Ellenzék, 1940. január (61. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-14 / 10. szám

BLLtzN US 4 memmamtm Î <J 4 (j i ec a u <K r i 4, A Népközösség védelme Írtai LÁSZLÓ DEZSŐ KOLOZSVÁR, január hó. ^ Akkor szorulunk védelemre, ha gyengék vagyunk, vagy ha támadnak bennünket. A gyenge gyermekét a Síülők védik n fiséitól és vihartól, a gyenge palántákat a kertész s sísabatl földbe való kiültetés előtt melegágy- bán védelmeii az időjárás vitóoiitágttigai el­len. At ígaH barátság és hűség arra kosz­tét, hogy védelmére siessünk megtámadott barátunknak és megszabadítsuk ellenségei­től. Ugyanígy parancsolja a lélek és a ver népünk áldozatos védelmezését. Népközösségünket afcért kell védenünk, mert még mindig csak kialakulóban levő, fiatalságából kifolyólag sók gyengeséggel küzködő szervezet, amely természetszerű belső gyengeségei mellett ezer külső és hel- *6 támadásnak van kitéve. Tudom, bögy ez a nagy munkaközösség népünknek egyetlen egyetemes szervezete és nemzeti képvisele­te, ebből kifolyólag nem lehetek közömbös amikor gyengeségei és a rázúduló támadá­sok kliSött védelemre szorul. Ha most részleteiben vizsgálom azf, hogy miért szórni a Népközösség védelemre, st> aak hármas okát találom. Mindenekelőtt súlyos elvi okai vannak annak, bögy a NépköNösséget meg kell v é- delm&zíti. Még mindig nagyon sokan téve­sen vélekednek ú Népközösség lényege, va­lósága, jelentősége, hivatása és szerepe fe­lől, E téves vélekedésnek az okát a valósá­gos tények fel nem ismerésében kell keres­nünk, Még mindig felülünk a jelszavaknak, az indulatoktól túlfűtött érzelmeknek, aha ívéit, hogy ä Valóságnak megfelelően goto dölkoznánk és mai valóságos igényeinknek kikeres elérése érdekében komolyan, terv­szerűen dolgoznánk, Itt nem feladatunk a Népközösségről szóló legfontosabb tudni­valók pontos felsorolása, hisz azókat a töb­bi cikkekből pontosan mesísmerhetjük. Az aj népközösségi szervezkedés a nép minden Válőtíi érdekére tekintette! akar lenni. Mint szervezet, egyforma súllyal akarja ápolni. Fejleszteni és védelmezni népünk minden közművelődési, gazdasági és társadalmi ér­dekét, Ä mostani lehetőségek szerint a le­hető legteljesebb nemzeti szervezet akar lenni, n^me^ak e hármas nemzeti feladat­kor vállalásában, hanem a nép minden réte­gének megszervezésében is. Máris hallatszot­tak iit-ott olyan hangok, hogy a Népkö/Üs- ségben nem kellene jelentős és komoly he­lyet biztosítani a magyar munkásoknak és a föld népének, mert igy a meglehetősen szét­zilál! és elgyéngiiít középosztály nem tudja abban a maga sajátos érdekelt kellőképpen biztosítani. Valóban s Népközeiéi* belső tartalmának, szerkezetének és célkitűzéseinek megállóm- fásánál —- igen sok tekintetben —- az egész Világop kibontakozott uj nemzeti gondolat hatása érvényesüli és a nemzeti gondolat számon vonatkozásában különbözik a régi nemzeti gondolattól. Ma a nemzet nemcsak politikai és érzelmi közösség, hanem a nem­zet minden tagját egyformán érdeklő és 'megsegítő közművelődési, gazdasági és tár­sadalmi közösség is. Az »ij gondolat szerint a nemzet a közös nemzeti munka műhelye, amelyben minden tag minden szellemi te- hétvégével és kincsével; a nemzet közös szellemi birtokával? minden munkájával, gazdasági erejével; a nemzet közös snvagt birtokával; és minden erejével, szaktudásá­val,' Összetartó erejével; a nemzet erkölcsi birtokával at Fajtestvér szolgálatára siet, A Népkozosség védetem reszorul t ságáhak másik oka, röviden megfogalmazva; gyakor­saik' Az elmúlt húsz esztendő alatt szüntele­nül az a vágy élt bennünk, hogy az itt élő magyarságnak legyen egy olyan egyetemes szervezető, közössége, mely magában foglal és közös munkára szervez minden magyar intézményt, szervezetet és egyént- Nos, ami­kor étinek & Szervezkedésnek első komoly iéhetŐsége megnyílott előttünk, főleg érzel* m és. elvi okók alapján ezzel a gyakorlati lehetőséggel nem tudtunk kellő rugalmas- ••iggal és elevenséggel élni. Csák most, egy eV elteltével, miután a nem ka a Népközösség csúcs- és alapszerv«« »etében egyre nagyobb lendülettel és ered« . ftóbwikküitkvsá iBiioţiirinivjiiii eunek az óriási gyakorlati lehetőségnek a jelentőségét meglátni. Az csak természetes, hogy egy év alatt nem lehet egy uj szerve­ző munkában mindent elvegezni. A Népkö- 2őség, mint uj munkakeret, nemcsak rászo­rul arra, hanem meg is érdemli azt, hogy minden magyar intézmény és egyes teljes erejével keljen védelemre, hogy igy törté­nelmi hivatását minél gyorsabban és minél sikeresebben raegbizenyithassa ég betölt­hesse. A Népközösség magyarságunk más közös­ségi érdekekkel Összeütköző érdekeit kép viseli és Védelmezi, tehát ngy kell néznünk rá, mint önmagunk építésének és védelme- uek biztosítójára. Azért kell mindnyájunk­nak e szervezet Védelmére kelnünk, mert ez a szervezet épit és védelmez bennünket. Mialatt tehát őt védjük, magunkat erősítjük és védelmezzük benne. II, Min ián rápillantottunk arra, hogy miért kell a Népközösséget védelmeznünk, magától értetődően kell feltennünk a második fcéí- désú hogyan kell a Népközösséget védel­meznünk? A Népközösséget mindenekelőtt szellemi munkával, a szellem fegyvereivel kell védel­meznünk. Erre pedig csakis akkor vagyunk alkal­masak és felkészültek, ha a saját lelkiisme­retűnk itélŐsíéke előtt megvívtuk a saját lelkünk harcát ezért a munkáért. Ha joguk van a lírikusoknak arra, hogy a nyilvánosság elé tárják egyéni, lelki világuk meztelen kénét, miért ne lenne erre jogé a köziró« nók is? Őszintén meg merem vallani, hogy az elmúlt év eljén, amikor megnyílt előttünk a Népközösség megszervezésének lehetősége, égész valómat betöltő lelki harcot vívtam önmagámmal, a bennem fehornyosuíó ér­vekkel és ellenérvekkel; és a hare végén, leikiísnieretérn nyugodtan mondotta ki az Ítéletet, hogy ebben a szervezetben és a benne folyó közmunkában fenntartás nél­kül részt kell vennem. Ennek a harcnak a győzelmét az Ellenzékben megjelent Magyar tengely C. írásomban tártam magyar testvé­reim elé. Miután megvolt a belső győzelem, bátran állottam Szembe a külső támadások­kal, amelyek nem kis mértékben Zúdultak felém. Eh reim és személyes szabadságot megtagadásával vádoltak, közéleti pályám keííétörésétöl féltettek, közelgő veszedel­mek magam ellen zuditásavat ijesztettek­SÍK SÁNDOR: Mindezzel szem beszáll tani, mert tiszta volt a leíkiismereteni és ez bátorságot, józansá­got és meggyőző erőt adott. Meg kell állapítanunk, hogy na# sokkal kevésbé van egységes erdélyi magyar öntu­dat, mint évekkel ezelőtt. Egységes szerve­zet pedig egységes öntudat nélkül nem ala­kulhat ki és nem működhetik. A népközös­ségi munka szellemi védelme területen te­hát ez az uj öntudalképzés a legelső fel­adatunk. Ennek az uj öntudatnak gerincét Tamási Áron három vonalban fejezte ki: keresztyén Ilit és erkölcs, magyar gondolat és szociális igazság. Ez másezóvaí azt jelenti, hogy nekünk a keresztyén hit és erkölcs alapján olyan társadalmi keretet kell kinls-a kitanunk, amelyben minden magyar ember megtalálhatja a maga életének külső és belső feltételeit és sikeres megvalósulási te­rületei!:. Ez az öntudat nem az ábrándozik homályos sejtclemvilága, sem n csodavárók, délibábjátéka, hanem a dolgozó magyarok tervszerű és céltudatos építése a magyarság történelmi életművén. Modern életláiáink tanúbizonysága szerint ez a század saját kezünk által, jól elvégzett magyar munka százada. Ezt az öntudatképzést a szellemi manka minden eszközével kel! magunkon és a ve- Hink kapcsolatban állókon végeznünk. Meg kell tehát minden alkalmat ragadnunk, hogy minél szervesebben magunkévá tegyük azokat a szellemi hatásokat, amelyek annak kialakulásában bennünket és rajtunk kérész- fül másokat is segitenk. Komoly munkát kel! végeznünk népk.özöscgünk jelenlegi helyzetének, kérdéseinek, feladatainak ta­nulmányozására, az igy megragadott igazsá­gok minél szélesebbkor« terjesztésére- Szer­vező munkát csakis a szervező egyének szakszerű és alapos kiképzésével Sebet kez­deni. Itt az ideje annak, hogy a Népközös* ség minden tagozata megkezdje a maga szervező munkásainak kiképzését és imuaklU Ráállítását, A szellemi munka mellett mi sem védi jobban a közösségeket, mint a benne élő és munkálkodó tagok erkölcsi magatartása és minősége. Ha egy közösségen belül egyre fo* kozoltabbaa érvényesülnek a nagy közösé­gi erkölcsi erők: a fegyelem, a* ügy iránti engedelmesség, áldozatosság, önmegíagadás. szolgáintkészség, akkor mega m az erkölcsi magatartás lesz e közösség legeredményesebb védelmezője. Minden közösség olyan erős, amilyen erkölcsi erőket képviselnek a benne élő tagok, A szellemi munkán és erkölcsi msgaîarîâ« VIRR ASSZATOK! Fiatalok, Kikkel a tea józan Illatában, A tiszta munka testvér mámorában Most összehajolok, ói int bor fölött és honit bú Mali M ásszorl magyaroki Barátaim! Setét az égbolt, jég morcos tevőjén Még vend ég kép sem villan a verő tény Ily nap ki járna kinn? A kutya-macska is ma oasZefru Széivédte vackain. Hát hogyne, mink, ' Kikben a szépség boldog némasága ás az igazság zendütöi vágya Közös ritmusra ring, S kikben egy iüzhöl lobbannak ebi Virrasztó lángjaink, , ■ . . 'A :*y „ V irr asszatok! fia barlang lesz is, és ha katakomba A fészek, ahöl megbújtok szorongva, S ti cirkusz-álSatok Bögése rontja is ma semmivé Szép álmátok. ’Az álmokat, Miket weg él ni boldog rendelésiek, S miket, bár vétói mosdjon rá fi végzet £s vért a szóig a had, Akinek Isten megnyilatkozotts Mig él, meg sem tagad, * felmondanám, j ­Hisz a féléstől a szivem kicsorduli A'e féljetek a lélekbagyta koriul. Amelynek piacán A bölcset túl rikolt js ® vasas Bárgyú pretoriárt, dflmonéanám: értem a kori, melynek bírái fesztek, Látom, látom az újszülött keresztet Vgy templom homlokán felfényienj az elzörömböfő Szennyes vihar után. Kffy templomin, ■Melyben ti lesztek & pillér, az oszlop, Kik nem görnyedtek és nem ingadoztok Bálványok küszöbén. i Már hellóm a búcsútok énekét1, — De mégsem mondom én. son túl semmi sem igazolja jobban egy kö­zösség jelentőségét és nélkülözhetetlenségét mint annak a közösségnek a munkája. Me- vagyok győződve, hogy a Ncpközösségiüd Józseffalva újraépítéséért végzett munkáj. egyik legbathatósabb védelme volt ennek u közösségnek. A munkának van az összes emberi éleiuyilvánulások közül a legnagyobb jelentősége. Az védi és erősít! igazán a Nép- közösséget, aki munkát vállal benne munkál ad neki. Mennyi magyar munka eb végzetten és mennyi magyar munka c-AN a Népközösségben végezhető élt Az u” Pató Pálok pedig egyre c«ak motyogják: Ej, rá érünk arra még? Minden közösségi munkának súlyos ant > gi feltételei varnak, A közöségvédelemhe* tehát szervesen hozzátartozik az anyagi vé­delem ifi. Az egyén pedig úgy védi a közös* séget anyagilag, ha annak rendelkezésére bocsátja a rendelkezésre bocsátható egyént anyagi eszközöket. Egyszer nagyon súlyú- ítéletben fogjuk meglátni, hogy milyen ke­vés anyagi áldozatot hoztunk közös intés* menyeinkért és egymásért. Aki semmi anya* gi hozzájárulásra nem kész a Népközoség- ért, az soha sem tudja azt megvédeni, mert aem tartja azt elég drágának és fontosnak a sajátmag» számára sera. Népközösségünket az államhatalom előtt, a kormányzat különböző szerveiben a Nem­zeti Újjászületés Frontja Magyar ■ Alosztá­lyának megbízott és megválasztott vezetőt éa képviselői képviselik. Ez a szerv végzi tehát a politikai védelem nsgy feladatát, Ebből pedig az következik, hogy nekünk ezt az egyetlen politikai érdekvédelmi aztSí* vet sem szabad közömbösen néznünk. III, Hallgatni jobb,. Hiszen akármi szépet mondanék ist Tudjátok, mondattan maradna mégis \ íö a legnagyobb, A szent, ami most összevlllstaó Szemünkön felragyog* („Vígilia“l * ■ '> * •- ----- L------- * « , * Ai i;. A régi nemzeti gondolat szerint s semsü- ti érdekek igazi szolgálata közéleti fórumra ken történt. Mialatt a nemzetteát nagy tö­megei semmi szerves részt sem kaptak s kozöség mindenlrányíi állandó szolgálatá­ban, azalatt a közéleti Vezetők aránylag csak csekély számú tábora végezte az egész közösségi munkát. Á népért csak a felszí­nen mozgó közéleti vezető tehetett valamit, mert a nagy tömeg nem találta annak útját és módját, hogy maga is tevőleg éa állva* demn dolgozzék saját fajtestvéreirért, Az uj nemzeti gondolat, amely a közművelődési, gazdasági és társadalmi munkát állítja ■* nemzeti élet központjába, úgy szervezi meg magát s ncpet, hogy a nép minden tagjá­nak állandó nemzeti munkát ad a közműve­lődési, gazdasági és társadalmi feladatok végzésében. Az uj nemzeti munka nemcsak s nagy közélet fórumait, hanem o kisembe­rek mindennapi életének a szürke esemé­nyei között is egyaránt folyik. Ebből kifo­lyólag a Népközösség védelme sem csupán e munka hivatalos vezetőinek, hanem a kö­zösség minden tagjának is az állandó gond­ja és feladata, A NcpkÖ2Ö*ség akkor less Igazát, megszervezve, ha annak minden tag­ja megtalálta a maga sajátos helyét és fel adatét annak hármas munkakörében. A Népközösség védelme akkor folyik igazán, ha annak minden egyes tagja személyes leb kiismsretvizsgáíatot tart e munka alapvető kérdései fölött, ha időt szakit megismerő sere. És ba meggyőződött e munka gyekor- lati jelentőségéről, akkor bátran ssembe : száll minden olyan elvi és gyakorlati kffo gássat, amely ezt s munkát gátolja, leki esínyli, vagy kedvezőtlen színben tünteti fel. Szó van arról, hogy közelebbről megjele­nik a népközösségi munka kis kátéja, amelv- ből mindenki megismerheti azokat a légion tcsabb igazságokat, alapelveket és törvénye két, amelyeken ez a munka felépül. Ha er â káté vérévé vélik minden itt élő magyar­nak, akkor mindnyájan iVJ lessünk készülve e munka védelmére; La pedig az abban fog Iáit igazságokból kisugárzó parancsoknak engedelmeskedve, szorgalmas munkánkkal megépítjük Népközoségünkct, nem less töh bé szükség »írnek védelmére* a nepkeizössé gi élet (syiimöícsel fogják s Népkozösségei megvédeni én « Népközütség fog, bennünket: ídtsl»WfcaSMr <J ■* " '* " ^ - —1 •'

Next

/
Thumbnails
Contents