Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)
1940-01-14 / 10. szám
BLLtzN US 4 memmamtm Î <J 4 (j i ec a u <K r i 4, A Népközösség védelme Írtai LÁSZLÓ DEZSŐ KOLOZSVÁR, január hó. ^ Akkor szorulunk védelemre, ha gyengék vagyunk, vagy ha támadnak bennünket. A gyenge gyermekét a Síülők védik n fiséitól és vihartól, a gyenge palántákat a kertész s sísabatl földbe való kiültetés előtt melegágy- bán védelmeii az időjárás vitóoiitágttigai ellen. At ígaH barátság és hűség arra kosztét, hogy védelmére siessünk megtámadott barátunknak és megszabadítsuk ellenségeitől. Ugyanígy parancsolja a lélek és a ver népünk áldozatos védelmezését. Népközösségünket afcért kell védenünk, mert még mindig csak kialakulóban levő, fiatalságából kifolyólag sók gyengeséggel küzködő szervezet, amely természetszerű belső gyengeségei mellett ezer külső és hel- *6 támadásnak van kitéve. Tudom, bögy ez a nagy munkaközösség népünknek egyetlen egyetemes szervezete és nemzeti képviselete, ebből kifolyólag nem lehetek közömbös amikor gyengeségei és a rázúduló támadások kliSött védelemre szorul. Ha most részleteiben vizsgálom azf, hogy miért szórni a Népközösség védelemre, st> aak hármas okát találom. Mindenekelőtt súlyos elvi okai vannak annak, bögy a NépköNösséget meg kell v é- delm&zíti. Még mindig nagyon sokan tévesen vélekednek ú Népközösség lényege, valósága, jelentősége, hivatása és szerepe felől, E téves vélekedésnek az okát a valóságos tények fel nem ismerésében kell keresnünk, Még mindig felülünk a jelszavaknak, az indulatoktól túlfűtött érzelmeknek, aha ívéit, hogy ä Valóságnak megfelelően goto dölkoznánk és mai valóságos igényeinknek kikeres elérése érdekében komolyan, tervszerűen dolgoznánk, Itt nem feladatunk a Népközösségről szóló legfontosabb tudnivalók pontos felsorolása, hisz azókat a többi cikkekből pontosan mesísmerhetjük. Az aj népközösségi szervezkedés a nép minden Válőtíi érdekére tekintette! akar lenni. Mint szervezet, egyforma súllyal akarja ápolni. Fejleszteni és védelmezni népünk minden közművelődési, gazdasági és társadalmi érdekét, Ä mostani lehetőségek szerint a lehető legteljesebb nemzeti szervezet akar lenni, n^me^ak e hármas nemzeti feladatkor vállalásában, hanem a nép minden rétegének megszervezésében is. Máris hallatszottak iit-ott olyan hangok, hogy a Népkö/Üs- ségben nem kellene jelentős és komoly helyet biztosítani a magyar munkásoknak és a föld népének, mert igy a meglehetősen szétzilál! és elgyéngiiít középosztály nem tudja abban a maga sajátos érdekelt kellőképpen biztosítani. Valóban s Népközeiéi* belső tartalmának, szerkezetének és célkitűzéseinek megállóm- fásánál —- igen sok tekintetben —- az egész Világop kibontakozott uj nemzeti gondolat hatása érvényesüli és a nemzeti gondolat számon vonatkozásában különbözik a régi nemzeti gondolattól. Ma a nemzet nemcsak politikai és érzelmi közösség, hanem a nemzet minden tagját egyformán érdeklő és 'megsegítő közművelődési, gazdasági és társadalmi közösség is. Az »ij gondolat szerint a nemzet a közös nemzeti munka műhelye, amelyben minden tag minden szellemi te- hétvégével és kincsével; a nemzet közös szellemi birtokával? minden munkájával, gazdasági erejével; a nemzet közös snvagt birtokával; és minden erejével, szaktudásával,' Összetartó erejével; a nemzet erkölcsi birtokával at Fajtestvér szolgálatára siet, A Népkozosség védetem reszorul t ságáhak másik oka, röviden megfogalmazva; gyakorsaik' Az elmúlt húsz esztendő alatt szüntelenül az a vágy élt bennünk, hogy az itt élő magyarságnak legyen egy olyan egyetemes szervezető, közössége, mely magában foglal és közös munkára szervez minden magyar intézményt, szervezetet és egyént- Nos, amikor étinek & Szervezkedésnek első komoly iéhetŐsége megnyílott előttünk, főleg érzel* m és. elvi okók alapján ezzel a gyakorlati lehetőséggel nem tudtunk kellő rugalmas- ••iggal és elevenséggel élni. Csák most, egy eV elteltével, miután a nem ka a Népközösség csúcs- és alapszerv«« »etében egyre nagyobb lendülettel és ered« . ftóbwikküitkvsá iBiioţiirinivjiiii eunek az óriási gyakorlati lehetőségnek a jelentőségét meglátni. Az csak természetes, hogy egy év alatt nem lehet egy uj szervező munkában mindent elvegezni. A Népkö- 2őség, mint uj munkakeret, nemcsak rászorul arra, hanem meg is érdemli azt, hogy minden magyar intézmény és egyes teljes erejével keljen védelemre, hogy igy történelmi hivatását minél gyorsabban és minél sikeresebben raegbizenyithassa ég betölthesse. A Népközösség magyarságunk más közösségi érdekekkel Összeütköző érdekeit kép viseli és Védelmezi, tehát ngy kell néznünk rá, mint önmagunk építésének és védelme- uek biztosítójára. Azért kell mindnyájunknak e szervezet Védelmére kelnünk, mert ez a szervezet épit és védelmez bennünket. Mialatt tehát őt védjük, magunkat erősítjük és védelmezzük benne. II, Min ián rápillantottunk arra, hogy miért kell a Népközösséget védelmeznünk, magától értetődően kell feltennünk a második fcéí- désú hogyan kell a Népközösséget védelmeznünk? A Népközösséget mindenekelőtt szellemi munkával, a szellem fegyvereivel kell védelmeznünk. Erre pedig csakis akkor vagyunk alkalmasak és felkészültek, ha a saját lelkiismeretűnk itélŐsíéke előtt megvívtuk a saját lelkünk harcát ezért a munkáért. Ha joguk van a lírikusoknak arra, hogy a nyilvánosság elé tárják egyéni, lelki világuk meztelen kénét, miért ne lenne erre jogé a köziró« nók is? Őszintén meg merem vallani, hogy az elmúlt év eljén, amikor megnyílt előttünk a Népközösség megszervezésének lehetősége, égész valómat betöltő lelki harcot vívtam önmagámmal, a bennem fehornyosuíó érvekkel és ellenérvekkel; és a hare végén, leikiísnieretérn nyugodtan mondotta ki az Ítéletet, hogy ebben a szervezetben és a benne folyó közmunkában fenntartás nélkül részt kell vennem. Ennek a harcnak a győzelmét az Ellenzékben megjelent Magyar tengely C. írásomban tártam magyar testvéreim elé. Miután megvolt a belső győzelem, bátran állottam Szembe a külső támadásokkal, amelyek nem kis mértékben Zúdultak felém. Eh reim és személyes szabadságot megtagadásával vádoltak, közéleti pályám keííétörésétöl féltettek, közelgő veszedelmek magam ellen zuditásavat ijesztettekSÍK SÁNDOR: Mindezzel szem beszáll tani, mert tiszta volt a leíkiismereteni és ez bátorságot, józanságot és meggyőző erőt adott. Meg kell állapítanunk, hogy na# sokkal kevésbé van egységes erdélyi magyar öntudat, mint évekkel ezelőtt. Egységes szervezet pedig egységes öntudat nélkül nem alakulhat ki és nem működhetik. A népközösségi munka szellemi védelme területen tehát ez az uj öntudalképzés a legelső feladatunk. Ennek az uj öntudatnak gerincét Tamási Áron három vonalban fejezte ki: keresztyén Ilit és erkölcs, magyar gondolat és szociális igazság. Ez másezóvaí azt jelenti, hogy nekünk a keresztyén hit és erkölcs alapján olyan társadalmi keretet kell kinls-a kitanunk, amelyben minden magyar ember megtalálhatja a maga életének külső és belső feltételeit és sikeres megvalósulási területei!:. Ez az öntudat nem az ábrándozik homályos sejtclemvilága, sem n csodavárók, délibábjátéka, hanem a dolgozó magyarok tervszerű és céltudatos építése a magyarság történelmi életművén. Modern életláiáink tanúbizonysága szerint ez a század saját kezünk által, jól elvégzett magyar munka százada. Ezt az öntudatképzést a szellemi manka minden eszközével kel! magunkon és a ve- Hink kapcsolatban állókon végeznünk. Meg kell tehát minden alkalmat ragadnunk, hogy minél szervesebben magunkévá tegyük azokat a szellemi hatásokat, amelyek annak kialakulásában bennünket és rajtunk kérész- fül másokat is segitenk. Komoly munkát kel! végeznünk népk.özöscgünk jelenlegi helyzetének, kérdéseinek, feladatainak tanulmányozására, az igy megragadott igazságok minél szélesebbkor« terjesztésére- Szervező munkát csakis a szervező egyének szakszerű és alapos kiképzésével Sebet kezdeni. Itt az ideje annak, hogy a Népközös* ség minden tagozata megkezdje a maga szervező munkásainak kiképzését és imuaklU Ráállítását, A szellemi munka mellett mi sem védi jobban a közösségeket, mint a benne élő és munkálkodó tagok erkölcsi magatartása és minősége. Ha egy közösségen belül egyre fo* kozoltabbaa érvényesülnek a nagy közöségi erkölcsi erők: a fegyelem, a* ügy iránti engedelmesség, áldozatosság, önmegíagadás. szolgáintkészség, akkor mega m az erkölcsi magatartás lesz e közösség legeredményesebb védelmezője. Minden közösség olyan erős, amilyen erkölcsi erőket képviselnek a benne élő tagok, A szellemi munkán és erkölcsi msgaîarîâ« VIRR ASSZATOK! Fiatalok, Kikkel a tea józan Illatában, A tiszta munka testvér mámorában Most összehajolok, ói int bor fölött és honit bú Mali M ásszorl magyaroki Barátaim! Setét az égbolt, jég morcos tevőjén Még vend ég kép sem villan a verő tény Ily nap ki járna kinn? A kutya-macska is ma oasZefru Széivédte vackain. Hát hogyne, mink, ' Kikben a szépség boldog némasága ás az igazság zendütöi vágya Közös ritmusra ring, S kikben egy iüzhöl lobbannak ebi Virrasztó lángjaink, , ■ . . 'A :*y „ V irr asszatok! fia barlang lesz is, és ha katakomba A fészek, ahöl megbújtok szorongva, S ti cirkusz-álSatok Bögése rontja is ma semmivé Szép álmátok. ’Az álmokat, Miket weg él ni boldog rendelésiek, S miket, bár vétói mosdjon rá fi végzet £s vért a szóig a had, Akinek Isten megnyilatkozotts Mig él, meg sem tagad, * felmondanám, j Hisz a féléstől a szivem kicsorduli A'e féljetek a lélekbagyta koriul. Amelynek piacán A bölcset túl rikolt js ® vasas Bárgyú pretoriárt, dflmonéanám: értem a kori, melynek bírái fesztek, Látom, látom az újszülött keresztet Vgy templom homlokán felfényienj az elzörömböfő Szennyes vihar után. Kffy templomin, ■Melyben ti lesztek & pillér, az oszlop, Kik nem görnyedtek és nem ingadoztok Bálványok küszöbén. i Már hellóm a búcsútok énekét1, — De mégsem mondom én. son túl semmi sem igazolja jobban egy közösség jelentőségét és nélkülözhetetlenségét mint annak a közösségnek a munkája. Me- vagyok győződve, hogy a Ncpközösségiüd Józseffalva újraépítéséért végzett munkáj. egyik legbathatósabb védelme volt ennek u közösségnek. A munkának van az összes emberi éleiuyilvánulások közül a legnagyobb jelentősége. Az védi és erősít! igazán a Nép- közösséget, aki munkát vállal benne munkál ad neki. Mennyi magyar munka eb végzetten és mennyi magyar munka c-AN a Népközösségben végezhető élt Az u” Pató Pálok pedig egyre c«ak motyogják: Ej, rá érünk arra még? Minden közösségi munkának súlyos ant > gi feltételei varnak, A közöségvédelemhe* tehát szervesen hozzátartozik az anyagi védelem ifi. Az egyén pedig úgy védi a közös* séget anyagilag, ha annak rendelkezésére bocsátja a rendelkezésre bocsátható egyént anyagi eszközöket. Egyszer nagyon súlyú- ítéletben fogjuk meglátni, hogy milyen kevés anyagi áldozatot hoztunk közös intés* menyeinkért és egymásért. Aki semmi anya* gi hozzájárulásra nem kész a Népközoség- ért, az soha sem tudja azt megvédeni, mert aem tartja azt elég drágának és fontosnak a sajátmag» számára sera. Népközösségünket az államhatalom előtt, a kormányzat különböző szerveiben a Nemzeti Újjászületés Frontja Magyar ■ Alosztályának megbízott és megválasztott vezetőt éa képviselői képviselik. Ez a szerv végzi tehát a politikai védelem nsgy feladatát, Ebből pedig az következik, hogy nekünk ezt az egyetlen politikai érdekvédelmi aztSí* vet sem szabad közömbösen néznünk. III, Hallgatni jobb,. Hiszen akármi szépet mondanék ist Tudjátok, mondattan maradna mégis \ íö a legnagyobb, A szent, ami most összevlllstaó Szemünkön felragyog* („Vígilia“l * ■ '> * •- ----- L------- * « , * Ai i;. A régi nemzeti gondolat szerint s semsü- ti érdekek igazi szolgálata közéleti fórumra ken történt. Mialatt a nemzetteát nagy tömegei semmi szerves részt sem kaptak s kozöség mindenlrányíi állandó szolgálatában, azalatt a közéleti Vezetők aránylag csak csekély számú tábora végezte az egész közösségi munkát. Á népért csak a felszínen mozgó közéleti vezető tehetett valamit, mert a nagy tömeg nem találta annak útját és módját, hogy maga is tevőleg éa állva* demn dolgozzék saját fajtestvéreirért, Az uj nemzeti gondolat, amely a közművelődési, gazdasági és társadalmi munkát állítja ■* nemzeti élet központjába, úgy szervezi meg magát s ncpet, hogy a nép minden tagjának állandó nemzeti munkát ad a közművelődési, gazdasági és társadalmi feladatok végzésében. Az uj nemzeti munka nemcsak s nagy közélet fórumait, hanem o kisemberek mindennapi életének a szürke eseményei között is egyaránt folyik. Ebből kifolyólag a Népközösség védelme sem csupán e munka hivatalos vezetőinek, hanem a közösség minden tagjának is az állandó gondja és feladata, A NcpkÖ2Ö*ség akkor less Igazát, megszervezve, ha annak minden tagja megtalálta a maga sajátos helyét és fel adatét annak hármas munkakörében. A Népközösség védelme akkor folyik igazán, ha annak minden egyes tagja személyes leb kiismsretvizsgáíatot tart e munka alapvető kérdései fölött, ha időt szakit megismerő sere. És ba meggyőződött e munka gyekor- lati jelentőségéről, akkor bátran ssembe : száll minden olyan elvi és gyakorlati kffo gássat, amely ezt s munkát gátolja, leki esínyli, vagy kedvezőtlen színben tünteti fel. Szó van arról, hogy közelebbről megjelenik a népközösségi munka kis kátéja, amelv- ből mindenki megismerheti azokat a légion tcsabb igazságokat, alapelveket és törvénye két, amelyeken ez a munka felépül. Ha er â káté vérévé vélik minden itt élő magyarnak, akkor mindnyájan iVJ lessünk készülve e munka védelmére; La pedig az abban fog Iáit igazságokból kisugárzó parancsoknak engedelmeskedve, szorgalmas munkánkkal megépítjük Népközoségünkct, nem less töh bé szükség »írnek védelmére* a nepkeizössé gi élet (syiimöícsel fogják s Népkozösségei megvédeni én « Népközütség fog, bennünket: ídtsl»WfcaSMr <J ■* " '* " ^ - —1 •'
