Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-30 / 301. szám

1939 december 30, 'ELLENZÉK mit ír a román saitó | Né&köz&sségignk feladatai fogaras Irta: Jä?S*J M&PtűM* a Nepközösség fogarasi tagozatúnak elnöke CURENTUL: A „mesterséges“ háború szomorúvá tette a karácsonyt. A táviratok fantasztikus összegekről t.záiuolnak be, a pénzt háborús célokra költik a szemben álló hatalmak, vagyon és élet egyformán pusztul. Szomorú karácsonyt értünk, mert a helyzet « * 7 a háború borzalmaitól megkímélt államokban i ugyanaz. A semleges államok határaikon katonaságot kell tartsanak, a kedélyeket a bizonytalanság és bizonytalan várakozás ural­ja. Bár a helyzet alapos vizsgálatából derü- I látó következtetésre juthatunk, mégis felme­rül a kérdés: S ha mégsem kiméi meg a há ború? Vájjon Finnország akarta a háborút? Nem igyekezett-e a szovjet támadást enged­ményekkel feltartóztatni? S végül a körül­mények nem kényszeritettéic hősies ellenál­lásra? Nem elég a kihívástól való tartózko­dás. szükséges az is, hogy erre senki ne ad­jon alkalmat. Vájjon meddig fog tartani a háború? Európa fizet rá a kommunizmusra, vagy Orószorszás fizet rá a bábomra? Ez a két feltevés végeredményben a háború le­nvegét is jelenti. Minden nép úgy érzi, bogy fogoly és véget szeretne vetni a bizonyta­lanságnak. Az emberek f.zabadság után áhí­toznak. A körülmények által parancsolt szi­gorú fegyelem és az egyéni szabadság mind nagyobb megszorítása a totalitárius eszmék ellen fordítja a hangulatot és felmerül a kérdés: Vájjon ez a „mesterséges, abszurd“ háború nem jár-e kikdstályositással és a világháború által felzavart egyensúly helyre­állításával? Végeredményében, mi mást ho­zott a rég mult világháború, mint átmeneti állapotot? Nehéz lenne meghatározni az 1919 —1939. között eltelt időszakot, mely nélkü­lözi a tervszerűséget gondolkodásban, művé­szetben. irodalomban. Ebből ered az elége­detlenség, bizonytalanság, álhatatlanság ér­zete. A világháború nem teremtett kielégítő egyensúlyt s az uj háború célja az kell le­gyen, hogy a hibákat kijavítsa. Titokzatos rendeltetése van. A világháború befejezése óta ki tudott Volna 10 évre szóló tervet ké- sziteiii? Sajnálhatjuk-e, hogy 1939 szeptem­ber elsején a béke felborult? Ki tudna erre a kérdésre válaszolni? TIMPUL: Közel négy hónap telt el hábo­rús hírekkel. Derék, fiatal katonák (száraz* főidőit* levegőben, tengeren harcolnak. Olya­nok is vannak közöttük, kik már voltak há­borúban és hiába kerestek megoldást, nyu­galmat. A lövedékek megnyitják a sírokat, hegy abba temessék az uj halottakat.. Senki sem hiszi, hogy ez lesz az utolsó háború és örökös békét hozhat annyi élet feláldozása. Borúlátás fogja el a lelkeket. Miért van szükség háborúra? Egy okos nép csak a vé­delmet és a védelem szükségességét vallja magáénak. A civilizáció fénykorában mérle­gelni kell az ambiciókat. Semmiféle eszmét • nem lehet szolgálni háborúval, melyből —• »bármiként is végződik — két áldozat kerül ki s a béke értékét végül győző és legyő­zött egyformán megbecsülik. Ez a háborúk norsa. Egy napon talán az emberiség fe'is- ráéri ezt az igazságot. És addig? . . . Hi­szünk abban, hogy eljön az idő, mikor böl­csesség uralja majd a világot. SEMNALUL“: Tragikus megállapítás: Leli lünkből eltűnt az élet biztonságának ér­zete és a véletlen foglalta el helyét. Az eu­rópai ember tévedést követett el a boldog­ság: hajliászása közben és az évszázados ci­vilizáció feláldozásával fizetheti majd ennek árát. Azt hitte, ura sorsának, míg szeren­csétlen, zavaros helyzethez, ahhoz az úthoz ért, mely csődhöz vezet. Hol a biztosíték , “rrá, hogy a háború befejezése után nem ! íesz újabb háború? A világháború befeje­zése után állandóan háborús körülmények között folyt az élet, agóniában, ideiglenes jellegű helyzetben. Vájjon nem értünk el az öreg Európa halálához? Természetesen sok azázmillió lelek él Európában és nem pusz­tulhat el mind tragikus sorsban. De nincs kizárva, hogy egy történelmi korszak utolsó perceit élűik, mely után ismét sötétség kö­vetkezik Európában. Népek és civilizáció egyformán eltűnhetnek. A borúlátás mellett azonban újjászületés jelei 19 észrevehetők és ha Európa visszanyeri nyugalmát, a jelenlegi szenvedés nem lesz hiábavaló. Ez a lehető­ség még nem veszett el az európai ember számára. KOLOZSVÁRI CÉGEK A CFR FA \f?LEJ TieSÉN, A vasúti vezérigazga­tóság versenytárgyalást tartott 7.009 köbméter hidfa és „extrafa“ beszerzé­sére. Az árlejtésen Kolozsvárról három szakmabeli cég vett részt: „Stefag“ m köbméter, „Stejarul“ 300 köbméter ajánlattal és Léb Miksa Az ajánlott árak átlag IS—20 százalékkal magasab­bak a tavalyiaknál. Az árlejtésen részi* vevők által felajánlott mennyiségek nem fedezik a kiirt mennyiséget. Frihourgba érkezett Mosdcfey lengyel ex- ehaök. Pribourgból jelenti a Rador: Moscic- ky volt lengyel köztársasági elnök szerdán reggel Fribourgba érkezett, ahol magánsze­mélyként fog tartózkodni, Fogarasmegve 85 000 lélcknvi összlakossá­gában 65.000 román és la.000 szász mellett a magyarság 5.000 lélekkel alig 5.5%. Ennek fele Fogaras megyeszékhelyen, fele 5 köz­ségben él. Ezek az adatok lényegesen azóta sem mó­dosultak, mert a megye szaporodásában a magyarság nincs kisebb %-ban képviselve, mint a románság. A magyarságnak fele városban, fele fal­vakban lakó-, kis része szórványban. A városi lakosság nagyrésze kisiparos és ipari munkás. A szórványban kisiparos, vagy j gazdasági alkalmazott. Falvaink lakossága földműves; a halinágyi magyarság emellett időszaki ipari munkás is. A magyarságnak ez a megoszlása termé­szetes és egészséges. Ennek a lénynek meg­látása. öntudatositása és kiépítése a Ma­gyar Nepközösség itteni feladatát világosan határozza nieg. Életerős városi és falusi la­kosság. amely egymást gazdaságilag kiegészí­ti, táplálja és erfísiti. Ez kell, hogy a mun­ka alapvonásává váljon. őascfaságf fssf^zef Lassan gazdaságilag felőrlődött a magyar­ság java rétege. Iparosaink kivétel nélkül adóssággal küzdöttek, házaikat adták el. 1925—35 között iparosaink 50 százalékának kezéből kicsúszott a ház és a többi is adós­sággal küzd, tőkehiányban szenved s a ter­melésben súlyosabb feltételekkel kell részt vennie. E réteg mellett az alkalmazkodóbb egyé­nek másik csoportja lépett egyre jobban elő­térbe. A FOGARASI MAGYAR LAKOSSÁG ELOSZLÁSA Magyar falvasuknak fekvése gazdaságilag rossz. Dombos 18, Kóbor 27 km.-re van a várostól; útjaik gondozatlanok, határuk so­vány. Halmágy fekvése jó, de több mint egy évtizedes küzdelmet vívott, hogy az Ült sb tál elvitt hidját végre -*- többnyire saját költségén — megépíthette és ismét belekap­csolódott a gazdasági .életbe. Azóta határo­zott fellendülés tapasztalható a községben. Dombos, Kóbor és Ó-ujfalu terményeit “— 6 órai fuvarozás után tudja piacra vina* * emiatt a földművelés nem jövedelmező fog- ! lalkozás. Ainig az Olt völgyében 50—60 000 lej egy hold föld átlagértéke, e falvakban 5—6000 lej, tehát csak egytizede t> igy is alig akad vevő. Pedig népe munkás, takarékos, józan. Kó­bor és Halmágy a konverzióval veszítetek, ötért tőkés falvak voltak. Halmágy. amelynek népe kőműves és más, különösen építőipari munkás, több érzékkel fordult , az állattenyésztés felé s ma már a megyében egyike azoknak a községeknek, amelyekben jó és nagy mennyiségű manga­lica zsirsertést lehet venni. Dombos, Kóbor és ; Ó-ujfalu azonban serkentő példák nélkül csak a régi módszerrel gazdálkodik s gaz­dálkodására ráfizet. Pedig a városi és falusi lakosság megosz­lása oly egészséges, hogy kölcsönösen egy­mást a jólét magas ■ fokára emelhetnék. A városi lakosság a falu teljes terményét fel tudná vásárolni s a falvak öntudatos táruo- j gátasával városi lakosságunk több kereset- ■ hez juthatna. f®$,mégiyée,$ék®slié£ így azonban nem ritka eset, amikor a fo­garasi piacon dombosi, vagv halmágyi ma­gyartól románul alkuszik a fogarasi magyar, mert nem ismerik egymást. A termelés irányítása és az értékesítés biztosítása hiányzik a fogarasi magyarság életéből. Ezt csak az EMGE, esetleg egy jól veze­tett, erős fogyasztási és értékesítési szövet­kezettel lehet elérni. Fogaras magyarsága évenként saját szük­ségletére legalább 300 darab sertést vásárol. Felvesz annyi gabonát, amennyit a magyar falvak eladnak. Gyümölcsben, vajban fal* vaink semmit sem nyújtanak. Baromfi és to- jásnemü alig jön be. Falvaink lakossága 2—3 pár csirkével, 2—3 zsák gabonával éjféltől-éjfélig tartó napszámot tölt utón, esőben, sárban, soksíor szekérrel, állattal $ amit kap, azzal nincs megfizetve napszámja sem. Mennyire meg lenne könnyítve a mező- gazdasági termények értékesítése, ha egy szövetkezetben bejegyeznék a városban la­kók milyen sulyn, fajtájú disznót; milyen minőségű és mennyiségű gyümölcsöt, gabonát vesznek át napi áron? És mennyivel Kényel­mesebb a városinak lejegyezni a megveendő disznót s időre házhoz szállítva átvenni, mintha naphosszat a piacon jár, kere9 és al­kuszik? Sok ember fázik ettől a gondolattól. Nem bizliv benne. Az eladó többet remél, a vevő olcsóbb vé­telre számit a piacon. De ez a kezdet nehéz­sége Mit nyer a vevő. ha fél lejt ’ealkuvzik a piacon? 120 kilós disznónál 60 lejt s ezért vásárba tölt egy napot, mint iparos talán ez­alatt elveszít többszörös értéket. Vagy mit nyer az eladó, ha egy lejjel többet kap a Piacon? Fizet vámot, áll szekere mellett, tölt napokat; mig ha tudja kinek és mikor kell átadnia disznóját, 4—5 gazda egy fu­varral szállítja be és adja át az árut. Műiden áruval igy van, A piacok ára annyira kiala­kul, hogy még a baromfit is élő súlyban, egységes áfom lehet eladni. MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG Tőke és rátermett vezető kell, aki k?2Óbé veszi a fundamentum rakást. Egyik a másik, nélkül .elégtelen. Viszont bármelyik tényező elősegíti a másik feisziu- re kerülését. Jó vezető tőkét teremt biza­lom révén. A tőke vezetőt nevel. A tőkében intézményeink és magánosaink szegények,, szükségünk van a magyarság na­gyobb gazdasági csoportjainak támogatására. Ezt a tőkét viszont azzal tudjuk megmozdí­tani, ha mi magunkra találunk és tenni aka­runk. Gazdasági életünk szövetkezeti megszer­vezése a falvakban a gazdakörök, tejszövet­kezetek, irányított gazdálkodás megszerve­zésével kell kiegészüljön, hogy elérje célját: népünk gazdasági felerősödését legalább ar­ra a színvonalra, amely a legtöbb fogaras* megyei román község van. A fogarasmegyei magyarság számára Nép* közösségünknek meg van adva a lehetőség arra, hogy szervezkedjek, épüljön. Gazdasági megerősödésünk minden más téren serkentőleg fog hatni és eredménye­sebbé fogja tenni azt a munkát, melyet ed­dig az egyházak lelki és értelmi téren vé­geztek. A magyarság vezetőinek mindezekben is uj utakon kell haladnia és akkor a fogarasi magyarság kis hajója nyugodtan evez a jö­vőnek.---mvmWVB^ . »<«■■ -- ------­REPÜLŐGÉP BALESETE. A „Roma­nia“ íargovistei jelentése szerint Galesti állomás közelében, az 52. számú vasúti Örház mellet!, egy Fleet-tipusu repülő­gép kényszerleszállást végzett. A repü­lőgép felborult és súlyosan megrongá­lódott, pilótája azonban sértetlenül megmenekült.-•v.-'-S •i-'-sV- ■■■■■-V.; -- . > A : w k't L ..... mm? .. Éllfe:.... .V HANGö FINN KIKÖTŐ (A Romania nyomán) ! UJ RENDSZER AZ ÜZLETI KöNY I VEK LEBÉLYEGZÉSÉNÉL. A törvény székekhez kerülő iratok után járó 5 lej j törvénykezési bélyeg az igazságügymi- I nis2tériumnak 1939 október 23-án kelt ! 152.731. számú rendelete szerint az_ üz­leti könyvek minden egyes lapja után 1 lerovandó uj könyvek láttamozása al­kalmával. Ag üzleti könyvek minden i i egye® lapjára tehát ezentúl az ötlejes 1 laponkénti kincstári bélyegen kivii! ; külön öt lej törvénykezési bélyeget is i kell alkalmazni. A láttamozási illetek j ezzel aiz eddiginek kétszeresére emel­kedett. Ezenkívül a látíiamozás iránt» kérvényre — külön könyvenként — 100 lej törvénykezési bélyeget kell akal mázni. Ha az üzleti könyvek bemuta­tása az évvégi lezárás, illetve a köny­vek betelésének láftamoztatása végett történik, csak az utóbbi száz lej tör vénykezési bélyeget kell leróni. HÁROM SZÁZALÉKRÓL EGYSZÁ ZALÉKRA SZÁLLÍTOTTÁK LE AZ IPARVÁLLALATOK EGÉSZSÉGÜGYI ILLETÉKÉT. Tudvalevőleg alz iparvál­lalatok évi 3 százalékos egészségügyi ellenőrzési illeték alá esnek, telepük bérleti értékét véve alapul. A Monito­rul Oiiciad 1939 november 20-ik.i szá­mában közzétett és az egészségügyi minisztérium megszervezéséről szóló rendelettörvény ezt az illetéket évi l százalékra szállította le. Az illetéket azonban a jövőben nem az iparvállalati ' ingatlanok bérértéke után, hanem az i egyenesadőtörvény előírásai szerint megállapított adó alá eső tiszta jőve delem után, az adókivetési bizottságok fogják kivetni. Ugyanezen rendelettör vény az egészségügyi ellenőrzés alatt álló vállalatok működési engedélyei után járó taxákat 100 lejtől 50 ezer lejig terjedő Összegben állapította meg. a vállalatba befektetett töke arányá­ban. Eddig ez az illeték 10Ö leitől 10 . ezer lejig váltakozott. JANUÁR HAVI ORSZÁGOS VÁSÁ­ROK. Január 2. Farkasa.’zó, Felek, Má- ramarossziget. Január 3. Kápolnás, Kisapoíd, Margittá. Január 4. Bályok, Csikszépviz, Tornova, Tui-terebeSi Ja nuár 5. Facsád, Lupsa, Teregova. Ja­nuár 6. Nagylak. Január 8 Csúcsa, Fel- söszilvágy, Felvinc, Marosváradja, Qm lás, Január 9. Borgóprund, Hadad, Há- romalmás, Nagybánya, Nagyszeben, Nvárádtő. Január 10. Kolozsvár, Kö halom, Magyarcsiéka, Siileimed. Január 11. Karánsebes, Kézdivásárhely, Ki szető, Szilágvnagyfalu. Január 12. Bo- rosjenő, Sárosmagvarberkesz, Szász kezd, Zerénd. Január 13. Boucida, Dé­va. Január 15. Körösieket,etó, Lövéte, Aíagyarnemegye, Nagysajó. Január' 16. K i aszna, Szamoskrassó, 7ám. Január 17. Marosvásárhely. Január 18. Batiz, Korond, Magyarlápos, Pnsztahidegkut, Segesvár. Vaidarécse. Január 19. Bü ziásfürdő, Szatmár, Cserinő, Gvintes bükk, Nagysármás, Székudvar, Világos. Január 22. Dragomérfalva, Meröméhes. Nagykároly. Jsnuár 23. Krasznabéltek. Siklód, Teles. Január 25. Gyulákuţa, Nagyenved, Nagyilva, Szászkeresztur, Székelyhódos, Turc. Január 2<6. Bato-, Kürtös, ópécska, l'alprs. Január 29. Bánffyhunyad. Erzsébetváros, Halmi. Maroshéviz, Mezőszentmihály, Sziku la, SzakáHasdombó, Szászsebes. Január 30. Aranyosmedgyes, Barlsfalu, Kür- pöd, Repszeg. Január 31. Teke.- Ha a vásár üttnepnapra esik, rendszerint a következő nap tartják meg. Uj ©lekíFotíchnikai szakkönyv! N £ M A K: Elelctroteelmiks: Második átdolgozott és bővített kiadás. Tel­jesen gvakorlati alapokra fektetett sz ak* könvv. Közel 600 oldal. 380 szöyegközötti ábrával, 22 táblázattal. 161 gyakorlati pél- ! dával és 185 kísérlettel. Ára 432.— lej. Ifi rádióskönyv: Molnár—Jovitza, Rádiósok könyve, elméleti és gyakorlati kézikönyv. •419 ábrával, az 1940. évi rádióujdon^ágók* kai. Bővített kiadás 445 oldalon, ára 216.— lej. Kapható az ELLENZÉK KÖNYVOSZ­TÁLYÁBAN, Kolozs vár, Piaţa Uniri?. Vi­dékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents