Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-05 / 3. szám

Szerkesztőség is kiadóhivatal: Cluj, Cfiîtffi Moţilor -1. Tt*!efou Iji—09. Nyomda; §tr. L G. Duos No. !î. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P Omni 9. Telefon 11—99. ■ . ­...... ALAPÍTOTTA B APT HA MIKLÓS , Felslös szerkesztő és igazgató: DR.. GROÍS LÁSZLÓ BWiMaiWgiPy«” ■•■»' MWIPÜMW Kiadótulajdonos: PALLAS R. f. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886P- S938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta BOj negyedévre 210, félévre 480, egész évre 960 lej, --------------------.........— txi ÉVFOLYAM, 3. SZÁM. PÉNfEK *awBe*a^rwiMiareemxi CLUJ, 194 0 JANUÁR S. ff Amerilcanak venelö szerepe lesz a vlSácp békéi© vissza- állításának pillanatéban** Roosevelt elnök nagy bsszédá a Washingtoni kongresszus meg» nyitása alkalmából, — S!áz amíHkai íjlamooígárok mindennapi életébe is beleszólnak a szomszédos földrészen lefolyó ese- ffiénysk“, —- „U *y nézünk a jövobs* hogy megláthassuk* milyen lehetőségek adódlak gyermekeink számára* ha a világ többi része az erőszak uralma alá kerül84 f Insorszái feelsfí halárán az oroszok visszavonulóban ben, ha a világ többi része az erőszak uralma alá kerül. Ma mtgy és hatalmas nemzet vagyunk. Minden nemzetnek jogában állott megválasztani kormány- ;5 formájút. Az amerikai nemzet meg van győződve arról, hogy helyesen és a kö­rülményeknek megfelelően választott. j Mi tudjuk, hogy csak akkor élvezhet- jiik biztonságunk gyümölcseit, ba a j szabad választásnak ezt a jogát más 1 kormányok is elismerik. Ami A meri- kában történt, ahol huszonegy köztár­saság egyhangúlag megoldotta egvmás- ■ hoz való viszonyának kérdésétt az más kontinenseken is lehetséges. , Roosevelt elnök ezután az amerikai ke­reskedelmi egyezmények kiterjesztésének WASHINGTON, január 4. (Rador.) Szerdán délben 12 órakor megnyitot­ták & helvenhaíoífjk amerikai kon­gresszus harmadik üléss" a kát. A megszokott form^ágok etetése «tán a parlament tagjai Roosevelt el nökrtéíc „Az állam és a nemzet“' cimíi Üzenetét hallgatlak végig. Roosevelt füzenete többek között s következőket tartalmazza í j — A kongresszus Összeülésének jelen pillanatában, az Európában dúló hábo­rúk következtében természetes, hogy üzenetemet a külpolitikai helyzettel kapcsolatos kérdések érintésével kez­dem. Ez azonban nem jelent artnvit, hogy kormányom félreismeri a beípo. Etika fontosságát, vagy nem vesz tu domást róla. Nálunk ugyanazok a szo­ciális és gazdasági tényezők állanak fenn, mint az óceánon tűi, ahol annyi, ra helytelenül használlak fel azokat és %bol a helyzet forradalmakra, diktatú­rákra és háborúra vezetett. Az erőszak elméleti felfogása, mely azt hiszi, hogy tneg lebet indokolni a parancsuralmat, i-em egyéb, m nt a belpolitikai élet fel tételeinek szükségességéből fakadó gyökeres Intézkedések eredménye olyan. Államokban, ahol a demokrácia egy vagy más okból képtelen volt a mo. dern Idők szükségeinek és követeimé- nyeinek megfelelni. Jelenlegi üzene­temben felhívom a kongresszus figyel- ' mét arra a tényre, hogy áz amerikai ál­lampolgár m 'miennapi életébe is bele fognak szólni, akár akarjuk, akár nem•, ű szomszédos kontinensen lefolyó ese­mények. — Ez az Állítás nem tiszta elmélet, mivel nap-nap után bizonyítják a té­nyek. Vannak, akik jóhiszeműségből, v&gy tudatlanságbólt vagy mindkét ok­tól állandóan azt hangoztatják, hogy iiz amerikai Egyesüti-ÁHamok olyan tökéletes egységet képez, hogy m n. denküöl függetlenítve magát, boldogan virágozhatlk és jövőjét biztosíthatja, ha magas fallal szigeteli el magái, míg az Óceánon túl az emberiség civilizá­ciójának, gazdasági életének és müveit= ségének maradványai is rombadölnek. Megértem azoknak az érzéseit és fel. fogását, akik felemelik szavukat az el­len. hogy az amerikai fiatalságot az Európa földjén pusztító harcokba küld­jük, De megkívánom jegyezni, hogy ilyesmire senki sem gondol, honfitár­saim tufnyomó többsége nem adja fel a reményt és leszögezte azt az óhaját, hogy az Egyesült-Államokat ne vonják he a háborúba. Azonban a nemzetet tá- \ottartani a háborútól és azt állítani, hogy a háború nem tartozik ránk és nem érdekel minket: két különböző dolog. Természetesen nem indulunk más nemzetek oldalán a harcba. De legalább is más nemzetekkel együtt azon igyekezhetünk, hogy a béke ügyét támogassuk, amely édtaí a világra ne­hezedő bajokon segíthetünk és ezzel az eljárással saját államunk érdekeit is elősegítjük. Mindennap nyilvánva­lóbbá lesz, hogy az élet veszélyes és bizonytalanná válik még az amerikaiak számára is, ha a világ sorsát néhány ember kezére bízzuk. .4 földön végig­rohanó események dübörgése gondol­kozásunk perspektíváit szélesíti ki. Szerencsére ezt a gondolkozást nem hatja át a részrehajlás szelleme, mivel a diplomáciai és katonaI események pezsgésén, a jelenlegi viszály minden propagandáján és eilenpropagsndáján felül bizonyos tények tisztán jelennek meg előttünk és ezeket &z egész világ felismeri. i szükségességéről beszélt, mivel ez. a tartós é* állandó béke nélkülözhetetlen föltétele. Rá­mutatott arra, hogy a jövőben egy állam sem szabad kényszerítve érezze magát arra, hogy fegyveres eszközökhöz nyúljon, amikor céljait békés tárgyalások utján is megvaló­síthatja. Hangsúlyozni kívánom — ismétel* te Roosevelt —- hogy nemzetünkre a világ békéje visszaállításának pillanatában vezető szerep vár, ezért az amerikai nép meg kell őrizze egységességét és nem szabad kialudni hagyjuk kontinensünkön az emberi szabad­ság, az észszerüség és a demokrácia lángját. Adja az Ég, hogy az 1940. esztendő meghoz* za gyermekeink számára a bekét, amikor s \ demokrácia bebizonyítja létjogosultságát é» azt, Hogy a legjobb kormányzási eszköz —■ fejesle be üzenetét Roosevelt elnök. finn ftlvafa'os fajelentés HELSINKI, január 4. (Rador.) A finn had­vezetőség a következő hivatalos jelentést ad­ta ki: „A karéba! földszorosban az orosz ütegek tüzérségi tevékenysége tovább folyik. A Taipale-folyó közelében nyolc őrás tüzér­ségi előkészítés után az orosz gyalogság tá­madásba ment át, de súlyos veszteségekkel kénytelen volt visszavonulni. Hatjaíahtenjer* vitől északra az oroszok támadását szinté« visszaverték. Atitojoki mellett a finn csapa­tok teljese®. megsemmisítettek egy orosz gépfegyverszásadot. Az orosz ellentámadáso­kat szintén visszaverték. A Juntusjatai sza­kaszon a finn csapatok elérték a Kokojervi- tó balparíját. A Ladoga-tó partján kisebb csatározások folytak. A hóviharok ezen a frontszakaszon a hadműveleteket majdnem teljesen megaka­dályozták. A levegőben semmi fontosabb eseménv nem történt64. STOCKHOLM, január 4 (Ştefani.) A finn csapatok kedden és szerdán több helyen már orosz területen folytatták hadműveleteiket és a keleti arcvonalon közeledtek Repoîa felé. Az orosz haderő a finn keleti határ egész hosszában visszavonulóban van. A Hars csapatok az utolsó 24 órában a középső és déli szárnyakon értek e! jelentős terület- nyereséget. Suomisatvi környékén elérték az orosz határt és ezt a helységtől délre is meg­közelítették. A nagy havazás jó védelmet Je­lent a szovjet repülőgépek támadásai eîiem A FRANCIA—ANGOL SEGÍTSÉG LONDON, január 4. (Reuter.) A francia ás angol kormány között tanácskozások foly­nak a finneknek nyújtandó segítség tárgyá­ban. A nyugati nagyhatalmak, miután vals* mennyi katonai és diplomáciai kérdésben egységesen foglalnak állást, a finn önvédel­mi harc hathatós támogatásánál is a legtelje*. aebh együttműködés szerepében & közös ha* dicélck szemmeltartásával járnak el. Főként a tüzérségi és a légi haderő és az egészség* ügyi anyag utánpótlásáról van szó. Lehetsé* ges az is, hogy a zord időjáráshoz hozzászo­kott alpesi csapatokból szerveznek önkéntes alakulatokat és ezeket is Finnországba kül* dik. A szövetségesek diplomáciai és katonai köreiben hangoztatják, hogy Franeiaorszá Daladier miniszterelnök kijelentése érteimé ben nagyszabású intézkedéseket foganatosig tott a finnek megsegítésére. A francia kor*! mány ebben a törekvésében teljesen a fraa*! cia közvéleményre támaszkodik. A francig társadalom minden rétege Finnország gyors megsegítését sürgeti. Reynaud pénziigvmi-f niszíer beszédének főként az a mondata ara«* tott nagy sikert, amely a finnek hatható» megsegítésével foglalkozott. Berlin cáfolja a Fittnöfszájjn! szentben! mtsgaíaríásról terjesztett híreket \r EsjesüiFÁTíHíioT a mm CM ranga (fiaim}]s iianű" ■— Az első megállapítandó tény az — folytatta Roosevelt — hogy a legújabb időkig az Egyesült-Államok kormánya ■wha nem tett ennyit a testvérnemze- fékkel való jó szomszédi viszony poli­tikájának megalapozása és fenntartása érdekében. A másik tény, hogy a világ minden nemzete tisztában van azzal, >gy 02 Egyesült-Államok & béke hely. rcéJlUá&énak mindig elsőrangú ténye­zője voh és marad. Az utóbbi évek ső­rém 4apárát» «Opálé kii«*a*£ta.ZMi és jóakarata magatartást tanúsított, mint valami nyitott könyv, amelyet sem meghamisítani, sem félremagyarázni nem lehet. Remélem, hogy az ameri­kaiak egyedül fogják tudni megoldani a világ civilizációja elé állott különbö­ző alternatívákat, mert ebben a civili, záriéban természetszerűleg a ml civi­lizációnk Is ben ne foglaltatik. Tehát úgy nézzünk a jövőbe, hogy meglát­hassuk, miiyen lehetőségek adódnak gyermekeink számára abban az estei* BERLIN, január 4. (Rador.) DNB: Frac cia és angol forrásból az európai sajtóban több olyan Hír jelent meg, amely szerint Né­metország Finnországot fegyverszállítással se­gítené. Ugyanezek a körök azt is hiresztehk, hogy Oroszország támogatást kért. Németor- 1 Szagtól s ez utóbbi tiszteket, mérnököket és : hadianyagot küldött volna Oroszországba. Hivatalos korok kijelentik, hogy mindezek a híresztelések valótlanok és Anglia durva ma­nőverezésének eszközei, melyek arra szolgál­nak, hogy Németországnak a szovjetorosz—- finn viszállyal szemben való kétszínű maga­tartását bizonyítsák a világ előtt és bizalmat­lanságot és nyugtalanságot idézzenek elő a J semleges államokban, hogy azokat könnyeb- i ben vonhassák az angol érdekek körébe. \ STOCKHOLM, január 4. (DNB.) A semle- ] ges sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, amely szerint Anglia Norvégiában légi és ten* ! geréezeti támpontot akar szerezni. Német j részről a hír megjelenésére igen erélyes vá- ; laszt adtak ée kijelentették, hogy Nésnetor* I ozág nem liir behatolást a német—orosz élet- j térbe. A sfcnndínáv-államok sajtója cáfoPa a hirt, rnÍ87erint valamelyik «kandináv állam bármely máé állammal i* olyan kérdésről tár­gyalt volna, amely alkalmas lenne a «kandi* náv-államok szigorú *emlegeí»égének megsér­tésére­„A DÖNTÉST NEM BÉKEOFFENZIV A, HANEM FECYVEREK FOGJÁK MEG- HOZNI1' — MONDJÁK BERLINBEN # KOPENHÂGÂ, január 4.< (Rador.) A „Na* tfonal Tiííende4* című lap írja, hogy berlini mértékadó körök cáfolják a híreket, melyek j-zezáo); NémeioMzák » herbai páoal ra«©» eiussal békeoffenzivára készülne. A döntés? -— mondják Berlinben — nem békeoffenzi* va, de a fegyverek fogják meghozni s es megalkuvás nélküli békére fog vezetni. MONTEVIDEO ELÉ ÉRKEZETT A „GRAF SPEE“ ELLENI TÁMADÁS­BAN RÉSZTVEVŐ „AJAX“ ANGOL CIRKÁLÓ NEW YORK, január 4. (Rador.) Az itteni rádió jelentése szerint az „Ajax“ angol cir­káló Montevideo elé érkezett és valószínűleg kiköt, hogy pótolja éleímiszerkészleteit, A* „Ajax“ engedélyt kapott, hogy 48 órát tar­tózkodhat a kikötőben. A brit kolónia és a szövetségesek érdekében alakult bizottság előkészületeket tesznek az „Ajax“ legénysé­gének fogadására. A cirkálón Harwood ten» gernagy zászlaja lebeg, ki a „Graf Spee“ el­leni ütközetben az angol hajókat vezette. MONTEVIDEO, január 4. (Rador.) Äs „Ajax“ angol cirkáló szerdán s montevideo* kikötőbe érkezett. Harwood admirális ma látogatást tesz a miniszterelnöknél. A JÖVÖ LENGYELORSZÁG POU* TIKÁJA PÁRIS, január 4. (Rador.) Sikorski tábor­nok. lengyel miniszterelnök, kijelentette a rádióban, hogy Lengyelország jövőbeli poli­tikája a következő két elven fog alapulni: 1. Telje* szakítás azokkal a kormányzási csxiuókkel, melyek nem veszik tekintetbe t közvéleményt. 2, Minden állást olvanokkal kell betölte ui, akik Iegalkalmasalíbak. Semmilyen kor- ünányklikket nem fognak megtűrni ä jövő-

Next

/
Thumbnails
Contents