Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-09 / 285. szám

ţ ! j pii9 4 éV*mint ŞL mtX'EHZ'ÉK mm \ „SEMNALUL“: A kisebbségek teljes sza­badsága viszonosságot von maga után azon 'államok részéről, ahol román etnikai elemek italálhatók. És éppen ez a körülmény zálo- iga az érdekelt országok közeledésének. (Normális lenne tehát, ha megértenék ko- (zös sorsukat. Ha egyedül a kisebbségi kér- idés a békétlenség oka, barátság jöhetne lét- jre ennek a kérdésnek elintézéséből kiin- 'dulva. Az örök időkre megvont határok Kö­zött kisebbségek is élnek, igv ok jelentik a közeledés útját azon nemzetek között, me­lyek a DunavÖlgyben egymás ellen harcol­tak. „JURNALUL“: Rómából és Ankarából érkező hirek szerint gyakorlati eredmény­nyel jártak az olasz—török egyezmény kö lésére indult tárgyalások. Ezzel kapcsolat­ban két kérdésre kell felfigyelni: 1. Rövid­del előbb a külföldi sajtó olasz—-török el­lentétekről irt a balkáni és duna völgyi ál­lamok semleges blokkjával kapcsolatban. Állítólag török közvetítéssel Olaszországgal szemben más hatalmak igényelték a veze­tést maguknak. Ma a török kormány hiva­talosa elismeri Itália jogát, a Balkán-érde­kekre vonatkozóan és dicséri az olasz poli­tikát, mely helyes Ítélőképességtől es a bé­ke fenntartásának szándékától van áthatva Európának ezen a táján. 2. Angol részről hangoztatják, hogy mind gyümölcsözőbb lesz az angol—francia—olasz kapcsolat. Ez^ a körülmény az uj, tartós helyzetet teljesen megvilágítja. A tisztult helyzet igen alkal­mas légkört teremtett a balkáni és délkelet- európai blokk megalkotására. „UNIVERSUL“: Egyetlen háború folya­mán sem beszéltek annyit a békéről, mint a jelenlegi háború alatt, mely sok tekintet­ben különbözik a régi háborúskodásoktól. Két politikai és két nemzetközi erkölcsi felfogás összecsapásáról van szó és ennyire ellentétes két felfogás egymás mellett fenn nem maradhat. Az egyik el kell tűnjön, így általános hatása lesz a jelenlegi háború­nak akkor is, ha szőkébb területre vau (korlátozva. Az angol miniszterelnök az el­fövendő béke lényegét már felvázolta. A •béke — szerinte -— más Európa építéséhez vezet; Eszerint csak tárgyalások utján ér­hetők el majd határváltoztatások, amennyi­ben ezekre a béke érdekében szükség van. !A tárgyalások során harmadik érdektelen (leiek szükség esetén segítséget nyújthatnak. Aktiv kereskedelmi forgalmat, szabad nem­zeti és nemzetközi politikát s általános le­szerelést és egyenlőséget hozna az eljöven­dő béke az összes államoknak. Évek hossza • sorára lenne szükség az ilyen béke megva­lósítására, hogy uj európai fejlődésre , és egészséges irány követésére legyen alkal­mas. A Népszövetség nem tudott megbir­kózni a világháború örökségeként maradt gazdasági válsággal és nem. volt képes meg­torlásokat alkalmazni. Európa már a hábo­rú kitörése előtt háborús állapotban volt A gazdasági háború fokozatosan a politikai szabadság korlátozásához vezetett, míg j végre erőszak alkalmazásához ért, hogy el­döntsék: —- milyen szabályok szerint kell a holnapi világot megszervezni. Még nem ér­tünk el oda, hogy a jövő béke alapjairól hasznosan tárgyaljunk. A holnap békéjének megteremtése előtt be kell fejezni a jelen­legi háborút. „CURENTUL“: Háború van Oroszország és binnprszág között. Ezzel kapcsolatban időszerű a skandináv államok blokkjának ereje és az oslói határozatok gyakorlati al­kalmazása. Egyelőre Finnorszjfe Baját ere­jére van utalva. Mig a harcok folynak. Moszkva baráti és kölcsönös segélynyújtási egyezményt köt a „finn demokrata köztár­sasággal“. Ez a köztársaság nem létezik a valóságban s lényegében kommunista veze­tésről vau szó, mely Finnország meghódítá­sa után átveszi a hatalmat. Miután két-aá- rom hónapig tartó finn ellenállás sokat árthat a szovjet hadsereg tekintélyének, a „népkormány“ alkotásán kívül sajtóban és röpiratokkal mindent elkövetnek, hogy a finn lelkesedést gyengítsék és az egységet szétrombolják. A „népkormány“ megalko­tásával Finnországot a Szovjetunióba osz­tották, utólag bizonyára alkalmat keresnék majd a csatlakozás kimondására. A Szovjet­unió igy északon eléri célját és bizonyára más célokat is keres majd, hogy elérjen Perzsiához. Lehetséges, 1 ogy a finn háború befejezése után tavaszig nyugodtan vár a Szovjetunió, várva, hogy minden erőkifejtés nélkül takarítsa be a nyomor és pusztulás mezején elhintett mag gyümölcsét. A vára­kozáshoz azonban nincs türelme s azonnali hasznot keres, amikor most semmi nem korlátozza a mozgalom szabadságát cs fel­szólíthat, fenyegethet, vagy támadhat anél- kiíl, hogy valamelyik nagyhatalom azonnali v álaszától tartana. Szovjetoroszország mind­inkább a cári Oroszország terjeszkedési cél- ját követi a nemzetközi politikában. A cél ugyanaz, csak a módszer és eszmei álruha különbözik. A nyílt támadás őszintesége, ámító nyilatkozatoknál hasznosabb a hely­zet tisztázására. Finnország sorsa megköny- nyiti egyes kérdések tisztázását. ■** „ ­KiWM^ y*z Állami Sorsjáték uj játék- ■* * terve havonta két húzást ír elő miáltal még TÖBB ESÉLYT nyújt a nyerésre és meggaz­dagodásra. A két húzáson, december 15.- én és 18.-án, az Állami Sors-, játék körülbelül 80.000.000 leit oszt szét. ■aiEiKBSfcl 'Ä december 15,-iki sorozat sárga sorsjegyekkel sok KÖZÉP és KIS NYEREMÉNYT oszt szét A december 18.-iki sorozat kék sorsjegyekkel csakis igen NAGY NYEREMÉNYEKET oszt szét Teljesen csak az élvezi havonta az esélyeket, aki egyszerre MIND A KÉT SOROZATON játszik. Térjen be még ma kedvelt sorsjegy árudá­jába és vásárolja meg sorsjegyéit, mert nem lehet azokat íentartani az On számára a húzás előestéjéig. (bîSSîSI * e sc-roiöt scxT<3® _ A dec.mtt. má.el a* °Y® ».000.000 t 800.000 * 800.000 l 700.000 * 600.000 5 500.000 * <00.000 2 300.000 * 300.000 * ÎO.OOO S0 3.000 000 gGO Î.0CO.0O0 ».800-000 3.100.000 2.800.000 3.000. 000 3.000. 000 2.800-000 2.ÍOO.OOO 1.800.000 1.000.000 3.000.000 8.000.000 . 32(000.000 T~ - u/f. C. R- tlvnl4n 0*1*«“*' sorsjáték t ositio ki : Imi »î6ten,*ny 2,000-000 100.000 »000.000 h december ^ÁUam; SSS1 A«.*«* SS&S-*.*" «**» * 5.000.000 000.000 '5.000.000 3.000.000 2.000.060 J.000.000 100.000 10,000. 5.000. 000 . ­3.000. 000' 2.000. 600 10.000.000 2.000.000 »0.000.000 32.000(000 100.000 20.000 10.000 1.000 30t 2,000.000 1.000.000 » OOO.OOO 1.600.000 1.600-000 "77200.000 Sxlüten á«^. a köthető ostibo toreiátek Ca^exa) # kl. l«n nnn *-080,000 ^ 400.000 3 000.000 5 , 40.000 2.000.000 s0„ iO.OtíO eoO.OOO ÍÖO tOŰ <000 ’Yjsooooo MVIl SÜUSJPk ff* Hallhatunk minduntalan betegekről, akiken az orvosi tudomány nem tnaott segíteni, de az utolsó szó jogának szerencsésebb helye­zettje, a titokzatosan fölényeskedő kuruzsló mégis segitett. Ilyen esetei valóban előfor­dulhatnak; azonban nem szabad felednünk azt, hogy maga az idő is meghozhatja a vár* vavárt gyógyulást és e gyakran kétes sikere­ket nem lehet mindig a hivatalos orvosi fó­rumok rovására Írni. Tagadhatatlan, hogy vannak „naturalista“ orvosok, akik hitet, bizalmat, lelket tudnak verni a szenvedőkbe anélkül, hogy kellően megalapozott szakismeretek Krtokában len­nének. De, sajnos, sokkal'3 többen vannak a cigányoskodó titkos gyógyászok, akik ki­használják a betegek tudatlanságát és hiszé­kenységét s kellő rátermettség és tudás nél­kül avatkoznak be a gyógyítás művészetébe. A dilettáns gyógyítás e kalandorait nevezzük, jogosan kurüzslóknak. önként adódik lehrst, hogy mi a különbség orvos es kuruzsló kö­zött. Eltekintve az egyetemi végzettség nyúj­totta tudományos képzettségtől, és a kurtíts* lóknak gyakran feltűnő értelmi fogyatékos­ságától, tisztán a gyógyító tevékenységet véve. alapul, azt mondhatjuk, hogy az orvos mindig tudja, hogy mit csinál, mig a kuruzs­ló hazárdjátékot folytat alti or is, iia egy­ezer történetesen rá is hibázik a helyes mód­szerre. A kuruzsló bűnös sorsjátékot foly­tat, számit és csal. Helyes tehát, ha a tör­vény üldözi a kuruzslást. Van azonban a gyógyításnak egy módja — általában népies gyógyításnak nevezhetjük, —- amelyet nem sorolhatunk egészen jogo­san a kuruzslás fogalma ala, ha előnyeit képzett szakember kihasználja. Az évszáza dós népies tapasztalatok böl<-6eségében sok­szor akad egy szikra igazság és éppen ma­napság, a merev skolasztikától való elfor­dulás idején illendő, ha e téren a laikus közönség is bizonyos tájékozódást szerez. Vissza Hippokrateshez Ä legkomolyabb és legmélyebben látó, szélesebb tapasztalati alappal rendelkező or­vosok körében hangzott fel már jó néha ay évvel ezelőtt a fenti csatakiáitás. Nem had­üzenet akart ez lenni voltaképpen, hiszen a skolasztikának igen sok jót köszönhetnük, hanem inkább kiegyensúlyozásra való törek­vés. Ez az ambíció ma mai annyira érett, hogy világosan áttekinthetjük célkitűzéseit. Minden helyesen gondolkozó orvos elismeri, hogy szintézist kell teremteni az exakt ter­mészettudományos kutatáson alapuló ered­mények és a népies gyógymódok között, aaii annyit jelent, hogy a gazdag tapasztalatokon nyugvó népies gyógykincset át kell mente1* « tudományos orvoslásba, bele kell olvass­tani egy harmonikusan tagozódó gyógyító- művészetbe. Nem szélsőséges irányzat, hanem csupán a korszellem és a tudományéi belátás köv-ó telményeinek felel meg ez, a külföldön mi*.< denütt már diadalmasan előtérbe nyomuló biológiai, neo-hippokratista irányzat. Eszünk ágában sincs feladni bármit is a szigorúin tudományos alapból, amely mindig dísze lesz a legintuitivabb orvosnak is, de hangoztat­juk. hogy a gyógyítás nem c-r pán tudomány, hanem Ugyanakkor magas, királyi művészet is, amelyhez nem segít el eg\edül a tudomá­nyos képzettség, hanem ezenkívül ösztönei adottságokat is feltételez. Ahogy a muzsi­kusnak sem elég a konzervaiórinmi és a.ka­A gyakorlati orvostudomány ma már £elhasználja a népies orvoslás eredményeit is & nép) kapcsolatok évszázados eredményeiben sok orvostudományi igazság akad démiai kiképzés, ez csak kiteljesítése, csiszo­lása, nevelése a tehetségnek. Az orvosnak is kell bizonyos „hallás4 és pszichológiai érzék, amely nélkül csak szaiaz ismeretgyüj tésből és azok gépies alkalmazásából áll te­vékenysége. Az uj irány tehát apellál erre az érzékre is, amelyet époly fontosnak, nélkülözhet lennek tart, mint a tudományos képzettsé­gét. Minthogy pedig a nép.es orvoslás gyóg. kincsei rendszerint ilyen tehetséggel biró laikusok és orvosok észleléseitől halmozód k; fel, nem lehet vállvouogatva elmenni mel­lettük, különösen akkor tu n, ha megfontol­juk azt a tagadhatatlan orvostörténelrn- tényt, hogy a népies gyógyítás a szülőanyj-r a tudományos orvoslásnak is Ez igy vi l Egyiptomban, Indiában, Kcb-t-Ázsiában es Közép-Amerikában. Amint a: ónban a tapa»/, tálát nyújtotta anyagot ráWrmett ember-k elméleti szempontokból vizsgálgatni kezdték, megszületett a tudomány -s orvoslás, az or­vosi tudomány. A görögöknél találhatjuk meg e téren is a legideálisabb harmónia ők szerencsésen egyesítették a tapasztalatot a tudománnyal és hittel. A hippokratesivé kiteljesedett orvoslás azután olyan magas fokot ért el, hogy mai viszorylatban is szin­te tökéletesnek mondható, (bedig magvát a népies gyógymódok képezik. A célszerű táp­lálkozás, az életmód szabáívc zása, az alvis, nyugalom és mozgás részarányos elosztása, a legaprólékosabb napirend előírása — akár­csak a legmodernebb szanatóriumban! SZEMELVÉNYEK A H1PPOKRA- TESI GYÓGYÍTÁSBÓL Lássuk csak, mivel is kezeltek Kos szige­tén? A lázas betegnek előszeretettel adtak árpalevest, csirázó árpát. Köles- és lisztleve­sek mellett nagy szerepet játszott a mézes viz, mézes tej és a borok. Idült betegségek­nél sétákat és testgyakorlatokat rendeltek. Akárcsak a legmodernebb biológiai orvosok. Fontos gyógyító tényezőt láttak a testi mun­kában. Legértékesebb emberek panaszkod­nak álmatlanságról, ideges tünetekről — és nem is jut eszükbe, hogy mindezeknek oka tulajdonképpen a test kifárasztásának a hiá­nya. Hippokrates ilyenkor radikális volt: fa­vágást, fürészelést, fürdőket, masszázst és lélegzésszahályozó gyakorlatokat ajánlott, va-1 lamint éhezést és megerőltető meneteket. De hogy merjük mi ezt tenni, amikor az el- kényelmesedéit intelektüel szevenált és ve­ronait emleget? Herodikos még Hippokrate- sen is túltett. Athénből Megarába küldte „sétálni“ betegeit (kb. 9 kilométeres ut). A lázas betegségeket futással, birkózással és külső hő alkalmazásával igyekezett „elűzni'. Mindezek a gyógymódok a népies tapasz­talat ajándékai a tudománynak, már azokban az időkben is. Ezért mondhatta jóval később, a mult század elején Heim, Berlin legnép­szerűbb és legkedveltebb orvosa: „Kurnzs- lóktól es öregasszonyoktól sok jót és hasz­nosat tanultam.“ De éppen Heim után in­dult meg az a folyamat, amely kettéválasz­totta a tudományos orvoslást és a népies gyógyítást. Romantikus és spekulativ elve­ket száműzött teljesen a XIX. század termé­szettudományos gondolkodásmódja. Ez saj­nálatosan teljesen egyoldalúvá és elfogulttá tette az orvosokat, akik azontúl tudni sem akartak a népies gyógymódokról, csupán azért, mivel tudományos köntösbe nem öl­töztethették még őket. A NÉPIES GYÓGYMÓDOK " REHABILITÁLÁSA A legmodernebb orvosi tudomány már bé­késebb hangokat hallat: uj tanok és elméle­tek foglalják el bizonyos egyoldalú doktrí­nák helyét és ezeknek nincs okuk szégyen- leni népie3 származásukat. Hiszen nemcsak mi vettünk át sokat a népies gyógymódok­ból (Priessnitz, Kueip, stb.), hanem a népies gyógyítás is sokat átvett mitőlünk. Az asz­pirinnél népszerűbb gyógyszert el sem lehet­ne képzelni! Pedig ez tudományos eredmény, az elméleti gondolkodás vívmánya. A tudo­mányos orvoslás a jövőben sem tehet mást, mint értékesíti, kiszélesíti és elmélyíti a ta­pasztalat nyújtotta anyagot. Eközben lé­nyegtelen, hogy a tapasztalat kórházakból vagy eldugott falvakból származik-e. A bo­nyolult partituráju szimfónia sem szégyenli, hogy az őse egyszerű népdal volt. A termé­szetes fejlődésnek ez a menete. De ahogy a hiperknlt ur^lt modern művészet tudatosan avult vissza az egyszerű, ősi formákhoz ta­nácsért és uj világosságért, úgy minekünk sem szabad visszariadni a primitívtől és an­nak sokszor megvilágpsitó erejétől. Ezéri tudatosan hisszük és valljuk: vissza Hippok­rateshez és a népies gyógymódokhoz! Dr. W. A. MEGKEZDTÉK A HADFELSZERELÉSI KINCSTÁRI BÓNOK JEGYZÉSÉT BUKAREST, december 8. A hadfelszerelési kincstári bonok kibocsá­tása kedvező fogadtatásra talált az ország­ban. Mitita Constantinescu pénzügyminiszter távirati értesítést kapott a megyei prefek­tustól, hogy tömegesen vesz részt a jegyzés­ben a megyék lakossága. Bizottságok alakul­nak, hogy mentői nagyobb összeget állítsa­nak össze hadfelszerelési kincstári hónok jegyzésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents