Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-06 / 282. szám
193 9 d ec e w bér 6. 'ELLENZÉK ÄRÄNY í bűvös szó ÄURORÄ az arany szétosztóícr Vásároljon sorsjegyet az Aurora sors j^gyárudánál és DECEMBER 15. és 18. között minden reménye meglesz, hogy milliomos legyen. Pár hónappal ezelőtt t e.ncsak az öro* csend, az ezer tó, a monda termő eruők hazájának nevezték Finnországot, hanem joggal az örök béke országánaK is, az északi Svájcnak, ahova nem érhetnek el az eur.> pai hatalmak háborús konfliktusainak pasz- szátszelei. És most egy brutális háború basci zaja dúlja fel azt a közei húszéves csen det. amely Finnországban tanyát vert ismét szabadságáért és függetlenségéért hullatja vérét távoli testvérünk, mint már annyiszor viszontagságos történelme során. A finn—orosz háború mint általában s háborúk, nem egy éjszaka fordultán tört ki Ez esetben is igazolást ryert a clauzewitii mondás, amely szerint a háború nem más, mint a politika folytatása más eszközökké;. A finn—orosz politikának szinte geopoliíikai szükségszerűséggel kellett ueietorkolnia a háborúba. Amióta a k**dos ázsiai őshazából jó vagy rossz sorsa a nyugati kultu ** északi állomáshelyére rendelte a finneket, azóta állandóan kemény és elkeseredő' t harcokat kell vivniok szabadságukért és önállóságukért. Már a középkorban Í6 két yi lágeró ütközési pontjába került Finnország* a svéd nagyhatalom és a vladimiri oro‘.z nagyfejedelemség expanziós törekvései közé. Századokon keresztül a svéd uralom alatt Északeurópának Finnország jelentette a védőgátját az oroszok nyugati terjeszkedésével szemben. Egész nemzedékek vereztek el a nyugati keresztény gondolatért, amelynek végső kiszögellése a karé'iai földnyelv volt, amelyért most is megindult a háború. Finnország az orosz expanzió Különösen akkor töltött be Finnország fontos missziót, amidőn Rettenetes Iván ear a Balti-tenger felé keresett kijáratot a bevarrt ujju orosz óriás szánára. Amikor Nagy Péter 1702-ben elfoglalja a svéd királyság legkeletibb bástyáját, Göteborgot, majd megalakítja a tengerre vágy . birodalmának uj fővárosát, Szentpétervárak, Finnország kikerülhetetlenül az oro*z étvágy leginger- Jőbb feladata lett. Az 1709-i poitavai csata véget vetett Svédország nagyhatalmi állásának, azonban a finnek portosan egy évszázadig ellene tudnak állni az orosz terjeszkedésnek. Az 1808—9-i svéd—orosz háború megfosztja Svédországot Finnországtól, amelyet Oroszország annektál. I. Sándor cár azonban meghagyja a finnek alkotmányos rendszerét és Finnországit, mint Oroszországgal perszonális unióban levő nagyhercegséget kebelezi be az orosz birodalomba. Ez az alkotmányos forrna legalább látszatra sokáig fenmarad, amig azutát az orosz cár- izmus elnyomó rendszere egyre nagyobb súllyal nehezedik Finnországra is. Az -elnyomás ellen 1904—-5-ben főleg a finn munkásság fellázad, e2t a felkelést azonban leverik és megszüntetik az önálló fiun hadsereget. A cári Oroszország utolsó éveiben egyre nyilvánvalóbbá vált az az orosz törekvés, hogy Finnországot minél nagyobb terror alatt tartsák és megszüntessék különálló jellegét. Ezt a törekvést voltaképpen az orosz külpolitika lényege diktálta, amely abban álL hogy nagy szárazföldi magányából igyekszik szabad tengerekre kijutni. Eeért törekedett állandóan Nagy Péter óta az orosz politika a dominium maris Baltici elnyerésére. A Balti-tenger uralma nélkül az orosz főváros biztonságát ugyanis állandó veszély fenyegeti. Különösen azóta, amióta Finnország annektálásával orosz birtokba került Aaland-szigetcsoport erődítményeit a krimi háború idején az ott megjelent angol és francia flotta legénysége lerombolta és az 1856. évi párisi béke óta egészen a világháborúig az Aaland-szigete* ken a szovjet nem építhetett erődítményeket. A Balti-tenger azonban különben »9 „mare clausum1*, zárt tenger, amelyet, mint a világháború bebizonyitotta, a németek könnyen lezártak, ngyhogy az orosz flotta a világháború alatt semmi szerephez sem tudott jutni. OROSZORSZÁG KIJÁRATOT KERES AZ ATLANTI-ÓCEÁNON Oroszország tehát már régóta kijáratot keres az Északi Jeges-tengeren keresztül az Atlanti-óceánra, Ezt a kijáratot ugyan már a XVI. században merész angol hajósok megtalálták és Anglia már abban az időben élénk szőrmekereskedést folytatott le az Kszaki Jeges-tengerbe ömlő Dwina torkolattal, ahol Arbangelsk kikötője épült. Rendszeres kijárónak azonbaa nem lehetett ezt Felhasználni, mivel az arbangelski kikötő az év felében be van fagyva. ItT ugyanis már nem érvényesül a meleg Golf-áram hatása, amelynek tudvalévőén az északi norvég kikötők jégmentességüket köszönhetik. Ezeknek az északnorvég kikötőknek a megszer- zése már a cári Oroszország idején felmerült. 1882-ben megalakult az úgynevezett Arbangelsk-bizottság, amelynek vezére, Baranov, az egész orosz birodalomban hatalmas propagandát fejtett ki részben a mur- uan partvidék kiépítése, részben az atlanti- iceáni átjáró megszerzése érdekében. Ezái- ai ugyanis Oroszország nemcsak kijutna a szabad világóceánra, hanem megszerezné nagának a világ legjobb vasércének telepeit bszak-Svedországban és Észak-Norvégiában. 1902-ben Knropatkin titkos memorandumot cészitett a cárnak, amelyben rámutatott ar- •a, bogy a XX. században Oroszországnak 100 millió lakosa lesz, tehát féltéi) •aüksége van az éssafó äiiix&ta, J&z '-szaki átjáró, valamint a svéd és norvég ércmezők csak Finnországon keresztül közelithe- tők meg, ezért nyert különös geostratégiai jelentőséget Oroszországnak ez az észak- nyugati szöglete a szovjet-világpolitika szempontjából is. Ezek az orosz álmok is összeomlottak az 1917. évi orosz forradalom következtében. Finnország már régóta le akarta rázni a cárizmus béklyóit és ezért többezer finn if- ju a világháború alatt jelentkezett a német hadseregben és ott a hősiességéről különösen hires 27. porosz batárzászlórljba sorozták be őket, amelynek nagy része f. nnekből állott. A mai finn hadsereg tisztjeinek nagy része is ebből a zászlóaljból került ki. Az orosz forradalom kitörése jel volt arra, hogy Finnország is visszaszerezze régóta elvesztett függetlenségét. Mannerbeiin tábornok vezetése alatt megalakult finn légió megkezdte a legendás hírű szabadságharcot az oroszok ellen. Ebben a függetlenségi harcban a fin5pamí.sobsiátek A finnirredenta és az orosz világ' forradalmi tervek A dorpati béke egyik részen sem létesített teljes megelégedést. Finnország továbbra is igényt tartott Karéliára, amely nemcsak a finnek igazi őshazája, hanem a világnak természeti kincsekben egyik leggazdagabb lelőhelye. Az oroszok a karéliai finn irredentával szemben úgy védekeztek hogy a finn határtól 30 kilométerre kiürítettek minden falut, Karéba lakosságát pedig szétszórták egész Oroszországban. Ez volt az egyik hajtóereje a finn jobboldali lappómozgalomnak, amely egy időben igen nagy sikereket ért el azáltal, hogy a német nemzeti szocializmus kommunistaellenes irányzatát felhasználva, akarta visszaszerezni Oroszországtól Karéhát és ezért Németországgal katonai szövetségre akart lépni. Ezzel szemben a finn hivatalos politika, miután 1921-ben a Népszövetség Finnországnak Ítélte oda az Aaland-szigeteket azzal, hogy azokon nem szabad erődítményeket építeni, a legszigorúbb elszigeteltséget vállalta a külpolitikában es csak 1935 óta tartozik az úgynevezett oslói csoporthoz. A szovjet kezdettől fogva elégedetlen volt a dorpati békevei, noha 1911-ben Sztálin, az Kereskedelmi Hitelbank r. t. Cl uj, P. Unirii 20. nek mellett inkább a számra nézve nem nagy, de szimbolikus jelentőségű német csapatok is resztvettek. Ludendorlf tábornok emlékirataiban megirja, hogy Mannerheiin kérésére, az akkori nehéz német harctéri helyzetnek megfelelően, csak kevésszámú német katonát, három lovasezredet és három vadászzászlóaljat bocsátott a finnek rendelkezésére, akik von der Goltz tábornok vezetése alatt végig is harcolták a finn szabadságharcot. A német—finn fegyverbarátság akkoriban olyan nagy volt, bogy 1918 augusztusában Frigyes Károly hesseni herceget választották meg a finnek királyául. A német összeomlás következtében azonban 1919-ben köztársasággá kiáltották ki Finnországot. A szovjettel 1920-ban kötötte meg Finnország a dorpati békét, amelyben Finnországnak le kellett ugyan mondania Kelet- Karéliáról, ezzel szemben azonban megkapta az úgynevezett karéliai földnyelvet a La- doga-tó és a Finn-Öböl között, ahol a finn határ Leningrádtól 30 kilométernyire, tehát a messzehordó ágyuk lőtávolságában húzódik el. Ez volt az oka annak, hogy a szovjet Oroszország fővárosát áthelyezte Moszkvába. Ugyanakkor vékony korridort engedett át Oroszország Finnországnak, hogy elérhesse egyetlen jegestengeri kikötőjét, Petsamot. Akkoriban ugyanis a szovjet még nem tudta, hogy Petsamo környékén fel fogják fedezni a világ egyik leggazdagabb nikkelte- lepét, : . . akkor még ellenzékben lévő orosz bolsevik! párt funkcionáriusaként Helsinkiben járván, írásbeli nyilatkozatot adott Tanner finn szociáldemokrata vezérnek, a legutóbbi moszkvai finn delegáció egyik vezetőjének és jelenlegi külügyminiszterének, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy ha Finnország nem támaszt nehézségeket az orosz bolse- vizmus kormányrajutásának, a bolsevizmus mindig sérthetetlennek fogja tartani Finnország függetlenségét. Már a dorpati béke után megkezdődött a szovjet expanziója Finnország ellen. Ez az expanzió ezúttal a világforradalom köpenyében jelentkezett. Megalakították a kelet- karéliai szovjetköztársaságot, amelynek igazi eélja az volt, hogy először Finnországot, majd pedig a skandináv félszigetet bolsevi- zálja, megteremtse a skandináv szovjetköztársaságot és igy jusson hozzá Moszkva az Archangelszki és Kuropatkin egykori álmainak megvalósításához. Erre vonatkozólag írásbeli okmányokkal is szolgált az a felség- árulás! per, amelyet 1971-ber folytattak le Svédországban. Kimeríthetetlen kincsesbányák a Jeges-tenger partján Közben uj oka is támadt a szovjetnek ar* V*. 1 .°"-y Éinnországot teljesen a maga ér- dekkörébe vonja. A világháboru rákényszeri- tette Oroszországot, hogy az elzárt Keleti- tenger helyett az Északi Jeges-tengeren 5. (X * keresztül közlekedjék nyugat’ szövetségeseivel. Ezért belefogtak minden idők legfá- raóibb izii vasútépítésébe, a Murman-vasut kiépítésébe. Százezernyi hadifogoly dolgozott ezen a vasúton a legleirhatctlanabb szenvedések közölt. A Szentpétervártól Murruan kikötőjéig 1451 kilométert kitevő vasút 1916 novemberében elkészült és meg is indulhatott rajta a közlekedés. Az orosz forradalom után: zűrzavaros állapotok elterelték a figyelmet úgy a Mur- man-vasutról, mint a Murman-partvidékrői. Csak 1932-ben indult el ismét Baranlov utján Jagoda. a GPtJ azóta kivégzett hírhedt főnöke. A GPU sokszázezernyi politikai foglyával reudbehozatta a Murman-vasutat, megépítette a Sztalin-csatornát, sőt azóta a vasutat kétvágányúvá építették ki és a GPU- nak valóságos ar.tarchiás külön birodalmát rendezte be a Murman partvidéken és Ka ruhában. A jeges tundrából városok nőttek ti, amelyek hatalmas bányaüzemek és ipar vállalatok központjává lettek. Ugyanis ezen a valamikor teljesen elhagyatott és átkoz »Lt vidéken a GPU által letartóztatott orosz tudósok felfedezték az orosz birodalomnak ia Ián legértékesebb kincses helyét. Szén, réz, nikkel, vasbányák tömegét tárták fel. úgyhogy »jicwiawMsages falvakból sokezes lakosú A windsori herceg meglátogatja a íran cia admiraditást. Mellette DARL1N tér gernagy, a francia tengerészeti nagy vezérkar főnöke fslrofalroffáfr legelőnyösebben az Ellenzék köí>yvoiz- télgáhsn Kolozsvár, Piaţa Unírii 9. 1 A finn iragédm történelmi e# és világpolitikai okai városok lettek máról holnapra. A szovjet külpolitikája különösen 1938- ban vált ingerültté Finnországgal 6zemb=n. Ennek az évnek tavasz ín ugyanis Fiamé* szag azt a javaslatot tette Svédországnak, hogy erősítsék meg az Aaland-szígeteket, amelyek semlegességét kimondta az 1921. évi genfi semlegesség! konvenció. Svédország húzódott eleinte a finn javaslat elf leadásától, mert hiszen az Aaland-szigetcsoport nemcsak Finnország, de Svédország szempontjából is létfontosságú. Ez a szigetc-o port kontrolálja a Botteiü-öböl bejári At, amely mellett megy el az úgynevezett svéd ércvonal. Az Aaland- sziget ékről bármikor meg lehet akadályozni a svéd vasérc importját. Amikor azonban 1938 őszén n orosz flotta gyanús mozcJillatokat végzett az Aaland-szigetík körül, Svédország is imp- egvezett az Aaland-szigetekmk finn résiről való megerősítésébe Ó9 erre vonatkozóan 1939 január 9 én egyezmény jött létre a két o?! zág között. Ennek a i fgvezménynek z jóváhagyása azonban a genfi népszövetségi ta nácitó.l függői-. A népszövetségi tanács májusban Öss*.: is ült és tárgyalta a finn—svéd indítványt, Valamennyi állam hozzájárulását adta, kivéve Oroszországot, amelynek genfi delegátusa, Majszki szovjet nagykövet, a követke élképpen érvelt az Aaland-szigetek megerősítése ellen: „A szovjet nem járulhat hozzá a szigetcsoport megerősítéséhez, 7uert ez esetben ez a szigetcsoport ugródeszka lehet bármely, szovjetellenes hatalom számára, amely az Aaland-szigetekrői bezárhatja a szovjet flottát a szűk Finn-öböl tölcsérébe, sőt Leningrad biztonságát is fenyegetheti. Ezzel az Aalaüd-szigetek megerősítése le is került a napirendről. Közben az augusztus 23-i német—oro9z paktum gyökeresen megváltoztatta a balti-tengeri helyzetet, amennyiben az évszázadok óta vitatott Dominium maris Baltici-t Németország teljesen átengedte Szovjetoroszországnak. A szovjet most él is ezzel a jogával.
