Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-04 / 27. szám

Hr 1940 február ?, Bll’BN'gJSK m V MÁTYÁS KIRÁLY írtat BÍRÓ VENCÉL >na dől SBllifej äYnnö>I •inxâbî íatt * .nsd olßf >hn ß >9Î Í03 "B Í9 .< t B ,SO fi B HM B YS - ~ !lÖl E =» SB2 B ín mafeb d nsb s^II rrbzbi txerföi iái/ -jí na Hiten bwá galtet eom Y§otI bM Y8B/ r3 81 83 naq tetei sqé>í ,>ten nnö 1 aqáíí noxe 9T9d saév 8 o E82f / ylni Inim •OT3 ,at "9bz but 89S tTTB bei BIß fen T95Í oJ la! >1 „Leáldozott napót fölhozni az égre, lobbanó villámot vetni festett képre, csillagvilág közül vezérfényt kinézni: könnyebb, mint Hunyady Mátyást fel­idézni.“ így állapította meg Jókai Mór a Mátyás királyról szóló költeményéi ben. . , 1 Valóban művészre lenne szükség, aki a barkót lefejti, amely e diplomata ar­cot fedi. Életét’ áldozott eszmének, me « Ivet az utókör csak találgat. Évtizedek küzdelme, áldozata tapad a gondolat­hoz, amely őt tevékenységre sarkalta. Mit akart nyugati háborúival, annak magyarázatára a feltevésnél maradtak a történetírók. Nvugat-római császár­ság, cseh királyság lépcső akart e lem ni a tőrök ellen felveendő döntő küz­delemhez? Életének ez a legnagyobb titka, amely titok feílehbéntése min­den homályt eloszlatná. Ilyen homályok jelképét már szüle­tésével hozta magával. Kolozsvári szü­lőházának homlokzatán művészi em= léktábla hirdeti, hogy 1443 március 17* én született. Ez évszám Heltai törté­netíró feljegyzésén alapszik, aki száz évvel későbbi iró, Sok más egykorú feljegyzés összevetéséből Fraknói Vil­mos jeles történész megállapít otta, hogy születési ideje 1440 február 2.Î. Ma általában ez az elfogadott idő, sagyis Mátyás királlyá választásakor 38 éves volt. I Eszerint ez évben és hónapban ép­pen 500 éve, hogy a nagy király szü­letett. Félezer esztendő! Kicsiny idő a képzeletnek, de nagy7 idő a történelem­nek. A képzelet a gondolat szárnyán ■könnyen visszarepül, hogy a kor színes képein megpihenjen. A történelem azonban nemzeti megpróbáltatásokon, keresz.ténv villagnézeivédelmen, török veszedelmen, ibelső meghasoníásokon és ragyogó sikereken keresztiül jut vissza a korhoz, amelyben a dicső ki“ ráfy nagyokat cselekedett. Elénk áll, mint az igazságosztás legendás alakja, erőskezü katona, megcsodált diplomái ta, nagy7 szervező, ezerszálu tevékeny­ségben jeleskedő uralkodó, tudós és tíudománvpártoló ember. Ez összege- zés azonban csak címe a lemeznek, amelyet meg kell szólaltatnunk, hogy belöle gramofon erősségével a hangos fáradozás bőségés szava áradjon Mint uralkodó azoknak a f én velők­nek megteremtésében fáradt, melyekkel egy országot naggyá tehetnek. P tevé­kenység a rendezésre és felszerelésre egyaránt) vonatkozik, Az 1486ban al­kotott törvény bevezetésében MáfvSs hangoztatta, hogy Inkább a fő és IU Íandő intézkedések szigorává! kép arai kodni, mint korlátlan hatalommal. E felfogás szellemében járt el, amikor országát korát meghaladó védelmi erő­höz juttatta, A jól képzett s felszerelt hadsereg az országnak erős biztosító” ka, e biztosítékot ő főleg állandóan fegyverben tartott katonaság szerve­zésében lá<ta, A gondolat az apjáé, a kivitel a fiúra maradt. A hadseregtartás pén2bé kerül, amelynek előteremtése a király talá-* íékonvságát erős próbára tette, A köz­nemességet peiizmegválfás feieren szí­vesen felmentette a hsdbaszaílás alól s az összeget zsoldos katauaságtartásra fordította. Nemzeti és zsoldos katonasá­gát belsőleg szervezte, a gyalogság, tüzérség, vízi erő nagy haladást tett intézkedései révén. Az állandó jövedel­mi forrásokat (bányák. vámok, várói sok adója) jól kihasználta, az adót 2 — 3 szorosan beszedte, szokásba hozta a rendkívüli segélyt ísubsidium), a job­bá-i-vtelkekre kivetett adót családok szerint, füst szerint szedette. A hábo­rúk, a nagyhatalmi szerephez törek­vés. az udvar rengeteg pénzt emészt tettek fel, amely csakis ilynemű fogá­sokkal gyíiít egybe. Háborús nehézségeit Zrínyi Miklós költő é« hadvezér egyik írásában, a német—-török támadásokra célozva, ekénnen jellemezbe: „Nosza, most, vi- téz káráy, lássuk, vág}’« olyan, mint tolásával alkotmányos jogot' védett, a megyét erősítette s abban jó tisztvisei löket követelt? Az igazságszolgálta­tást intézményesen javította. Előtte az osztály-irangkiilönbség eltiint akkor, amikor a szegény nép védelméről volt sző. Bár háromszoros adót vetne ki most is, csak visszahozhatnák őt sir- jáböi! sóhajtott fel a nép halála u'.án. Halálával meghalt az igazság, keletke zett a nép ajkán a közmondás. ígazság- szeretctíe .szemlél;etésére a nép törté­neteket örökitett meg. amelyek a gyen­gének kedveznek, amelyekben a gaz MÁTYÁS 3 SZÁNTÓ ERDÉLY! JÁNOS MONDÁJA Még iskolás fia kofában Mátyás egy könyvvel tarsolyában, A háztól elszökött, Suhancnák öltözött, Már szántó gáttal: a mezőben A szép tavaszra vált időben S a Szent-Gelléri megáit Ep egy öreg szántót talála, Kinek sehagy se folyt munkája, Vagy ökre nem vont jól igái, Kecsegtető a taligát, Vagy nem fogott tisztán ekéje, Ha megtóluli a föld perjéje* Az ostorost meg a barázda Végén hideg gyötörte, rázta» „Ady Isten jó napot! Hogyan megy a dolgod^ „Fogadj Isten! - Rosszul; mivel magam vagyok, Nem állnál be hozzám? Én jól megfizetek. Szolgámon, nyavalyáson, harmadnapos hidegß ^Miért ne jó díjért? Mátyás igyen felel: tyM&g rá jó áldomás! $ megteszem, ami kellT* És 5 suhancnak állt. Az osztókét jól visele. Az ökröket jól tereié. Barázdált, boronáit. Mindent helyén csinált. Már a nép is leáldozóban, A szolga félig lábadéban, Mátyás a fél napért Követeié e bért, 'A szolga bus szemmel tekinti, Az ő bércből hajlik az ki... Gazdája rázug mérgeién. Hogy már csak épenségeten Húsz pénze van bent; — mind kiadta ’A sok betegségnek miatta. Szegény fiú majd sira, hogy Épsége és bére fogy... Mátyás azonban jó szemes, 'Az emberek szivébe les. — Bej már akkor kitört belőle, Mily nagy lesz S egykor, időre! —■> S ha fizetést csak elfogadja, De a szolgának visszaadja, Mondván a gazdának keményen: „Úgy vesd rám a szemed. Hogy, Isten éltetvén, akár hol Megismerj engemet! Nem jó igazság ez, nem igy kell Bánnod, ha szolgád is, beteggel! Bérét, hu elvonod, Tovább mért bántanod?! Különben én vagyok Bunyódnak gyermekei A kard lesz az nekem, Mi néked az ektm“4 d"gok, a hatalmaskodók megszégyenül nek. Nép és a király egybeforrtak a gondolatban, hogy az igazságnak nap­fényre kell kerülnie. Kit a nép szere- tete a szájára vesz, azt szivébe zárta. U szeretet a gyengének megvédéséből ered s csakugyan a nagy király egész uralkodása a féktelenkedők hatalma- nak letörésére irányult. Ebből érthető, hogy azóta is irók-tköltök népszerű alakja, alig van írónk, akii müvében valami vonatkozásban ne került volna vele. Ekkora szeretet annak jár ki, okit a nép jótevőjének tekinti akkor is, ha határozottiságáhan, szellemi fölé­nyében, nagyobb tájékozottságában az alkot mányiszabta kereteket a közérdek érdekében átlépte. Újszerű kifejezés­ben inkább dikíátorfélének volna ne­vezhető, akinek ilynemű viselkedése azonban a kor intézményeiből követ­kezik. Akkor nincs az a berendezés, amely ma általános. Nem volt minisztérium, jogi egyenlőség, közös teherviselés, ál­talános hadkötelezettség, ilyen beren­dezésben az uralkodó eljárása volt a fő irány. Háború, béke, diplomácia, belső szervezés, elsősorban az ő sze­mélyi arrava lóságán nyugodott. Alá tyás alkotó-szervező ereje, diplomáciai ügyessége mind e tejeken vezetett s ha szükségét látta, eröszakoiással is győzedelmeskedett. Látszólagos ellentét, hogy nemzeti érzés és idegen eszmevilágpártolás ben­ne egyesült. Fel van róla jegyezve, hogy gyermekkorában ételröl»itairói megfeledkezett, ha dalosok hősi tette­ket énekeltek. Reggeltől estig elhalU gáttá volna azokat. Királyi udvarában is az énekesek az asztal felett á hősök tetteit adták elő, honi nyelven, lant kí­séretében. Tlynémü egyik lantosnak, Gábor diáknak nevét is megőrizte a történelem. S ugyanakkor az olasz re­neszánsz műveltség tért hódított ud­varában. A humanisták latffn nyelven írtak, Mátyás hires könyvtára latin- görög írók kön weit foglalta magában, Mecénás bőkezűségével az íróknak osz­togatott. Ez mind igaz! De meggyőző­dése volt, hogy a nemzeti műveltséget fejleszteni keil s e műveltséget az ide-* gén kultúrától nem félhette. Ugv hitte, hogy a kezdeményezés honi földön uj virágokat terem. A fellendült tudomá­nyosság hozta magával, hogy Mát>ás Pozsonyban egyetemet alapítóit, amely haláláig fennállott. Alind e szépségben az volt a baj, hogy minden a király személyi nagyságán nyugodott. Mivel legtöbb újítása egyéni, amely nem íör­vényen, vagy vagyonmeealanozáson nvugodott, halála után egyszerre min­den összeomlott. Alegbukott a pénzbe­szedési rendszer, pénz hiányában a ka= tonai szervezettség, az egyetem, a re­neszánsz műveltség, erős kéz hiánvá* ban védtelen maradt a köznemesség, főleg a szegény nép körében oda let) az igazság. Korai halála miatt nem ma­radt ideie az állandósításra, intézmé-’ nyes biztosi*ásókra. Kitűnt, hogy a sok eredmény az ő személy* nagysá gán nyugodott, országának szerencsét­lensége, hogy hasonló szellemű uraîko-, dót nem hagyott hátra. Személyi nagyságának kiemelésében az írók nem maradtak adósok, bátor­ság, önérzet jellemezték őt már mint’ ifjút; önbizalma, csak magának bi\ése feltűnő volt. Megnyerő kedvesség, máskor indulatkitörés, a beszédben, tárgyalásban találó okfejtés nvilntko*, zott meg nála. Nehéz helyzetekben nao-y önuralmat gyakorolt. A meggvő - zésben, hangulatkeltésben, a közvéle­mény irányításában mester volt. Meg­hódolást felesége. Beatrix* előtt Ume-t, akinek irányítását szívesen tűrte. Alost, születésének 500 éves fordul >- , jakor, különös tisztelettel fordulunk feléje Kolozsvárt, ahol szülőháza ;íU. ahol díszes szobor h’rdetl emlékét. Pél­dakép gyanánt áll előttünk, hogy szor­galommal. akaraterővel, kitartással és tehetséggel nagyot alkothat ag ember. Hercules!, Jupiter fia, aki, bölcsőben meg, két sárkányt ölt meg egyszers­mind, mindenik kezével egyet.“ ilyen veszedelem magyarázza meg a király nagy felkészülődését s pénzgyüjtésétl A gyűjtésben való eröíeljesség, a mód, ahogyan ügyek intézésében, ne­hézségek elosztásában, sokszor feíféo peít, őt erőszakosnak mulatták. Aleg ítélésében elterjedt a nézet, amely öt egyenesen zsarnoknak bélyegzi. De le­het <2 őt! e névvel illetni, amikor a köz­rend, közbéke biztosítását országgyii- lésileg erősítette, a köznemessée- cár-

Next

/
Thumbnails
Contents