Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-06 / 4. szám
Î2 .jum&a rnmíTtmm I LL/ NZ ÉK üüJMIú 3T.t> .Hfl&'-iU I •1 > (WUU ?rö.1WBfr~s*M 1” -MrrjrWW kom:« co»vin »ii»in»rvt FÉJA GÉZA: Dózsa György (Tört inel mi tanulmány. Mc'hosz könyvkiadó) Vili., C‘-oko lay-’i'ca H. v/. Nemzeti Színház; ni. — Családi szállód* a város szivében. — Újonnan béren Jezv, központi fűtés, hidegé* meleg folvóviz. Rgvágyas szoba — —-------— f\ 3. Kétágyas szoba — — — — — P. 0. BUDAPEST. január hő. A viharokban gazdag magyar történelem i- >K mozzanata áldozatul őseit a romantikus : rténelemszeniléleniek. Nem leimten ez- •'iái kivétel Dózsa György legendás alakja s m. A ránkmaradt puszta történeti rálátok Ihasználásúval, ami magában vére nagyon ekőly. kiki saját politikai nézetének megfe- : láleg csat arta ki személyét és megjelenését töt lént-lmi, vagy irodalmi feldolgozásaiban. A jobboldali vérszom}as nemes-rabló be- 'itáttól o baloldali forradalmár angyaljósá- 5 tig kaptunk arcképeket róla; csupán a tárgyilagos és történelmi szerepet játszó emberről voltak leghiányosabbak ismereteink. Adva voltak ezek a viták a „parasztkirály“ személyére! kapcsolatban, ..mivel nem tudták megmagyarázni a csodát, mely a magyar köz- nemesből öntudatos pártvezért teremtett“. Nem is csodálkozhatunk ezen oly nagyon, A reálista töt ténelem kritikai szemléletének kellett jönnie, hogy megteremtse azt a .,légkört1*, melynek égisze alatt nyitott szemmel és tárgyilagos értékeléssel lehessen eddig tabuként kezelt kérdéshez nyúlni Ilyen tabu. ilyen „ne nyúlj hozzá, mert gyanuss válsz“ kérdcs-csomó volt Dózsa György személye és A magyar ősi földközösség hosszú századokon keresztül fenntartotta sajátságos formáját. ózonban a Xlll-ik század tájén elveszíti eddigi nemzetkötő jellegét és kezd kialakulni a téirsndalmi rétegződések már ismert formája. A birtokok egyéni és családi kiaknázása az oligarhia melegágy a lett: a kisbirtokos nemesség és a nagyszámú földnélküli mélyréteg anyagi és politikai kicgvcnli- tődéire már csak gondolni sem merhet. Nacy bajos nyomorító rendelkezései b kétségessé lelték a földnélkíili rétegek (telkes jobbágyok és zsellérek) teljes kihasználását és életszínvonaluk hihetetlen mértékre való szorítását, a I öghózkötöttség szószerinti megvalósítását. E?ik mellé emelkedik még a .,véradó", mely a telckkatonaság intézményesítését teszi lehetővé. A gazdasági és szellemi elnyomatás legnagyobb intézményesített ereje a f;eteszíénxség volt: ez a földi szervezetében olyannyira megromlott és a visszaélések olyan nogyméietü tárházává burjánzóit, hogy nincs csodálkozni való azon. ha a széles mélyrétegek u huszitizmus racionalista tisztító eszméit őrömmel fogadják. Prága és Tábor eszmekörei Lépés György gazdaságpolitikai ténykedése alatt Erdélyben is hullámokat kevernek. A közhangulat megjavítását célzó inkvizíció kegyetlenkedései a megriasztott parasztságot ellenállásra és szervezkedésre kényszeríti s midőn a nyugtalan, lázadni készülő parasztság élére alkalmas emberek állanak (mint Budai Nag\ Antal Blaskó. Márton Bíró Kardos Jánosj feltartóztathatatlan erők sodorják a tömeget a felszabadulás kivívása felé. Az első lé] esek helyi jelentőségű mozgalmakra csökkennek, aminek okát korántsem a közhangulatbon, mint inkább egy tágahb látókörű vezér egyéniség hiányában kell keresnünk. Helyi alkudozások, mint a kolozsmo- nostori egyesség 1437-ben, a főnemesség és főpapság szűk látókörénél fogva a megtorlások özönébe fulladtak és az engedetlenség és nyugtalanság további csiráit hintették el. Ezeknek a kísérleteknek folyaméin a magyar parasztság sokkal józanabb elgondolások utján ok arta megvalósítani szabadabb életre való jussát, mint azt a cseh husziták egyes ezchrái. ,.de ne gondoljuk, hogy ebben a forradalomban nem ébredt fel az öntudata Lelkűkben éle kívánságuk korántsem volt korszerűtlen, hiszen, mint az államalkotó erő „negyedik rendje“ csupán évenként paraszt- parlamentet akartak tartani, hogy ez a nemesi országgyűléssel tárgyalja le a vitás kérdéseket alkotott egyezség alapján.“ Az egyezség alapján tehát ..a parasztság a fennálló osztályéi! ént átehet kiegyenlítő közjogi meg- állapodéit teremtett“, melynek komoly figyelembe vétele a magyar társadalmi fejlődést egészséges mederbe terelte volna. A nemesség kényszerű megalkuvásnak és komolytalannak nyilvánította n már r.léiirt egyezséget, mert nem vette figyelembe, hogy a ,,magyar parasztságot a józan értelem vezette, számolt íi társadalmi valósággal, a lehetőségekkel. Nem. el ria feldúlni a társadalmi rendet, hanem hehét kereste benne; tehát nemcsak a soié< társadalmi kérdéseit akarta megoldani, härtere nemzeti szerepét is kereste“. Ki ve- csatát ebben a forradalomban? kérdi .fája Géza. Elsősorban a magyar parasztság, szerepe is. ll/t. már lehullottak özek a látást- gátló, mesterségesen emelt falak, a józan ész • űzette szem a magyar történelmi mult eddig elhanyagolt mélységeibe irányítja látsu gara't hogy a mai helyzet megoldásra váró kérdéseire ott találjon, ha nem is feleletet, de mindenesetre Útmutatást és reményt a jövőre nézi f höben a szellemben született meg l\ja Géza történelmi tanulmányú is, felüld vén a Dózsa György alakján kívül egy sz í zad minden problémáját, azét a századét, moh 1139-től a mohácsi vész utánig terjed s melyet nyugodtan elnevezhetünk a magyar bűnök századának. Egy por szóval szeretnénk kitérni csupán az eddig megjelent magyar könyvek leglco- morabbikára, Kerék Mihály könyvére, m elvben a magyar földkérdés kitűnő ismertetését kapjuk-. (Ismertetése a Vasárnapi Szóban már megtörtént.} Rámutat a magyarság évszázadok óra uszkösödő sebeire — múltban és jelenben egyaránt — de a kép rsak Fája könyvének elolt ása«} után teljesedik ki. midőn az okokat és okozatokat szülő., két paraszt-forradalmat kirobbantó század anyagi és lelki tényezőit is a maga valóságában kitappintsuk Az első lépés mert a ..zordon társadalmi éghajlat alatt lassan, ác biztosan fogyni kezdett '', de kétségtelen. hogy általuk „isatát vesztett az egy •• femes magyarság is a Dunavólgyében". FAsü- izben jelentkeztek „a magyar fajta terjeszkedő erői“, de a nemesi önfejűségen meztört s ,Jevercte seben az erdélyi magsarság terjeszkedő ereje kapott súlyos sebet“. A forradalom kihunyt lángjai után a parasztság sorsában tényleges változás nem történt■ Kár tör vénycikkelyek tömévé hozatott, azonban r. főrendi nagyhatalom minden cm*. hérics jószándékot meghiúsított. ,^4 parasztság társadalma és jogi helyzete fokozatosan visszafejlődött, ugyanakkor, m<d~n súlyos elem’ csapások és pusztító ragályok rmugyis megtizedelték sorait és megnehezítették életét Hunyadi Mátyás de iure gondoskodásai után a királyi hatalom a kérlelhetetlen őszl ója megjelenítene során. Amit Kerék Mihály a történelem folyamán szemlél és a jelenheti követel, < mák mindenre kiterjedő elemzését kapjuk egy század keretén ht lül Féja tollából. csaknem azzal a célzattal tárva elénk az eseményeket, hogy megmutassa, micsoda ve- szélycsirákat rejt magában a csökönyös meg- nemét lés magatartása. Dózsa György alakját körülölelő lapok nem regényes feltárások «:intere, hanem az uj, valóságlátó, tudományos felkészültségű, szintézisre törekvő iró kiváló munkája mivel vallja, hogy „enélhiil nincs magyar önismeret, nem keletkezhetik helyesen kormányzó történelmi Irllciisrnrret s iránytalanul bukdácsolunk a jövő felé“. N ha ide iktatjuk Fája Gézának még egy pár mondatát, tisztán áll előttünk az az uj szellem, rnclvnck jegyében és felfogáséiban megszületett ez a könyv: „Nem eszményítem Dózsát, de rnepbumisíráséira sem vállalkozom. E két tevékenység különben végső eredményében azonos értékű. Dózsa György nem méltó arra, hogy arcát, eltorzítsuk; eszményítésre pedig nincsen szüksége. Az erőszakolt eszményi tét éppen olyan történelmi vétek, mint a rosszindulatú s elfogult torzítás.“ tillytörekvéseknek és túlkapásoknak nem tudott ellensúlyozó erejévé válni. II. Ulászló szellemi és politikai képességei szerényebbek voltak, minthogy könnyű játékszerévé ne vált volna az elhatalmasodó oligarhák kezelőn. Bal orz, Werbőczy és 7ápolyai po Akai elgondolásaiból pedig hiányzott az a minden réteret egyformán átfogó és megmozgató lendület, hiányzott belőlük- a vátcsz-szcrii látomás, mellyel megragadhatták volna Mohács előre letett véres árnyékát. A társé,dalmi helyzet rosszabbodása és az alsó-papság huszita eszniékkal való telítettsége folytán egy újabb forradalom a „levegőben lógott**. ..A tömegek forradalmasítható tömegek1' ‘ váltak s a néphez huzó köznemességből és alsó-papságból gyorsan kialakult a forradalom vezérkara“, melynek élére a magyur bűnök századának egyetlen vezér- egyénisége állott: Dózsa György. szerű felszerelésének teljes hiánya muta; jók azokat a kiemelkedő csúcsokat, melyen a nemzet tömege rohant Mohács knrjuiba. Az ifjú II. Lajos személye én környezete katalizátor szert pét játszotta c- szomorúját ék tel- jenedénél’! n. Sőt „a rendek egyrésze a mohácsi csata után örömmámorban úszott, mert megszabadult II. Lajostól. Az események Jelentőségét nem tudta felmérni senki sem. Ez >s élénken bizonyítja, hogy milyen esendő és gyenge az egyén fejlett s az egész közönségből táplálkozó nemzeti tudat hijjón**. 7ápolyalek cgyidöben törték le a királyi hatalom tekintélyét és a nemzeti szerepet vállalni okoré. parasztságot. A magyar társadalom csődje a mohácsi torsba bukott. Tomort volt az egyetlen, kittek panaszos hangja valameddig is elhatott, de figyelmeztetései nem voltak „aktuálisak“ a rendek szeméiben. Végső pillanatban a magyar virtus fellángol és a .jicmzct dísze, virága“ táborba száll, meghalni. Megtörténik Cs. Szabó szerint a mohácsi csoda“, akik nem kímélték a parasztság vérét, vérüket áldozzák a „nemzeti i dlság tetőfokánTörténelmi tévedések sorozatánál; egyik gyászos jelző b.öve Mohács; s Temesvárral együtt „a magyar nemzeti vérveszteség gyászünnepe“. Mohács után mitsem vádlóinak a közállapotok. Kalandorok által vezette helvi zendülések. a nemesi, rendi érdekek előtérbe jutása. majd János Zsigmondnak a székelységre mért kegyelemdöfése betetőzi e század szomorú eseménysorozatát. A feltörekvő népi eszmék vet zátonyra futnak, a valóság síkján mozgó erők szellemi térre tevődnek át, hogy legalább elken a formában éljen tovább a nép kiegyenlítődésre törekvő, ezt megvalósítani akaró nemzeti öntudata. F&lszámofástt mutt nah, intése jelennek Fcja Gáza könyvének olvasásakor az volt az érzésünk, hogy a mult eseményei a jelent lengik át. Feltárván a mult nemzetfeszitő erejét és annak vétkes elnyomását, nolens-vo- lens átér lékelten bár, de elsődleges nemzeti kérdésünk: a földbirtok-reform mered kérdőjelként elénk. „A magyar nép története ártól győz meg bennünket, hogy a nép társadalmi megegyezésre és együttműködésre törő hajlama ősi örökség“, ezt az örökséget pedig sem fegyverrel, sem semminemű eszközzel elnyomni nem lehet. S ma, midőn az evolucio-r evolúció (Kerék Mihály) dilléméja elé kerül a föld és nép megoldandó ügye, szükségszerű, hogy „ezt a hajlamot tegyük életünk tengelyévé. A mult példái mutat a népi erőkről s egy szerem int az azt eldugaszolni törekvés káros következményeiről. Gazdasági és politikai áthidalásokban rejtőzik az állomférfiui és vezetői rátermettség értékmérője, ez van hivatva nemzeti egység teremtésére Akarni kell ennek a „tengelynek“ központi gondolatrendszerré velő kiépítését, hinni kell ennek a gondolatrend- szemek megvalósulásában, mert „ez a hit nem megalkuvás, hanem józan Ítélet és becsületes számvetés eredménye“. SZABÓ EFVRE. Uj eíöktrotecíiníkal eiakkönyv! N JE M A K: Elektvotsohnika Második átdolgozott és bővített kiadás, TeU iesen gyakorlati alapokra fektetett szak* könyv. ívözei 600 oldal, 380 3zövegközötii ábrával, 22 táblázattal, 16i gyakorlati t»él» dával és 185 kísérlettel. Ára 432.— lej. U| rádióskönyv: Molnár—Jovilza, Rádiósok könyve, elméleti és gyakorlati kézikönyv. 419 ábrával, az 1940. évi rádiónjdonságok* kai. Bővített kiadás 445 oldalon, ára 216.— lej. Kapható az ELLENZÉK KÖNYVOSZ* TÁLYÁBAN, Kolozsvár, Piata Uoirii. Yi* dékre utánvéttel is azonnal szállítják. i A rendek eV énf or rád alma ,.öncéluság felé törekedett, az országos politika vezéralakjai nem láttak tovább a közvetlen érdekeiknél“, a mélyrétegek megfékezésénél és anyagi veszteségeik visszeszerzésénél nem volt másrja gondjuk. 'Az elnyomottakra és győzőkre szakadt nemzet, a királyválság, pártharcok, o Werbőczy által politikai szerepre szánt köznemesség kudarca, a vagyonos zsidóság ellen irányuló antiszemitizmus, a honvédelem kor* A tüzes trón várományosa Kitűnő korismeretre vall Fájának az u passzusa, hol Dózsa Györgynek a „déli végek“ vitézének nyers kegyetlenkedéseit a kor- nyújtotta erkölcsi síkra szállítja le s csaknem párhuzamot von a Závolya-félc megfélemlítő eljárásokkal. A történelmi valóság- szemlélő ezután kétségtelen emberségesnek ítéli Dózsa személyét. A névtelenségéül l uh- kanó ftöznvTues adottságainál fogva csakhamar az élre. ugrik s a rendeknek látniok kellett volna az eljövendő eseményeket, még pedig azt, hogy a „keresztes táborban nemzet keletkezikamelynek élére sorsszerűén a tüzes trón várományosa kerül. Bakócz miután a pápai tróntól elesett, keresztes háború vezetésében szándékozott kiélni hihetetlen nagyrév ágyúsát. A rendektől mi sem volt távolabb, mint a háborúskodás s az egész vállalkozást könnyűszerrel bízták Bakóczra, ki a néphadsereg eszméjével elírt- ditntta n rendeket. A keresztes hadjárat kihirdetése után a nyomortól szabadulni vágyó jobbágyság, zsellérség, alsópapság s a köznemesség egy része is nyomban táborba szállt. A nyugtalanság már ekkor érezhetővé“ vált. A forradalmi lázat alaposan fokozta az a hír. hogy „a katonák családjait a földesúri önkényeskedés veszedelme fenyegette“ s tagad- hataflen a:, is. hogy a „papok, deákok s a polgárok egyrésze táplálta és tudatossá tette a tr.bor forradalmi hangulatátA mindjobban elméi tcsedő hangulat a toborzás betiltását teszi a rendek és Bakócz részéről szükségessé Fz azonban már milsem he,sznál. A nép vallásos hittel és buzgalommal támogatja Dózsa felszabadító hadjáratát. A rákost tábor megmozdul s a szétszórtan táborozo alakulatok is ..helyi tevékenységbe‘‘ kezdenek, „kitört a forradalomA néphadsereg vegigsodredih az egész országon, véres elégtételt véve a múlt bűneiért, mig Temesvár alá ér s a vár ostromába fog. A megrémült rendeknek Dózsa seregének leverését Zápolyaira kellett bizniok. mint egyetlen alkalmas emberre. Az erdélyrészi mozgalmakat hamar megsemmisítik s Zápo- ívni Temesvár alá készülődik. Most bnxtako zik ki Zâpohai óriási felelőssege: mert „gőgös, vak hatalomvágya megakadályozta“ a tárgyalások felvételét, pedig még a „Temesvárig jutott forradalmi öntudatu parasztsággal is meg lehetett volna egyezniök a rendeknek“, hisz példa erre a kolozsmonostori egyezmény. Most újra adva ran ..a parasztság fölemelésének és korszerű nemzeti vállalkozásokba való beillesztésének lehetősége“ (a török a határokon van!), de a politikai belátás hiánya ismét magyar tragikumba torkol. A parasztság tízezreinek sorsa pecsételődik meg, halálszag terjeng Hunnia felett s a „vaskezü vajda a legsúlyosabb magyar megpróbáltatások közepette sem nőtt államfér- fiuvá“. Dózsát tüzes trón várta, bajtársait válogatott. kínzásoknak vetették alá. miben a rendek bosszú szóraja nyilatkozott meg. Meggondolatlanul „az ítélkezés vérpazarlásba csapott át; egykorúé.;k szerint mintegy nyolcvanezer jobbágynak kellett halállal bűnhődnie“; a nagy erőpt ólára felkészült parasztság füzei kialudtak Mohácsi
