Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-16 / 11. szám

' *

i fr jjaauá* i 0,

ELLE N 7.-t X

9z Érd işi ia üeí tuníszetialománii şzataz- LIjánÉ előadási!

KOLOZSVÁR január iS.

ÄÄ Erdélyi Muzeum-Egyesület természet* tudományi szakosztálya népszerűsítő ■ adássorozatának keretében folyó hó 10-en dr. TŰ'logdy János ref. koilésíumí tanár Sarlóit előadást az unitárius püspökség diszíer- seriben. a mikroszkóp fejlődéséről. Az elő- »dó részletesen ismertette a mikroszkóp történetét és azokat a tudományos eredmé- ínyeket tárgyalta — könnyen érthető formában—, amelyeket a mikroszkóp alkalmazásának köszönhetünk a szövettani és élettani kutatások terén.

Utána a, természettudományi szakosztály szakülése következett, melyen Orosz Endre „Az erdélyi sóbányászat őskori adatai" címen tartott beszámolót az erdélyi sóvonula- tok azon pontjairól, ahol részint a történelmi-idők 6 -a római császárság korában, részint pedig a történelem előtti idők folyamán már az őskori emberek Í3 megkezdették ezen közszükségleti anyagnak bányászatát, Torténeiemeíőttí sófejíésről azonban csak ott lehet szó, ahol a sóiörab a csapa- idékvizek kivonása folytán a felületre bukkan ki, vagy pedig a föld felszíne alatt pár méternyire könnyen feltalálható volt. Az ilyen helyeken lehetett csak az ősrégi, kezdetleges szerszámokkal dolgozva és sokszor az édesvízzel is küzdve, a kívánt sómennyi- séget kifejteni. Az őskori sókitermelés helyeinek felkutatása igen nehéz feladat, meri a felettük -eî-repuit néhány évezred alatt a későbbi időkben folytatott bányászat az ősségi sófejtés nyomait mindenütt megsemmi- ftitette. Mégis maradtak azonban a sóbánva- •helyek környékén tárgyi bizonyítékok azokban az eszközökben, mint kőbalták, ékek, kőbunkák és bronzeszközök, melyeket a különböző művelődési korokban ottan használtak. Az irodalomban bőven rendelkezünk a sévidékekről származó ősrégészeíi leletekkel, melyeknek nyilvántartása Ackner Mihály szenterzsébetfalvi luterámi9 lelkész, Gooss Károly segesvári tanár. Téglás Gábor dévai állami főreáliskolai igazgató és Szent- kaíolpaí Bakk Endre vízaknai plébános mellett főként dr. Kock Antal v. kolozsvári éjgyétetni tanár nevéhez fűződik. Az á’taíuk közölt adatok a széki, vízaknai e-S' homorod* szenímártoni leleteken kivül inkább mind szórványos leletekből állanak, mig az előadó a fentjelzett természettudományi sza^. ülésen olyan szerencsés ősrégészeti leletről tett jelentési, amely a bemutatott kőeszközök tömeges előfordulása által hivatva van arra, bogy kézzelfogható tárgyú alapon kétségtelen bizonyítékát szolgáltassa az erdélyi régi és hires sóbányászat hatezer évre visz- ezanVuló csiszolt kőkorszakbeli eredetének, E leletek ugyanis & kősótelep hátán a reáom- iott mediterrán agyagtakarő alatt találtattak a Kolozsvárhoz közelfekvő egyik régi sóbánya aknaterén.

A hadsereg felszereléséért

'A hadseregnek sok pénzre van viv**étre. legyezzetek tehát hadsereggel* szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos érék ,alatt a nagybankoknál, valamint a pétit iigyigazgatósáqnál jegyezhetők* ahoB az ehhez szükséges űrlapok (blankettk^) is kaphatók.

Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.3 *sá> 'z&lékkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy öléves lejáratú hon, ahogy in sí jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az ál hm a jegyzett összeg egyötödét (2$ százalékát) visszafizeti, míg a három, vagy ötéves határidő lejárta, útin aa egész összeget.

Hat hónap múlva az esedékes 20 *tázalékos részlettel és a szelvény Sva« szegével hdó fizethető az államnak, tartománynak, vagi- ? községnek.

B Akinek a leiárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalató! a ®érv férték 70 százalékának megfelelő lomhisdkölcsönt kaphat bonjaira* ugyanllyei [kamat melleit.

I Minden román állampolgár, aki ase ország érdekét szivén viseli, kätdst pénzével, elősegíteni a hadsereg felszerelését,

Í

Koiozsmegye prefektus^»

MANO LE BNESCU ezredes

Hogyan i oly itt az aknák harca

németek és angolok közöl

Az angol tengernagy! hivatal nemrégiben ismertette azokat az újabb intéz® kedéseket, amelyeket az Északi tenger megvédése érdekében tett. Ezeknek az intézkedéseknek következtében Nagy britannia keleti partjainak mentén észak felöl az Orkney-«zigetek és délen a Dover között körülbelül 30—40 mérföldnyi hosszúságban óriási akna- láncolat épülését vették tervbe, az Északi tenger keleti részét pedig min» denfeíől teleszórták aknákkal. Ez a terület érintkezik a német partokat védő aknaövezettel, amely Borku, Helgoland és Sylt szigetek között megszakítatlan ívben vonul végig. Egy másik aláak názott terület a La Manche-Csatorna keleti része. j

Az aknaövezet kiépítésié már csak hetek kérdése; ha ez elkészül, az angol és a semleges hajók minden kockázat nélkül közlekedhetnek az előre kijelölt és aknáktól mentes átjárókon*

Az Éizahi*íeitgér sfraíéjísf jelentőség#

KÜLÖNÖS REPÜLŐREKORD

LONDON, január 13. (Rador.) Angol lapok jelentése szerint egy angol katonai pilóta a fronton óránként 10°Q kilométernél nagyobb sebességet ért el vadászgépével. A lapok a követike* zókben számolnak be erről: Midőn a pilóta 7000 méter magasságba ért, eb ájuÜI, vatósziniileg oxigénhiány miatt, A gép erre sülyední kezdett, mielőtt azonban földet ért %olns, a pilóta ismét magához tért, ura volt a gépnek és csodálkozással állapította meg, hogy közel 650 kilométert tett meg egy óra ala’t. Angol szakértők szerint azon« ban, amikor zuhant, 1000 kilométert is megtett óránként gépével. A gépet ta nuímányozás céljából abba az angliai üzembe küldték, ahol azt készítették.

pontokon juthatnak az angol partok közelébe.

Ezeket az „átjárókat“ az angol re piilőgépek állandóan szemmel tartják >, valószínű, hogy a jövőben nem egy üt közét fog lefolyni ezeken a pontokon a partokat védő angol légi haderő és n ! támadó német haditengerészeti egységek között. Az aknamezőket a hadví j selő felek mind jobban kiterjesztik i úgy, hogy nemsokára az egész Északi tenger teljesen alá lesz aknázva ás va<

\ ióságos hadszíntérré válik.

S Megjegyzendő, hogy az 1914—18 kő j zötii háborúban az angol tengernagy i hivatal portosan körvonalazta az ak nával teleszórt területet és pedig ezt az 51°, 15’ és 51°. 40’ északi szélesség valamint az 1°, 35’ és 3° keleti hosszú ság közölt állapította meg. Ennek az > aknamezőnek délkeleti sarka körűibe I lül Ostendénél volt, nyugaton a part ivónál és aiZ aláaknázott terület fc‘ zeu I * hajók számára keskeny rést hagytak

Mivel azonban ez az aknamező nem hozta meg a várt eredményt, ugyanis az angolok csakhamar uj aknamezőkei: fedeztek fel az Északi-tengerben és Írország partjai mellett, melyeket a németek helyeztek el; az angol tengerna I gyi hivatal erre elhatározta, hogy az egész Északi-tengert hadiflottája ellen*

1 őrzése aiá helyezi és veszélyeztetett hadizőnának nyilvánítja. Ezt a londoni: kormány a semleges államoknak jegy zékben hozta tudomására. A Norvégia® val, Dániával, Hollandiával és a balti- i tengeri államokkal való kereskedelmi hajóforgalom biztosítására elrendelte*^ hogy az importcikkeket szállító semíe™ ges hajók a La Manche csatornán és Doveren keresztül közlekedhetnek, ela* re kijelölt útvonalon; a kiviteli áru* cikkeket szállító hajók pedig Anglia keleti partjai mentén közlekedhetnek* 1915 februárjában az angol tangernagy.L hivatal végleg betiltotta a hajózást Á La Marche csatorna északi részén éé az irtaengeren, ahol az aknák és a né* anei tengeralattijárók azt lehetetlenné tették, Azok a hajók, amelyek a La Manche-csatorna észak! részébe igv© keztek, csak napkeltekor és napnyug fakor közlekedhetnek és pedig legkeve* &ebb négy mérföldnyi távolságban Rathíin szigettől délnyugatira. így a* Északi-Hengeren és az Ir-csatornában a hajózás a semleges kereskedelmi hs jók számára csaknem véglegesen lehe tétlenné vált, mivel a kijelölt útvonal nagyon hátráltatta a forgalmat és fe lesleges kiadásokat okozott,

• * í HELGOLAND

Az Északi tenger stratégiai fontossága nemcsak földrajzi helyzetében, hanem főleg igen sekély voltában rej ük,'ami igen megkönnyíti az aknák le* rakását. Ugyanez a heívzet a Balti» tengeren. A Földközi-tenger mély vizében ellenben nem lehet aknákat elhelyezni, mivel itt a tengerfenék mé lyen van a víz színe alatt. Pedig gon* dőljük csak el; mennyire megbéníthatták volna az antant államok az Adriai- tenger hajóforgalmát, ha annak bejá rátát, az otrantoi-szorost teleszóriák aknákkal! Ez azonban lehetetlen volt, éppen a nagy mélység miatt. A különc böző viszonyok oka a földrajzi adott® Ságokban írejlík s azokat csak a geológiai múlttal Sehet megmagyarázni.

Ugyanis földrajzi szempontból az Északi-tenger 200 méternél sekélyebb, úgynevezett elöniéses tenger- Mas területe a német síkság folytatása, mely a történelmi idők kezdetén még száraz volt $ az ember ősei száraz lábbal járhai.tak át a germán érd «rengetegek felé. A viz csak ezután öntötte el azt a földdarabot, Hollandia partjaival egy* idejüleg. I

Itt a tenger és a szárazföld âHnak harcban egymással, még a negyedkor® szak óta. A La Manche-csatorna régebben folyóvölgy lehetett, a Szajna folytatása. Az Északi-tenger közepén fekszik a világháború itt lefolyt nagy Sen® geri csatájáról nevezetes Dogger=zá- tony, mely csak körülbelül 13 méter mélyen van a íelszin alatt, itt a mélyfúrások rénszarvas, medve és mariimul- csoníokat hoztak felszínre, ami szintén azt bizonyítja, hogy elsülyedti száras** földdel van dolgunk»

AZ ALÁAKNÁZOTT ÖVEZETEK

Az aláaknázott övezeteket ítí-ott ks=> sebb hajózható hézagok szakítják meg. Ezeken keresztül a hajók átjárhatnak. Ez a berendezkedés azt eredményezte;, hogy a semleges hajók csak bizonyos

FELFÜGGESZTETTÉK ARADON A HA- Dl KÖLCSÖN KÖTVÉNYEKRE FELVETT

KÖLCSÖNÖK BEHAJTÁSÁT. Aradról jelen- tik: 'haiéretes, hogy azok, akik a világháború idején hadikölcsönt jegyezlek, a névértéknek esgipáh egy részét fizették ki, a többit a volt i hi-trák-Mcípvat Bank lombar dir ózta úgy, hitig? elfogadta a papírokat záíogfedezetre. A közjogi változás után aztán a Banca Naţionala, mint as Osztrák-Magyar Bank jogutóda, pert indított az elzálogosított hadihölcsön- hetvény tulajdonosok ellen, majd amikor a semmi tőszék kedvezőtlen ítéletet hozott, köz- Cidők módjára próbálta behajtani a követeléseket., Egy ilyen perenkivüU üggyel foglal- . kozott most az aradi törvényszék és a végrehajtási eljutást érdemleges határozat hozataláig felfüggesztette.

Megdrágult Toráén a földgáz. Tudósítónk jelenti: A tordai gáztársaság ériteaitette 3 fogyasztókat, hogy január elsejei hatállyal 'az eddigi köbméterenkénti L.22 lej helyett

.1,32 ü«jr® «Steifte ,«\ fs&dgá^ áráL .

___

Az ÉszakiÁenger másik fonios sirs téglái pontja Helgoland szigete. Ennék környékén folyt le 1914 augusztus 28-án a hires jüílanái tengeri csata, .A jelenlegi háborúban az angol bomb-^ vető repülőosztagok és a német bomba vető és vadászrepülőgép egységek közölt szintén több légi ütközet folyt L itten, A német légi erők támaszpontja: tielgdland-szígetén, az Északi tenger partján fekvő Wilhelmshsvenben, Cux- haveriben, Gliickstadíban, valamint a Weser és az Elba tölcsértorkolatánál vannak. Ez is Helgoland * ligetének stratégiai jelentőségét bizonyítja. Ugyanilyen fontossága van az egész n met partvidéknek é3 az Északi-tengeri i a Balti tengerrel, Brunsbüttel és Kiéi I között összekötő csatornának. Helge •! land^szsgetén vannak a mágneses akna kát elhelyező német vizírepülőgépek támaszpontjai.

Helgoland voltaképpen két szigetből £!1. Ezerkettö&zázíizénkéitö g ScHer vvig nagyhercegséghez tartozott, aztan a dánok uralma alá került. 1807 ben a/ angolok foglalták el és innen bonyoli tották le az I. Napoleon ál lal tervezeti zárlat idején a csempészkereskedelme . Az 1814 i békeszerződés végleg Angliának juttatta a szigetet. 1890-ben a/ angol kormány a németek Zanzibar szigetén felajánlott engedménye^ eile neben Németországnak engedte át.

A németek felismerték a sziget sir a tégiai jelentőségét és hatalmas légi ta n asz pontot építettek ki rajta, met egyúttal a Fríz-szigetektől a din par tokig terjedő tengeri aknamezőjük, kö zépponíjaímZe AMácr,

TStzNLL, a. V-s;