Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-31 / 302. szám
JUMk S títi ELLENE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Clnj, Calea Moţilor 4. Teleion 11—09. Nyomda; Str. í. G. Dues No. 8. Fiókkiadóhivatal é<? köoyvosEtály: P. Uuirii 9. Telefou 11—99. »WWWlanfMUMUMiiifMii mm ....... ALAPÍTOTTA HARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató; DR. OROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos; PALLAS R. T. j Törvényszéki lajstromozási szám; 39. (Dos. 886' i 1933. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 210, félévre 480, egész évre 960 lej* LX ÉVFOLYAM, 302. SZÁM, VASÁRNAP CLUJ, 1939 DECEMBER 31 Újévre At ó-eszíeíidŐ tóttoinő perceit éli és az öjév érkezőbe van. Ezt gépelik most a 'világ minden szerkesztőségében, mert erre gondol ss olvasó is. És amivel kö- rülvilágiljuk ezt a köznapi és azonos egyszerű összetett mondatot* az is meglehetősen egyformán fénylik az újságíró és olvasó szenvedő lelkében : az ó-esztendő borzasztó volt és az ujesz íendő se kecsegtet1 egyelőre semmi jó val* Aikák Mussolinivel az élén már egy évtizede makacsul hangoztatták, hogy az l939-*>40. évek az emberiség egyik legnagyobb válságát zúdítják elő, Jó prófétáknak bizonyultak. ' Pillantsunk vissza erre az ádáz esztendőre? A régóta átörökített és egyre fekélyesebbé lett diplomáciai feszültségekre, a belőlük szinte gépiesen előtört háborúra, melynek az emberi nem szigorú bírái előtt soha sem lesz vége? A cseh morva protektorátusra, az olasz —albán unióra, a német-szovjet szerződésre, Lengyelország estéjére, a baltikumi Ids államok felságiség^nek gyengülésére, a nyugat és Németország, meg a finn—orosz háborúra? Pillantsunk vissza talán az uj hösiség jelentkezésére, amellyel a semleges és a lábhoz tiett fegyverrel várakozók védekeznek «üt „idegek háborújának'14 [szörnyű „sodrása44 eilen? Annak a régi tételnek megerősítésére, hogy a milliók és népek — társadalomba tömörítve — csak békét, szeretfetet, munkát, nemes közösségi versenyeket a gazdaság, lelkiség, szellemiség terén áhita tiak, viszont mint nemzetek — országokba és állomokba tömöritve ennek az áhitozásnak egy részét .vagy egészét fénytelenek megsérteni? Avagy pillantsunk vissza egy eddig soha nem létezett nagymérvű békemozgalom szakadatlan fáradozó sálra: Mussolini, Roosevelt, XII. Pvis pápa, Vilma holland királynő és Albert belga király, aztán a négy északi állam jegyü'íles békeszózataira^ Miért, minek, úgy sem leszünk okosabbak tőle?* Ne pillantsunk vissza, elég volt átélni és megélni őket. És ne pillantsunk az uj eszi'iendő átláthatatlan kődébe sent, amelyben ezuí'taj a régi kis reménvsé- gek se pislákolnak. Ma váratlan meg lenetések tapasztalatai nvomár? egy lesújtó meggyőződés rágta bele magát az emberi köziélekbe: minden lehetné ges, még a lebefe'len is. E rez;gnáciő- va! szemben nincs mit cselekedni! Be igenis, pillantsunk bele Önmagunkba, emberi és magyar valóságunkba. Mert mi tiszták vagyunk e kisebb régi szigeten, valószínű leg méltók is rá, hogy Istenünk ne látogasson még most bennünket, Alint emberek nem gviilölünk senkit; nem kívánjuk mások vesztét és mások javait. Mi l'szünk a keresztény emberszeretet dindalában. Mint kisebbségi magyarok SrerénV lélekkel éldegélünk és Végez- ziik minden köteles szolgalatunkat emberiség, orrarág, önmagunk iránt. Nincs t.aj bennünk, ne legyen baj körülöttünk se! Nem rég bebizonyítottuk okosságunkat és jóindulatunkat. Jogosan hivatkozhatunk ennek az éfmuló óvnék nvi'ó hónapjaira, mely legalább nekünk jobb esztendőt hozott, mint az eddigiek. Januárban folytak és zárultak ama tárgyalások, amelyek az egy ülamp&rtott alapuló kormányzat és 4 BAIA Pit 8: „ffranclaorszâq pozitív és anyagi biztosítékok nélkül nem teszi le m fegyvert A francia miniszterelnök beszéde a pársí szenátusban,«» Az uj békekezdeményezésrö! szóló hírekkel szemben a szövetségesek eddigi céljait hangoztatják Londonban» -=» Finnországnak adandó hafhatős segítség melleft foglalt állást a francia szenátus külügyi bizottsága I zák a legnagyobb áldozatot, mert Sk az életüket adják. Hogy tagadhatná meg tehát a nemzet az anyagi áldozatokat? Meg vagyok győződve arról, hogy minden egyes francia , polgár megtesz minden lehetőt Franciaország j megmentésére. Egyetlen célunk és vágyunk i tehát a győzelem legyen.“ i PARIS, december 30, (Havai*.) A j francia sajtó nagy helyesléssel kiséri ; Daladier beszédét, A Sápok a békék i- scrletekröl újra felmerült hírekkel kapcsolatban, Daladier beszédénék főleg kél' pontját emelik ki. Egyik az. hogy Franciaország pozitív és anyagi ; szavatosság nélkül, mely Európát a támadó politika minden további érvénye« sülősétől megmenti, nem teszi le a I fegyvert. A másik Franciaországnak i az az elhatározása, hogy ennek a eél- 1 nak érdekében legnagyobb áldozatok árán is végsőkig folytatja a küzdelmet, I LONDON, december 30. (Reuter.) i Angol politikai körökben tudomásul vették a főleg Rómából étkező híreket, melyek szerint XIL Plus pápa qttírirtáíi látogatásával és Mackensen római német nagykövet berlini utaz ár sóval kapcsolatban vjra békekezdeményezés lehetőségéről beszélnek, London ni politikai körökben hangsúlyozzák, hogy Franciaország és Anglia vezető körei többször leszögezték békecél iáik- ra vonatkozó álláspontjukat. Ez az álláspont ma már mindenki előtt eléggé' ismert lehet, j RÓMA, december 30. (Ştefani.) Át „Stampa44 és a „Popolo di Roma44 londoni tudósítása szerint úgy Chamberlain, mint Halifax és Daladier, telje? mértékben helyeslik XIL Pius pápa' minden kijelentését. Anglia és Francia« ország mindig az igazságon alapuló, békéért és a népek szabad rendeíke zési jogáért hsircolt. Angol politikát körök felfogása szerint nem a szövet «égereken a so*r, hogy békeajánlatot tegyenek Németországnak. A szövetsé geseg bókefeltétele az, hogy helyre kéjt. hozni a károkat, helyre kell állítani az érdekelt népek akarata ellenére megtámadott területeket, Csehszlovák i?v Lengyelország és Ausztria területein; lehetővé kell tenni a nemzetközi ellenőrzés alatti népszavazást. Nemzetközi, tárgyalások utján Németországnak hozzá kell járulnia áhhoz, hogy az uj? európai határok necsak a népraizi, ha*, nem a stratégiai és gazdasági követel ménveknek Is megfeleljenek és biztonságot nyújtsanak úgy a nagy, mint a kisállamoknak. A moszkvai angol nagykövet hosszabb idöste elutazott a szovjetoposz fővárosból LONDON, december 30, (Ştefani.) Hivatalosan jelentik, bogy a moszkvai angol nagy- követ elutazott a ssovjetorosz fővárosból. Politikai körökben hire jár, hogy a nagykövet hosszabb ideig nem tér vissza Moszkvába. A hír még megerősitésre szorul, PÁRIS, december 30. (Rador.) A szenátus külügyi bizottsága pénteken az évvégi dip- lemáciai helvzet megvizsgálása céljából ülést tartott és állást foglalt a Franciaország által Finnországnak adandó hathatós segítség mellett, melyet a francia kormány a Nép- szövetség döntése értelmében határozott el. Ezután a külügyi bizottság a balkáni helyzettel, valamint a földköziteagers és közeíkeletx eseményekkel foglalkozott és tudomásul vette a francia kormány határozott és észszerű politikáját, amely Európa e részein a jelek szerint tökéletes összhangban van a szövetségesek eddig követett politikájával!. Ezután a szenátus külügyi bizottsága megelégedését fejezte ki a minden fronton állandóan növekvő és mind szarosabbá váló francia—aaPÂRIS, december 30. (Rador.) Tegnap a francia szenátus egyhangúlag megszavazta a badikölcsönre vonatkozó törvénytervezetet. A törvénytervezet vitájában Daladier miniszterelnök is részívelt és többek között a következőket mondotta: DALADIER BESZÉDE ..Ideje, hogy végetérjen az erőszak rendszer©, n/ely már két évtizede nehezedik Európára. Véget kell érnie a zsákmányolás politikájának. A mi jóhiszeműségünk nyilvánvaló. A Sárga Könyv mindenki előtt bebizo- nyitotta, hogv a jelenlegi háborút erőszakkal kény szentelték rá a békeszerető Franciaországra. Franciaországért harcolunk, mert ha tétlenek maradnánk, néhány hónap múlva a mi határainkat is ellenséges támadás érné. Saját magunkért küzdünk, de ugyan- akkot magasabb erkölcsi célokért is, melyeknek megmentése nélkülözhetetlen a civilizáció fennmaradásához. Mi, franciák és angolok nem nemzeti öncéluságért küzdünk, de ugyanaz az eszmény lelkesít minket, ugyanazok a célok bátorítanak és közös küzdelem egyesit bennünket, melynek célja a győzelem, A francia—angol szövetség mindenki számára nyitva áll, azonban le kell szögeznem, hogy komolyan számba jövő, pozitiv biztosítékok nélkiil Franciaország nem fogja letenni a fegyvert. Amennyire nem vagyok híve az elméleteknek, olyan mértékben vagyok meggyőződve arról, hogy materiális biztosítékok szükségesek az olyan eseményeknek á jövőbeni meg- gátlására, amelyek jelenleg felborították Európa békéjét é9 hiszem, hogy az uj Európának szélesebbkörü biztosítékra van szüksége, mint az eddig rendelkezésére álló biztosítékok. Szükség van az ullamok közötti érintkezés szorosabbá tételére és a szövetségi kapcsolatok tiszteletbentartására. Készek vagyunk együttműködni mindenkivel, aki megérti ezt az eszményképünket. Szükségesnek taftoKa kijelenteni, hogy minden olyan íöiekvés és a német propaganda minden olyan igyekezete, mely a francia—angol szolidaritás megbontásáért küzd, teljesen hiábavaló. Férfias elhatározásunk a háború folytatása. azt végigküzdjiik és ezért áldozatokat kérünk ödüden franciától. Katonáink hozj goi együttműködés, valamint b francia — 8 amerikai és francia—török barátsági kapcsolatok megszilárdulása fölött. NÉMETORSZÁG TILTAKOZOTT A MANDÁTUM ALATT ÁLLÓ ÁLLAMOK HÁBORÚS FELHASZNÁLÁSA ELLEN BERLIN, december 30. (Rador.) A Német Távirati iroda jelenti: A német kormány a semleges államok közvetitésével tiltakozását jelentette be az angol és francia kormánynál, valamint a mandátumok bizottságában résztvevő seraíege-6 államoknál amiatt, hogy Franciaország és Anglia a mandátumaik alatt álló államokat felhasználják bátor »9 céljaikra. A német jegyzék hangsúlyozza, hogy a mandátum alatt álló államok nem állanak Anglia és Franciaország fennhatóság# alatt, sőt ezeknek a nagvhatalmaknak hivatás» az volna, hogy gondoskodjanak a mandátumaik alatt álló államok belső megszi iárditásáról. A két nagyhatalom eljárása uppers az ellenkező eredményt fogja elérni. magyar kisebbség politika« viszonyát) : véglegesei megáll sipították annyi med» dő kísérlet istán. Azóta Íépésről-lépésí-e történik a kisebbségi jog megvalósíts- j sa és á múlt rösafe emlékeinek eF.feika- ritása. Mialatt Európa nagyobb része I vérben ázik, mi szép rendszeresen ki- ! építjük a Népközösség alakjában uj ; gazdasági, társadalmi, szellemi szövet ! kezésünket. Reményünk van reá, hogy- j ha csak az uj esztendő ismeretien megpróbál tatások elé nem állít1 bennünket, hogy ezt a szükséges és ma rendkívül j megnyugtató mozgalmat előre fejleszt I Retjük az egység és kisebbségi szeretet j «evében. A világért se tagadjuk, hogy I az emberiségért való aggodalom, a jövőtől való félsz, a készenlét állandó feszültsége, ä drágaság és más gondok nem ciíbáiják erősen idegeinket De mégis nagyon sokat ér, hogy a kisebbségi jog és az uj szervezet építkezési munkája igénybe veszi figyelmünk jő részét, csillapítja lázunkat és az örök alkotás tudatával tölt meg. Talán olyan fez a hangulat, mint a francia regény iró földészének hangulata, ki nyomban hozzáfog földje szántásához, mihelyt a háború fergeftege továbbvonult onnét. Jóleső tudat, hogy az ádáz ó-esztendő bezáruló fekete kapujából kilépve egy uj év fogadására, zavartalan folytathatjuk szerény munkánkat, melynek célja, hogy az itt együtt) lakó népeknek tökéletes kézfogása jöjjön létre és hogy » transzilvánizmus alapzatán kiépítsük a Zavartalan élet és munka feltételeit, de valamit hozzáadjunk ma* gunkből a dunai mítoszhoz is. Próbál Iunie <&ivona,tkoznî, amennyire Sehet, széles e világ dolgaitól és dolgozzunk aZ igazi ember és az erdélyi magyar legjobb sugallat&S szerint önmagunk területén! Ez á „kis munkálat“ a kisebbségi ember egyedül gyakorlat:, törvényes és reménye? nemzetiségi mun* kaja nem SekicSínyíendő hivatás, mint kishitiiek vagy elkalandozok bujtogatő módon hirdetik, A kisebbségi helyzet a végzet miive és ezt a kisebbségi tisZ ta kritikából fakadó munka megneme siti. E befelé pillantáshoz, az emberi ma gatiarliáshoz, a kisebbségi jog és népközösségi szervezet építő munkájához, a kisebbségi öntudat és méltóság képviseletéhez sok szerencsét kívánunk minden igazfeíkü és igazhitű magyar sorstársunknak. Ebben ai értelemben kívánunk b u. é^L