Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-05 / 3. szám

ellen ten MIT IR A ROMÁN SAJTÓ , „CURENTUL“: 1940. a finn ellenáll«» je­jgyvbeu lódult el. Nőm fontos, meddig t-'-L e lényeg nz, hogy nagy kárt okoz a szovjet hadseregnek hadianyagban és emberben. A mennyiséit mind többet vészit jelentősegéből 12 minőséggel Szemben. Ma egy 8 főből olló szakasz, melyet jól képzett altiszt vezet, 'egész századdal szemben is felveheti a küz­delmet. A katonák fülemét lényegesen eme­li a hadvezetés fölénye. A finn habom nem ihásznál Moszkva tekintélyének. \ ab*s/iniileg 'Angliu keze vau ebben, mert ig\ akarja megakadályozni, vavtv késleltetni az India .felé irányuló oru-/ terjeszkedést. Ez ugyanis (közelről érintené Törökországot es a be- kete-teugert, hol a szövetségesek eelja az orosz flotta tnegseium:ütése es a Krímben, .vagy Odesszában való partraszállás lenne. Ez aztan teljesen nicgv iltoztatuá a háború kepét es befolyást gyakorolna esetleg Orosz­ország belpolitikai helyzetére. Az uj eszten- j dő nagy meglepetéseket tartogat. Mig Szirii- ban, Mezopotámiában és Törökországban es2 revehető a Keletre rendelt Weygand tábor- j nők keze. Rómában szorgos munka folyik olyan irányban, bogy Keleten tartós bekét I teremtsenek. A pápa kezdeményezése Mus- j solini részéről őszinte segítésre számíthat. A 'béke teremtésére irányuló erőfeszítés napról- [ napra fokozódik, hogy elejét vegyék a ta­vaszi borzalmas összecsapásnak. Sikerül a i pápa és Mussolini erőfeszítése? 1940 majd (választ ad erre. Ami Romániát illeti, egyet- lien parancs van: fegyelmezetten szolgálni a nemzeti érdekeket, megőrizve a semlegessé­get. „Ki mint veti ágyat, úgy alussza ál­mát“. Résen kell lennünk, meg kell torolni ■a tévedéseket, 1940 igazolni fogja politikai tisztánlátásunkat. A bölcsekhez szegődik a ‘szerencse. j „EXCELSIOR“: A népek békét akarnak és mégis harcolnak. A békéért harcolnak. ‘Aki kardot rántott, az is nyugodt életről álmodik. A béke azonban nemcsak a hadvi­selő feleket, de a semlegeseket is érdekli. Zűrzavar és bizonytalanság tapasztalható minden határon, 6oha semlegesek ennyit nem szenvedtek, A tapasztalat azt mutatja, ibogy a békét szónoklattal fenntartani nem lehet, ' Mit hozhat az nj esztendő? ÍIa a tisztán- latok megjósolhatták az 1939. évi eseménye­iket, nem lehetnek derülátók a most követ­kező eseményekkel szemben. 1940 a nyu- igaíi harctér megélénkülésével veszi majd 'kezdetét. Mindazt, amit az emberi elme ki­találhatott, latba vetik a győzelem érdeké­ben. Elet-halálharc lesz Tóid alatt és föld fe­lett, tengeren és levegőben. A semlegesek természetesen tovább viselik a háború koc­kázatát. Bárki lesz a győző, igyekezni fog fölényt gyakorolni a kis és közép-államok terhére. Nemcsak területi kérdésekről, de Iszoeiális átalakulásról is van szó. A kínzó •kérdés az: milyen értelmű átalakulások jön­nek? Folytatható lesz-e az európai civilizá- jció? Az emberek „jobbat“ remélnek, de mi­ilyen eszközökkel valósítható meg ez a ‘„jobb“ helyzet? Á civilizáció érdeke az len­ne, hogy a háború az egyik hadviselő fél 'megsemmisítése nélkül nyerjen befejezést. jLehet, hogy létrejön az európai államok szövetsége. Nagy európai teret kell biztosí­tani a szabad gazdasági együttműködés sike­res fejlődésére. A fájdalom hezza az örö­möt. „Durch Leiden Freude“. A fájdalmak tetőfokán jogunk van bizni egy jobb jövő­ben. •­, „JURNALUL“: Szomorú az újév kezdete. Háborúban állnak, háborúra várnak az ál- llamok. Unsz év telt el a világháború befe­jezése óta, de egyetlen 6eb sem gyógyult be. Ha valóban arról van szó, hogy a jövő nemzedék békében éljen, ha Európát való­ban a nemzetközi jog alapjára akarják he­lyezni, ha valóban szabadságot akarnak az összes népek részére, akkor megtalálja ju­talmát a jelenlegi háború minden szenvedé­se. Addig azonban a semleges államoknak ügyelniök kell. Nem lehet tudni, mit hoz a holnap, fel kell készülni minden eshetőség­re é3 meg kell érteni a mai nap parancsát, mely körültekintő belpolitikát igényel. Min­denekelőtt egységre van szükség. Minden erőfeszítést meg kell tenni és szükség ese­tén minden engedményt meg kell adni en­nek érdekében. Romániában nincs különösen ulyos kisebbségi kérdés. Az erdélyi földmű« vés' óhaja: a regáti, vagy besszarábiai föld­műves óhaját jelenti. Románia nem vári trra, hogy most ismerje el a kisebbségek jogait. Azt, aki az állam törvényei szerint eleget tesz kötelességének, nem kell gyanúsí­tani és egyenjogú állampolgárnak kell te­kinteni. A közigazgatásból az egyes embe­rek kategóriáját sértő intézkedéseket ki kell küszöbölni. Kiengesztelődésről beszéltek. Valósítsuk meg. A kiengesztelődés azonban egyensúlyt is jejent. A mérleg egyik serpe­nyője nem huzódhatik le egyik oldalra inkább, mint a másikra, őszinteségre, jóakaratra, bi­zalomra van szükség. 1940 nehéz esztendő lesz mindenki számára akkor is, ba békét hoz részünkre. Néniét kisebb tengeralattjárók az Északi-tengeren. (A „Romania * nyomín.) A sf^gw hidat? az egész országban tovább tart ©Falovában 25 fok hideget mertek BUKAREST, január 4. (Rador.) A rettentő hideg országszerte tovább tart. Különösen nagy a hideg Bukovinában, hol Csernovic—Sadagura közötti utón egy asz- szony megfagyott. A farkascsordák szüntele­nül nyugtalanítják a falusiakat ée a faluk ha­tárán okoznak károkat. Szerdára vuradó éj­jel sűrű köd ereszkedett a fővárosra s az éj folyamán csak nehézségekkel bonyolították le a forEalmat. Tegnap délben Bukarestben «» hideg 12 fok volt. Az utolsó 24 órában legna gynbh fagy Krajovúban volt, hol minus? 25 fokot méitek. Ä hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadsereQteh szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pcnzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb ieltételü állampapírok, mivel 43 szs- Zalékkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti; mig a három, vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat nőnap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ősz* szegével adó űzethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név' érték 70 százalékának megfelelő lombatdkülcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett, < Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viselt, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. .. i „ v, Kolozsmegye prefektusa: KLOTILD NÉNI Vaszary János és Losonczy Dezső zenés vigjátékának bemutatója a Magyar Színházban Elég ránézni a szinlapra s az ember rög­tön megállapítja: Vaszary-vig játék — e2 igen! És nem is csalódunk. Annyi ötlet, any- nyi humor, annyi bonyodalom száguld itt óriási tempóval ezen a 3 felvonáson keresz­tül, hogy az már egyenesen „könnyfakasz­tó“. Valahogy igy is képzeljük el az egészet: a rutinos vigjátékszerző feldob egy könny­fakasztó bombát, a bomba robban s a tisz­telt nézőtér nevethet, ahogy jólesik. A töb­bi nem fontos. Az a szegény, már nem is létező Klotild néni olyan bonyodalmat csi­nál, bogy eszébe se jut az embernek gon­dolkozni a darab meséjén é3 nem is szük­séges okvetlenül, Hogy gondolkozzék. A leg­pompásabb az első felvonás, ahol az ötletek, a könnyed fordulatok s a ragyogó humor egész tárházát csillogtatja meg a nagysikerű „Házasság“ szerencsé=kezü szerzője. Utána I mintha egy kis esés következne a második i felvonásban, de Vaszary nem azért 4 aszary, 1 hogy ki ne vágja magát s szinte észre sem vesszük és — újból zug a nevetés. Az előadás a kitűnő Szabados Árpád ren­dezésében elsőrangú. Az összjáték tempóját helyes elképzeléssel fokozta bohózativá és ez döntötte el a sikert. Kovács György, Nagy István és Fényes Alice állnak premier- planban. Ez a pompás trió a lelke, a mozga­tó ereje. A humoros „feszültség“ maximu­mára kapcsoltak be mindhárman. Kovács Gvörgy ebben a szerepkörben brilliáns. Könnyedségével, kedves közvetlenségével megérdemelt sikert aratott. Külön érdeme, hogy nem esett bele a lépten-nyomon szinte kinálkozó túlzásokba. A férj hálás figuráját a szerző sem képzelhette volna különbnek. Nagy István rendkívül rokonszenves és jó a “ Ut az erdőn át a nyugati fronton. íA ..Romania4* nvoíTíán.t 1940 január 9. barát szerepében. Fényei Alin trarnpli, buta cbrlédlúnvu jól sikerült kur;.»;t< rfigurfi. Kel­lemesen hatott Dáluoky Dudus, akire u k« xömég szívesen figyelt fel. Nemcsak u*tt* téktartów! fegyelmezett eimésznő, de i^yu godtan állíthatjuk: tebet«ége> »«! Simon György, a számára szokatlan, uj szerepkör ben is derskasao állt* ueg belyét. Jóíeaett viszontlátni a színpadon a reaktivált Bére«*/ Mihályt, aki egy dühös ajpa figurájából csi­nál i vidám epizódalakitáwt. A jó megjelené­sű Haáz Joli örvendetes fejlődése szem mél­tatható. Tetszett Feledi Éva, Lantos év Bo- rovK/ky is. Kár. hogy Feledi Éva ezúttal ki­csit „tuljátszott“. Szabadosnak, mint rende­zőnek és mint színésznek is, egyaránt tÉ csérét! A darabban lévő néhány dal (Lo ßonezy Dezső muzsika!) finom és kedves. A vidám zenés vígjáték a bemutatón meg érdemelt sikert aratott. te- a-) ENESCU EZREDES-MEGYE FŐNŐK ELNÖKLETE ALATT ÉRTEKEZLE TÉT TARTOTTAK A KOLOZSMEűYEl FŐSZOLGABIRÁK KOLOZSVÁR, januái i. A vármegyeházán a megyei főszolgabirák, tegnap értekezletre gyűltek össze. A2 érté kezleten M. Enescn ezredes-tnegyefőnük el­nökölt s azon Gh. Craioveanu őrnagy, csend őrparancsnok, dr. L. Prédán megyei főorvoé. Precup tanár, országörparaucsnok, DeDgheL, Simon, Ramhoiu, Colan, Galea, Rusu és Bungardeanu fŐ6?.olgabirák Vettek részt. Az értekezleten időszerű közigazgatási, különösen pedig egés2ségügyi és a járványok megelőzésére szolgáló intézkedések kerültek szóba. M. Enesc-u ezredes-megyefőnök felhívta » megyei főszolgabirák figyelmét a falusi fa- kosság segélyezésére és a közérdekek meg­védésére. A jelentések szerint egyébként a hadfelszerelési kötvények jegvzése az egész megye területén folyik. Eeétból mindenütt helyi bizottságok alakultak e a lakosság min­den rétege kiveszi a részét a hadfelszerelés céiiaira irányuló kölcsönhöz való hozzájá­rulásból. Ä ho’ozsvári relormitas háiközse g évi hl matatás a q születésed, esküvők és hala** iozások számáról  hívők Í^lekitáma némi növekedést mutai j KOLOZSV ÁR január 4. A kolozsvári református egyházközség évvégi kimutatásának számadatai isie^mi a négy pa- rochiális körben a következőkép alakult a születések, esküvők és halálozások mérlege: A belvárosi körben: Megkereszteltek 25 fiút, 21 leányt, összesen 46 gyermeket Há­zasságot kötött 33 pár, ebből 18 volt egyező. 35 vegyes vallásu. Eltemettek 19 férfit, 28 nőt, összesen 47 lelket.  réf. valiáyí elhagy­ta 11 férfi és 23 nő. Összesen 34. Reformá­tus bitre tért 3 férfi és 6 nő, összesen 9, Veszteség ebben a körben 26 iélek. .Az alsóvárosi körben: Megkereszteltek 89 fiút és 85 leányt, összesen 1*4 gyermeket. Konfirmál': 49 fiú és 93 leány, összesen 142 ifjú. Házasságot kötött: 73 pár, ebből 5i egyező, 22 vegyes vallásu. A református hitet elhagyta 9 férfi és SÍ nő, összesen 40. Át­tért 2 férfi és 6 nő, összesen 8. Eltemettek: 53 férfit és 59 nőt. összeseit 112 lelket. Sza­porulat ebben a körben 3Ű lélek. A hidelvei körben: Megkereszteltek 83 fiút, 51 leányt, összesen 134 gyermeket. Házassá­got kötött: 58 pár, ebből egyező vallásu 39, vegyes 19. Eltemettek: 42 férfit és 49 nőt összesen 91 lelket. Konfirmált: 74 fiú, 81 le­ány. összesen 155 ifjú. Áttért 3 férfi, kitéri 4 férfi és 23 nő, összesen 27. Szaporulat 19 lélek. A felsővárosi, monostori körben: Megke­reszteltek: 19 fiút és 33 leányt, összesen 52 gyermeket. Házasságot kötött 17 pár, ebbő! egyező vallásu 8, vegyes 9 pár volt. Eltemet­tek: 11 férfit és 19 nőt, összesen 30 lelket Konfirmált: 11 fiú és 23 leány, összesen 34 ifjú. Áttért 2 férfi és 5 nő, összesen 7, az ősi hitet elhagyta 9 férfi és 16 pő, összesen 25. A szaporniat 4 lélek. Mint a fenti adatokból kitűnik, a kolozsvá­ri református egyházközségben a hi^ők lé- kékszáma némi növekedést mutat, az általá­nos arányt azonban jelentősen lerontja a ki­térések nagy száma. A négy paroehiális kör kimutatását összegezve, az sraüyszám így alakul: megkereszteltek 406 gyermeket, hl- zassásot kötött 181 pár, eltemettek 280 lel­ket. Református bitre tért 29. A református vallást elhagyta 126. A kitérések, illetve át­térések beleszámításával a kolozsvári refor­mátus egyházközség öíszléiekszáraa összesen 27 fővel szaporodott, SZAKLAP folyóirat előfizetését mo9t kel! eszközölnL Közölje miíven nyelven, milyen szakma ér­dekli és kérjen szakjegyzéket Lepagetói &«*> lützsvár,, ■ - - - "

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents