Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-16 / 11. szám

J&tfjWeiir'Tii,

m^Wrir

liegalaîciili a fk©ÍOTSYáiri Magy

: X' ük! sr ffl sw WP 3HS a»'. . s/p- JC3 nre ® JJ P

Ifepkozasseg ipán alasjrfaiya

MMaOKBUJL*.

fí*'caí,"ísl KsfozstJ*3f írsa^vaf laűrosal a a <—

^ G/ó/ r»i*r«i li iii® kép if heiß ffîcsfy beszédben s::’fH3 f foe? raz OssizágGs Uf gy .*> I/jmpjs E*y5f3Ü.ei szervez .si tr.a ikâiaîa'fâ:* —> Demeter Fersnc szabómestert p*itj$z.ßiidk a koißzsp^ri- Magyar M pközoss-g ipari osztályának e nakoi

KOLOZSVÁR. január 15.

Vesárnap «íéfelőtt zajlott le Kolozsvár ma- gyáí. -iparosságának 'nagyjeleutőségü ‘gyűlése, jnefynefc-- keretében, impozáns módon, üpne- frédye's formák közt kapcsolódott be a Roma- ái&Í Magyar Népközösség gazdasági és ipari AíStályába. hogy Ott lelkes és odaadó mun líássigárfJ hozzájárul jón a' magyarság építő iáUiiLájáboK. ' . :

A gyűlésre felvónúlt Kolozsvár iparostár- adaíaiának minden rétege.

.. ;■ A GYŰLÉS MEGNYITÁSA

As alakuló közgyűlést df. Bariba Ignác or- arággjüíési képviselő nyitotta meg, aki üdvözölte gróf Teleki Ádámot, mint az ipart (ágyék országos vezetőjét és dr. Pálffy LáSz- lót. a kolozsvári gazdasági szakosztály .slnÖ* két,

m. BARTHÁ IGNÁC ELNÖK MEGNYITÓ BESZÉDE

„Január 8-án alakult meg a Magyar Nép- sőzösség kolozsvári tagozata — mondta dr, iBaríhz .Ignác — és az alakulás a magyar ^aíud^tosság és megértés jegyében zajlott le.

Ma azért jöttünk össze, hogy a megalakult tagozat keretében életre hívjuk magyar társadalmunk legerősebb és egyik legértékesebb Osztályát: az ipari osztályt, mely évszázados történelmi múltja alapján hivatásának rendeltetését akarja betölteni. Nem látóm itt teljes egészébén Kolozsvár magyar iparos; tömegeit, de azért

bízva bízom abban, hogy a megértés és kö~ sós eszme érdekében tövidesen mindnyá- ián egy táborban leszünk, annál is inkább, mert a Magyar Népközösség szeretettel öleli keblére az iparosságot, mint magye,r társadalmunk legértékesebb oszlopát»

De iparosságunk is he kell bizonyítsa art, hogy odaadó, tevékeny munkásságával segítségére less közös érdekeink diadalra juttatásában.. , .

„Szervezettségben az erő!44 És ha e ezes^ vezettség talajra talál, úgy munkánk is termést, eredményeket hoz, melyhez Írtén áldását és segítségét kérem4*.

Dr. Bartlia Ignác megnyitó beszéde sstáa felkérte gróf Teleki Ádám országgyűlési képviselőt, hogy tartsa meg beszámolóját ®g «didiig végzett szervezési munkálatokróL

GjőI Talelcl Ádána beszSenolSfa

hogy feltétlen szükségesnek tartja *». ip®*i osztály megalakulását.

Ezután Demeter Ferenc szabómester méltatta a Magyar Népközösség agilis munkásságát, szintén csatlakozott Haiászy 'indítványához, az ipari osztály megalakulásához.

— Húsz éven át — unondíst Demeter —» ; sokat csalódon a magyar iparosság, úgyhogy \ minden reményét elvesztette, de bizva-bizunk ! a Magyar Népközösség komoly munkájában, mely rövidesen újra bizalomra gerjeszti azt a tömeget, mely a becsületes munkáért éle-' tét is odaadja.

.Csákányovszky Károly nyomdaiul® jdonos szintén a megalakulás mellett mondott lelkes, szép beszédet

Szabó Tamás cipéeam ester megrázó, a magyar iparosság súlyos sorsát ecsetelő beszed« Tel ért el nagy sikert, kifejezve azt, hogy ebben az alakulatban a legnagyobb és leg- gadagabh iparostól a iekisebb és leg-ze- gényebb iparosig mindenkinek benne kelj legyen, hogy magyar ügyünket sikeresen intézhessük.

Tompa Sándor a T'ordaí Magyar Tpsree Egylet elnöke, a tordai iparosság üdvözletét tolmácsolja és azt a javaslatot terjesztette elő, hogy minél gyorsabban munkába kell kezdeni, hegy sikeres eredményeket érhessünk el.

Fodor Pataky Ádám asEtaissaserte? érvekkel telt beszédében szintén a megalakulást javasolja.

MEGVÁLASZTJÁK Á TISZTIKART

Á hozzászólások után dr. Bariba ígnásreí-^ mâmî

Y/ f«f Sőftleniti a szájai, torkol

raok e tisztikar megválasztására jelölőbizotfc» eágot küldött ki Demény Andor elnök vezetésével, mely bizottság az alábbi vezető» aég névsorát terjesztette a gyűlés ©ló megszavazás végett:

Elnök: Demeter Ferenc férfiszabő mester. Alelnökök: Onofrai István ács. Csákányovezky Károly nyomdász, Horváth Pál, iakatosmes* tér, Tordai Mihály építész, Vajda Ferea* fodrászmester, Török Árpád husiparos. Pénztáros: Kapcza Imre. Titkár: Heítai Féü* íodrászmester. Jegyzők: Alexi Lajos, Blanáf Gyula. Szakelőadók: Építész: E;rycd Lajos, órás: Babits József, fodrász: Szabó Pál. cukrász: Cseke Albert, szabói Németh István, Gyarmati Miklós, Asztalos: id. Kun Mihály^ kőműves: Hegedűs Gyula, ács: Dcretei Gye» la, lakatos: Bróz Béla, Tnrák Kálmán, meoha» nikus: Blanár Gyula, cipész Kovács A., raé» szaros: Kapitány L., kályhás: Balázsi István, kárpitos Orbán Béla, pék: Guráth Béla. Pré» zenszky Béla. szijjgyártó: Török Ferenc, fee« tő: Váradi Béla, Simon Jenő. bádogos: Seiler József, Balló Béla, vendéglő«: Gál Ferenc, kefés: Müller Géza, nyomdász: Zsulyevie* Mátvás, Bizottsági tagok: Berta Sándor. K<«z József, Füzessv József, Orbán János, Raliéi! Sándor, Urai Sándor. Király József, Urana Antal, ifj. Deák Ferenc. Bartális Ístváap Gerstenbrein Artúr, jakner József. Szabó Ta« más. Kézdy János. Gorát Béla. Veress Endre dr., Varga Domokos, Újvárosi Sándor,; Róth Márton, Both Mihály, Deménv Andor,, Szigeti Béla. Att! Adolf. Kovács Béla, Szs» Iái Gyula, Prezenszky Pál, Klaírobecz Jé»! nos, fíalá«sí Lajos, Fodor Pataki Áűássp:

Gróf Teleki Ádám && alábbi beszámolót «öödoííöt

Magyar Iparos Testvéreim! -,y ■ • Négy évvel ezelőtt több oldalról hívták tel a figyelmemet arra, hogy Erdély és Bánság Iparossága nagyon elhagyott állapotban van, mert senki, sem törődik sorsával. E felhívásra■■elhatároztam, hogy: tanulmányozni feigem óz iparos-kérdést. Tervemet valóra is táltöttanii, mert- négy éven át folytatott ts- ftüíinsnyózások, panaszfelvételek és helyszíni .Zeit!lék alapján arra a szoraOra -saeggyőzo- áélrc jutottam, hogy

ás iparosság sorsa tényleg a íegmostohább, q legelhăgyGtîabb állapotban, van es 20 év leforgása alatt égy-hét megmozduláson kívül semmi néven nevezendő komoly akció itsSJTí történt -ő magyar _ Iparosság sorsaitok- feljavítása érdekében.

Összegyűjtött tapasztalataimat ez alkalommal nem akaróin részletesen feltárni, de szent, kötélegségempié tettem azt, sógy e jobb ecrsrs érdemes és a magyar társadalom egvik leggénricesebb osztályának sorsát annak intézését kezeimbe veszem. Megbízatásom átvétele után első feladatom 'az volt. Hogy 1939. március 5 én programot adtam célkitűzéseimről, melyeket öt pontban foglalt am össze:

?. Országos magyar iparosssertézeí még- alkotása.

.E3L101 íLY J

S^iscl fűî rierasoklra bemtPa'ja a lsgfantisz*I,'ttsafeb ka'andok graidiózos hőskÖ.te.aéoyét Rodin üo^d 6ía ilyen Ua naég nem voíl

cr-ycste’ e- ai.ia^aye»

k H31Í4P HŐSEI

TECHNIC O L O Rill Főszerepéüls QYVtt D3 HVv7'LL\N:D és ANN S IZRID VN. — Rendezte: KERTlSZ MiaL-Y. 4î-es B.R1JAO és R03IN HOJDc;m«erepi:i és rendezője

ka. ii] űsztfiaf üdvözlése

megtfcremtéfsére voBaík.ozóLag;ÁJa<§yUj^éS;

A választások megejtése után elsőnek tír, Pálffy László gazdasági szakosztályi elnök mondott lelkes beszédet, kifejtve ast, hogy szívós, erős, összetartó munkára van szükség, ha azt akarjuk, hogy gazdaságilag megálljuk helyünket feladataink teljesítésében.

I Demeter Ferenc megválasztott elnök meleg szavakkal mondott köszönetét a beléje helyezett bizalomért és kérte as iparosság 5 támogatását eredményes munkájának sike- ! réhez,

Dr, Barths Ignác még bejelentette, «Sietve I tudomására adta a közgyűlésnek, hogy e nagy, országos szervező munkában Teleki ■ Ádám az asztalos iparra képesített mester • vesz részt. Dr. Bartha Ignác bejelentését

I óriási tapsvihar és lelkesedés. követte.

Török Árpái a kolozsvári Iparos Egylet aíelnöke, szívből fakadó szép beszéd kisére- j tében mondott köszönetét az iparos ügyek ! vezetőinek, élén gróf Teleki Ádámnak és munkatársainak, kiemelve azt, hogy egy- ! mást becsüljük meg., mert így mauakájafe si» , ikerrel fog járni.

A erveimet az. iparsgsag . mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel /<? gadtael és általában az a nézet alakult ki, hogy egy ilyen országos iparos intézmény- Aék felállítása nemcsak fontos és szükséges,- hanem a legsürgősebb is.

Programom első pontja ezek alapján a iaegvalóéulás stádiumába jutott és azt-Isten segedelmével rövidesen életre is hívjuk.

Ay; tfár&s társadalom pontos felmérésére: kérdő ivókét küldtünk, szét a városokba, mélyre igen értékes adatok érkeztek be.

Á tanonciskolák és otthonok felállítása üvvében is leneseket tettünk, melyek megoldása öz országos egylet feladata lesz; egyházainkkal karöltve,

f vv»?5 ívtam alkalmával több iparos in«- téziaépríf egyletet, aggmenházat, szövetkezetét, !£íb. látogattam meg. Így többek közt Kolozsvárt, Szász régebben, Marosvásárhelyén, Pzatmáron, Aradon, Tordán, Enyeden, Med- gyp - - <ob. városokban.

Mozgalmunk megindítása ó*a ez egyes v6- rosr-k- iparos .-vezetőivel á,l"T>dő osszéhöt- égben vagyunk és már eddig is számos kf'- 'f-rpl fordultok szakosztályunkhoz, hogy ügyükben támogatásukra legyünk,

Ez esetben mmdiE segitseţriikre voltunk, ügyén, mint a többi iparos képviselők.

A % - Qryrá*?** Inaros Egylet • megalakítása ieréa intézkedéseket tettem egy akpszahá-y- tervezet elkészítésére. Ezt az a^ansz-bály- tervet Szabó Béni volt képviselő állitotía össze, yimii- tanníspányozás é.s -^é’eméííynyij. vápitás: yrégett 30 iparos városba küldtem ízét.

EzetÜvüI Ktíég ér. lauc-s-ó Albert kol«ss«Tíirí ugyveu ».es/.iieit egy ituaţ>ţfzao--«iyv«i^vezetet, Mindkettőt az előkészítő bizottság gyűlése elé fogom terjeszteni letárgyalás ve- geít”

Ä eéhtörvénnyel kapcsolatban is 30 iparos váróéba küldtem ei a törvénytervezetet, amire számos értékes hozzászólás és vé'e- ménynyüvánitás érkezett be, amiket iileíékea helyen fel is használtunk.

Külön ki kell emelnem, munkatársaim közül dr. Veress Endrét, aki önzetlen lelkesedéssel fejtett ki érdemes szolgálatokat a szervezés- terén

»

Ä fentiek alapján megállapítható az, hogy Népközösségünk megalakulása óta ipari ab osztáWnnk íven értékes és termékeny munkát- fejtett ki és ez a munka most és a jövőben még intenzivebb lesz. A kifejtett munka eredményét rövidesen elérjük egy Orszá- pos ínaros Esryíet megteremtésével, amely Népkőzösségűnknek egvík oszlopos íntézmé- nve és erősségé lesz örök időkön át. Kötelességemnek tartom as e-nöki tanács tudomására hozni, hogy az eddigi munka a levé’bé- lyegekét kivéve, semmi pénzbe eem került,

FAtAPO*7»tt javaslat a meg- ALAKULÁSRÓL

Gróf Telpki Ádám heszámo'őis után határozati javaslatot tcrîesztelt elő. hogy a gyűlés mondja ki a NérAőzösség §pari alosztályának a megalakitá<át.

A határozati javaslatot dr. Bartha f^nác tagozati elnök szavazásra bocsátása után a közgyűlés egy finnen lelkesedéssel magáévá tetté és azt megszavazta.

Á hozzászólások során el«önek FWás*y

Laio* Sjz.abóiB.eetex as.óialü a®JL, kt&sőg/&i&<í> nX-- '

'S^tTs^aío® aiíísis^Tíeírf '®gíalís a i icUiH»ir&<;é$éff$f s*»!é föirvésy» fáVsslallaX

BUKAREST, Irattár W« Január í3 an déteíőtS fél 3® érakor miiiiiSX-tesr^'anacs ült Taía. réseit miniszterelnök elnökletével. A •kormány tárgyalás alá vette s közhivatalokba való kinevezósrő! aróSó íor- I vény javaslatot, melyet # minlsztiere?« > nők dolynrott ki. A minisytertanács hozzájárulását «iîfla S javaslathoz, majd foívő siji^yeivkeí íc^Saíkozotl, A minisztertasiács Á2 érqkw

GRÓF TELEKI ÁDÁM ZÁRÓSZÁVAI

Végül a gyűlés általános lelkesedése kozS ©melkedett ismét szólásra gróf Teleki Apám képviselő, köszönetét mondva a gyűlés részt* vevőinek azért s megértő munkáért, arait * Magyar Népközösaég érdekében hoztak.

„Vallomást teszek itt, hogy azért vállai tana a magyar iparosság sorsának intézését, mert felismertem sst, hogy társadalmunk eme legértékesebb és leggerincesebh osztályának eihagyottságában, gazdasági nehézségei kost segítségére kell legyek, hogy boldogulásának célját elérje.

Nem ismerek társadalmi rétegeket és oss- tálykülönbséget, csak becsületes, egymást megértő és egymásért dolgozó magyarokat, ak'kaek mind egymás mellett kell haladniuk abban a magyar munkában, ami mindnyájunk kötelessége.^

Gróf Teleki Ádám beszédét szűnni nem akaró tapsvihar követte, aielv után Bariba Ignác köszönő szavakat mondott és a ..Ne csüggedj el kicsiny sereg“ z-oííár idézetével zárta be azt a nagyjelentőségű ülést, etnii Koioísváff sí Agy ox iparos ííyrsadaíms rendesett, Dt, v; e.

A eS5f?!3!?nß® nrwfl iéjgJőr3 Is a Stgíűtr.^ közé szorult

MOSZKVA, fariusr IS.

A ,,SEíaflnw jéetörő, dtrely a „Sevod“ sejitsé^ere indult, r?

! jég kőié szorult, A két hajó közt? f-áv volság változatlan maradt az utcU-J három napban. Á „Sedov^-oí 23 mér» fCfdnyíre sodorta as us-xé jég, észak-* keleti irányba, i

KÖZGAZDASÁGI LEXIKON Prof. Delien: 500 lap 251 lej h-Kett 125 ,. lej, Kavser: Trenck pandurezredes 73 lej (152) Wilkins: Victoria királynő két kötet 148 lej (207). Simenon: Hos«zu ut 66 ('58), Proust: Bimbózó leánvok négy kötet, ár'esz, 238 lej. stb f-epagenál Kolozsvár Postás SAsá»-?\ ^2é*^á'í>-jesj;aéket.

2. Az iparostârsadalom helyzetének pontos felmérése és számbavétele.

3. A magyar iparostársadalom munkaterületén és fejlődési utján jelentkező akadályok el hárítása.

4. Ä magyar uj iparosaernzeuéh megfelelő nemzeti és szál:szellemben való nevelése.

5. A magyar ipar fejlődése anyagi feltételeinek megteremtése.

Programunk közzététele iparos körökben azonnal megértésre talált é3 erre több vá- laszcikk jelent meg a lapokban. Ezután megkezdtem szervező munkámat, amely munka- > társaim és az iparos vezérek segítségével a legjobb mederben indult meg és a nehéz, kivételes állapotok ellenére is a legeredményesebben folyt, illetve folyik most is,

Szervező utam alkalmával felkerestem Ma- I rosvásárhelyi, Szászrégent, Gyergyószentmik- lósí, Csíkszeredát, Sepsíszentgyörgvöt, Szó- kelyudvarhelyt, Brassót, Segesvárt. Medgyest, Székelykereszturt. Diesoszentmártoní. Tövist, Tordát. Dést. Besztercét, Nagybányát. Szatmári, Nagyváradot. Érmihályfalváí. Zilahot, Szilágysomlyót, Nagyszalontát. Âr3(îot, Temesvárt, Dévát. Zalatnát és még számtalan várost és községet, ahol a lehetőségekhez mérten nvilvános gyűléseken, vagy ezükebh- körű nie?l>eszéléseken ismertettem terveinket egy létesítendő Országos Iparos Egyesület mefttfc remtésére vonatkozólae.