Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-30 / 301. szám

ELLENZIK ttözgazttósőgi relfólQ Irta HARSAM Yt ZSOLT j legutóbbi ufheiUroi ntoiu óta eg} közgazda- «m rtjit-l) nyugtalanít, amelyet minded Jig van tudtam megoldani. A józan ész segítse << iel próbáltam rá világosságot deríteni- mert először naivul azt hittem, hogy ez elég lesz hozzá. De nunei tot abb töprengtem a doh jón, annul eiőseiben láttam, hogy »zalttudas I is hell hozza. Már pedig közgazdasági szakin- I dasom u nullával egyenlő. Kénytelen vagyok B s.ukforráshoz fordulni. Miután belátom meg- I tttettetésemet és megadásom jelui! meglő- bogiatom a fehér zsebkendőt, a játszmát így felettit ón, a közgazdasági járatossá in olvasó eh terjesztem u bökkenőt. Tessék számumra n :t goldani. Á bökkenőt egy newyorki barátom adta fel nekem. Együtt reggeliztünk a Times- Square környékén egy Child's-étteremben; természetesen kávét palacsintával és lakéreg- itől erjesztett ízzel. Ott döfte belém a fogas kérdést, amelyre előbb fölényesen mosolyog­tam, majd egész nap bosszankodtam rajn. És ma sem tudom a megoldását. Az sem tud­ja aki a rejtélyt feladta nekem. Ott kezdődik a dolog, hogy Hondwns és Nicatagua szomszédos államok. Ezt min- Jenki tudja. De azt már nem tudja minden­ki, hogy egy szer a két szomszédos állam kö­zött gazdasági háború tört ki. Az első ellen­séges lépést Honduras tette. Honaunts par­lamentje kimondta, hogy a hondurasi peseta jobb. mint a nicaraguai peseta. Ezentúl a ni- earaguai peseta csak kilencven hondwaá centet ér. (A fizetési eszközök pontos neve lényegtelen.) Erre a nicaraguai kormány azonnal válaszolt: a nicaraguai parlament i:i- mondta, hogy a hondurasi határozat gálád megcsúfolása a valódi pénzviszonyoknak, ép­pen fordítva áll a dolog: a hondurasi peseta csak kilencven nicaraguai centet ér. Ilipáro- tatához mindkét ország szigorúan ragaszko­dott, Nicaraguában minden bank aak leér­tékelve használta a hondurasi pénzt és vi­szont. A közönség is mindkét országban ni- \kalmnzkodott az uj rendhez, kivált m’ulán egy-két drákói valutnitélettel megszeppentek <85 emberek. A hondurasi pénz tehát kilenc­ven százalékot ért Nicaraguában, a ninr-a- ‘guai pénz 90 százalékot ért Hondurasban. 1 Ez csak előzmény. Most jön a dolog magva, \ Élt az országhatár közelében egy ruta jós. A határt egy helyen folyó alkotja, a derék ti> rajos ezen a folyón szállította ide oda a határátlépőket, akik szabályos utlevi iiei köz- 'Jlekedtek. Neki nem útlevele volt, hanem batárétlépási igazolványa. Naponta negyven­szer is megtette az utat a két ország között. Mikor a valutaháboru kitört a két ország \ között, a tuta jós kora reggel kikötött o hor- ' duraşi oldalon. Rögtön beült a kocsmába. j Kért egy whiskyt szódával. Megitta Aztán !fizetett. Elővett egy hondurasi pesetát. ~~ Hogy a whisky? — kérdezte. ‘ — Mit kérdezi, mikor évek óta minden- nap issza? Tiz cent. ; — Tiz cent. Helyes. Itt van egy hondurasi peseta. Adjon nekem vissza egy nicaraguai \pesetát. Akkor fizettem tiz centet, igaz? — Igaz, — felelte a kocsmáros. / A tutajos zsebretette a nicaraguai vese- í tát és miután utasai közben már össze is gyűltek- átment a nicaraguai oldalra Ott is beült azonnal a kocsmába. Rendelt whiskyt I szódával. Megitta. Aztán kopogott a peseta- r-oi az asztalon. ; — Fizetek. Hogy a whisky? I — Mit kérdezi? Hiszen ével: óta issza —- De mégis. — Tiz cent. Ne okoskodjék, hanem fizessen. — Tessék. Itt egy nicaraguai peseta, fíe nekem hondurasi pénzben adjon vissza, mert indulok át a másik oldalra, \ ■— Igenis. Tehát mennyit adjak vissza? — Kilencven nicaraguai centet, vagyis egy hondurasi pesetát. Helyesen számítom? — Helyesen. 7 Megkapta a pénzt. Átment a tutajon a másik országba. Ott azonnal beüli a kucsmá­ba. Fizetett a hondurasi pesetával és t issza- kapott egy nicaraguai pesetát. És indult a tutajjal a nicaraguai oldalra. í És igy tovább. Most merül fel a bökkenő, amelyet mint szépiró nem tudok megfeiteni. A tutajos negyvenszer tette meg az illat estig a két ország között oda és inssza. Meg­holt negyven whiskyt. Minden egyes whisky- iért készpénzzel fizetett. Ki kellett tehát fi­zetni négy pesetát és pedig 2 pesetát hondu­rasi, kettőt pedig nicaraguai valutában. Nem evitatható, hogy ezt ki is fizette. De viszont az egész üzletet egyetlen pesetával kezdte s az a pesetája megmaradt. Tehát mégsem fi- setett végeredményben egyetlen centet sem. 'A knrsmércsok azonban pontosan megkapták « pénzüket, ezt sem lehet vitatni. De viszont ■ elfogyott negyven whisky, húsz whiikv Ilun- dutosban, húsz whisky Nicarauguában. Ez az, amit nem tudok megfejteni: ki nyert itt. ki károsodott, hormon lett a tu fa­josnak négy pesetáin, amit elköltött ős miért maradt egy nesetából egy pesetája, ha négyet elköltött belőle? Talán jövő karácsonykor választ kínok. A megoldást azonnal közlöm amerikai baiá- ffiimmal. Ha lesz még posta, elveszett paradicsom A nők filmje! Nyerte a francia mtlvé3Ze‘i akidém'a nagy arany­érmét. — Nemsokára Kolozsváron is lá.ha.ú lesz ez a győ .yöril film I A levegő hősei Világrekordok, sikerek, tragédiák. - Visszapillantás a legutóbbi évek pilóiabravurjaira KOLOZSVÁR, december 29. A messzeség utáni vágy, amely évezredek óta füti az ember kalandkedvét, a kiváncsi* súg: oii rejtőzik a végtelennek látszó hori­zont mögött? ma rekordszomjjá léuyegült: ntennvi idő alatt érhető el az a tér. nmit^a hős elődök, Magellan, Vasco de Gama. Ko­lumbus, Stanley, Amundsen, Scott, ^filkius és mások már meghódítottak? Az izgató probléma a világégés után nyert egyre nagyobb tért s ma, busz év múl­tán legendát valósított meg a szárnyakat kapott ember. Londontól Tokióig. Newyork- tól Parisig. Moszkvától San-Franciscoig és a Fokvárostól Londonig már utat tapostak a felhők között a modern kor félelmetes hősei: a repülők. A következő sorokban ki­mutatást adunk a földgömb különböző ré­szein megvalósított rekordokról. AMY JOHNSON REKORDJA Az „egyéni“ repülés világrekordja. Lind­bergh mesébe illő teljesítménye megdönthe­tetlen. A legmeglepőbb lekordot utána egy angol hölgy valósította meg: Amy Johnson, Mollison kiváló angol repülő felesége. A brit pilóták álma volt, hogy hazájukat ősz- szekössék a távoli Fokvárossal. Ez a légi nt 10 ezer kilométert jelent, ezer veszélyt, rossz légköri viszonyokat, tengert, homoksi­vatagot. járatlan dzsungeleket. Amy John* son-Mollison. az egykori gépirókisasszonv. akit férje bátor pilótanővé képzett ki, a sok sikertelen kísérletezés után vállalta a nagy feladatot. 1936 májusában ..Percivall“ típu­sa, „Gipay“ motorral ellátott gépén egyedül vágott neki az óriási útnak. 78 óra 28 perc alatt, átlag 122 kilométeres óránkénti sebes­séggel tette meg az utat London és Fok város között. Mollison. a férj nem sokkal ezután elvált Árnytól, azzal okolva meg a „nagy lépést“, hogy neki tanítványra van szüksége — nem riválisra. A. másik rekordot. Fokvárostól Lon­donig, Harold Lesslie Brook valósította meg ugyancsak „Percivall“ tipu«u gépén. 1937 májusábau. Brook 96 óra 20 perc alatt re­pült Capetownból 82 angol íöváro6l>a. Az időtartamcsiicsteljesitményt viszont a Clouston-Kirby Green „vegvespáros“, egy férfi és egy nő érték el. akik 1937 novem­ber 14-én éjszaka „De Havilland-Comet“ tí­pusú gépükkel rajtoltak a rroydoni repülő­térről és 45 óra 6 perc alatt elérték Fok­várost. A ..vegvespáros“ felváltva kezelte a kormánykereket és átlag 214 kilométer óránkénti sebességet fejtett ki. ANGLIA—AUSZTRÁLIA — 3 N\P 1934-ben C. W. A. Scott és T. Campbell Block angol repülők ugyancsak -De Havil- l3tid-Comet“ tinnsu vénükön 71 óra 18 nerc alatt Londonból Melbournebe repültek s e*zel a teljesítményükkel beírták nevüket a repülés történetének aranvkönvvebe. A két vakmerő pilóta 19 ezer kilométer hosszú, eddig még járatlan légi útnak vágott neki, éehenvuló hegyek, végtelen puszták, őser­dők és mocsarak felett szállottak Ausztrália fővárosa felé. Páris—Saigon Franciaország—Madagaszkár A francia repülők rekordkisérletei között a legfigyelemreméltóbb Japy párisi pilóta teljesitménye, aki 1935 decemberében 50 óra 59 perc és 49 másodperc alatt, átlag 185 kilométeres óránkénti sebességgel ha­ladva, a párisi repülőtérről a hátsóindiai Saigonba repült. Ghie.a íoneí, a kiváló ro­mán pilóta viszont enár 1932-ben megtette a közel 10 ezer kilométeres utat — Buka­rest—Saigon között — 7 nap alatt. A Franciaország—Madagaszkár közötti iégiutat Genin és Robert pilóták hódították meg, akik „Caudron-Simnm“ tipnsn gépük­kel 57 óra 35 perc és 21 másodperc alatt Párisból Tananarivebe repültek. TOKIO—LONDON — 93 ÓRA A CBncsteljesitmények között világszen­zációként hatott két japán pilóta: Masaaki .Tinuma és Kenji Tsukakoski rekordja. A két fiatal japán repülő 1937-ben 95 óra 17 perc és 56 másodperc alatt tette meg a To­kio—London közötti Iégiutat, óránkénti 163 kilométeres sebességgel. VILÁGKÖRÜLI REPÜLÉS 3 NAP ALATT Howard Hughes amerikai pilóta neve már 1937-ben sem volt ismeretlen, Hughes TOO lóerős pépével (..Pratt et Whitney Wasp Ju­nior“) 7 óra 28 perc és 25 másodperc alatt óránként 526 és félkilométeres sebességgel haladva. Los-Angelesből Newvorkba repült, I megdöntve ezzel a gyorsrepülés addigi vi­lágrekordját. (Ugyanezen ?z útvonalon utas- szállító repülőgéppel I Douglas D. C. 1. ) a Toulinson—Snead—Rcdpath hármas állí­tott fel csucsteljesitraénvt A 4000 kilomé­teres utat 11 óra 5 perc és 45 másodperc alatt göngyölítették fel óránként átlag 356 km. 365 métert haladva.) Howard Hughes azonban egv évvel későib njabb meglepetés­sel szolgált a világ közvéleményének. ..Lockheed 14.“ tipusu. kétmotoros repii'ő- gépével Harry Conner és Thomas Thurlow pilóták, Stoddard rádiótávirdász és Lund mérnök társaságában 3 nap, 19 óra, 8 perc és 10 másodperc alatt körülrepülte a vilá­got. Az amerikai pilóták julius 11-én rajtoltak Newyorkhól és 16 óra 35 perces repülés után váratlanul leszálltak a bourgeti repü­lőtéren. Az 5850 kilométeres utat állag 352 kilométeres óránkénti sebességgel tették ’ meg. Tizenegy évvel Lindbergh bravúrja után! A ,.repülő bolond“, ahogy Lindber­rácsonyl könyvpiac femek iíjdatjsir»',* ghcl nevezték, egymotoros gépével, egvedlil és rádió nélkül, 33 óra 27 prfv alatt kelt ál az óceánon. HugheaéK Parisból, rádiójuk kijavítása után Moszkvába repültek — 7 óra 41 pere alatt (átlagsebe ég 360 kilotnáter órán­ként). Innen Szibérián át, a tíebnng-ezoro* felé szálltak. A Moszkvt, —Omszk közötti utat 7 óra 25 perc alatt (2450 km.), az Otnbz Jakul« közötti távot 10 óra 31 perc alatt (3480 km.), a JakuU—Fairbanks közötti utat 11 óra 30 perc alatt (3960 krn.), a Fairbanks—Minneapolis közötti távot 12 óra 4 perc alatt (3850 km.) és a Minneapolis — Newyork közötti utat pedig 4 óra 23 perc alatt tették meg (1690 kin.) Hughes és társai összesen 72 órát töltöt­tek a levegőben, mig o leszállásra és az üzemanyag felvételére 19 órát fordítottak. REPÜLÉS AZ ÉSZAKI SARK FELETT 1937 jtilins 12—14 között Gromov ezo\• jetnrosz repülőezredéé, Juraachev kapitány és Danilin mérnök az egyenes távrepülés vi­lágrekordját valósították meg. Moszkvából az amerikai San Jacinto ba repültek. A szov- jetorosz pilóták a legrövidebb Iégiutat vá‘ lasztották, amelv az Északi-sark felett vezet keresztül. A 10.06) kilométeres utat csak nagv nehézségek árán. több kénvSzerleszál- lássál sikerült végrehajtaniuk. Csucstel jenit- ménvük azonban egy év múltán megdőlt, amikor ir, 1938 novemberében három angol pilóta az egyiptomi Ismaitiából 48 órán át tartó repülés után az ausztráliai Port Dar- vin-ba érkezett. Az angol pilóták leszáPás nélkül tették meg a 11.400 kilométeres légi- utat. Mindhárom angol gép az „Armstrong- Wicker«“ üzemekből került ki. WILT Y POST VILÁGKÖRüLI RE­PÜLÉSE A vilá^körüli repülés régi rekordját Willy Post, a félszemü amerikai pilóta tartotta, aki 1933-ban Loeheed-tipusu egvmotoro« gépével 7 nap 8 ófa 49 perC és 30 másod­pere alatt repülte körül a világot. Mint is­meretes. a kiváló pilóta Willv Rogers film­színész társaságában San-Franciscoból Moszk­vába akart repülni, útközben vihar érte, le­zuhant és utasával együtt szörnyethalt. , NF.M ISMERTÉK EL HT-GT1F.S ÉS WILLY POST VTLÁOKORÜTT RE­PÜLÉSI CSÚCSTELJESÍTMÉNYÉT Érdekes, hogy a nemzetközi renii! é*ügyj szövetség nem »«merte el sem Willy Post, sem Howard Hughes világrekordját. A piló­ták ugvanis nern alkalmazkodtak a szövetség versenvszahá’vaihoz. am^ly a versenyzőt ar­ra kötelez*, hogy a világkörüli utat N°wvork —Paris—Berlin—Rórm—Charachi—Tokió— San-Franci«eo—Newyork közötti nt«zakaszok érinté-ével hogy berenülje. Fz a távol­ság 33 ezer kilométeres távnak felel meg. AMALIA EARIIART TRAGÉDIÁJA Amalia Carhart, a kiváló amerikai piló­tanő ..Girl Lin'íberghM-tipusu génével megkí­sérelte berepülni a nemzetközi renülésíigyi szövetség által előirt távot. Génével e^vütl nyomtalanul eltűnt az (Veán felett. Hóna­pokon át keresték a legelhasryatottabb szige­teken is, de nem akadtak nyomára. CORRTCAN ÉS A „REPÜLŐ KO­PORSÓ“ Néhány napnál Hughes meglepő bravnrja ntán Dublinből kábeleztek az Egyesült-Álla­mok légügyi minisztériumának, hogy egy Corrigan ne^ii fiatalember útlevél és minden engedé'v nélkül, rőgi tipu«m ro«sznl felsze­relt gépével átrepülte az óceánt és kénvazer- les7á!,á«t végzett Írországban. Hangsúlyozta a távirat, hogv a „vádlott“ azzal védekezik, miszerint ő Post-Angelesbe akart renulni és maga sem tudja, hogyan került Európába. Annak ideién a világsajtó részletesen beszá­molt a „renülő bolond“ bravúrjáról g vala- mennvi képes világlap közölte Corrigan „re­pülő koporsóját“. Corr*gan hajóval tért visz- sza h-záiáha, mert génét elkobozták és meg­vonták tőle pilótaengedélvét. Hazatérése után San-Francisco tiszteletbeli polgárává ava+ták és múzeumba illő génét a newrorki világkiállítás e°"vik legérdekesebb látványos­ságának szánták. A „renülő bolond“ jelen­leg Hollywoodban szinészkedik. ahol nemrég fejezte be nagy filmjét: „Repülésre szü­letett . . Vicki Baun: Hbtcl S^nţiai —■ — Berüiev: Oiirtyi cnlti —------­Hírczeg Fereic: G> ikm híz------­Nyirő j »zseh M dífa’vi v^tz^dele Jrorriield: Árvíz Irt din in — — ­C'oe'e: Et/ nép eündil — ----­Bever'ey: Vt'ami aT.'.ríl diio’ni Kennedy: Nem nine’c a fák az < vruif: Az élet csatija ­Jémehv: Pirulni a sitii jLínyi: Dienktlauz (Uj kuns) — — k)t/ő 2\V —-------------khtve 3):- !e? .1 lse k'Jtví 2) r — kit re 3V>.— kity e UV — (/\;n i cit5­fi m 1)1-­lej f HV2 1))-— le' f í 2/2 nv~~ !e; sbíi) U\’— le' f i ÎV 2 ÍVJ-­lei fíZ/2 21 ')•­iei fJí/2 í Í2-— le: n 21) !e‘ hí t) 23)— ! 2' 5h2l) 132*— le; ;h2 0 í i»--™ le' Kérje nőst az ELLS ILc i i J W J J3Î f ILY 1 f )l C)bzí/ír, P. U ti.ii. didikre utánvéttel is aznnal szilütj.ic. Cérje íij/212í ni?,' nrícsnyi kity/jeţ/zAunkit. S7IMOS Hói OTT74 VAN A SCHENGEN! AKNAFOBBANÁSNAK j LUXEMBURG, december 29. (Rador.) A I Mosel német partján, a schengéni hid róm- I iái közelében, meívet a németek a háború i elejéh levegőbe röpítettek volt, akna rob- j hant. Latsai lehetett, am mi német katonák j több halottat emelnek ki a romok alól. A I kő e3 acélszilánkok egészen Schengen köz- j eég határáig repültek, ORVOSI HETILAP egy évre 852 lej, Bp, Orvosi Újság: 853 lej, Orvosképzés 527 lej, ita azonnal rendel és utal. Kérjerl szakjesyzéket és M. Orvosi Könyvkiadó kedvezmé- í nyékét Lepage tói Kolozsvár,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents