Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-16 / 11. szám

TRI.i.ffN7r K

HV4Ű fan uh r

]\'1T ÍR a roman sajtó

„TRIBUNA“: Az uj román esztendő beálltával senki nincs eltelve bű almai lanság* gul a jövővel »/cinben. Mat i-* több e.dekea, tanulságos eseményt jegye/.lu'lüuk RŢ Ezek kiisé tartozik a Mag-ar Népköz» ■«<>'. voJ?/sj vár városi tagozatának megalakulnia i NUF keretében. A nemes közreműködés -/elleniében vé#zelt munka, mellyel a im.^var ki- eebbséií meg akarja erősíteni helyet a NIJF kebelekén komolyan magáévá leve ennék a politikai szervezkedésnek minden eszméjét — kellő világításba helyezi a. összhangot. melv a ionian nép sorait ura1 a és a meggyőződi «el teli szolidarita ■í uu llvel a jölen óra nagv parancsait teljesiti. bánffy Miklósnak» a Romániai Magyar éépkozösség főelnökének é« Bariba képviselőnek, a kolozsvári tagozata elnökének, tovább 1 I áll ívnak. a fémipari munkáscéh titkárának beszedőiben a nemzeti szellemmel öf /bankban álló felfogás- található fel, melv n a tkel-ége II. Károly király jogara alatt athatja az egész népet.

„SEMNALUL": A hivatalos .Völkischer Beobachter' egyenesen barai- gtaíaii lépesnek tartja a hadianyagszállitást Finnország számára. Úgy látszik azonban, hogy Itália mégy szállit hadianyagokat. Igv — ha ienn is i/\ az olász—német szövetség — a lelto- egv lénvrges kérdésben invai- eltérnek. Éppen abban a kérdésben, mely a két politikai rendszert annak idején összekap- eăolîa. minek folytán együtt vettek részt a spanvol polgárháborúban. Mig Itáiia tovább akar haladni n megkezdett utón. Németország egyelőre nein teheti ezt. Sőt. arra kényszerül. hogy az olasz hadianvagszállitá«t akadályozza. A német—olasz barátság mégis továbbra is fenmarad. Ez a körülmény ismét hiznnvitja. mennvire bonyolult a jelenlegi »politikai helyzet Ó9 hagyományos logikai <módszerünk mennvire bizonytalan.

„NEAMUL ROMANESC* (íorga professzor írja): Miben állhat az olasz közvetítés? 'Nem arról van szó, amit C«áky kiiliigymi- saiszter kérhetett. Beszéit és tudjuk, mit (gondol. A külüzvmiiuoztcr cs kormáuyelnöke iertíélyi származásúak, a nmitra jól emlékezlek. Főleg Csáky külügyminiszter tudja, tiogy az osztrákokkal egyik őse buktatta meg ftíihai Viteazult. De egy családban kétszer " c?m fordul elő ilyen szerencse. Inkább (Olaszországról van szó. Az olasz nép minden alkalommal 6zeretetet tanúsít vpliink Izemben, amit mi kettős szeretettel fizetünk kissza. Mussolini elővigyázatos politikus, ak;

Î

iámba veszi népének érzését s nem fog küldői a Kárpátokba olasz repülőgépeket, hogy elpusztítsák a iatin népet, mely Róma Őr- Szeme maradt itt Keleten. Engedmények a oagyar kisebbség részére? Iskoláik, lapjaik fannak, mindenféle szervezetekkel rendel- íkesnek. Nem zártak be egy magyart sem azért, meri magvar. Területi engedmények?

A román nép dominál a határok mellett. ■Egyedül a székelyek képeznek bent tömeget, de ezt nem lehet elszakítani területi szempontból, mert nincsenek Magyarország szomszédságában. A városok? Nem magyar ^nemzeti alkotások. Nagyvárad, egy Habsburg ívárból fejlődött épp úgy. mint Temesvár, mig Arad román és szerb falu veit egykor. (Tehát? Itáliára az a nagy szerep vár. hogy (figyelmeztesse a valóságokra azt, aki elvesztette helyes érzékét és tanítást adjon római Bölcsességgel.

1 „CURENTUL": Megértjük Magyarország Befeéz helyzetét. \ issza akarván állitani a volt Magyarországot. Lengvelországga! közvetlen szomszédságba kerültek. Aztán villámszerű gyorsasággal jött a szeptemberi hadművelet, mely 17 nap alatt megpecsételte a lengyelek sorsát és a határon a szovjetorosz csapatok jelentek meg. Ez adja magyarázatát a? nj magyar külpolitikának, sneiy egyrészt védelemre készül esetleges orosz támadás ellen, másrészt ápolja régi baráti kötelékeit, uj barátokat is keresve. Itália határozottan ellenzi a szovjetorosz terjeszkedést Középenrópáhan és a Balkánon, így teljefen egyeznek Magyarország és Olaszország pillanatnyi érdekei. Egyébként az összes többi államok is a békét óhajt iák Európának ezen a táján, hol kpdyező visszhangra talált Róma törekvése. Itália mindig figyelemmel {■ isérte a középeurópai és balkáni eseményeket. '848 küszöbén és azután, a forradalmár Mazzíni az Alduna-menti népek szövetségét sürgette. Ezelőtt 92 évvel tehát mar felmerült a románok és magyarok 'közötti közeledés terve, mely nagy visszhangra talált Valahia román nacionalistái kőrében. Balcescu Nicoíae vis kibél^ülést fl óhajtott. , Constantin Racovita pedig ott volt Bem tábornok mellett, a Goiescu-osalád barátsággal tekintett a magvar fcrrada’om alakjaira. Miért nem sikerült a megegyezés?

A magyarok Mazzini híveinek szövetségi tervét nem helyeselték. A ssovjetorosz csapatok negjelehése az olasz tervet — természetesen. más körülmények között — i«mét időszerűvé tette. Mussolini nemcsak a b^két védi, de már is előkészíti a háború befejezése után következő szoros együttműködésre az arra aíka’mas elemeket. Románia rokon- »zenvvel és jbizuiommaí &égí Mussolini joud- kájat.

A kolozsvári ft&n&Hj eprímssíerch héí€il szü..cl ujrti meíiiácziiiSf lauiiliíáiuhüf

A közigazgatási lábfő dörtése a városi kémőayseprőüzvm

ftizároiogcssiga ellen

KOLOZSVÁR, január 15.

A polgári kéményseprők és Kolozsvár város tanácsa között folyó harcban a napokban döntő fordulat következett be. Jogerőre emelkedett a bukaresti közigazgatási táblának az a határozata, amelyben a kolozsvári kém- ny-eprömesterck szerzett jogait elmerte, megállapította, hogy a város területen nemcsak a városi kéményseprőüzoninek vau joga kéményeket seperni, hanem a kémóny- 8eprőmestereknek is és hogy a városi tanács csuk a végzett munkáért szedhet illetéket es ig) előre kéményseprői illetékkel lakosságot megterhelni nem lehet.

A régi rendszerrel a városi tanács akkor szakított, mikor dr. Filipeseu Richard került a polgárim steri székbe . Akkor a városi tanács szabályrendeletet készített. amely a k<- ményseprőinestereket megfosztotta szerzett jogaitól és úgy rendelkezett, hogy a kéményseprést kizárólag csak az erre a célra létesített városi üzem eszközölheti. Ez ellen a iz.a- hályrendeiet ellen a kéményseprők a különböző fórumokhoz felebbeztek és felebbezé- Büknek csak annyi volt az eredményi, hogy a legfőbb közigazgatási tábla a -kizárólagos“ szót törölte, egyébként az >nhan a szabályrendeletet fenntartotta. Ezután a másodfokú hatáiozat után a városi tauac- ujabb birdetménvt adott ki, amelyben k -/ülte a város lakosságával, hogy a kemény-r;«ré-1 csak a városi üzem végezheti el. mertha a ké- menv seprést magánki-ruénvseprők i-» végzik, a városi tanács által megállapított dijakat mindenkinek fizetni kell.

Ezután megegyezés jött létre a városi tanáé* s a mesterségüket folytató kéményseprő- mesterek között.

A városi tanács a városi üzemnél alkalmazta őket y bizonyos kártérítést is fizetett. Azok a kéményseprők azonban, akmkrl a túron nem egyezett meg, igy Ardelean Frau- e*se és Almán lsi\án jogaik érvénveiitése érdekében t<< ábbi lépéseke. tettek. Keresetet adtak le a kolozsvári közigazgatási táblu- boz amely a múlt év augusztus havában hozott határozatában kimondotta, hogy u kémén v sípról et nem lehet megfosztani iparuk gyakorlú-ától, szabadon gyakorolhat ják ipáinkat, a városi tanács pedig nem vethet ki előre kéményseprési illetéket- hanem az csak utólag, u végzett munka után számíthatja ezt fel. Változatosság okából ezt a határú* gutot — minthogy ez a városi tanácsra volt sérelmes — most már a városi tanács feleb- bezto meg, de ez u fclebbezés elkésett és a kolozsvári közigazgatási tábla határozata január i 1 -én jogerőre emelkedett. Most tehát a régi helyzet állott vissza s a kolozsvári kémét.*- prőmesterek már kedden, úgy mint ezelőtl. megkezdik a kéményseprést. Hogy aztán mi lesz a kérnénvseprőnzemmel, azt egyelőre még nem lehet tudni. A kéményseprőmesterek. akik két évig nem folytathatták mesterségüket, kártérítési pert is akadnak indítani. A mesterek a legfőbb közigazgatási tábla határozatát bemutatlak a királyi hely- tartónak. Rornemisa Sebastian polgármesternek, n főügyésznek és a rendőrkvesztornak és a segítségüket fogják kérni ahhoz, hogy munkájukban senki sem akadályozza meg.

Minthogy Erdély többi városaiban is az a helyzet, ami Kolozsváron, valószínű, hnev a leaf óbb közigazgatási tábla határozata kihatással lesz a többi városok kéményseprő- üzemeire is.

5f

A petróleum

stratégiáia

ftft

E*^y fpa«oîa ts j ^ágcíl* k, mely belevilágít a tavaszi hÓTiapDk. háborús lahetőségeibe

Utóbbi időben megint sok szó esik a ko* zelkeletnek és a Fekete-fenser vidékének stratégiai jelentőségéről. Külföldi semleces lapok gyakran írnak arról a hadseregről, melyet a nyugati hatalmak a francia haderő volt vezérkari főnökének, Wevgand tábornoknak vezetése alatt a francia protektorátus alatt álló Szíriában szerveztek meg s amely állítólag megközelíti az egymilliós létszámot. liven hadsereget határozott e«-'ck nélkül francia és angol részről aligha helyeztek volna el a tulajdonképpeni háborús arc- vonsltó) ilyen nagy távolságra. De mik ezek a célok? — ez a kérdés érthetően sokat foglalkoztatja nemcsak a nvugati hatalmak ellenfeleit, hanem a világsajtót is. Szíria földrajzi fekvése bizonyos fokig knlcshelv- zeteí biztosit a területén elh Ivezkedett erős hadseregnek bárom földrész felé: a Földközi-tenger keleti medencéje, a Fekete-tenger, a Vörös-tender. Délkeletenróna, Előázsia és Eszakkeletafrika iránvában. S ez a kules- hejyzet különösen erős akkor, ha a kérdéses tendereken fölénvt biztosító ha'óbnd is támogathatja. Annyi mindenesetre kétségtelennek látszik. hn«rv London és Paris számit a most kezdődő évben a háborús e«eménvek keleti kiterjedésével is. Csak az a kérdés, hogv ezt a kiterjedést melyik háborús fél kezdeményezné. Legtöbb magyarázat a Baku-vidéki petróleumteriiletet jelöli meg annak a célnak, mely a sziriai angol francia hadsereg működése előtt áll. Ez a petrólenmteriilet. mclvnrk döntő szerepe leimt Oroszország és Németország harckészségében. közvetlenül a török határ mellett fekszik s a pe*TÓleumvezetékek főkijárata, Batum város közvetlenül a határ mellett, a messzehofő'ó ágyuk lőtávolábán van. Ahhoz azonban, hodv a sziriai hadsereg itt léphessen fel. Törökország beavatkozása volna szükséges a háborúba, erre pedig eddig még semmi jel nincsen. A helyzet természetesen azonnal megváltozna, ha orosz részről lépnének fel támadóba.^ a Moszkva által követelt. de Ankara részéről eddig el nem fogadott kivánsádnk érdekéh°n. Az itt adott helvzet lehetőségeibe minden esetre élesen viládjt bele a francia külpolitika nagv orgánumának. a ..Temps“-nak ..A petróleum stratégiája“ címen megjelent, alább teljes szövegében közölt cikke, melv az orosz pet- rólenmforrások nagy jelentősedére mut-A rá a háború sorsának végleges kialakulásában.

§s

MII ír a „Temps ?

A* 1914—18-íki világháború előtt francia katonai körökben az a felfogás uralkodott, hogy valamely hadművelet célja sohasem lehet földrajzi objektum, valamely tartomány, nagyváros, vagy iparvidék. A hadműveletek minden eszközét az ellenséges erők ellenállásának letörésére kell latba vetni. Ha ez sikerül, a városok és tartományok könnyen elfoglalhatok — mondották. A jénai és kö- nigrátzi ütközetek után a dolgok tényleg így történtek.

 világháború négyéves tapasztalata azonban megmutatta, hogy ez az elmélet nem állja meg a helyét és bár a hadműveletek célja az ellenséges erők megsemmisítésé, ezt gyakran csak fokozatosan leliet eiériíi és gyakran van szükség arra, bogy olyan stratégia* pontokat foglaljunk el, amelyeknek birtoklása a később hadműveleteket meg- könnyíti, vagy pedig az ellenség mozdulatait kivédi. 1918 júliusának végén elrendelték az általános ellentámadást, mely a szövetségesek döntő győzelmével végződött. Előtte azonban Foch marsall 8 Paris—Avri- court és Paris—Amiens vasútvonal felszabadítására törekedett, melyet a németek részint megszállva, részint tüzérségi tűz alatt tartottak.

A mai háborúban igen r.agvfontosságn szerepet játszik a petróleum és annak kimenetelét szinte döntően befolyásolja. Az a hadviselő állam, melvnek nincsen semmi lehetősége. hogv petróleumot szerezzen be, repülőgépeit, barcíkoesijait és szállító autóit nem használhatja; ezek tc!ie3 tehetetlenségre yannak ítélve. Olyan ellenséggel szemben tehát, melvnek megfelelő petróleum- készletei vannak, biztos vereségre van ítélve. ígv mindenképpen indokolt és szükséges hadművelet az ellenség szükségleteit ellátó petróleumtermő vidék megszállása.

— A jelenleg harcban álló nagyhatalmak petróleumellátását igen bizonytalanná teszi az a körülmény, hogy egvikük sem rendelkezik határain belül a háború igényeinek megfelelő peíróleunikéczlettel. — Háborús időben Németország évi petrnlenmszükség- lete 12—15 millió tonna. Szovjetoroszország háromszor ennvi petróleumot igényel, mivel itt a mezőgazdasági termelést is az autó- traktorokkal való munkára alapozták.

Németország saját területén belii* ügy

jut részben Üzemanyaghoz, hogy rne*.fen«égé« un állítja elő laboratóriiu/iuibarj t ti^yne- •vc/rtt szintétikue benzint p* tl/u ■*

MVIetét inak uyv tudja ku-íé^ittni. ha *-ul' földről hovátju Í>C a petróleum legnagyobb résiét. Az európai petrtdcüínt$z*ü'-lő államok Korában «‘Lő helyet Szovjetoro»lÓIi ./ág foglalju el, uzonbah ez az állam *ei» képes szükségletét háború idején löbbmiMif, tonnára rugó bilföldi termelé-évH fedezni

A világ pe trólr unite run lésének háromnegyedét Amerika szolgáltatja, vli’.el azonban az amerikai petróleum Európába való zab liláin csak tengeri utón leheti égés, Németországnak igen kevés reménye van an a, hogy ezen az utón iedezhi ti petróleum-züL- ségletét. Honnan vegye tehát a mulhatatla- ind szükséges folyékony tüzelőanyagot.'

HONNAN SZERZI BE NEMET ORSZÁG A PETRÓLEUMOT?

Egyezmény utján sikerült moga^ai- biztositania Románia petróleurntermeléiének egy részét. Békeidőben •• petrőlcumtzallitú hajók a Boszporuson ken s/tül a Földközi- tengeren át Európa mcgkeriiléstm-l eljuthat nak Hamlrurgig. Jelenleg ez az ut a németek elől el van zárva. így a román petróleum i csak a Duna vizén juthat el iNémetországh^.

# a nagymérvű petróleumszailitas az összes* folyami cisztemahajokat igénybeveszi.

A német birodalom elég nagy mennyiségű petróleumot szerezhet be GaJiciából is.

Németország petrólcumellátá^át azonban szükségképpen a kaukázusi és Káspi-tenger melléki orosz szondák biztosítják első sor- . ban. A petróleumtermplés középpontjában itten Baku és Groznyi áil, innen földalatti I csőhálózat vezeti a petróleumot a feketetengeri kikötőkbe, valamint Batum és Tuapse ! kikötőjébe. Mivel azonban jelenleg a német hajók nem hatolhatnak be a Földközi-tenger medencéjébe, az oroszországi petróleum szál- , litása csak vasúton vagy más vizi utón történhetik.

— A vasúton való száliitús nem fizető- dik ki. bár a szárazföldi szállítást megköny- nviti az a csőhálózat, mely a Groznyi pet- ‘ róleum kutakat a Don torkolatánál levő Rosztov kikötőjével köti össze. Ennek a csőhálózatnak Kharkovig, (Kievtől 400 kilométerre) való meghosszabbítása folyamatban van.

— Ami a folyami utón történő szállítást illeti, a ciszternahaiók felhatolhatnak a A oi* "án Nizsni-Novgorodig, innen a nemrég készült csatornán keresztül Moszkváig, majd ujabb csatornán át. melyet csak ezelőtt eg~ évvel fejeztek be. Szentpétervárig juthatnak. ahonnan a Balti-tengeren át elérhetik Németországot. Ez az ut, Bakutól a német kikötőig nem kevesebb, mint 5000 kilométer! A szállítás hosszú időt vesz igénybe, sőt, tekintettel arra, hogy a csatornák télén be vannak fagyva, hónapokon át szünetek is.

— Egyébként, ha Szovjetoroszország is aktiv részt vesz a háborúban, nemcsak hogy nem engedheti át petróieumtermelésének javarészét Németországnak, hanem maga is kénytelen még külföldről szerezni be petróleumot. Ebben a tekintetben teljesen Perzsiára van utalva.

— Németország petróleumellátása tehát: nvilvánvalóan sok nehézségbe ütközik, feltéve, hogy a román piacon nem fedezheti szükségletét és Szovjetoroszország is kénytelen galiciai és kaukázusi petroleumvidekHt kizárólag a saját fogyasztására használni fel. a német birodalom csak annyi petróleumra számithat, amennyit otthon, gyárilag áilit" elő. Ez a petróleumgyártás azonban egyelőre képtelen fedezni egy hadviselő áliatn szükségleteit.

A FEKETE-TENGER VIDÉKÉNEK STRATÉGIAI JELENTŐSÉGÉ

— Más részről világos, hogy a Fekete- tenger mellékén elterülő petróleumvidéknek nagv stratégiai jelentősége van. Ha Románia megszünteti a petróleumszállitást és ha a moszkvai kormány valamely okból elveszíti a kaukázusi petróleumvidék feletti uralmát. sőt már abban az esetben is, ha ezen a vidéken a petróleumtermelés csökken, ez a két nagyhatalom teljesen üzemanyag nélkül maradna és a hadseregei teljes tétlenségre volnának kárhoztatva.

— Ennek 3Z eseménynek a bekövetkezése pedig egyáltalán nem tartozik a lehetetlenségek birodalmába. Megjegyzendő, hogy a Fekete-tenger meliéki szovjetorosz tartöraá- nyok idegen nemzetiségű, szábadságszeretS népei még nem mondtak ic függetiensácrüi.- rőí. Azerbajdzsán lakossága török nemzetiségű. A Volga alsó folyásánál és *» krimi félszigeten tatárok laknak. A georgiaiaí Aş getlenségrc vágyó, múltjára büszke nemz^"’ Végül az 1918-as események aiaít föléljedt ukrán nemzeti érzést a szovjetorosz elnyomásnak még nem sikerült teljesen elhálí^at- tatnia.

— Mindezen okoknál fogva a Fekete-tenger melléke a szövetségesek egyik legfontosabb stratégiai objektumát képezheti.

Vasúti baleset Háromszékben, Tudósítónk jelenti: Az elmúlt nap a hároraszékmegyei Maksa község állomása közelében egy tehervonat kisikloít. Ö» kocsi súlyosan meg- rGngálódottp egy fékező. raegséjfiiit