Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-04 / 27. szám
10 •dUArauAstrat* «w m**siu**wW’ ELLEM? ßK 194 0 február 4 sammmm Liszt Ferenc magyarsága BUDAPEST, február hó.. A aljim'mívi eddi" i • mert te nrmazási ,és ne velem/c-i udat I ist-rsal.nl nemei • ' ©* dete mellett • <ol s l .i !;ct«-li«•! «' * ■' >’ l* magunkat a múlt s/azad »so 1 «• Iol»<• cs kiihmüvn a nyugatniagyarors/agi kultur környezetbe, ugyanerre az eredményre kell jutnunk. \ század elején úgyszólván még esak n/ aUc.bb néposztályok Ítészéinek magyarul. A ki* magyarországi értelmiségi rétég nyelvben <*s kulturáltan még erősen német. Kisfaludy Karói) testvérével németül levelez, báró Jósika Miklós Becsben német drámairá*sal kísérlete, ik. gróf Mailálh János csak a huszas <''éktől kezdve adja ki könyvót magyarul is, a , német anyanyelvű báró Eötvös jo/sel A 1 * * XIX. század uralkodó eszméinek befolyása hz áthidalómra cimii kétkötetes müvét előbb Lipcsében jelenteti meg németül. 184. november 12-éu V. Ferdinand nyolc magyar szóval nyitja meg az országgyűlést. Először magyarul. S valaki ezt írja naplójába: ..Alles war ergriffen, viele weinten1'. Aki ezt irta, Széchenyi István volt. a legnagyobb magyar és ő is németül irta Tudjuk róla, hogy csak felnőtt korában tanult meg magyarul. Naplóit és leveleit németül irja. németül gondolkodik és álmodik. Főuraink mind németül nevelkednek és beszélnek. A felsőbbeknek a magyar nyelv elsajátítására az ösztönzést csak a bécsi kormány ger- ,tnanizáló törekvése adja meg. Ez ugyanis az elnemzetlenités eszközével akarja szolgálni a iracionalista eredetű állampgység eszméjét. E (korban még nálunk is az államnemzet fogalma uralkodik, amelynek következtében a rvárosi németség, nemzetiségi öntudatának hiányában, büszkén nevezi magát „hungarus“ >nak. Ez szerintük nem népnév, hanem az állam polgárainak gyűjtőfogalma. A pesti német színház homlokára „Ungarisches National-theater“ feliratot akarnak alkalmazni. A század derekáig azonban a magyar ku'tnra már valóban meghódította magának a német eredetű városi polgárság javarészét. Ezek könnyen csatlakoztak a magyar kulturközös- «éghez, miután a bécsi kormány elszigetelő politikája elállta útjukat, hogy a nagy német nemzeti közösség tagjai lehessenek. A nyelv, a nemzet és ar állam kapcsolata ehben a politikai elnyomásban lesz tudatos. A romanti- <kus nemzedék ezámára nemzet és nyelv immár elválaszthatatlan fogalmakká váltak. Ez a magát „Deutsch-Ungar“-nak nevező ttémet tipns volt az. amely kezdettől fogva egy nemzeti közösségbe tartozónak érezte magát a magyarsággal és büszke volt rá. hogy tbeletartózhatik ebbe a magáról annyit tartó aaemzetbe. A magyar nép hősies múltjának csodálata volt az alapja a haza! németség vonzalmának, tiszteletének és ragaszkodásának. Ftyen ..Deatsch-Uagar“ családból szárma- eott Liszt Ferenc, akinek már aty iában jelentkeznek azok az érzelmek, amelyek a magyarsághoz láncolták. Ha Liszt Ferenc köz- írünk maradhatott volna és életkörülményei nem kényszeritették volna külföldön élésre és örök vándorlásra, akkor bizonyára megtanulta volna nyelvünket és éppen olyan jó piagyar lett volna, mint az a 6ok néir.etnveJ' vn magyar, akinek elődei a mnlt század elegén még tisztán a német kultúrkörhöz tartoztak. Ebben az esetben fel sem vetődhetett volna Liszt Ferenc nemzetiségi hovatarto- «andóságának a kérdése. Ma azonban nem forog fenn semmi kétség a tudományban afelől, hogy a nemzetiségre nem a faj és nem a nyelv, hanem egyedül a belső érzület a döntő. A történelmi és hagyományos sorsközösség tudata tegzi kí valakinek a nemzetiségi érzését- Ezzel szemben a német fajelmélet egvedül áll. Ha a faj, vagy a név lenne a döntő, akkor Petőfi Sándort. Petrc.vics Istvánnak és a tót cselédnek, Hruz Máriának a fiát, nem te- »•inthetnek magvarnak. Ugyanígy Zrínyit és (Hunyadit sem. De még az anyanyelv sem döntő, ruert ni. AnnonvJ Aibrrtr>*A 5« német volt az anyanyelve és csak később tanult s. ■ - * - - -*-]»■—-* ~ — ~ Minden háziasszony régen várt könyv«: A ma szakácskönyve Közel bárom éve hiányzik ez az óriás szakácskönyv a magyar könyvpiacról. A kiadó most uj kiadásban hozta ki. Az uj kiadás 2000 receptet, diétás ételeket, olcsó és gyorsan készülő ételeket, weekend-főzést és nyers ételeket ölel magába. A könyv melléklete külön kötetben ,.A magvar háziasszony lexikona“, melyben abc-szerüen az ablaktisztítástól zsirolvasztásig, ami a háztartásban előfordul, minden fel van dolgozva, szakszerű tanácsadás keretében. A két kötet ára (lexikonalak, 920 oldal, nyersvászonkötés) csak 250 le j. az Ellenzék hönyvosztúlyábon Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéti<?l is azon- fial szállítjuk. Irta CSEREY meg magyarul. Lisztnél sem a fiziológiai -zár- marás és a anyaiiyelv a döntő lényegé, hanem a/, ami érzeteiben, lelkiségében é« mii- veiben nyilvánult. Jóllehet tehát l.i-z.t Ferenc német fajú es német njhii .-/.ülőktől származott és nyelvünket különös életkörülményei miatt nem be széllé, mégis magyar volt és marad egyedül és kizárólag azért, mert annak érezte és vallotta magát. Sohasem mondotta magáról külföldön sem. hogy ö német, vagy francia, jóllehet franciául beszelt legs/ivesebben. valamint ezen irt • gondolkozott i*. Magyar volt -/óval és tettel egyaránt, Mi-7.cn nemzetiségének meghalarozu.-.ara mégis csak ó maga volt a legillelékcschb. I. mellett 1 iszt volt I olyan nagy egyéniség, hogy ezt i< hovatartozás, vnllom.Wtl el is higgyük neki. Amikor a Lisztet n németség részére kisajátító nagy- 1 német írók art hozzák lel, hogy az „Ungar 1 (/.ót l.is/.c is a null század eleji értelemben busználta, anélkül, hogy ezzel nemzeti hova- T;,, to,.,, ágát akurta volna kifejezni, azok Szajnára idézhetjük Liszt iratainak azokat a helyeit almi kifejezetten a ...Magyar“ kifejezés- „I illet te magút és hazáját. C-ak egy mondat áUioi, iit, amely eddig nem került meg « közhelyek soráhu. Gouzien Arrnandnuk. u müve /éti ügyek felügyelőjének uja Parisba júliusában: ..A magyai zenét illetően barátaim ezt állítják, hogy eléggé közreműködtem elterjesztésében; mintegy tizenöt A FOGOLY KATONA SZÉKELY NÉPBALLADA. BENEDEK ELEK GYŰJTÉSÉBŐL Leszállóit a páva Tengernek partjára. Tengernek partjáról Nagy török császárnak Dali udvarába. Onnét szállá páva. Kényes pávamadár. Tömlec ablakára: Ottan fúdogálá Szomorú énekit Szomorú fogságban Egy székely katona: „Hej, páva, hej páva! Császárné pávája!... Ha én páva volnék. Jó reggel felkelnek. Folyóvízre mennék., Folyóvizet innám, Számyini csattogtatnám Toliamat hullatnám. Fényes tollaimat Szép leány fölszedné. Az 5 édesínek Kalapjába tenné. Bokrétába kötné.“ Ilát ott üldögél© — Cifra ablakába’ Császár 6zép leány«, Gyönge violája. Ahajt meghallotta Szomorú énekit Székely katonának. Nyiss ajtót, nyiss ajtót. Fegyveres ist rúzsa! Császár szép leánya, „Nyits ajtót egyszerre» Beste lélek lánya!“ Jaj. nem nyitá ajtót. Bérugá a császár, A nagy török r-ászár. Székely katonának Ott fejét elvette, Gyönge violája Tőled azt kívánj*. Kí vagy te. ki vagy te Éneke§ katona? „Nem látod: rab vagyok* Térgvig vasba vagyok? Székely fin voltam* Bátor fin voltarát Most semmi sem vagyok» S mégis az strázsának Számolni kell rólam.4* „Velem jössz te mostan. Énekes katona!“ „Hóvá menjek én ei, Császár szép leánya?“ „Cifra palotámba. Éjjeli szállásra,“ „Nem látod: rab vagyok, Tárgyig vasba vagyok?“ Ottan levételé Nehéz vasat róla Fegyveres sí rúzsával; Ottan álölelé Szegény székely legényt Két gyenge karjával. Onnét elvezető Cifra palotába, 011 lefektető Puha selyem ágyba. „F-nyém vagy te mostan, Szép fogoly katona!“ ..Van nekem szeretőm, Császár szép leánya’.“ Ajtón hallgatózék A nagy török császár: „Nyit8 ajtót egyszerre Beste lélek lánya!“ Jaj nem nyitá ajtót. Bemgú a császár. Székely katonának Ott fejét elvette, Testét a tengerbe Belé is vetette. „Hát te bpste lélek! Három halál közül Melyiket választod? Vízbe vettesselek? Megéget tesselek? Vagy halálig tartó Tőin léc re vesselek?“ Jaj. hiába kéri Császár szép leánya, Gyönge violája, A nagy török császárt. Vízbe nem vetteté, Tüzbe nem vetteté, Zárató toronyba, Szomorú rabságba. Onnét siratozá Szép fogoly katonát. Onnét fúdogálá Szomnrn énekit Székely katonának. Szomorú énektől Éjjel sem alhaték, Nappal sem nyughatéít A nagy török császár. „Hozzátok elémbe. Beste lélek lányátl“ Eleibe vitték. „Hát te mit énekelsz, Beste lélek lánya!? Éjjel nem elhatom, ... Nappal nem nyughaíűm.1’ „Szomorú énekit Székely katonának,“ „Egyszerre vigyétek, A tüzbe vessétek!“ Egyszeribe vitték, A tüzbe vetették. Tűz meg nem égette * Császár szép leányát, Gyönge violáját. „Egyszerre vigyétek. Tengerbe vessétek Beste lélek lányát! Székely katonához!4 S * * * * * 011* Egyszeribe vitték. Tengerbe vetették. Tenger befogadta. Szépen eltakarta. Székely katonával Egy helyre habarta Császár szép leányát. Gyönge violáját! rupn/ódiu (kn/iUliik hüt ectikar »zániáru), * Koronázási mise, a Hungária cirnü ■ ziiufuol- kus költemény és több Magyár induló In- Zf uyságot te-/. miivéM/.etbi n kifejlett trvé- I eny lia/ufiftágnmról. Bizonyos magyar tu uj- donnátok, szoruomuk és nemesek, velem az.i- lettek és szivi/n teljességével adom hozzájuk azt u kévén tehetséget, amelyet tŐhb. iri'rit 50 esztendő szakadatlan munkájával szere/ terű“. Gondoljunk c-ak a pesti árvíz alkalmával 1038-ban Ma, ,althoz intézett levelére, amely. ben igy kiált fel: „Ez Magyarország, az a pompás, termékeny föld. amely annyi jelei • iát szült! Ez az én hazám! Éh én i-... ehhez az ősi, erős fajhoz tartozom, én is fia vagyok ennek az őserőtől d,izzadó, zabolátlan nemzetnek, amely biztosan még jobb sorira ven kiszemelve!“ Bizonyos, hogy nem a sván legényekre gondolt hazai iságának, a magyar hazára eszrnélcsének ebben a magasan zengő ódájában. De jól esett néki, hogy fia lehetett az Európaszerte hős és, lövagias gyanánt tisztelt magyar nemzetnék és ezért ra^- gaszkodott annyira a magyarságához. Mint < hhen. későbbi leveleiben is mindig inagcir hazájáról emlékezik meg. Ellenben egyetlen- egyszer sem irta le ezt a kifejezést, hogy „német hazám“. , Később azután, mint a tőle megalapított zeneakadémia elnöke, hosszabb időt töltött közöttünk. Ekkor már a nnmvar nemzet tragikus sorfára is ráeszmél. Ekkor törnek elő belőle az utolsó magyar rapszódiák, ekkor ad>a bele magvar lelkét a Magyar történelmi arcképekbe. Mert magyarságának legkifejezőbb eszköze volt a muzsikája. Londonban élő egyik legnaeyobb tanítványa. Frederick Lamond irja: ..Miként Petőfi költeményeivel, Jókai regénveivel. úgy Liszt zenéjével örökítette meg korának magyar szellemi életét. Liszt zenéje hangokba sűrített magyarság“. Amerre jár. uralkodók ^jtói nyílnak meg előtte. Hozzá irt versek százait szórják széjjel a hangversenvtermekben. Hercegnők omlanak lábai elé. És ez, a n3gy ember, ko á- nak a leghíresebb embere, a mienk. Mint nemzeti hŐB áll hazája előtt. Vörösmarty, a nemzeti dicsőség koszorús dalnoka, ódájában hü rokonnak köszönii 3 nagyvilág hírheded, zenészét. Petőfi pedig élszavatia a szívbe markoló költeményt Liszt pzöl^tésnanián. a pápai főiskola képzötársaságanal; ünnepélyén. 1856-ban irja Liszt: Bgbizonvult és kétségtelen. hogy a nemzeti büszkeség ulkctóelerr.c vagvok.“ Amikor Rákóczi-indulójával tomboló viharként ragadla magával a magyar közönséget. majd megalkotja rapsz »diá.t és többi müveit: a nemzeti zene géniuszának megtestesítőiét látják henné. akit most már e1- szakitliatatlan szálak fuznek_ nenzételiez. A romantika komzakáhan Európa a rapszófliá- kon keresztül vesz tudomást a magyar szellemiségről. Addig csak a magyar hősies=é’tt isnierte T iszt mint a leytojipcóhb. leevérbe- ISbb magyar romantikus fáHy*ivivője lehetett a nemes európaiságnak is. Mátyás király lustái Mátyás király összeszedte az ország három legiusiáhh emberét $ leriy házat bocsátott rendelkezésiikrö Egyéb dől gvk nem volt, mint riaphbsszat semmit sem csinálni. Egys?er tűz ütőit ki abban a hazban. ahol a három lus/a a henyélés nehéz mesterséoét űzte. Amikor már fejők fölött íáhgúft a ház, a? egyik megszólalt: — Talán mégis ei kellene innen menni. .4 másik idővórtatva BTt felelte rá: •— fía keliünk a királynak, majd csak el vitet innen bennünket. A harmad:k végre íyv szólt: — Ugyan hogy nem resiellitek be* széddel fárasztani manatr.katr És mind a bárom odaégett. Természettudományi újdonság: Fellezián: Csodálatos tetmészei A fizikának, a kémiának, a biológiának az avatatlanok előtt alig ismert, csodálatos világa tárni fel ebben a könyvben. Meglepő megfigyelésekben, izgalmas kísérletekben és rendkivül érdekes képekben, mindennapi életünk számtalan csodája iiyer uj és lenyűgöző megvilágitást. Az olvasó elámul, meghatódik és megrendül a sok megfejtett titok láttán 8 ha végigolvasta a könyvet, közelebb került a legnagyobb titokhoz: az élethez. Lexikona!ak, váezonkötés, ára 209 lej. Kapható az Ellenzék könyvösztalyában Kolozsvár, Pieta Unirii. Vidékre utánvéttel is sxozmad ez állítják*
