Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-30 / 22. szám
t *T4 ű január 3 0. £ 1 I T: S 7 if K A'IT iR A ROMÁN SAJTÓI Teleki Páí magyar a finn győzelmek magyarázatéról „UNIVERS'Lli“: Néhány nap múlva ösaze- fii a Baíkáp-.SZjjTe'.lség állandó tanácsa. Bár szokásos »3éjszakról van szú, a mai kivételes nemzetközi. helyzetben mégis különös fontossággal bír az ülés megtartása. A Balkán-szövetség.- alapítása óta a békét szolgálta é$ leszögezte,, hogy alapvető elvi keretében J szívesen lát minden-. közreműködést. Nem " törekedett kizárólagosságra és tisztán védelmi jelleggel bíró diplomáciai tevékenység volt s az is maradt. Ez adja meg a február £án Belgrádban kezdődő tanácskozás lényegót. Az itt élő- államok kivétel nélkül a semlegesség álláspontjára helyezkedtek, bogy ynaguk közt és körülöttük a békét erósbit- sék. S ugyanolyan elbatározottsággal hangoztatják, hogy bárki ellen is megvédik függetlenségüket és területi integritásukat. A külföldi sajtó különféle híreket közölt arról, (Hogy a négy állóm külügyminiszterei majd sniről tárgyalnak. Bizonyos, hogy a balkáni Béke lesz a tanácskozás főtárgya, a délkelet- európai béke, melynek kereteben a munkára 'és nyugalomra7 vágyó népek mind szorosabb [kapcsolatot óhajtanak, hogy az együttmükö- ilé§ és megegyezés erejévé változzon béke- akaratuk. Ăz utóbbi időben egvékeat több ilyen értelmű nyilatkozat hangzott el a Balkán-államok vezetőinek ajkáról. Megelégedéssel kell rámutatnunk a Balkán-államok azon törekvésére, hogy meg akarják erősiteni a közöttük lévő kapcsolatot s ha lehetséges, ki 'akarják terjeszteni az együttműködés keretét ugyanazon cél szolgálatában. Az olasz [diplomácia törekvéseire tekintettel, európai érdeket jelent a Balkán-szövetség békepolitikája. .,CURENTUL": A Balkán-szövetség tanácsának idei első ülését Belgrádba hivták össze. Az alapokmánvszerü ülésről van szó iés a semlegesség jegyében folynak le a tanácskozások. Február 2-án utolsó hetében •lesz az esztendő1, melynek folyamán az elnökség Gafencn román külügyminiszteri il- jleti, kit a török külügyminiszter fog felváltani. Az ülésnek különös jelentőséget nvujt jár tanácskozások ideje és a semleges tömböt lalkotó balkáni államok tényleges helyzete. A Tagállamok állandó békés együttműködésben élnek és olyan csoport benyomását keltik, mely kész megvédeni a területi „síaíus- quo“-t. Mind megjavította kapcsolatait Olaszországgal, mely e pillanatban legnagvobb semleges állam Európában. Az utóbbi időben Bulgária és a Balkán-szövetség tagállamai közötti kapcsolat is javult és Itália befolyásának áldásos következményei is mindinkább érezhetők voltak ezen a tájon. Albánia csatlakozása jogos szerepet biztositott itt Olaszországnak a Balkánon. Ez a valóság Újabb kezességet jelent a balkáni helyzet állandóságára és biztonságára.  Belgrádban Összeülő négy Balkán-állam legtisztább és legbarátságosabb érzelmeket táplálja Olaszországgal szemben, A tanácskozást majd ez a felfogás uralja. Nem lehet szenzációt várni a barátok találkozásától, kik ma inkább, mint bármikor, el vannak szánva, hogy megvédik, ami az övék é.s megerősítik a balkáni szolidaritást, A semleges államok körüli sajtóvitában a háborús felek egymást vádolják, hogy ki akarják terjeszteni a háborút. Nem olyan könnyű a semlegességet fenntartani. A tárgyilagosság maga is gyanúra adhat okot éppen azért, mert a semlegességet túlságosan becsületesen szolgálja. A helyzetet megnehezítik azok a nyomások, melyek révén a ro- konszenv kézzelfogható jeleit akarják látni. Churchill nyíltan megmondta legutóbbi beszédében, hogy a szemben álló két felfogás között a semlegeseknek választaniok kell. Az angol sajtó is ezt hangoztatja. Angol és francia részről természetesen nehéz nvomást gyakorolni a semlegesekre, hiszen állításuk szerint épp a kisnemzetek szabadságáért fogtak fegyvert, igy nyomás helyett meggyőzéssel kivannak hatni. Német részről viszont kifejezetten hangoztatják, hogy a semlegeseket nem akarják háborúba vonni. Mi indokolja ezt? Ha az északi és délkeleteurópai államok semlegesek maradnak, Németország fenntarthatja velük jelentős kereskedelmi kapcsolatait. A hivatalos német távirati ügynökség siet közölni a „Slovac1 c. lap hírét, raelv szerint Németországnak nincs szüksége tengeri kereskedelemre, mert békeidőben jól felkészült a háborúra é9 nyersanyag szükségletét Oroszországból beszerezheti. Nem tudjuk, mi igaz a „Slovac“ c. lap híréből, de a német hivatalos sietsége arra mutat, hogy Németország a szövetségesek tengeri túlerejével szemben a fősulyt a semlegesekre helyezi. A Maginot- é3 Siegfried-vonalak közötti mozdulatlanság hosszú háborút jelent es mindinkább felőrli a gazdasági ellenálló képességet. A semlegesek körül folyó vita a jelenlegi helyzet jellemző vonása. Ä semlegesek jogos aggodalommal vesznek részt ebben a vitában, mert a bizonytalan helyzetben reájuk kényszeritett védelmi intézkedések és ezzel járó kiadások tönkremenetelt okozhatnak, ..SEMNALUL“: Ha kinyitjuk a Nemzeti dog tankönyvét, a semlegesség benne igy van meghatározva: „Egy olyan állam hely. Zfíe, mely- két - vagy több âiţgm által folytaBUD APEST, január 29. Teleki Pál greif, magyar miniszterelnököt, mint tudóst ünnepelték a napokban a íC.- cvar Földrajzi Társaságban, abból az. alka* lomból, hogy most töltötte he 60. életévet. Teleki alelnöke a Földrajzi Társaságnak, amelyhez 30 éves kötelék fűzi. A miniszter- elnök 1911-től 1922-ig főtitkára volt a társaságnak és attól kezdve alelnöke. Már az 1921. évben, mikor Teleki Pál gróf szintén miniszterelnök volt, kérte őt a társaság, hogy vállalja az elnökséget, ő azonban ezt visszautasította. így most is dr. Cholnoky Jenő az elnök és a miniszterelnök csak alelnöki tisztséget tölt be. A földrajzi társaság díszvacsorát adott tiszteletére. A magyar miniszterelnök, aki európai hirü földrajztudós, » pohárköszön- tőkre válaszolt és ebben a többek között a finn-—orosz háborúra is kitért. A magyar miniszterelnök ezzel kapcsolatban a kivetkezőket mondotta: —- Aki járt Finnországban, az tudja, hogy a finnel, hősi ellenállása nemcsak a finn emberek elszántságán alapszik, hanem az ország különleges földrajzi helyzetén is. A finn csapatok 10—12 kilométert hátráltak a háború első napjaiban s elérkeztek a fő védelmi ve» m.iuk, a Mannerheim-vonal mögé. Itt azután elakadt a szovjet előretörés, mert a terep a finneknek kedvez és a kemény gránitban nem lehet lövészárkot ásni. A finnek ellenállása azért lesz továbra is sikeres, mert még korántsem érkeztek el a természetes, vonaluk mögé. JÁSZAI MARI LEVELEI Irtai HU NY ADY SÁNDOR Édesanyám hátrahagyott írásai hő- zott váratlanul — mintha egy kincsesbányára akadtam volna — egész sereg levelét találtam meg Jászai Marinak. Anyám a kilencvenes évek elején a kolozsvári színház drámai hősnője volt, abban az időben kapta ezeket a leveleket Jászaitól. Vannak nagy egyéniségek, akiknek a magánlevelezése haláluk után szellemtörténeti értékké válik. Jászai Mari ilyen hatalmas személyiség volt. Nézegetem, a le* veleit és úgy érzem, hogy nem Írhatnék olyan érdekes és hatásos cikket, amely versenyezhetne e művészi és asszonyi levelek bármelyikével. Megpróbálok most közreadni néhányat. Az első, mint a postabélyegző mutatja. 1894 április 18-án érkezett Kolozsvárra. Szellemet idézek vele, egy páratlan teremtés szellemét. És közben anyámra gondolhatok. Meghalt és mégis hatalma van, hogy jót tegyen velem. Ma fáradt voltam, elcsigázott. De ő segített rajtam. Képzelődöm, hogy gondos kezével ő juttatott elém a szükséges órában olyan anyagot, amely fölment attól, hogy magamnak kelljen írni: Íme a levél: Kedves barátom, Margó! Már miért haragudnám én Terád? Azt hiszem, ez mi köztünk képtelen® ség Ha bajom volna veled, kitálalnám és azzal vége. Te nem igy tennél? Hí«* szén nem vagyunk —- Szacsvamék, & tatárba! Áz én bajom az, fiam, hogy ijesztően kijózanodtam az életből és nevetségesnek és oktalannak tartok minden cselekvést. Minden reggel azt gontlo® lom az ágyban, hogy nincs miért fölkelni"3 Azt hiszem, ez a kiábrándulás a gyermektelenek sorsa. Ebből is csak azt látom, amit minden jelenségéből az életnek, hogy az ember nem egyéb, mint egy marék sár, amit a nap melege egv pár évtizedre megelevenít — az egyedüli, a valódi bennünk csak közös az állattal. Ami igaz bennünk, az az állat élete. A szerelem és a család. A többi mind jó arra, hogy a gondolkodó embernek játékszere legyen, hogy elholondltsa vele magát, hogy meg ne bolonduljon holtig. Ostoba néha, de legtöbb esetiben kegyetlen tréfa ám az élet. — És még nevetségesebbé teszi a szegény ember azzal, hogy olyan nagy dolgokat csinál belőle. Végtelen szánalmat érzek az emberi» ség iránt és mindig egy egy kis örö met érzek, ha látom, hogy valami uj játékszert talált, mely egy időre elfoglalja. Amíg lelkesedni tud, addig boldog. Azért látod, én már a konvenciókra sem haragszom. Ezzel is elsztVako- z.ik az emberiségnek jámborabb osziá* lya. Ez az osztály talán legkevésbé szenved. A vallás a legtartósabb vígasztalás és nagy bűnt köveinek el, akik ettől meg akarják fosztani. Csakhogy Jó papokat kellene nevelni! Olyanokat, akik tudják, hogy a felhőkön tűi nekünk nincs keresni valónk, hatott háborútól távol maradt“. Nyissuk azonban ki a lapokat, belőlük mást olvashatunk. ..Luxemburg erődítéseket épit“. „A belga - német krízis tovább tart“. „Svájc megerősíti határait“. Akik nyugalomnak tartották a semlegességet, súlyosan csalódtak. Az igazság az. hogy lényegében minden állam hadi állapotban van. Meg kell tehát változtatni a semlegességről alkotott fogalmat Bizonyosra nem akik öntudatos jótevői a szegény, mankóhoz szokott emberiségnek. Én hipnotizálom magamat tovább. Úgy teszek még mindig, mintha min den érdekelne, mintha minden lelkesítene. Csak folytatom, ahogy megkezdd íem ezt az álmot, nem akarom észrevételül, hogy már régen fölébredteni. Az életem, a cselekedeteim, folytonos meghazudloiása annak, amit érzek és tudok az életről, A partra jutottam, Margó és onnan, hasalva, nézem a sebes, tevékeny folyót, amint rohan. Minden habocska azt hiszi magáról, hogy nekj célja van, szabad akarata! holott sem célja, sem akarata nincs több, mint a vizcsöppnek, melyet a nap heve fel szív, eső alakjában szétszór a földön, azután természeténél fogva megint visszakerül az Óceánba, mig a napsugár megint és megint és millió és millió századokon keresztül folytatja ve* le ezti a játékot. A játék csak azóta tragikus, mióta ez a szegény féreecs ke, az ember, öntudatra kelt. Külön ben, Margó, ne félj, kétségbe nem esem. Az kicsinyes volna. Ellenkezőleg! Most nyitok csak szemet és figyelek. Igazi nagy gyönyörűséggel vettem észre Fíorencben, hogy mekkora képességem vari az élvezetre. Nincs frissebb lélek az enyémnél, ha művésze«* lekben kell gyönyörködni! A színházunk? Az apróbb és nagyobb állatocs kák küzdelme a koncért. Erről beszél* ni kellene. Ez cifra. De azért a természet törvényei szerint fog elülni a medrében a maga idejében. Csak az a vágyam, hogy Tg ide juss, Margóm, Érdekből, magamért kívánom. Magdát jói já^ztam, de nem jobban, mint Sapphóí, hanem ez tisztább, szebb légkörben mozog és ezt az apró „kétlábú íollatlan állatoeskát“ nem értik úgy meg, mint azt, amit minden nap látnak. És félnek, hogy korlátoltaknak látszanak, ha Grillparzer tetszik nekik. Túlságos szép nekik a Sapphő. j Különben azt hiszem, látod — ha nézed — (?) — az utóbbi miisorunkat, hogy komikusok csinálják. Hogy óva«» kodnak a tragédiáktól! Hát én bizony nem lármázok. Várok. Szeretem apró féreg társaimat. Szeretek velük lenni. Sokat vagyok köztük. Eszünk, iszunk, beszélgetünk és bandukolunk a sir felé. Csak egy baj van. Margó! Kezdek kitanulni a szerelemből! EU'ől félek legjobban és érzem, hogy közeledik. Még érdeklődöm, de nem őrjöngök és ez baj. Minden jót! Szeretlek Mir Iád. Ez toli a levél. Talán hiba, hogy jegyzetet füzek hozzá, de nem állom meg, hogy ne figyelmeztessem külön az olvasót, hogy ez a kis remekmű még csak nem is a nyilvánosság számára készült. Csak egyszerű magánlevél volt, amelyet Jászai Mari irt egv másik magyar színésznőnek, egy „vidék?" színésznőnek, akit szeretett. vehetőik, hogy a világhatalcmért folyó hahóra ilyen zavarokat fog hozni és az is bizonyos: bárki lesz a győző, rákényszeríti akaratát a semleges államokra. Ezt csak az ősz- szes semleges államok összefogása tudná meghiúsítani, ami lehetetlennek látszik. A különböző tájak szerinti szükebbkörii összefogás is nehezen megy. Belgium és Hollandia mintha el volnának szánva, de mi van 4 svéd haderő Svédország uralmát egykor Porneráöni egyrészére, a Balti-államokra ée Finnországra is kiterjesztette, lassanként azonban teljesen a Skandináv félszigetre szorult vissza Miután békés utón különvált Norvégiától, minden területi igényéről lemondott és a békep.ojitika jegyében törekedett népi kő- zösségének fejlődését saját életterén belül megvalósítani. 1914-ben sikerült idejében félreállánia az Európát elöntő világháború zavaros hullámai elől s miután régi ellense- gével, Oroszországgal is sikerült megegyezőire jutnia, a biztonság szempontjából eszményi helyzetbe került és távoltartotta magát minden háborús viszálytól. Ennek a békepolitikának s főleg az euró; pai kollektiv biztonságba vetett hitének tudható be az, hogy ez az állam 1926-ban hadseregének létszámát a minimálisra csökken tette. 1936-ban azonban belátta, hogy' semlegességét a Népszövetség már nem képes szavatolni s azt csak agy láthatja biztosítva, ha megfelelő fegyveres erőre táinasz- kodhatik. Az események rohanása arra kész tette a svéd kormányt, hogy a Rillssog által megszavazott fegyverkezési programot a legrövidebb idő alatt megvalósítsa. A hatmillió- kétszázezer lakosú Svédország haderejének békelétszáma nyáron 35 ezer, télen 18 ezer ember. A katonai szolgálat, fegyvernem szerint, 175—260 napig tart, A svéd haderő békeidőben négy hadosztályból és két u. n. norrlandi csapatokból álló, territoriális hadseregből, valamint a got- landi csapatokból áll; az utóbbiak egy gya* logos és egy tüzérszázadot tesznek ki. Ezek az egységek alkotják tehát a svéd hadsereg kereteit. A repülőgépek száma még néhány hónappal ezelőtt is csak 78 volt, ms a svéd aviatika 300 géppel rendelkezik. A svédországi fegvvertfogható férfiak száma nyolcszázezer. Ezek közül azonban csak ötszázezer részesült kiképzésben 8 ez a kiképzés is, tekintettel a tényleges katonai, szolgálat rövid idejére, igen fogyatékos. Nem valószínű, hogy Svédország a jelenlegi viszonyok között háromszázezer embernél többet lenne képes mozgósítani. Háború idején a hadsereg összeállitása a következőképpen alakul: négy mozgósított tényleges hadosztály, hat tartalékos hadosztály, egy könnyű hadosztály és a különleges egységek, A norrlandi és gotlandi csapatokat helyi szolgálatra használják fel. Az idősebb mozgósítható katonák, az u, n. Landsíorav ban (honvédség) teljesítenek szolgálatot. A finn—orosz viszály kitörése előtt a svéd kormány bizonyos elővigyázatossági intézkedéseket tett s e célból minden fegyvernem létszámát negyvenezerre emelte. Azóta a szabadságolt katonákat is behívtak, sőt mozgósították a norrlandi és gotlandi csapatokat, a parti tüzérséget és egy njabb hadosztályt állítottak íeL A svéd katona kifogástalan emberanyag: erőteljes fizikuma, kisportolt és fegyelmezett. Fgy esetleges háborús viszály esetén a svéd csapatok bizonyára ismét megcsillogtatnák a viszály előtt kiváló tulajdonságaikat, hiszen már a XVII. században híressé vált a svéd hadsereg, nagyszerű katonai erényei révén. Egyébként az ország megtámadása, különösen észak felől, igen meggondolandó vállalkozás: Svédország 1500 klométer hosszú és csak 3—400 kilométer széles félsziget, me Ivet délkeleten a Battcni-öböl határol, északkeleten pedig a Kiolen-hsgység magas láncai csaknem tökéletesen elzárják. Végül e<:t a mndenfelé hatalmas természeti akadályokkal körülvett területet a kelet-nyugat irányban egymással párhuzamosan haladó folyóvizek égés? sora szeli keresztül, a közöttük' levő vízválasztók pedig megannyi védeinü voualkéní merednek a benyomuló ellenség elé Ha hozzávesszük az éghajlat zordságát és azt. hogy Finnországgal egyetlen, a tengerpart mentén haladó vasútvonal köti ossza, akkor tisztában lehetünk azzal, hogy az oroszoknak, feltéve, hogy sikerült Finnországot elfoglalniok, óriási nehézségekkel kel’ene megküzdeniük ezen a terepen, ha megkisé- relsiék Svédország megszállását. JÁRVÁNYOS BETEGSÉGEK LÉPTEK FEL NAGYKÁROLYBAN. A vá rosi főorvosi hivatalhoz érkezett jelen lések szerint az utóbbi napokban Nagykárolyban több skárlátos megbe* lefedés fordult elő és a difteritisz is fellépett. A főorvosi hivatal óvintézke déseket telt a járványok terjedésének megakadályozására, ■ a skandináv államok hires összefogásával. Mintha kormányaik nem ismernék eléggé » régi mondásban foglalt igazságot: „hodia mihi, cras tibi“. A jelenlegi tényleges helyzet meddig fog tartani? A tavasz közeledtével erre vár vé'-'szt minden nép. Az idegek háborújában minden polgár őrizze uaeg hidegvérét.
