Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-20 / 15. szám

i 94 ü jmnü&r 2(k

MIT IR A ROMÁN SAJTÓ

U1W <mii|i'Hl>i«ilMi^iH|i*<lfr**''*•'*“ J*nr«rt»«n4

. „CURENTUL“: Hollandia cb Belgium egye- utat jelentenek stratégiai sxemppntból A Máginot- és Siegfried-vonalak között tartó jBtizrfttiati&Ufúg feladásara. Ki állíthatná, uogy Dlgi utón lehet országokat hódítani? Iélőről- ))ét5k BK idegek, de hódítást és terülétfogh- Ifist csak gyalogság, tüzérség és lovasság vihet véghez. Nem változtathat, -tehát a heíy- - sete», ha német részről Anglia ellen bármily erős légi támadást indítanak. Azt hitték, hogy nj háborús front alakulhat, a Balkánon, *gt a lehetőséget azonban kizárja Itália magatartása. így az északi államok kerülnek „orra- Nem lehet tudni, hadat üzen-e Orosz- «rszág Norvégiának és Svédországnak, Vájjon ez esetben Anglia megelégedne-e morális segítség nyújtásával? Ebben a helyzetben robbant ki a hír: „Németország meg akarja támadni Hollandiát os Belgiumot. . Bizonyos, hogy nagy a nyugtalanság mindkét országban, hol jeleutekonv létszámú katonaságot vontak össze, hogy felkészüljenek a támadásra. Ugyanakkor német részről is attól tartanak, hogy Anglia és Franciaország támadják meg Hollandiát és Belgiumot. A támadásnak fontos politikai következményei lehelnek, ezért nem hiszünk a terv végrehajtásában. Annyi azonban bizonyos, hogy nagyobb veszély fenyegeti Északot, mint a dél- keleteurópai államokat.

. „ROMANIA“: A belgâ és holland határok veszélyéről elterjedt aggodalmaikéba Síitek riadalmat keltettek a világsajtóban. .Bizonyos, hogy „van valami a levegőben"’. A biteket a semleges államokban hidegvérrel kel! fogadni anélkül, hogy félbe szakítanák azokat a védelmi intézkedéseket, melyeket a rendkívüli körülmények parancsolnak. Amit Belgium és Hollandia tesznek, mindenütt másutt is feltalálható. Ilyen körül ménvek kozott vizsgáljuk meg: mi lehet Németország ilyen, vagy amolyan elhatározásának indoka. A támadás mellett a következő indokok rzólnak: 1. Németország belső szociális, vagy* gazdasági helyzetének súlyosbodása. Erről nem lehet szó jelen pillanatban. Hiiler tekintélye teljes és Németország régebbi intézkedések folytán elegendő nyersanyag és élelmiszer tartalékkal rendelkezik. 2. A német vezető férfiak be akarják bizonyítani fölényüket. Ugyanis attól tartanak, hogy az ellenfélnek használ az idő múlása és csak 60 százalékos reménységgel kecsegtethet a Ma* gínot-vonal ellen intézendő offenaiva. Ezzel -zemben a következő indokok sorakoztathatok fel a támadás feltételezése ellen: 1, Németország az Egyesiilt-Allamok katonai erejében újabb erős ellenfelet kaphat. 2, A je* Ineîegi katonai helyzet nem kedvező Né- snetországra. Az így megfogalmazott indokok melleit azonban váratlanul oly ismeretlen „éleinek“ iő jelentkezhetnek, melyek minden feltevést felborítanak. S éppen ez jelenti a háborút.

„PORUNCA VREMII“: A Németország ellen elrendelt tengeri blokád mindenütt idegességet, levertséget és válságot keltett,

A kereskedelem pang, munkanélküliség jelei j mutatkoznak, több vállalat pénzügyi alapja inog. Az elégedetlenség Európa nyugati, északi, középső, déli és keleti részén egyformán feltalálható, Anglia az összes európai államok és Németország egész kereskedelmi kapcsolatát felügyelet alá akarja helyezni, ct azonban kivihetetlen, mert Németország Európa közepén fekszik és a szárazföldi vasúti forgalmat minden vonalon nem dlc.n- őrisheti. Ehelyett jegyzéket készített azokról a cégekről, melyek kereskedelmi kapcsolatot tartanak fenn Németországgal és a kérdéses eégek angliai összeköttetéseit megszünteti. Anglia, kétségkívül azt teheti győzelme érdekében, amit akar, de a semlegesek pusztulását nem kívánhatja. Ismeretes, hogy az összes dunai és balkáni államok kereskedelmi kapcsolatban állnak Németországgal. Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária és Görögország gazdasági élete megbénulná, ha szakítanának Németországgal. Hogyan értékesítenék másutt termékeiket? Honnan vásárolnának ipartenhelésí célra? KI vállalna felelősséget anyagi pusztulásukért?

„T.ÄKA NOUA“s A 4:8-as magyar szabadságharc leverése után a magyar hazafiak küllőidén várták, mig üt Magyarország függetlenségének órája. Úgy látszott, hogy 1859- ben az olasz-—osztrák konfliktus kitörésekor elérkezett ez a pillanat. Cavour, a pie» ruonti kormány elnöke, már 1858-ban megegyezett Klapka tábornokkal abban, hogy forradalmat szervez Magyarországon. A. ma- g' ar emigránsok akkor egyhangúlag leszögezték. hogy a román tartományok segítsége nélkül nem lehet szó sikerről. így akartak biztosítani az erdélyi románság segitsé- etrt. másrészt stratégiai szempont lebegett tzemük előtt. így jött létre Klapka és Cuza között Jasiban az ismert megegyezés, melyet később Tiirr tábornok próbálkozás« követett, aiJS a magyar—román—szerb szövetség létrehozására vonatkozó erőfeszítés meghiúsult. Ma — 80 év elteltével —• a határok megvonása után megszűntek aa összefogás akadályai, egy ilyenfajta szövetség tehát létrehozható. Csupán kölcsöne? lojalitásra és őszinteségre van szükség azok rész érői, kik h**gi kflatfeaak % affgyadőHtásh#*

ELLEN?fiK

RETTENTŐEN

KíiNOZ MA A REUMA !

.. J MIÉRT NEM I PRÓBÁLJA MEG A SLOANST ? j FELÜLMÚLHATATLAN <: ORVOSSÁG REUMA í ELLEN 1 t-----------mes derengést, ami ;i láthatáron alig világítja meg az eget megérkeznek az ebŐ hi r«:k a nagy suomu? >;ilmii iitkűzetniI.

A 2000 lönyi Orot-?. í-upat éjnek idején kezdte meg a támadást hat liarei kor ival.

V Pisti) melletti erdei tábor harminc finn katonája csakhamar segítségei kapott, ug hogy sikerült az oroszokat a Kriautajoryi melletti tóra szorítani viasza. \ tó terrnc-?c- msen he volt fagyva, azonban a partok !■. ö riil a jég felszakadozott h

a henuszorult ceapatoknak g/. chhalal »•< a mocsárba való fulladás között kellett volna válásztaniok, ha váratlanul nem érkezik meg egy orosz, hadosztály.

\ finnek villámgyorsan kiüritik é- felgyújt ják Suomu8salmit es a tótól délre 1 ok vő er dősegekbe vonulnak vissza. Innen indítják, az ütközetet és miután a finn tüzérség feltörte a tó jegét, egy egész orosz hadosztályt bekerítenek és megsemmisítenek.

Ez karácsony tájári történt. Az oro zok, részint, mert ki akarták köszörülni a csorbát, részint mert ujhól meg akarták kísér !- ni Finnország kétfelé választását Suornnssal- miuál, hogy kijuthassanak a Botteni-öböl partjára, itjabb támadást indítottak ezen a ponton, azonban a űrinek ismét visszavetették az ezerszeresen nagyobb orosz haderőt.

Alkalmam volt megszemlélni a leégett kis euomussalmii templom romiait, a Sáskáin és Pisto felé vezető görbe útvonalat, ahol az az ütközet folyt le, mely a/ oroszokat a haláron túlra való visszavonulásra kényaze- ritette.

AZ OROSZOK. VESZTESÉGEI.

A petsamói harctéren a murmanszki orosa hadsereg 15.000 embert, 140 teherautót, 100 gépfegyvert és 400 szánt hagyott hátra, pedig itt, ahol misztikusan emelkedik a vidék, fölé a petsamói hegység, az oroszok nagytérségen harcoltak, ami mindenesetre inkább előnyös volt nekik, mint a tóvidék változatos térszintje. Hogyan használhatták volna itt, a tavak és erdők bonyolult labirintusában nehézkes tankjaikat, ahol csaknem lehetetlenség a csapatok ellátása és a katonák megfagynak reggelre a rettentő hidegben, h# véletlenül el találnak aludni a tűz körük

HOGYAN HARCOLNAK A FINNEK?

Itt, Petsamo körül naponta pusztulnak el orosz járőrkatonák; nein a finnek golyóitól hanem úgy találják meg őket megfa^vv* a hóban. A finn táborok az eszkimó falvakhoz hasonlítanak, olyanok ezek, mint a jégbe vájt eszkimókunyhók. A fehér egyenruha* finn katonák úgy ülik körül a tábortüzet, mint északon a jegesmedve vadászok „ * < Ott állnak a kunyhó falaihoz támasztva tu= catjával a sítalpak. Innen indulnak ki a fin» járőrök. Néha hetekig távol vannak. Hogy mivel táplálkoznak? A finnek szárazon eszik a kenyeret, tejet és vajat pedig mindig lehet kapni az erdei favágóktól, akik a hadviselés ideje alatt sem hagyják el az erdőt.

— Vaj és tej nélkül nem lehet kibírni ezt az éghajlatot — beszéli az egyik síjárőr. Viszont az oroszok még Leningrádban sem bővelkednek ezekkel az élelmiszerekkel, hli még Murtnanszkban és Petsamoban!

Olyau nyugodtan beszél, mintha a hegyoldal nem verné vissza percenként az oroszok tüzelésének visszhangját. Az orosz állásokat látcsövön keresztül nézem. A megfigyelő jelentésére útra készülődnek a sijár- őrök. De semmi kapkodás, sietség! Ilyen- formán időm van megkérdezni tőlük, hogy milyen hosszú utat tesznek meg.

— 15—20 kilométert rendszerint. Ha ,.jn“ napunk vau: 60—80, sőt 100 kilométert!

— „Jó“ napon?

— Igen -—• feleli nevetve, -— amikor az oroszok támadnak. De az oroszok rendszerint az enyhébb napokon támadnak. Ügylátszik, nem szeretik a hideget . . ,

Zajtalanul siklanak tova a havon. Elül * zaj s visszatér a csönd a hegyvidékre „ . .

Nyugodtan beszélnek baj? im az oroszokról, mint akik jól ígiucri az ellenséget.

— Érdekes az, ahogy tankjaikat igyekeznek ehetőíeg megkímélni az aláaknázott útszakaszokon. ahol eddig igen sokat veszítettek. A tank drága fegyver, az emberélet pedig olcsó náluk,

Eíoreküldik tehát az embert, mint a nyugati hadszíntéren a sertéseket. Naponta rengeteg felszerelést és fegyvert szedünk össze, & szétszórtan heverő, elesett oroszoktól.

A legtöbb fegyver a Putíloffi-gyárakból való, amelyeket külön vonat szállit u mór- uaanszki hadseregnek,

— Ugvlátszik az oroszok jól fel vannak szerelve. Viszont a Ló megmarad nálunk májasig— Jól fel vaunak Öltözve a* orosz katonák? <y

— Ezen a fronton igen. Az elesett kato núkon azonban soha sincs ing. Csak a tiszt jeiken. Fegyvereik viszont nagyon jók.

Az volt az érzésem, hogy nagyon jól védett, biztos fedezékben vagvok, És mégis: Maroknyi ember ez a finn csapat s a mar m&nszki kikötőbe és Finnország szimbolikus hegytömbjének lábánál, a petsamói éjszaka ban, állandóan újabb és újabb csapatok és hadianyag érkezik és indul el a fagyos utón.

Borúé gondolatokkal nézünk az éaaaki- kódöe Laibj&fo t«i* * , *

i

Ha még sohasem próbálta meg a Sloanst reumatikus fájdalmak és zsába ellen, meg lesz lepődve, milyen megkönnyebbülést okoz ez a felülmúlhatatlan orvosság. Az Izomfájdalmak azonnal eltűnnek, a merev ízületek azonnal hajlékonyak lesznek. Mihelyt Sloansi használ, azonnal érezni fogja, hogyan áramlik a fájó testrész feló u jótékony meleg. A Sloans serkenti a szervezetet, munkára, a beteg testrészt friss és egészséges vérrel látja c-T. amely a tóluíás okozta fájdalmat megszünteti.

SZgftVÉZETS TSVÉKENy- SÉGÉ?.

kV

í^WPW|WWWSí^^@R,í.«s:305Sl^''S^

HOGYAN KÜZDENEK Mannerheim marsall sicsapatal az orosz túlerővel szemben?

Alább közöljük a „Paris Soir” finnországi hadi tudósítójának, Henri Danjou-uak érdekes és eredeti riportját a finn—orosz háború eddig legfontosabb mozzanatairól, a snorausalmii ütközetről és a petsamói eseményekről.

PETSAMO-HEGYSÉG, január hő.

A „Paris Soir,“ francia riporterének hadi- jelentése azzal kezdődik, hogy elmondja, mi- M lyen okók késztették Petsamo feladására a finneket. „Teljesen haszontalan dolog lett volna' megpróbálni az ellenállást ebben a védketetlen kikötőben. Visszavonultunk innen, hogy később az ellenséget kedvező terepen tartóztathassuk fel, mert csak ekkor kezdődött az igazi háború“ —mondotta Risto őrmester, akinek a sátrában töltöttem Szilveszter éjszakáját.

Az újév meghozta a havazást is. A havas szél ütemesen rázogatta a sátorlapokat. Egy őr lépett be: „Lumi, Lumi!“ (havazik) — kiáltotta elragadtatott hangon.

A HAZA VÉDELMÉBEN . . .

Havazott. Uj, mindennél hatalmasabb szövetségét nyert általa a finn hadsereg, mert

a hó megállította az oroszok tankjait és tü zérségét az előnyomulásban. „Lumi, Lumi' hangzott, fel mindenütt. Sugárzó arcok vettek körül és éjjel már jobban ízlett a brandy.

Úgy körülbelül lü-en voltunk. A parancsnok polgári életében mérnök, a kapitány pap volt Petsamoban, a háború kitörése előtt. Ez, utóbbi autóval haladt át az ellenséges vonalakon, hogy otthagyja szószékét s magára öltse a finn hadsereg hófehér szinü egyenruháját. Az oroszok tüzeltek autójára, de sikertelenül.

Risto őrmester azelőtt a parttól egy kilométernyire lakott s halkereskedéssel foglalkozott. Haja már dercsedik 8 az arcát mély ráncok szántják keresztül, szemei azonban fiatalosan tiszták, derűsek, mint itt a fehér csend hazájában a finnek legtöbbjének. Tob- hi társai halászok, munkások, rénszarvas* pásztorok, sőt két kistermetű, pirospozsgás, -neve.tŐareu lapp is ott sürgölődik körünkben. Ezek a Magas-Észak gyermekei, akik nemcsak hírből ismerték Oroszországot, hanem ténylegesen ott éltek. Az egyik a finn szocialista párt egyik vezetőjének fia. Ki érthetné meg jobban nála 3 finnországi szabadságot?

n

Risto szaggatottan beszél, mintha minden szónak különös értelmet akarna adni:

—- November 30-án még nem készültünk fel a háborúra, bár világos volt, hogy az oroszok készülnek valamire, mert állandóan szállították a csapatokat a lapp határra, itt. Petsamo körül csak egy kis patak választott e! minket Oroszországtól. Körülbelül iir, lapp katona állomásozott a határmenti kis őrségen. November 30-án két orosz század átkelt a patakon, A 10 lapp határőr azonnal Útjukat állta. Az oroszok tüzelni kezdtek. A kornyé -o lakó finnek mind Petsamoban voltak. Dolgozni mentek oda. A környékbeli tanyákon csak asszonyok és gyermekek maradtak. Amíg a lapp határőrök feltartóztatták az oroszokat, egy lapp katona mindenfelé elvitte a hírt:

— Itt vannak az oroszok!

 házak kiürültek. Ä lappok lépésrót-lé- pésre vonultak vissza a húszszoros túlerő elől és fedezték a polgári lakosság menekülését.

Négy lapp katona meghalt a tűzharcban. Â legtöbb polgári személynek azonban sikerűit elérnie Petsamói, Éppen ideje volt, mert a lapp katonák — bár nagyon jól lőttek — vissza kellett vonuljanak, mivel nem volt több lőszerük.

Ezalatt az orosz hadsereg bevonult Petsa- moba.

Az oroszok azt hitték, hogy elfoglalhatják az országot anélkül, hogy ellenállásra találnának és a lakosság éljenzése közben szálihatják meg városainkat — mondja Risto és szája szélén gúnyos mosoly jelenik meg,

MEGKEZDŐDIK AZ ELLENÁLLÁS

— A nők éa gyermekek elmenekülése után felkészültünk az ellenállásra. Ezen a vidéken egyetlen fa sem mutatkozik a láthatáron. Kis, kopár dombok tarkítják a térszíni és csak itt-ott tűnik fel néhány ceeaevész bokor, A tanyák lakossága mindössze 10—20. legfeljebb 50 emberből áll, ezeket nehéz volt összeszedni. A galunetarí lapp község mellett folyt le az első ütközet. Az orosz hadsereg t&bbeaer «táborból állóit, Mi csak kétszázan

Itt vannak az oroszok!“

voltunk. De az oroszok nagyon gyengén harcoltak. Parancsnokuk valószínűleg azt hitte, hogy többen \ agyunk és a finn hadsereg zöme a kikötőben van elhelyezve. Ezért az orosz flotta a már kiürített. Petsamot és Liiuahamarit buzgón bombázta. Mi innen veszteség nélkül vonultunk vissza, de

sikerült majdnem egy hónapon keresztül késleltetni az ellenség előnyomulását. Az oroszok rengeteg embert Vesztettek. Különösen a Majervi, salmijervi és sporojervi j között elterülő sziklás, befagyott tavakkal tclchmtett kopár vidéken.

Az oroszoknak 30 darab harcikocsiiuk volt. Ezek közül több mint tizet a levegőbe röpítettünk. Mikor tankjaikkal át akartak menni egy hídon, a hid leszakadt a roppant súly alatt. Nekünk csak igen hiányos felszerelésünk, kevés fegyverünk és még kevesebb ágyunk volt. A legtöbb hadianyagunkat az oroszoktól zsákmányoltiik. Pedig majdnem minden esetben

tiz finn katona harcolt 100 orosz ellen!

Az oroszok rettentő ordítással indulnak rohamra, mi a földre fekszünk és eélzunk... Az oroszok zajos támadásaival szemben mi nyugodtan védekezünk. A hideg régi barátunk. Az éjszakától sem félünk . . .

A sátor nyílásában két fehér egyenruhás siző jelenik meg. Egy finn katona élettelen testét fektetik le a szalmára. A tüzvonalban egy kunyhóban találták ezt az öt nappal ezelőtt eltévedt járőrkafonát. Emberünk hamar magához tért. Lassan elmeséli, hogy eltévedt a sötét sivatagban, három napon keresztül bolyongott, végül egy elhagyott pa- rasztküuyhóban eltorlaszolta magát, tüzet rakott és várta a halált. Itt találtak rá a finn járőrök. A katona azt hitte, hogy oroszok és tüzelni akart rájuk . . .

Kinézek a sátor nyílásán. Hópelyhek táncolnak a szélviharban, a jeget az opálszinü égtől elválasztó láthatár vonalában . . .

A SUOMUSSALMH ÜTKÖZET

Az éjszaka folyamán a hótakaró 50 centiméterre vastagodott. Hajnalban — ha úgy as. hajnalnak lehat névtanii ««S » »ejt«!-