Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-10 / 286. szám

ELLENZÉK ti 1 9 3 9 dece mher 1 0. 1 LÁSZLÓ DEZSŐ: A munkásság csatlakozása nénközösségünknöz X hírlapok' részletesen heszámoltak arról az örvendetes tényről, hogy e hó harmadikén u az ország szakmai szervezeteibe tömörült, szervezett magyar munkások és magánalkal- mazottak képviseleti gyűlése egyhangúlag el­határozta, hogy az öszes szervezett magyar munkások és magánalkalmazottak belépnek a Magyar Népközösségbe. Cazdasági-szakmai érdekeiknek védelmére elengedhetetlenül szükségesnek tartják, hogy benne maradja­nak azokban a szakmai szervekben, amelyek­ben az ország minden más fajú munkásával együttműködnek, politikai magatartásukat azonban a Nemzeti Újjászületés Frontjának magyar alosztályán keresztül, közművelődési, gazdasági és szociális kérdésekben pedig ma­gatartásukat a Magyar Népközösségen ke­resztül akarják kinyilvánítani. Szakmai ér­dekeiknek képviseletétől eltekintve, közössé­günk minden más vonatkozását a romániai magyarság érdekeinek megfelelően egyfelől a magyarság politikai szervében: a Nemzeti Újjászületés Frontjának magyar alosztályá­ban, másfelől a magyarság egységes közmű­velődési, gazdasági és társadalmi szervében: a Magyar Népközösségben akarják szolgálni. E magatartás indoka annak felismerése volt, hogy a munkásságot népi és kulturális kap­csolatai a magyar nép egyeteméhez kötik s a munkások nemzetiségi jogaik roindenirá- nyu egyenjogúságának elismertetésére a fen­ti két keretet tartják a legalkalmasabbnak Természetes, hogy ez a szerves és szervézett csatlakozás magával hozza, hogy a munká­soknak és magánaIkalma2ottaknak a népkö­zösség vezetésében a népi rétegek együttmű­ködésének és az épitő munkának előmozdí­tására minden fokon megfelelő és méltá­nyos képviselet biztosittatik. A fent ismertetett ténynek a romániai magyarság egészének szempontjából . óriási jelentősége van. Ebből az örvendetes tény­ből egy csomó uj életparancs és magai#ríá® következik. ' Ha a magyar munkásság népközösségünk- hoz való ünnepélyes csatlakozásának jelen­tőségét akarjuk felmérni, mindének előtt azt kell látnunk, hogy az a magyar munkásság, amely annyiszor került a nemzetköziség vádja alá, kulturális és népi szempontból minden kétséget kizárólag magyarnak vallja magát. Akik magát a munkásságot igazán ismerték, ez ünnepélyes kinyilatkoztatás előtt is tud­ták, hogy a munkásság zöme és legértéke­sebb vezetői soha el nem szakadtak a ma­gyar népi és kulturális gyökerektől. Ennek alapján teljes bizalommal kell a munkásság nyilatkozatát fogadnunk. Csak helyeselni tudjuk, hogy a munkásság a maga sajátos szakmai és gazdasági érdekei­nek védelmére benne maradt az országos szakmai szervezetben, hogy azokon keresz­tül az ország többi munkásaival együtt egy­ségesen tudja saját érdekeit megvédeni és képviselni. Ez a tény azt fejezi ki, hogy a munkásság minden tekintetben megmaradt munkásnak, az őt dolgoztató nagytőkével szemben a törvény által biztosított keretek között akarja jogait és jogainak védelmét biztosítani. A munkásság nagyon jól tudja, hogy sajátos szakmai érdekeit a legsikere­sebben önmaga tudja képviselni. A magyar munkaadóval szemben tehát ezután is, mint érdekeit öntudatosan védő szervezett mun­kás áll meg a magyar munkás. A nemzeti egység jelszavával nem engedi magát meg- kicsinyittetni a vele egy nemzethez tartozó magyar munkaadó által. ítéletünk szerint komoly kulturális és népi egység a munkás­ság és a többi társadalmi rétegek között csakis ennek a tiszta álláspontnak a leszö- gezése és tiszteletbentartása alapján lehetsé­ges. Az a tény azonban, hogy politikai, kultu­rális, társadalmi és gazdasági életét a ma­gyarság egyetemét jelentő politikai és kul­turális szervekben akarja kielégíteni, min­denek előtt a Magyar Népközösség jelentő­seget emeli ki. Mialatt a magyar középosz­tály elég tekintélyes hányada nincsen tisztá­ban azzal, hogy milyen óriási jelentősége van egész népünk szempontjából annak a ténynek, hogy politikai életünk számára a Nemzeti Újjászületés magyar alosztálya, kul­turális, gazdasági és társadalmi életünk sür­gős megszervezésére a Magvar Népközösség a legalkalmasabb keret, a józanságáról, sa­ját érdekeinek öntudatos védelméről ismert munkásság felismeri e szervek ránézve is döntő jelentőségét. A magyar munkásság meglátta, hogy számára nem elegendő az or­szág minden fajú munkását Összefogó szak­mai szervezet; életét és jövendőjét csak úgy tudja biztosítani, ha politikai é9 kulturális igényeinek kielégítését a ma rendelkezésére álló, törvényesen elismert magyar szervekben keresi. E szervekben a magyar munkásság a magyar értelmiséggel és földműves réteg­gel együtt akar a közös nemzeti érdekek szolgálatában részt venni. Ezen a figyelmez­tető tényen mindenkinek el kell gondolkoz­nia, aki még nem tudta felismerni a ma­gyarság uj szervezkedési lehetőségének óriási jelentőségét. A társadalmilag jól nevelt mun­kásság uj lépése a leghatározottabb Ó3 leg­sürgősebb hivás azok felé, akik még nem tudtak a népközöségi élet és a munka kér­désével megbarátkoznL Meg vagyunk győződ­ve, hogy a munkásság és a magánalkalmazottak csatlakozása a népközösségi élet mindhárom fokán: helyi, megyei és országos szerveze­tekben határozott elevenséget fog jelenteni. A világháboru után felnőtt uj erdélyi ér­telmiség legelső öntudatra cszmélésében, leg­első program kovácsolásában felébredt a gondolat, hogy az itteni magyarság uj útjait a munkássággal együtt keli megkeresni és együtt kell járni. Minél öntudatosabb lett ez a szellemi réteg, annál határozottabban kereste ennek a közös útnak a lehetőségét. A Vásárhelyi Találkozó hitvallásának e kér­désben kimondott határozata majdnem szó- ról-szóra fedi a munkásság uj nyilatkozatá­nak egyes tételeit. Az meglehet, hogy az értelmiség sorai között lesznek olyanok, akik bizonyos előítéletek miatt nem tudják teljes bizalommal és egész jelentőségében szemlél­ni a munkásság csatlakozásának tényét, de az is bizonyos, hogy a világháboru után uj öntudatra jutott fiatal értelmiség csak öröm­mel fogadhatja a munkásság uj lépését. Végül a munkásság csatlakozása teljessé: valóban népközösséggé teszi népközösségi szervezkedésünket. Egyetlen népközösség sera vallhatja magát népközösségnek, ha tagjai között nem lehet feltalálni az illető nép munkásságát és magánalkalmazottait. Amint egyik korábbi cikkünkben irtuk, a népközösség többi rétegének a munkásságtól kell fegyelmezett összetartást és uj társadal­mi öntudatot tanulnia. II. A munkásság népközösségünkhöz való csatlakozásából szervesen következik, hogy a népközösségi szervezet vezetésének minden fokán megfelelő munkakört és hatáskört kell a munkásság képviselőinek biztosítani. Ebből pedig szervesen folyik, hogy a mosta­ni jobbára középosztályi népközösségi veze­tők mellett nemsokára nemcsak a földműves, hanem a munkás vezetőket is egyre na­gyobb számmal üdvözölhetjük. Ennélfogva a népközösségi szervezetnek egyre határozot­tabban kell a jó értelemben vett demokrati­zálódás útjára lépnie. A munkásság csatlakozása folytán, éppen a munkásság szociális beidegződése miatt a népközösségi élet szociális vonatkozásait is egyre világosabban kell látni és egyre öntu­datosakban kell szolgálnia. A népközösségi munka társadalmi ágának semmiféle vonat­kozásban sem szabad csak látszatszociália szolgálatokat végeznie. Helyi, megyei és or­szágos viszonylatban is fel kell ismerni 3 legégetőbb nemzettársadalmi feladatokat és azok szolgálatát komolyan ei kell kezdeni és tovább kell vinni, mert a jól meg­szervezett munkáságnak komoly igényei vau­nak ezen a téren. A munkásság a maga magyar kulturális életét a népközösségen belül akarja élni. UJ HARCOK ELŐTT Irta FODOR JÓZSEF Mit mondjak nektek én, bátor törekvők, Ob, ti magyar sors biv küldöttei, * Harcos bajvívói az árva népnek, És ínségének síró szemei; Bár szavam méltó volna sorotokba, ' Együtt rázni rut hájtót süketek \ 4 Lelkét, s a sinylödöt tartani bittel, : Míg ráköszönnek a várt ünnepek. < . Szegény költő, a szavam sula, gyönge, Erőm belső harcokkal megoszolt, De enbajomat félrelökve állok Ha halott poromba szólna a hívás, . Hallaná minden jóra nyílt fülem, Ki közös jóért, jogért küzd: velem van, S ellene, közönyöse: ellenem! így gyöngoség tudását félrevetve, Szóljon a nagy szándék, szép akarat; Magában csenevész, de hü kar izma Társakkal társulva épít falat; Mit dacotok küldött, szent dühe áhit: Szabad magyar, emberibb sorsú nép Születik ott, hot testvéri egyesség L Között az erő és bit lánca ép. Testvériség, elszántság és szerénység, ’Áldozatkész kedv, önmegtagadás, Mi megtartás, építés a zűrön túl, Szent érdek, bit: mindnyájunk javai. Barátaim, ily elvek szava tölt el, Míg forr körül a durva kor, s zavar, Szavunk: az út, a lelkünk: a magyarság, A™*ff tiem csüggedünk addig vagyunk! Tudjuk, hogv a munkásságnak nagyon ma­gas kulturális igényei vannak, mert a mun­kásság tudja, hogy a kultúrának milyen dön­tő jelentősége van az egyéni és közösség» élet sikere szempontjából. Ha az a munkás- súg, amelyet eddig azzal vádoltak, hogy egyoldalú nemzetközi kultúrában él, 'ma­gyar kultnrát keres a magyar népközösség­ben, akkor ezt az igényt a népközösség kul­turális szakosztályainak, vagy a magyarság más kulturális szerveinek ki is kell elégí­tenie. Minden olyan helységben, ahol na- gyobbszámu munkásság él, a magyar kul­túra szolgáinak: egyéneknek és intézmények­nek alkalmat kell keresniük a munkássággal való találkozásra. Vagy a munkásság önkép­ző alakulataiban kell az illetékeseknek elő­adásokat, tanfolyamokat tartaniok, vagy a munkásságot kell a magyar kulturális szer vek eddigi keretei között kielégíteni. Mér hetetlen szégyen volna, ha a magyar kultu rális élet szervei és képviselői ezt a felada tot nem tudnák felismerni, vagy az érdek lődő munkásságot nem tudnák kielégítem Mindenesetre ennek a munkának az elvég zésében az uj öntudatu szellemi fiatalságnak kell előljárnia. A népközösség országos szer­vezetének kulturális szakosztályában a leg­sürgősebben el kell készíteni ennek az nj kulturális munkának a határozott program­ját és ki kell jelölni a legalkalmasabb esz- kozeit. A csatlakozás tényéből nemcsak a népkö­zösség, hanem a munkásság életében is u> parancsok következnek. Ha a munkásság felelős képviselőinek egyhangú határozata volt a magyarság mai szerveihez való önkén­tes csatlakozás, akkor a munkásság igazi, felelős vezetőinek mindent meg kell tenmök, hogy e határozatot minden romániai magyar munkás és magánalkalmazott a magáévá te­gye és ennek szellemében csatlakozzék a népközösségi munkához. Jól kell látnunk, hogy a munkásság között is vannak olyan csoportok, amelyek a magyar népi és kultu­rális kapcsolatokat nem vallják és nem vál­lalják azzal a nyíltsággal és öntudatossággal, mint teszik azt azok a szervezett munkások, akiknek képviselői kimondották a népkö­zösséghez való csatlakozást. A magyar mun­kásság feladata a magyar munkások minden csoportjának és világnézeti árnyalatának a megdolgozása abból a szempontból, hogy minden magyar munkásból eltűnjék a ma­gyar kultúrával és népközösséggel szembeni idegenkedés. A munkásság, mint szervezett osztály csat­lakozott a népközösséghez. Ez a tény, amint azt fentebb meg is állapítottak, csak ko­molyabbá és őszintébbé teszi a munkásság csatlakozását. A csatlakozás tényével azon­ban a munkásság elismerte, hogy az 5 osz­tályán kívül még más társadalmi kategóriák is vannak s ezekkel a munkásság szervezett osztálya nem áll ellentétben. A munkásság csatlakozása mindenekelőtt éppen a mun­kásság érdekében határozottan elismerte a népi-nemzeti közösség valóságát és szüksé­gét. A nyilatkozat szerint a munkásság a maga osztály kategóriáját szakmai és gaz­dasági érdekeinek védelmében használja, a népközösségben azonban nem osztály-kultu- rát, hanem az egyetemes magyar művelődés lehetőségeit és értékeit keresi. Ez a norma uj magatartásra készteti a munkásság azon tagjait, akik megelégedtek az egyoldalú, nemzeti szellem nélküli osztály kultúrával. Mindenki által ismert tény, hogy népkö­zösségi szervezkedésünk a kezdet kezdete óta milyen óriási jelentőséget tulajdonított a nemzeti egyházaknak. A munkásság nyi­latkozatában kifejezetten nincsen benne a munkásság egyházhoz való viszonyának a kérdése, mi azonban nem igen tévedünk, ha azt írjuk, hogy a munkásság népközösség­hez való csatlakozása egyben a népi egyhá­zak szükségességének és jelentőségének elis­merését is jelenti. A munkásság csatlakozása mind a népkö­zösség egyetemére, mind a munkásságra néz­ve nj igényeket és parancsokat jelent. A csatlakozásban adott komoly és legutóbbi húsz esztendős életünk alatt soha Így nem adódott lehetőség valóraváltásához mind a népközösségi szervek, mind a munkásság ré­széről komoly, céltudatos, kölcsönös bizal­mon alapuló, határozott, életteljes és jóked­vű munkára van szükség. Ha ez a munka az általunk vázolt parancsokból következik, akkor ki is fogja az idényeket elégíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents