárójelben 1937. évi ár) (14.20), jelen- | leg nincs, rendelés cselén az ár bizonylatán, j Vasgerenda (11) 13. Cement (250) 260. Kát- ráuypapir szigeteléshez I. minőségű, folyómé- . tere (18.50) 66--80 lej! Szeg (24) 28 és

újabban 3 lejes drágulást jeleztek a kereskedők. Drót 1 ui. (ni. 32) 42—44, cinezelt j » vaslemez csatornához (36) 44 lej kilónként, i ; mennyezet-nád kötése, 20 négyzetméter (55) • 60—68, további drágulás várható a drót <1 rá- ; ’ gulása miatt. Tégla (1 lej) 1.80—2.00! Épü- ! letfa négyzetmétere kisfürészen vágva (1000) : 1300—1500, deszka háromnegyedes négyzet- ; métere (15) 25—30, köbmétere (1200) 1700 ! ' —1800. Léc folyómétere (1.50) 2.50, homok- ;

1 fuvarozás (70—-80) 100, de csak feltételesen i vállalva. Cserép, nagyalakú (2.70) 3.15, to- ' vábbi drágulás jelezve. Mindent egybevéve, ; az építkezés drágulása átlag legalább 50 százalék, ami rendkivü! csökkenti az építkezéseket s ezáltal a legtöbb kisiparost foglalkoztató iparágat bénítja meg. *