Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-10 / 286. szám
ELLENZÉK ti 1 9 3 9 dece mher 1 0. 1 LÁSZLÓ DEZSŐ: A munkásság csatlakozása nénközösségünknöz X hírlapok' részletesen heszámoltak arról az örvendetes tényről, hogy e hó harmadikén u az ország szakmai szervezeteibe tömörült, szervezett magyar munkások és magánalkal- mazottak képviseleti gyűlése egyhangúlag elhatározta, hogy az öszes szervezett magyar munkások és magánalkalmazottak belépnek a Magyar Népközösségbe. Cazdasági-szakmai érdekeiknek védelmére elengedhetetlenül szükségesnek tartják, hogy benne maradjanak azokban a szakmai szervekben, amelyekben az ország minden más fajú munkásával együttműködnek, politikai magatartásukat azonban a Nemzeti Újjászületés Frontjának magyar alosztályán keresztül, közművelődési, gazdasági és szociális kérdésekben pedig magatartásukat a Magyar Népközösségen keresztül akarják kinyilvánítani. Szakmai érdekeiknek képviseletétől eltekintve, közösségünk minden más vonatkozását a romániai magyarság érdekeinek megfelelően egyfelől a magyarság politikai szervében: a Nemzeti Újjászületés Frontjának magyar alosztályában, másfelől a magyarság egységes közművelődési, gazdasági és társadalmi szervében: a Magyar Népközösségben akarják szolgálni. E magatartás indoka annak felismerése volt, hogy a munkásságot népi és kulturális kapcsolatai a magyar nép egyeteméhez kötik s a munkások nemzetiségi jogaik roindenirá- nyu egyenjogúságának elismertetésére a fenti két keretet tartják a legalkalmasabbnak Természetes, hogy ez a szerves és szervézett csatlakozás magával hozza, hogy a munkásoknak és magánaIkalma2ottaknak a népközösség vezetésében a népi rétegek együttműködésének és az épitő munkának előmozdítására minden fokon megfelelő és méltányos képviselet biztosittatik. A fent ismertetett ténynek a romániai magyarság egészének szempontjából . óriási jelentősége van. Ebből az örvendetes tényből egy csomó uj életparancs és magai#ríá® következik. ' Ha a magyar munkásság népközösségünk- hoz való ünnepélyes csatlakozásának jelentőségét akarjuk felmérni, mindének előtt azt kell látnunk, hogy az a magyar munkásság, amely annyiszor került a nemzetköziség vádja alá, kulturális és népi szempontból minden kétséget kizárólag magyarnak vallja magát. Akik magát a munkásságot igazán ismerték, ez ünnepélyes kinyilatkoztatás előtt is tudták, hogy a munkásság zöme és legértékesebb vezetői soha el nem szakadtak a magyar népi és kulturális gyökerektől. Ennek alapján teljes bizalommal kell a munkásság nyilatkozatát fogadnunk. Csak helyeselni tudjuk, hogy a munkásság a maga sajátos szakmai és gazdasági érdekeinek védelmére benne maradt az országos szakmai szervezetben, hogy azokon keresztül az ország többi munkásaival együtt egységesen tudja saját érdekeit megvédeni és képviselni. Ez a tény azt fejezi ki, hogy a munkásság minden tekintetben megmaradt munkásnak, az őt dolgoztató nagytőkével szemben a törvény által biztosított keretek között akarja jogait és jogainak védelmét biztosítani. A munkásság nagyon jól tudja, hogy sajátos szakmai érdekeit a legsikeresebben önmaga tudja képviselni. A magyar munkaadóval szemben tehát ezután is, mint érdekeit öntudatosan védő szervezett munkás áll meg a magyar munkás. A nemzeti egység jelszavával nem engedi magát meg- kicsinyittetni a vele egy nemzethez tartozó magyar munkaadó által. ítéletünk szerint komoly kulturális és népi egység a munkásság és a többi társadalmi rétegek között csakis ennek a tiszta álláspontnak a leszö- gezése és tiszteletbentartása alapján lehetséges. Az a tény azonban, hogy politikai, kulturális, társadalmi és gazdasági életét a magyarság egyetemét jelentő politikai és kulturális szervekben akarja kielégíteni, mindenek előtt a Magyar Népközösség jelentőseget emeli ki. Mialatt a magyar középosztály elég tekintélyes hányada nincsen tisztában azzal, hogy milyen óriási jelentősége van egész népünk szempontjából annak a ténynek, hogy politikai életünk számára a Nemzeti Újjászületés magyar alosztálya, kulturális, gazdasági és társadalmi életünk sürgős megszervezésére a Magvar Népközösség a legalkalmasabb keret, a józanságáról, saját érdekeinek öntudatos védelméről ismert munkásság felismeri e szervek ránézve is döntő jelentőségét. A magyar munkásság meglátta, hogy számára nem elegendő az ország minden fajú munkását Összefogó szakmai szervezet; életét és jövendőjét csak úgy tudja biztosítani, ha politikai é9 kulturális igényeinek kielégítését a ma rendelkezésére álló, törvényesen elismert magyar szervekben keresi. E szervekben a magyar munkásság a magyar értelmiséggel és földműves réteggel együtt akar a közös nemzeti érdekek szolgálatában részt venni. Ezen a figyelmeztető tényen mindenkinek el kell gondolkoznia, aki még nem tudta felismerni a magyarság uj szervezkedési lehetőségének óriási jelentőségét. A társadalmilag jól nevelt munkásság uj lépése a leghatározottabb Ó3 legsürgősebb hivás azok felé, akik még nem tudtak a népközöségi élet és a munka kérdésével megbarátkoznL Meg vagyunk győződve, hogy a munkásság és a magánalkalmazottak csatlakozása a népközösségi élet mindhárom fokán: helyi, megyei és országos szervezetekben határozott elevenséget fog jelenteni. A világháboru után felnőtt uj erdélyi értelmiség legelső öntudatra cszmélésében, legelső program kovácsolásában felébredt a gondolat, hogy az itteni magyarság uj útjait a munkássággal együtt keli megkeresni és együtt kell járni. Minél öntudatosabb lett ez a szellemi réteg, annál határozottabban kereste ennek a közös útnak a lehetőségét. A Vásárhelyi Találkozó hitvallásának e kérdésben kimondott határozata majdnem szó- ról-szóra fedi a munkásság uj nyilatkozatának egyes tételeit. Az meglehet, hogy az értelmiség sorai között lesznek olyanok, akik bizonyos előítéletek miatt nem tudják teljes bizalommal és egész jelentőségében szemlélni a munkásság csatlakozásának tényét, de az is bizonyos, hogy a világháboru után uj öntudatra jutott fiatal értelmiség csak örömmel fogadhatja a munkásság uj lépését. Végül a munkásság csatlakozása teljessé: valóban népközösséggé teszi népközösségi szervezkedésünket. Egyetlen népközösség sera vallhatja magát népközösségnek, ha tagjai között nem lehet feltalálni az illető nép munkásságát és magánalkalmazottait. Amint egyik korábbi cikkünkben irtuk, a népközösség többi rétegének a munkásságtól kell fegyelmezett összetartást és uj társadalmi öntudatot tanulnia. II. A munkásság népközösségünkhöz való csatlakozásából szervesen következik, hogy a népközösségi szervezet vezetésének minden fokán megfelelő munkakört és hatáskört kell a munkásság képviselőinek biztosítani. Ebből pedig szervesen folyik, hogy a mostani jobbára középosztályi népközösségi vezetők mellett nemsokára nemcsak a földműves, hanem a munkás vezetőket is egyre nagyobb számmal üdvözölhetjük. Ennélfogva a népközösségi szervezetnek egyre határozottabban kell a jó értelemben vett demokratizálódás útjára lépnie. A munkásság csatlakozása folytán, éppen a munkásság szociális beidegződése miatt a népközösségi élet szociális vonatkozásait is egyre világosabban kell látni és egyre öntudatosakban kell szolgálnia. A népközösségi munka társadalmi ágának semmiféle vonatkozásban sem szabad csak látszatszociália szolgálatokat végeznie. Helyi, megyei és országos viszonylatban is fel kell ismerni 3 legégetőbb nemzettársadalmi feladatokat és azok szolgálatát komolyan ei kell kezdeni és tovább kell vinni, mert a jól megszervezett munkáságnak komoly igényei vaunak ezen a téren. A munkásság a maga magyar kulturális életét a népközösségen belül akarja élni. UJ HARCOK ELŐTT Irta FODOR JÓZSEF Mit mondjak nektek én, bátor törekvők, Ob, ti magyar sors biv küldöttei, * Harcos bajvívói az árva népnek, És ínségének síró szemei; Bár szavam méltó volna sorotokba, ' Együtt rázni rut hájtót süketek \ 4 Lelkét, s a sinylödöt tartani bittel, : Míg ráköszönnek a várt ünnepek. < . Szegény költő, a szavam sula, gyönge, Erőm belső harcokkal megoszolt, De enbajomat félrelökve állok Ha halott poromba szólna a hívás, . Hallaná minden jóra nyílt fülem, Ki közös jóért, jogért küzd: velem van, S ellene, közönyöse: ellenem! így gyöngoség tudását félrevetve, Szóljon a nagy szándék, szép akarat; Magában csenevész, de hü kar izma Társakkal társulva épít falat; Mit dacotok küldött, szent dühe áhit: Szabad magyar, emberibb sorsú nép Születik ott, hot testvéri egyesség L Között az erő és bit lánca ép. Testvériség, elszántság és szerénység, ’Áldozatkész kedv, önmegtagadás, Mi megtartás, építés a zűrön túl, Szent érdek, bit: mindnyájunk javai. Barátaim, ily elvek szava tölt el, Míg forr körül a durva kor, s zavar, Szavunk: az út, a lelkünk: a magyarság, A™*ff tiem csüggedünk addig vagyunk! Tudjuk, hogv a munkásságnak nagyon magas kulturális igényei vannak, mert a munkásság tudja, hogy a kultúrának milyen döntő jelentősége van az egyéni és közösség» élet sikere szempontjából. Ha az a munkás- súg, amelyet eddig azzal vádoltak, hogy egyoldalú nemzetközi kultúrában él, 'magyar kultnrát keres a magyar népközösségben, akkor ezt az igényt a népközösség kulturális szakosztályainak, vagy a magyarság más kulturális szerveinek ki is kell elégítenie. Minden olyan helységben, ahol na- gyobbszámu munkásság él, a magyar kultúra szolgáinak: egyéneknek és intézményeknek alkalmat kell keresniük a munkássággal való találkozásra. Vagy a munkásság önképző alakulataiban kell az illetékeseknek előadásokat, tanfolyamokat tartaniok, vagy a munkásságot kell a magyar kulturális szer vek eddigi keretei között kielégíteni. Mér hetetlen szégyen volna, ha a magyar kultu rális élet szervei és képviselői ezt a felada tot nem tudnák felismerni, vagy az érdek lődő munkásságot nem tudnák kielégítem Mindenesetre ennek a munkának az elvég zésében az uj öntudatu szellemi fiatalságnak kell előljárnia. A népközösség országos szervezetének kulturális szakosztályában a legsürgősebben el kell készíteni ennek az nj kulturális munkának a határozott programját és ki kell jelölni a legalkalmasabb esz- kozeit. A csatlakozás tényéből nemcsak a népközösség, hanem a munkásság életében is u> parancsok következnek. Ha a munkásság felelős képviselőinek egyhangú határozata volt a magyarság mai szerveihez való önkéntes csatlakozás, akkor a munkásság igazi, felelős vezetőinek mindent meg kell tenmök, hogy e határozatot minden romániai magyar munkás és magánalkalmazott a magáévá tegye és ennek szellemében csatlakozzék a népközösségi munkához. Jól kell látnunk, hogy a munkásság között is vannak olyan csoportok, amelyek a magyar népi és kulturális kapcsolatokat nem vallják és nem vállalják azzal a nyíltsággal és öntudatossággal, mint teszik azt azok a szervezett munkások, akiknek képviselői kimondották a népközösséghez való csatlakozást. A magyar munkásság feladata a magyar munkások minden csoportjának és világnézeti árnyalatának a megdolgozása abból a szempontból, hogy minden magyar munkásból eltűnjék a magyar kultúrával és népközösséggel szembeni idegenkedés. A munkásság, mint szervezett osztály csatlakozott a népközösséghez. Ez a tény, amint azt fentebb meg is állapítottak, csak komolyabbá és őszintébbé teszi a munkásság csatlakozását. A csatlakozás tényével azonban a munkásság elismerte, hogy az 5 osztályán kívül még más társadalmi kategóriák is vannak s ezekkel a munkásság szervezett osztálya nem áll ellentétben. A munkásság csatlakozása mindenekelőtt éppen a munkásság érdekében határozottan elismerte a népi-nemzeti közösség valóságát és szükségét. A nyilatkozat szerint a munkásság a maga osztály kategóriáját szakmai és gazdasági érdekeinek védelmében használja, a népközösségben azonban nem osztály-kultu- rát, hanem az egyetemes magyar művelődés lehetőségeit és értékeit keresi. Ez a norma uj magatartásra készteti a munkásság azon tagjait, akik megelégedtek az egyoldalú, nemzeti szellem nélküli osztály kultúrával. Mindenki által ismert tény, hogy népközösségi szervezkedésünk a kezdet kezdete óta milyen óriási jelentőséget tulajdonított a nemzeti egyházaknak. A munkásság nyilatkozatában kifejezetten nincsen benne a munkásság egyházhoz való viszonyának a kérdése, mi azonban nem igen tévedünk, ha azt írjuk, hogy a munkásság népközösséghez való csatlakozása egyben a népi egyházak szükségességének és jelentőségének elismerését is jelenti. A munkásság csatlakozása mind a népközösség egyetemére, mind a munkásságra nézve nj igényeket és parancsokat jelent. A csatlakozásban adott komoly és legutóbbi húsz esztendős életünk alatt soha Így nem adódott lehetőség valóraváltásához mind a népközösségi szervek, mind a munkásság részéről komoly, céltudatos, kölcsönös bizalmon alapuló, határozott, életteljes és jókedvű munkára van szükség. Ha ez a munka az általunk vázolt parancsokból következik, akkor ki is fogja az idényeket elégíteni.
