Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-23 / 43. szám

BNí*" 1*4 0 ti Lr it At 2 1 Tanulás ér* a, ko/müvelödcsi szomiuság napról s a ura cincik* dik. \ különálló emberi* «Varnak é$ '.-.éretnenek mentol t 'bb ilj lame retet clsaja .fauí. A törekvés etyt* jaes következménye ^ emberi <inlo- ta.inv es í iul as szüntelen haladásának, illetve fejlődésének. I óleg az orvosi, vegyi, ternu’széttárd műszaki eredmé­nyek csodálat!amekök és ezek isme rete nemcsak vonzó, de szükséges is az egyszerű életben. Ezt mindenkép el y *!I sajátítani. De van más forrás- is. fAmi most kóriilöttiink történik, a lu pok utján valósággal ránk tukmál egy csomó ismeretet. Állandóan l.óbbet és többet szedünk fel a földrajzi részié- lekből, különösen ha háború dúl vaia hol. Ma mindenki megtanulja Helsinki, iViipuri, Ladoga, Petsamo, Murmanszk nevét. De megílanuijuk alaposan, kik most az államférfiak és hadvezérek, hogyan váltakoznak a szövetséges vagy semleges csoportok, micsoda szerződé­seké' kötnek vagy bontanak fel. Soha \ ennyi sok ismeret nem rakodott rá az emberekre, mint az utolsó negyedszá­zad alatt. Talán lépesvesszök volnánk?! Még azok, akik ellenségei minden szel­lemiségnek, az iskola után lelki moz­galmakba vagy testi gyakorlatokba merülve nem akarnak többé tanu’ni, sőt lehetőleg lapot sem olvasni a hí­rek és testgyakorlás rovatán túl, ok is megismerik szemük láttára vagy fülük hallatára uj gépek, uj fegyverek, uj eszközök lényegét. A tanulásra hajlat mos elem viszont a fejlődő művelődés, poígárosultság hatására és a történel- !tni változatok izgalmai közt öntudato- ! san és valósággal szenvedélyesen tö­rekszik tudásának gyarapítására. Te­kintette! az élet nehézségeire, az uj is­mereteket olvasással keresi vagy lete­lepszik az előadások termeiben. Most ! főleg az utóbbi módozat népszerű. Vá­logatott oktatók sűrítve, az uj fejle­ményeket kiválasztva, lehetőleg érthe- itöen és világosan kö<.!:k a szó igaz ér­telmében szükséges régi és uj „tudni* J valókat.“, Jólesön állapíthatjuk meg, hogy vá- , fosunkban egyre nagyobb* lendületet •vett a továbbképző előadások rende­zése. Úgyszólván minden művelődési szervezet, a kisebbségiek az Erdélyi i Múzeummá! az élen, szolgál előadások­kal tagjai s a nagyközönség részére. Most nagy érdeklődés kiséri a kisebb­ségi újságíró egyesület ép most meg kezdett művelődési estélyeit. Magunk i ról esvén sró, érthető, ha ezzel az ‘ utóbbival foglalkozunk lehetőleg több szóval. Mindenekelőtt örömmel állapit- íjuk meg, bogy ezzel a rendezéssel egy i régi óhaj és régi szükséglet valósul meg. Az újságírók a szó legtökélete­sebb értelmében való népszerű és von- j zó tudományt akarjak kiszolgálni, még pedig érezhető célzatosság kíséretében. ;A szokványos népszerűsítést akarják j felülmúlni, vagyis a tudást a lehető legkönnyebb és mégis tárgyi komoly sággal közvetíteni. De amikor példán a házsorigárdi temetőről és kapcsola tosan az ardcaíi múlt sok érdekes rész letérői esik szó, akkor egyszersminc érdeket és védelmet is akarnak bÍ2to si'ani e történelmi, régészeti, művelő dési, idegenforgalmi szempontból ölj fontos helynek és intézménynek. Hí pedig maju megemlékeznek a régi la pokrói és újságírókról.. megint nerr csupán a történelmi feladatot fogjál megoldani, hanem az újságírás jelentő' ségéró! és érdeméről is lándzsát fog nak törni. Ez annál szükségesebi most, mikor a siheder művelődéi irodalmi bátorsága ki kifakad ma gyartalanul és hebehurgyán fogalma zott cikkekben a sajtó értéke és ma gyár nyelvtudása ellen, pedig ez as elem, ha nem sikerül pályakezdése szívesen menekül az újságírás ige le nézett és leszólt mezejére. #s örömmé állapítjuk meg, hogy újságíró egyesül«, tünk eme közművelődési kezdeménye zését az idős nemzedék sok jelese s 22 ifjú nemzedék értékes művésze lelke: közreműködéssel támogatja. { ismételjük azonban, hogy a jelcnsé gékben a legmegnyugtatóbb és orvén dezíeíőbb mindenki részére a művelő dési szomjúság fokozódása. Úgy lát szik, hatással járt a szellemi együtt AMIR 6L ÉR I) E MES IRNí Az uj légvédelmi tanioíy&w Városunk erre illetékes hatóságai most dolgoznak a légvédelmi llanfolya utók átszervezésén. Az uj légvédelmi tanfolyamok alapclveit a város polgúi mestere sajtónyilatkozatban hozta a közönség tudomására. örömmel érte sül ünk ebből a nyilatkozatból, hogy a hatóságok megértő jóindulattal keze! tők a közönség jogos kéréseit és Indo­kolt panaszait. Minden kezdet nehéz, nyilvánvaló tehát, hogy a százezres lakosú város légvédelmi kiképzése sem történhetett zökkenő nélkül. A polgár mesteri nyilatkozat most megnyugtat hatja a közönséget, mert a jövőben minden kerületben tartanak előadáso­kat és egyszerre csak annyi embert osztanak be egy tanfolyamra, ahányait az oktatásra kijelölt helyiségben tény­legesen elférnek. Nem szabad figyelmen kiviil hagyni a polgármesteri ny ilatkozatnak azt a részét, amely az uj légvédelmi oktatók kiképzéséről szól. Eddig a város terű létén mindössze ölszáz légvédelmi ok­tatót képeztek ki, ami nagyon kevés városunk gyárainak, intézményeinek, iparvállalatainak és egyesületeinek számarányához viszonyítva. Ezért ha tározták el a hatóságok, hogy uj taníoi lyamot tartanak oktatók kiképzésére. A közeljövőben megjelenik a lapokban az uj oktatói tanfolyam időpontja. Köz­érdek, hogy minden intézmény és vál lalat gondoskodjék arról, hogy leikül döttje rcsztvegyen ezen a tanfolyamon. Ezzel ugyanis lehetővé válik, hogy minden vállalat és intézmény saját elő adójával külön tanfolyamot tarthas­son alkalmazottai számára. Főleg kisebbségi vállalataink és intéz­ményeink szempontjából fontos, bogy képeztessenek ki minél több légvédel­mi oktatót. A hivatalos tanfolyamokat ugyanis kizárólagosan román nyelven tartják és igy még a románul egyéb­ként jól beszélőkkel is előfordult, hogy nem értették meg az előadások anya gában szereplő szakkifejezéseket. Por- nemisa Sebastian főpolgármester ki je­lentette, hogy n város légv édelmi ügy- (s.-lálya minden magánva’ialat, vagy intézmény számára megadja az enge- külön tanfolyam tartására, let s/és szerint választható oklevéllel re« delke/ö légvédelmi oktatóval. Ez«*k a inagántantolyamok, amelyek termesze - •, sen hivatalos ellenőrzés alatt állattak, tu.igyar nyelven is tarthatók. Elsőren­dű fontosságú tehát a magyar intézmé- nvek számára, hogy jóelore foglalkoz­zanak a kérdéssel és képeztessenek ki légvédelmi oktatókat. Ezzel a kérdés sei egyébként dr. Rózsa József, a Magyar Népközösség cluji tagozati közművelődés-osztályának elnöke Is foglalkozott. Bizonyos, hogy a lelkes és kitűnő szervező erejű Rózsa dr. gyakorlati megoldást fog találni a Népközösség keretében szervezendő tanfolyamokra. Legjobb lenne talán, ha foglalkozási ágak szerint több ok­tatót is kiképeznének és a hallgatók, valamint családtagjaik számát beje­lentve minden foglalkozási ágban pár­huzamos légvédelmi tanfolyamokat tartanának. Lényeges pontja az uj tanfolyamién vezetnek, hogy csökkentik a légvédel mi órák számát. A város légvédelmi hivatala szakkönyvben foglalta össze a légvédelemmel kapcsolatos legszük­ségesebb tudnivalók anyagát és ez a könyv fogja a légvédelmi oktatók ki képzésének anyagát szolgáltatni. Legfontosabb teendő jelenleg az, hogy mindazok a vállalatok és intéz­mények, amelyek külön légvédelmi tanfolyamokat óhajtanak rendezni, ideiében nyújtsák be kérvényeiket n város légvédelmi ügyosztályához és egyben gondoskodjanak légvédelmi oktatóról. így azután maguk állapit hatják meg a légvédelmi tanfolyamok előadási nyelvét és ’dőponliát. Az uj hivatalos légvédelmi tanfolyamok rö videsen megkezdődnek, tanácsos tehát, ha a magántanfolyamok előkészítésére is kellő időben megtörténnek az intéz» 1. ^ •« .*>4^ .1 i kérvenye/ís rsi.irn . \ vai.a-/ UÉLYLGEKI 1 U >1EI Lf.UFI.M ktl.l (.1 UJ, f**l*niár 22 Naponta i-rLc/.ui-k p/i.i * ok * helytartó- -ághoz ,■( ki>zi[ţ:izi;ul.i • i J-aleóifokhoz iuté/.etl kérőiek »-liutézéM-ncIt k * - - i * • k«- < I«-.« tekinteté- be«n. A ké.-t*b'b*m okú a/.oiilnUi amint i*. leték«« helyen indulni óhajtják íróinké;, a kérvényezők »-1jaf ó>-ól>«m rejlik, akik rm*'- szerint mrgfeledlir-znck arról, hogy u »/uk «égett váhis/.hélyegeket rmtlbT.éljék kérvé­nyükhöz. A kö/iga/'cutÚKi törvény 193. vzokavzának 1. bekezdése vihíjroi un meghatározza ugyanis, hogy a hatóságokkal való bncle/t'-ek riél n v ál a s/.költségeket mindig az érdekelt léin»-! kell viselnie. Tehát a jövőben minden e]őiráa<>s*aii fel! lyegzctt kérelemhez a válaszhoz szükség -. pohtabélyegekct ib mellékelni kell. Eli* ik.iő esetben az elintézett kéréseket, a csalói* bi­zonyítványok és okiratokkal együtt, irattár­ba teszik, anélkül, hogy választ kubbnénck. vagy akár a mellékleteket kikézi esitcuél*. pontjára és ne 5 százalékba«, hauein 2 és félszázalékban állapítsák meg a lak- bérilleték összegét. A törvény ugyanis azt írja elő, hogy „a lakbérilleték a lakbérösszeg 5 százalékáig vethető ki“. Ebben az évben a lakbérilletékek fi zetésénél is uj helyzet állott elő. Kor­mányrendelet intézkedik ugyanis arról, hogy a lakbériíletékeket a jövőben nem n városi adóhivatalok közegei hajtják be, hanem a pénzügyigazgatósági adó­hivatalok tisztviselői. Jogászkörökben az az álláspont, hogy a fizetési módo zat megváltoztatása nem jelenti egy ben a kivetés megváltoztatását is. Vagyis gyakorlatilag annyiban változik a helyzet, hogy a lakbérilletéket a vá­rosi adóbizottságok vetik ki, csupán a fizetés történik a pénzügyigazgatása» gok pénztárában, j Reméljük, hogy a hivatalos álláspont az uj költségvetési évben sem váito- ztjtL A lakók ezrei kísérik érdeklődés­sel az uj fák bér illetékek kivetéséi. Egyöntetűen bíznak abban, hogy a ré­gi elv most is érvényben marad és a lakosság az uj adót most is a tavalyi kulcs alapján kell majd fizesse. Véffh József. LEGÚJABB REGÉNYEK Maugham: Karácsony Parisban kve 191, Said: Mohamed kve 158, Szitnyai: A kegyel­mes ur fve 99, kve 132, Knittel: El Hakim, 430 lap, félbőr 250 lej, stb. Lepagenál Cinj. Postán utánvéttel. Kérjen ujdonságjegyzéket. 4 iargutniiresi törvény­szék nyugdíj ügyben hozott eivi jelentőségű döntése TARGU-MURES, február 22. A targumuresi törvényszék Poborau— Mitricau tanácsa a 2452—938. szám alatt* egy helyi nyugdíjas ügyébeu érdekes elvi je­lentőségű döntést hozott, amely jogerőre emelkedett. í Szappan Gvula targumuresi lakos, aki 1928-b au vonult nyugdíjba, az egyik műre?- megyei községben, mint községi jegyző mű­ködött. Nyngdijbavonulása után néhány év­vel Targu-Muresen telepedett meg és ettől kezdve 1938-ig a megfelelő drágasági pótlé­kot élvezte. 1938-ban a nyugdíjpénztár letiltó rendelet­tel megszüntette Szappan Gyula részére a városiaknak járó drágasági pótlékot azzal az indokkal, hogy a nyugdíjazott falusi jegyző volt és igy 02 őf megillető nyugdíj- összegen felül 90247 lejjel többet i'ett fel 1938-ig. Szappan Gyula a letiltó rendelkezést meg- felebbe2te. Felebbezését a targomaresi törvényszék érdembeni tárgyaláson vizsgálta meg. Szappan Gyula jogi képviselője, dr. Szilágyi Olivér kifejtette, hogy megbízója jogosan vette fel járandóságát, mert 1932-ben bemutatta a törvény által előirt szolgálati bizonyítványt, attól a nyugdíjpénztárnak nem volt joga eltérni, sem visszamenőleg kisebb összegű nyugdijat megállapítani, sem pedig a külöobözetet a nyugdíjastól levonás utján visszakövetelni. A törvényszék tanácsa magáévá tette Szappan Gyula jogi képviselőjének álláspont­ját, kimondta, hogy a nyugdíjpénztárnak nem állott jogában a nyugdíjas illetményeiből c 90247 lejt ki­tevő különbözetit levonni. Ezzel helyet adott a felebbezésnck és vis­szautasította a nyugdíjpénztár letiltó rendeíc tét. A törvényszék elvi jelentőségű döntése azért rendkívüli jelentőségű, mert számos más falusi jegyző van hasonló helyzetben. VINTUL DE JÓS ÉS SÍPOT ÁLLOMÁSOK KÖZÖTT KIS1KLGTT EGY TEHERVONAT Két ember meghalt, négy megsebesült BUCUREŞTI, február 22. (Rador.) Vintul de jós és Sípot állomások között kisiklott egy 25 kocsiból álló teher­vonat. Két halálos én négy sebesült áldozata van a szerencsétlenségnek. A kisiklást a ke­zelőszemélyzet gondatlansága okozta. MAGYAR—JUGOSZLÁV VEGYES BIZOTT­SÁG TÁRGYAL NAGYKANIZSÁN BUDAPEST, február 22. (Rador.) Nagykanizsán ma ül össze a ma­gyar-jugoszláv vegyeabiz''*ts.*g, mely a két ország közti határforgalmi kérdéseket ren dezi. OLASZ KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZIK BUCU- RFSTÍBE, HOGY A KÖLCSÖNÖS ÁRUFOR­GALOM FEJLESZTÉSÉRŐL TÁRGYALJON, RŐMA, február 22, ; (Rador.) A ..Ştefani“ ügynökség jelenti:. Néhány napon belül olasz kereskedelmi kül-i döttség utazik Bucurestibe, hogy az olasz-! román áruforgalom fejlesztésére vonatkozó egyezmény kötéséről tárgyaljon, emelkedik, a tömegmiivelődés vágya eg\7re hatalmasabban nyilvánul. Hasz* talan volt a lelkiség, s testgyakorlat és hatahnaskodás végletesei részéről, minden támadás! A Siáborus, gazdasá­gi, politikai s egyéb szeSlemeSIenes válságokon áti egyire inkább felemeli üstökét a tudás vágya, egyenes* és ter­mészetes vonalára visszatérő haladás, a szellemiség hatalma és ereje. Szebb és jobb idők Jöhetnek a jelen sötét és halálos bonyodalmai fölé: a szellem fáklyája mind *öbb világosságot áraszt és a tudás szeretné már gyorsan beía- paszíani vérző sebeinkét. - v' " " Egy évvel ezelőtt a közigazgatási törvény alapján városunkban is kive tették a lakbériíletékeket. A közigaz- gatási törvény a lakbér 5 százalékát állapította meg lakbérilletéknek, ami tekintélyes adónemet jelentett a lakók I számára. Pereskedések lavinája indult meg a lakbérilletékek kivetésével kap­csolatban. Végű! is a közigazgatási bi rcság elvi jelentőségű ítéletben kimon­dotta. hogy a városoknak joga van a Iakbérillctékek kivetésére és igy váro­sunkban is megkezdődött az uj adónem behajtása, Tekintve, hogy a lakbérille­tékek címén kirótt összeg több mint kétszeresével meghaladta a városnak ezen a címen előirányzott bevételét, a város polgármestere a lakbérilletéket felére szállította le és utasítást adott a városi adóhivatalnak, hogy a kjve­I tett összegnek csak a feiét hajtsák be, másik felét pedig töröljék. Miután a lakbérilleték a város lakosságának leg nagyobb részét érdekli, városunk poí gársága érthető figyelemmel várja, hogy mi lesz ebben a költségvetési év­ben. Azóta még jobban leromlott a !a= kok fizetőképessége. Minden vonalon megdrágult az élet, ezzel szemben a kereseti lehetőségek alig javuljak va­lamit, Városunk lakossága egyöntetűen azt óhajtja, hogy ha niár mindenkép­I pen fizetni kel! a lakbériíletékeket, legalább ebben az évben ís helyezked­jenek a kivető hatóságok dr. Born emisa polgármester tavalyi megértő állás • működés nemzetközi alapzat« intézmé­nyeinek, más rokonegyesületeknek és szervezeteknek, továbbá magános tu­dósok, írók, művészek hatalmas kiáít- ványozása, mely a szellemiség iildözé séröl és hanyatlásáról lépten-nyomon felhangzott az utolsó évtizedekben, i íme a tudomány és irodalom újból 4 lakbér illetékek ügye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents