Ellenzék, 1940. február (61. évfolyam, 24-48. szám)

1940-02-20 / 40. szám

______ ELLENZBK ________________. st»-*** m'*'«**a*a■ mmüinwmwm m iiiiiwiiinmiiiinii um m iw ...... .mdmar-^^^rta.astaMaumumHirxaTK'auwj*Mwm\*n 10 4 0 t C h r u & r 2 0. Mayyar iparot-bankra van szükség Iparosaink életlehiatosáyeiiiek biztosítósára. Tompa Lajo* iparos-képvistílo köxárd jkü fejfejafésw • l: Orsumos Hagyni Ipiros Egylet .alakuló /•< zgyűlese uhui i[mios-képvi- melóiul; nt:gyérdeke*segii előadásokat tartottak kisiparosiunk időszerű kór- déseii >1 t ompa Lője ipai os-kétpvisc- lo «I kis,, u luiul me.oldiisi lehetősé­geiről tartott rendíti etil /íny* lemre- méltó előállást. Itt közöljük lomfia Lajos előadását, amely méltán számít­hat az egész mag} ar társadalom ér­deklődésére: A tettek mezejére kell lépjünk ebben a magasztos pillanatban — mondotta Tompa la jós — mikor a romániai magyar iparos­társadalom országos egységgé tömörült. Lel­ki szemeim előtt a jövőnek perspektivá;a bontakozik ki, tisztán áll eiot'eiu az idők követelményei által kijelölt gyakorlati ut. melyen Iwiliidunnk keli. Mivel minden elgondol.tsn.ik tartalmát é>; értékét gyakorlati szempontból kell lemér­nünk, önmagamat, mint ezen irány lank': dalian és lm követőjét, igazolni kívánom a jövő számára — úgy látom, bogy ez a/ első lépés abban az irányban kell történ jen, bogy a/ eddigi hiányokat és elmulasz­tott leendőket sürgősen megvalósítsuk. A délelőtt folyamán az országos egyesü­letünk alakuló közgyűlésén ünnepélyes ke retek közt kinyilatkoztattuk, bogy az alap- szabályunkban lefektetett irányvonalak alán­ján a helyzet és az idők követelményeinek megfelelően igv eksziink egymás bajait és ko züs sérelmeinket orvosolni. I kiil ’zlietetlm elő dietele van. Az egyik n I biz lom, melyet ina i viharos időit fúrja- I ,!j már rsaitttetn teljesen «-iliomályodtott, u másik e hit a munka eredményében. Mi­dőn munkai.imáimat ét az égés/ ipar*» l,ír* idal'n it előlo/ezelt bi/almJinról bi/to-itinri, tanú avot teszek arról, hogy lii; x.k az erdé­lyi magyar iparnslátoadulom eredményes nit-gn jlioilibúbon. A eél tisztán tll előttünk! Induljunk Olog t ,telié/ göröngyös utón e. > iţ- y»iI» inagunk- mi!tikakéb?- '.'unki t abbati a/ irány­kai teljen ban, melyen a kötél* eifg biv. Kérem a/ országos iparostárandatir.a'.. ujjy­s/intíii matt!.a tártaimat, hogy n/ e!>ő aka­rt ál> ok »-lőtt, melyek sokszor felbukkanhat­nak, leikül < t ncéloz/n rro g a f'iji öntudat Imgy a m-gindiilt épitőmunk át ki< lé|-i»ö eredinérnt • r-| hozzuk a rUcgvalónitás biztos stádiumába. Midőn az *i»‘/.;'gos iparosbaiik megvalósítá­sához szive-, hozzájárulúatikat és támogatáso­kat kérem, kívánok minden testvéremask ••gv uzehb éh boldogabb iparot jövőt. szerszao vizinazoaii Gaza isMs mcirjZíiDűíiíjsfh Fájó szívvel, de tárgyilagosan kell inf,» j állapítanom, hogy a magyar ipari élet vissza­fejlődése párhuzamban volt és van a bank­jainkat ért megrázkódtatásokkal. Az első ilyen káros kihat.í-, mely ipari életünket ér­te. 1931-ben kezdődött. Ebben a évben hul­lámzott végig Európa testén egy gazdasági vonatkozású és tünetii betegség, ahogy ak­kor nevezték —. a bank rön — mely ellen I legkevésbé a kisebbségi bankjaink tudtak vé- ; dekezni. A régi banktipus e megrázkódtatás ’által, mely a középosztálynak a tőke igény- . léseit is kisebb mértékben eddig kielégítette, már a mnltté lett és több nem is kelhetett életre. Az átalakult baukirányzat »nár nem ..szolgálta azt a tőke igényt, melyre a k«s és j -középiparnak nélkülözhetetlenül szüksége volt. A bankok nem szívesen állottak többé a közép ca kisipar rendelkezésére. \ inai banktipug csak az úgynevezett villúmlejáratu és nagyobbméretii ügyletek le­bonyolítására vállalkozik, mely főleg keres- kedelein terén adódik, több esetben olyan liaszonri ?-zesedési alapon, mely minden al­kalommal jóval nagyobb hozamot biztosit, mint a normális kamat-hozam. Az 1931. évheni megrázkódtatásoknak el- lotil.í11 ni tudó kevésszáma bank iáink, toelyek évtizedes és e'öre számitő rendszer mellett, kellőleg tartalékolták tőkéjüket, e tartalékok feláldozásával átmentették magokat egy újabb próbatételig, ez pedig oly gyorsan jött, hogy a legtöbb banknak az alapját mozgatta meg. Ez az újabb próbáratétel belföldi vo­natkozású volt és konverzió néven íródott bankjaink történelmi lapjaira. RÓMA, február hú. Olaszországban a vizkérdés, x agy is viz arányos elosztása a gabonater­melés fokozásával együtt a világhábo­rú g élénk vitákra dott alkalmat, de e i vitákból igen kevés kézzelfo?ha‘ó I eredmény származott. A fasizmus ura- lomrajutása lezárta ezt a terméketlen korszakot. A Duce kezdeményezésére a fasiszta kormány tex ékenyséjfe első I sorban a földjav: ásókra x unatkozó 1 törvények gyökeres átalakítására irá- 1 nyúlt. Az uj törvénysorozab, amelyet az lőj« december 24-iki „Leîîjţe Alusso- lini“ foglal öss te, inegáílflp'tja, ho^y a földek kiszárítása csak el:ő láncszeme egyéb munkálatoknak, például a mo­dernül felszerelt nie/öjcazdasáiíi köz- pon ok létesítésének. A kormány föld jaxitásra és hegyi xizlrerer.dezésre tiz ex re beosztott 4250 milliós költségve­tést irányzott elő. Az utóbbi időben >öbb nvnt hétmillió hektárnyi terüle» cet jaxitottak fel s az idevágó terv vég­rehajtása után a fasiszta földiax itások közel 9 millió hektárra fognak emel­kedni. A hejjvi vizberendezéseket vi­szont több mint S5.000 négyzetkilomé­ternyi területen kell végrehajtani. Ezenkívül 1032 óta az egfx es tanyák között m’mtejrv 3000 kilométer hosszú utat készítettek, a 200 hektáron felüli, Öntüzhetové tett íoidek számát gyara líoíHjan fulOil midhez a Kisiparos? Az élőt, ipari vonatkozásban is, folytonos* ságot követel, nemcsak anyagiak tekinteté­ben, hanem a termelésben is. Iharosaink kénytelenek voltak az úgynevezett magántő­két igénybe venni, mely számukra súlyos meglerheltetést, 30—40 százalékos kamut- térítési jelentett. Tersze, hogy az ily alapon történt ka knláció az iparos részére az üzlet lebonyolításánál a haszon lemorzsolódását je­lenlétté és a jövedelem hozama nem volt na­gyobb. mint uz általa végzett niuukadij ösz- szege. Tolul már akkor megszűnt a jövefle- lemgyarapitá«. mely után már caakis a még Legtöbb rióeki szabómester ma nincs ahbau a helyzetben, hogy a munkájához szükséges szövetet és hozzávaló kellékeket raktárán tarthassa és ezáltal elesik a megrendeléstől. Vagy szobafestő, kinek cdódna munkaalka­lom. de a megrendelő csak a munka bevég­zése és átvétele után. fizet. Tőkéje nincs nyersanyagra, így a legtöbb mnnkaalkaîmit kénytelen elszalasztani. Ugyanez áll az építő­iparnál is. A vállalkozónak nem áll rendel­kezésére meg annyi összeg sem, hogy alkal­mazottai inunk adiját előlegezze a vállalt épület befejezéséig. Ez a belvzeí ma általános minden ipari ágban, Őseink munkája által életre hivott nagyszerű iparnain.’ézménveink, apáink verej­téke árán megépített kulturbástyáink mind arra fi gyeim estetnek. he-v csak a közös te­hervállalás által lehel maradandót alkotni é9 ez a közös tehervállalás soha sem volt any- nyiia sürgős, mint ma. Uj keretek között életteret kell teremt­sünk és ehhez anyagiakat kell gyüjtsünk azok számára, kik kevés segítséggel újra el- foglalhatják társadalmunkban azt a helyet, mely őket minden körülmények között meg­illeti. Teleki Adám iparostársunk évekig tanul­mányozva az iparos életkérdéseknek szüksé­ges és céltudatos megoldási lehetőségeit, a sürgős teendőket 5 pontban foglalta össze. Én az utolsó pontot tartanám a legsiirgő- sehben megoidandónak. Ez a pont vonatko­zik a magyar ipar anyagi életfeltételeinek a megteremtésére. Iparostestvéreink nagyobb részét a tőkehiány gátolja ipari ténykedé­seik gyakorlásiban, ezt a tőkét kell össze­hozzuk önállóságuk biztosítására. Egymásra találásunk e magasztos és történelmi pillana­tában, kötelességemnek tartom és úgy hi­szem joggal, kinyilatkoztatni azt a merész­nek tűnő megállapításomat, mely szerint én hiszek és bízom abban, hogy összetartással, saját erőnkből elő tudjuk teremteni a szük­séges tőkének nagyobb részét orra, hogy ipa- rostársadalmunk éleíkiizdelmeiben mintegy uj vérkeringést adjunk azáltal, hogy segítsé­get nyújtsunk az erre szorult iparostestvé- teinknek. Ügy hiszem, nem csalódom, mikor kijelentem, hogy az anyagi alap megteremté­se csak rajtunk múlik. pitolták és több mini 2000 négyzetkí- lométernyi, 750.01X1 lakost számláló te­rületen közel 6oo vízvezetéket helyez­lek üzembe. E gigászi munkálatokat valóságos im.nkáshadosztályok végez­ték; számuk 40.000 és 75.5uo között in­gadozott. HARC A MOCSARAK ELLEN \ <oldjavilási munkálatok közül tör-« ténelmi fontosságú az Agro Pontino (a pon-mi mocsarak! kiszárítása. A fasizmus itt öt év alatt 75.000 hektár földet mentett meg és Róma kapuitól alig pár kilométernyire virágzó váro­sokat: Littoriál, Sabaudiát, Pontiniát, Apriliát, Pcmeziát, Mussoliniul vara- : zsolt elő a vadvizekkel telített bozót- ból. Ma tiz kiloinéternél hosszabb ka­nálisok viszik a nagy gyűjtőcsatorná­ba a környező hegyekből lefutó vize két, amelyeket 17 vizszivóberendezés tart ailandóan ugyanazon a szinten. A birtokokat töhbszáz kilométer hosszú ut köti össze. Több mint tiz község és tanyaházak ezrei fogadják magukba a letelepített családokat, A malária tel­jesen megszűnt. Az öntözömüvek ki­tünően működnek. A mocsártól „meg­váltott“ területen több mint százezer frontharcos napszámos lett feíesgazdá« x á. rövidesen pedig birtokukba megy át az a földdarab, melyet munkájukkal tettek értékessé. 4 vizi eSe-^^omoiipa? előretörése E nagynak tűnő probléma megvalósítását, vagy egy országos szövetkezet, vagy egy ki- momi ottan iparosbank alapjában látom meg­oldhatónak. A megvalósításhoz szükséges tokét, most, a 24-il. órában, mint a méhek, össze kell ad­juk, hogy ennek létrehozása álla! segitő ke­zeinket oda nyújthatják ki, ahol erre a leg­nagyobb szükség van. Ezért kötelességünk összegyűjteni, megyéről-megyére, házról- házra, anyagiakban azokat a kis morzsákat, melyek épitő tégláivá kell váljanak s társa­dalmi osztály újjáépítésében. E pillanatban nem az a fontos, hogy szö­vetkezet, vagy bank lesz-e az az intézmény és üzleti részek, vagy részvények bocsáttat­nak ki. hanem az a fontos, hogy a még te­hetősebb iparos társaink ezen pénzügyi ak­cióba mindannyian belekapcsolódjanak. így a még elhelyezkedést váró iparostőkének lehe­tőség nyílna a biztos befektetésre és e tőke és hozama biztos erőforrásává váina társa­dalmunknak. A megvalósítandó intézmény alaptőkéjét . minimálisan 10.000.000 lej összegben hivő nőm megjelölni. Ezen összeg felét, ngy hi­szem, hogy a magyar r.3gyipari vállalatok minden megerőltetés nélkül lejegyezhetnék, a másik részére meg találnánk az ország­ban mondink 1000 tehetősebb magyar kis- j iparost, akik személyenként 5000 lejjel ven- j k ki részüket es.es. ip^rosbg.ok. vagy sző- * x’etkezet létrehozásában. Ezen összegből a hiteligények egyénenként 10.000 lejtől 30.000 lej maximális összegig lennének kielégítve, 6 havi lejáratra, de csak­is iparosegyleti tagok részére és 3&ikérí a vidéki iparos tagozati vezetőség garanciát vállalna. Az alaptőke összegét figyelembe véve, már az első évher. tudnánk 800 tagunknak anyag- bevásárláshoz, munkadijak előlegezéséhez kölcsönt adni. A becsületes munka és az idők igazolása után, az erkölcsi és anyagi megizmosodás előnyeinek figyelembevételé­vel. országos viszonylatban lehetőség adódna a kamathozamokból segilőkezel nyújtani az önáiiósitást megérdemlő iparos ifjainknak szerszámok vagy anyagi támogatás formájá­ban. így megoldódna az iparos utánpótlásá­nak biztosítása is részben. Ezen iparos pénz­intézetünk kamatbozamának bizonyos száza­lékát vándoripari kiállítások megrendezésére fordítva, tudnánk népszerűsíteni a magyar ipart és újabb piacok feltárásával, több ter­melés utján, szintén iparosérdekeket szolgál­nánk. Az évek folyamán megerősödő pénzintéze­tünk lenne hivatva alapot adni egy központi nyersanyagbeszerzési és ellátási raktárnak, melyen keresztül úgy a belföldi, mint külföl­di nyersanyagigényeink kielégítéséről gon­doskodna olcsó beszerzési áron. jMindea nmaka vállalásnak SLzeobas két uil­Az olasz nemzet másik „csendes gyű* zeime“ a vizi elektromosipar rohamos j fejlődése. A fasizmus uralomraiutára ! óta növelték a berendezések géperejét, a legnagyobb mértékben kiaknázták a ! vízeséseket, széleskörű hálózatokat ! építettek ki. A központok mind maga j sabbra kerülnek; sok már 1000, néhány pedig 2000 méteren felül épült, Oiasz- j ország s egyben egész Európa legma­gasabb centráíéja a 2378 méter magas­ságban fekvő Lago deíia Tőrre. A mun­kálatok során az Alpokban több mint , 60, évszaki tárolásra alkalmas tartálvt, ; vagy Ita.aírnas falakkal körülzárt, mes­terséges tavat létesítettek. Az egész országban körülbelül 100 időszaki tar­tály van s ezek mintegy 1600 millió kwh. energiát gyü.i'enek össze. A leg­magasabban fekvő 2716 méterre a ten­ger sgíne feleit terül el. A hegvi medencék kihasználására kí<* tiinö példa az nssolai vizielektromos j rendszer 16 központjával és 12 tdősza ki tartályával, smelvek 300.000 kw. erő♦ és több mint egvni'ÍEárd kwh. t állítanak elő. Az elosztó hálózatok sű­rűn bevonják az etzész országot, lehe­tővé téve a kevésbé kedvező fekvésű vidékek megfelelő ellátását. Á 120 V'oft feszültségű elosztó von?lak némelyike 600 kilométernél hosszabb; van egy 360 kilométeres vonal 220 Volt feszült­séggel. j Az olasz elektromos energia terme­lő és elosztó üzemei jelenleg körűibe lül 6 millió kw. potenciát képviselnek, ami kc-rekszámban 14 milliard kwh. í ad. Ez az üzemek kihasználásában kö­rülbelül évi 2200 órának felel meg, A VASUTAK VILLAMOSÍTÁSA Külön említést érdemei a vasutak villamosítása. A fasiszta kormányzat első tíz évé­ben körülbelül 1350 km, hosszúságú fontos vonalat villamosítottak. Az 1933-ban megéíiapííott általános villa«' mositási tervezet összesen 9000 km.- nyt vonalra terjed ki. Ebből jelenleg már mintegy 5100 kilométer villamost tását vitték keresztül. Más szóval Olaszország a villamosEás tekinteté­ben az európai vasutak élén áll. A szénmegí akaritás már most Is megközelíti az 1,750.000 és a villámo* sitás befejezése után túlhaladja a há­rommillió tonnát. Ezenkívül a villa* mosi'ás lehetővé tette a szerelvények tonnatartaímának emelését, a kereske­delmi szállitás meggyorsítását, a vo nalberendezések tel íesi tő képességének növelését és sok ese ben kiküszöbölte a fölötte költséges kettős vágányok lé­tesítését. I LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől î feg» f áiasztékosabb kivitelig, legolcsóbb-fli az fcdienzék kónyvw->*wit 4 f'taîa Unirii® w ' NEW YORK, február 19. (Rador.y Summer Weites szombaton indüfrfc útra Amerikából. Előbb Rómát ba megy, azután Londonba, Parisba és a fiivá rnsh». Hallatld körökben azt hiszik, hogy Welfes Brüsszelbe és Hágába is ellátogat Ugyanezzel a ha- jóval indul el Myron Taylor is. ki Roosevelt elnök külön küldöttje a Szentszék melett, ■ Magyar fusrasüaiüfra van szOHseg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents