Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-15 / 290. szám

1939 december 15. iELLENZÉK fi A raanncrhclin-foiial KOLOZSVÁR, december 14. Pár üsp előtt hír és cáfolat érkezett a napilapok szerkesztőségébe. A hírt, amely úgy szólt, hogy az oroszok áttörték a finn védelmi vonalat, a moszkvai Tass-iigynökség röpítette világgá, a cáfolatot pedig Helsinki* liői keltezték d hírszolgálati ügynökségek. A , bír és cáfolat hőse a fián védelmi vonal, az úgynevezett Mannerheim-vonal. Mannerheim, a 72 éves finn tábornagy a 20. század egyik legjelesebb katonája. Manner- beim életének egyik főműve az általa terve­zett és megépített védelmi vonal. A Mannerheim-vonal a karéliai földnyelv legkeskenyebb iészén épült. A karéliai föld- nyelv köti össze Oroszországot a Ladoga-tó és a Finn öböl között Finnországgal. Finn* oiszág szempontjából a karéliai földnyelv megerősítése, illetve elzárása volt a legfon­tosabb, mert a Ladoga-tótól északra cső ha­tárvonalon erdők, tavak és egyéb természeti akadályok gátolják a hadseregek felvonulá­sát. A háború, amely most folyik, igazolja Maunerheimet, amikor elsősorban a fösd- nyelv elzárására törekedett, mert az oroszok annak ellenére, hogy a határ a Ladoga-tótóti északra megközelítőleg sincs annyira megerő­sítve, mint a földnyelven, mégis itt kísérlik meg a behatolást Finnország belsejébe. A Mannerheim-vonal építését liSß-b-an kezdték meg. Egy német katonai szakértő 900 millió márkára becsüli építési költségeit. A vouai megépítésénél a Maginot-vonal rend­szerét Lövették. Föld alá sülyesztett soroza­tos nagy eröcentrumok alkotják a Manner- heim-vonalat, előttük és mögöttük, mélység­ben tagozva, ki? erődök láncolata egészíti azt ki. Lőve;tornyait és iövegeit a svéd Bofore* konszern szállította, amely a világ egyik leg­nagyobb ágy. gyára. Ez egyúttal biztosíték is arra, hogy a?, acélalkatrészek a legkiválóbb svéd acélból készültek. A m ötévi szeptemberi válság kitörésekor, ugyancsak Mannerheim kezdeményezésére, a német XVestv*all építési elvei alapján a vo­nalat kibővítették és megerősítették. Katonai szakértők szerint óriási anyagi és e.mberál* dozatba kerülne a vonal áttörése. A Man* | nerheiru vonalban elhelyezett finn katonaság létszáma jelenleg, a kiadott jelentések sze­rint, -P-’.HOO főre tehető. Az áttöréshez en­nek a számnak mindenesetre a sokszorosa szükséges; egyes katonai szakértők szerint a védő legénység ötszöröse, mások szerint leg­alább tízszerese. A karéliai földnyeiynek ezen a részén kisebb tavak és különleges sziklás terep váltogatják egymást. A tavak­ba különleges caisson-erődöket és lovegáilá- sokflt építettek, A lövegek tüzelés előtt ki emelkednek a vízből, azután újra visszást!- Ivednek én láthatatlanná válnak. A szárazföldi terepen igen megkönnyítet­te az répitést és főként lényegesen csökken­tette az építési költségeket a jégkorszakból visszamaradt morénák jelenléte. Ezek a mo­rénák : sziklahalmazok, amelyek a tereppel teljesen egyszmüek lévén, úgyszólván felis- merhetetlenül rejtik a löveg- és gépfegyver* állásokat. Minden erőd fotócellái automatic kns tűzfegyverekkel ven ellátva, amelyek emberi erők jelentkeztekor emberi beavat­kozás nélkül azonnal működésbe lépnek. Vé­gül nem szabad figyelmen kiviil hagynunk^ az aknák nagy tömegét, amelyeket nemcsak az állások előtt rejtettek el, hanem még a tavak gázlóin is elhelyezték őket. Úgy látszik, hogy az orosz csapatok sem. miféle áldozattól nem riadnak vissza és uj és uj erők latbavetésével megkísérlik a ve dőseregek erejének felmorzsolását és a Man- r-erheim vonal áttörését. A finnek viszont töHieteíleuüi biznak a vonal hevehetetlehsé* gében. Az ostrom folyik. Ugyanekkor pedig zug­nak a finn templomok harangjai és a hivők így énekelnek. „Erős várunk nekünk az Isten...“ Sz. L RELVOLVERES HARCOT VÍVTAK A SZÁSZSEBES! RENDÖRÖK A BE­TÖRŐKKEL. Rasina.ru Adam sziszse« Lesi kereskedő üzletébe betörtek és nagymennyiségű árut loptak el onnan. Amikor a betörők a lopott holmivá! eltávoztak, az éjjeli őr észrevette Őket, lármát iitölt és több rendőrrel a be­török után eredt. A betörők hárman voltak és dacára, hogy súlyos terhet cipeltek, c.*;ak a város határán túl si­kerüli a rendőröknek őket utolérni. Itt tűzharc kezdődött az üldözők és a be= török között, akik szintén fegyverlövé- sekkél válaszoltak a rendőrök lövoldö désére. A három betörő közül az e-gyU két sikerült elfogni. Az elfogott beíö" rőt Crecu Bogdánnak hívják, katona szökevény. Elmenekült két társa hu» nyadmegyei cigány volt. Robbanást okozott a megrepedt gázve­zeték. Parisból jelenti a Rador: Egy vcrsail- lt-si házban robbanást okozott a megrepedt gázvezeték. Hat személy súlyos sérüléseket szenvedett, A Front Magyar Alosztályának ieihâwâsa a közigazgatási vá­lasztói névjegyzék Összeállí­tásával kams KOLOZSVÁR, december 14. Az vl közigazgntáai törvény szerint a köz* ségi választói névjegyzékeket a községi elöljáróságok minden év decembe­rében készítik el. Szükségesnek faijuk tehát, hogy a közigazgatási törvény végrehajtási utasításában foglalt vonatkozó intézkedéseket az alábbiakban is­mertessük: Választói jogosultságuk van azoknak a férfiaknak és nőknek, akik tornán állampolgárok, 1939 december 31-ig betöltötték vagy betöltik 30-ik életévü két, ténylegesen gyakorolják a következő foglalkozások egyikét: 1. mezőgaz­daság és lesti munka; 2. kereskedelem és ipar; 3. szabad foglalkozás, továbbá nem méltatlanok és nincsenek olyan helyzetben, hogy ez összeférhetetlen jegyen a választói jogosultsággal, végül legalább egy évig hozzájárulták ü községi terhek viseléséhez. Ez utóbbi feltétéi alól kivételt képeznek azok a férjezett nők, akiknek a férje községi adót fizet A választói névjegyzéket a községi bíró (polgármester) állítja össze sze­mélyes felelősségére, a községi jegyző vagy városi titkár segítségével. A vá­lasztói névjegyzéket való bejegyzés hivatalból történik a községi tagok fő­könyve vagy b érmei v írás felvilágosítás alapján, végül az érdekelt fél kéré­sére. A választói névjegyzékek összeállításának kezdetet hirdetmény utján keil a községi lakosok tudomására hozni. Az ilyenformán elkészített választói névjegyzékeket január hó folyamán J5 napra ki kell függeszteni a községi elöljáróságnál. Mindazok, akik kima­radtak a névjegyzékből, utólagos bejegyzésüket kérhetik p kifüggesztés rap­izi ól számított 15 napot: belül az illetékes járásbírósághoz benyújtott előer­jesztés utján„ A járásbíróság az előterjesztések feleit sürgősen határoz. A járásbíró­ság végzése ellen a közléstől számított 16 nap alatt fef folyamodással lehet élni az illeiékés törvényszékhez. Fejszéiitjuk tehát mindazokat a magyar etnikai származású polgárokat, akik valamilyen ól ból k'maradtak a közigazgatási választói névjegyzékből, hogy ü törvény éhal előirt batáridőn belül jelentkezzenek et községi elöljá­róságoknál. - ’ > ' A hadsereg felszeretéséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel­szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügy igazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.S szá­zalékkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az. állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, míg a három, vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ős£" szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy $ községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationaíatól a név' érték 70 százalékának megfelelő lombatdkölcsöni kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat rnellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekéi szivén vizeli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. : Kolozsaaegye prefektusát jVTANÓLE ENESCfJ ezredes. A jövő Iparossága — a statisztika tükrében líolofSfári kis notesz wmnmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmum MEGÉRKEZTEK A KARÁCSONYFÁK! Örökzöld fenyőfákkal népesedett be tegnap a nagyposta mögötti piactér. Befutott az első szállítmány. Havasi szénégetők és földművesek hozták bt a városba s a kapott utasítás sze­rint ott ütötték, fel sátorfájukat a posta mögötti tyukpiactéren. Vala miikor a főtéren árulták, később áz igazságügyi palota előtt, végig a Ká­roly király-utcán, ott álltak sorjá­ban a szép, behavazott, sudár fenyő­fák, mig most az uj polgármesteri rendelet a posta mögötti piactérre kommandirozta őket. Az idén itt ta Halmoztunk velük először. A híresz­telések után, hogy az idén nem hoz iiak Kolozsvárra fenyőfákat, minden­esetre jóleső látvány volt az eísö< szállítmány megérkezése. Jóleső ér­zést váltott ki a tudat, hogy a kara i'sony igazi, bensőségesen meleg szimbóluma, az ünnepi hangulatot árasztó karácsonyfa ezrden sem fog hiányozni a lakásokból a gyermek-, sz ivek örömére. A SZÍNHÁZI RUHATÁR Erről is írni kell már egyszer. Még pedig ezúttal egy örvendetes apropo diktálja a .sorokat. Voltaképpen per» is magáról a színházi ruhatárról -tka­runk írni, hanem a -*—■ közönségről«. Vagyis még helyesebben, azokról a kínos és kellemet/Jen percekről, ame­lyek a színházi előadások végeztével a ruhatárak előtt nap-nap után meg* ismétlődnek, Valóságos ostrom iudut meg ilyenkor a ruhatárak ellen. Ha netalán zsúfolt ház volt. akkor meg szinte életveszélyes a tolongás. Egy mást lökdösve, egymás lábát taposva szorong a tömeg a garderob-pultük előtt, úgyhogy nem csoda, ha az a szegény ruhatárosnö is elveszíti a fejét, nem is beszélve arról, hogy milyen károsodás éri, ha összecserél dolgokat, vagy ha valami abban a kínos zűrzavarban elvész, Az ember önkéntelenül is megáll és elbámul: mirevaló ez? Minek ez a rohanás, ez az egymást lökdösés, amikor csend- ben, simán és szép rendben is lebo­nyolítható az egész és nem marad utána semmi kínos érzés az ember» ben. Mert — és ezt mindenkinek éreznie kell — bizony visszataszító látvány ez az indokolatlan ruhatári ostrom. Visszateszi tó és felesleges. Hiszen mindössze néhány percről Van szó. S ha bármennyire is pénz zz idő, azt a néhány percet igázán mindenki nyugodtan kivárhatja láb taposás és „könyökrohasm“ nélkül is. Csak egy kis fegyelmezettség keli hozzá! Fegyelmezettség és jóiziés kérdése az egész. A Magyar Zene konzervatórium keddestf hangverse» nyén például zsúfolt ház volt Szí nülrtíig meglelt a nézőtér a földszin­ten és az erkélyen is. És — müven Milyen mesterségekre készülnek Újaink» — Hogyssn őszük meg számuk nemzetiségek szerint KOLOZSV ÁR, december 14, A szakmai előkészítésre vonatkozó és a munkabérszerződési törvények köteiezőleg előírják az inasszerződések bejelentését is az illetékes munkakamaráknál. Bár ez a kö­telezettség csak viszonylagos, a oaunkakama* rák mégis szemléltető kimutatásokat állítottak össze, melyeknek érdekes számadatai feltár­ják a más szerződések csoportosításából ’e* vonható következtetéseket. MENNYI INAS VAN AZ ORSZÁG TERÜLETÉN? Az elmúlt, év folyamán az ország összes munkakamarái együttesen 25.662 inasszerző- dést jegyeztek be, amiből 21.344 fiú, 4.318 pedig letínylanulóra vonatkozott. A legtöbb inast Erdélyben vették fel (8.770). a legkevesebbet Dobrogeabau (597). A többi tartományok a következő sorrendben szerepelnek: Muntenia (5.345), a Bánság (3.262). Kőrös-Máramarosvidéke (3.172), Moldova (1.554), Bukovina ( 1.344), Oltenia (885) és Basarabia (733). Mesterségek szerint leginkább a műsze­rész és !akatosszakiná!í3í választják 13.471), aztán a szabó (2.196), asztalos (i.918). cipész 11.526) iparosok és a vegyeskereskedés (1.614). továbbá az építő (656), fodrász (539j. mészáros (528), nyomdász (247). bá­dogos '(240) ég egyéb iparágak következnek. Leányoknál legtöbben o szabóságot (2.720) és a fodrászatot (484) mivelik Említésre 3wkó * divatáru (236), a fehér nemüké. szito (146), a szövő (94), cipész (80), kötött­szövött (61), fényképész (52), dobozkésaitő (49) és fogász-szakmákra (40) menő leányok szama. AZ INASOK ÉS MUNKAADÓIK NEM­ZETISÉGI MEGOSZLÁSA Nem kevésbé érdekes a munkakamarák e kimutatása az 1938-ban alkalmazott inasok é9 azok munkaadóinak nemzetiségi megosz­lását tekintve. A 21.344 inas közül 12.317 a román, 4.351 a magyar, 2894 a német, 1.236 a zsidó nem­zetiségűek szánra, a többi kisebb létszá- muakat nem tekintve, A 4.318 leánytnasból 2.538 román, 673 magyar, 633 zsidó és 365 német van. Százalékszerinti megoszlásban e kimu. tatások alapján —- 1936-ban a románság 40.84 -százalékát képezte a többi nemzeti­ség 59.16 százalékával szemben. 1937-ben ez a létszám mar 52.48 százalékra emelkedett a 47,52 százalékra csökkent más nemzetisé- güekkei ellentétben. Mig 1938-ban az eltolódás még nagyobb a románság javára: 57.89 szá­zalék; egyéb nemzetiség meg; 42.il százalék. A számszerűit! arány tekintetében a gra­fikon c-képen alakul; 1938-ban a 15.097 munkaadó közül a romár- cégek száma 5.698. a többieké pedig — nemzetiség szerint — 3.317 magyar. 2 827 német. 2.610 zsidó. 119 lengyel. 112 bulgăr. . 39 örmény, 57 görög, 50 szerb. 39 olasz, 30 orosz, 4 francia és 3 albán. kellemes volt ezt megállapítani! nyugodtan, egymást kiméivé, példás rendben bonyolódott le a koncert vé­gén a ruhatári kérdés. Tehát még»« lehet! A kedd esti hangverseny kö zöns-ég bebizonyította. Remélhetőleg ez a rend és fegyelmezettség álra iá- ! nos szokássá fog válni! (ff. a.) Eltűnt az összeomlott négy- emeletes ház építésze és tulajdonosa BUKAREST, december 11. (Rador.) A Caiarasi-uton beomlott négy­emeletes épülőfélben levő ház romjai aló két súlyosan sebesült munkást emeltek ki Tiz munkás hiányzik — irja az „Evenirueu tűi“. A lap tudni véli. hogy Iliescu építés», és Constantiuescu. a ház tulajdonosa eltűri tek. A vizsgálat folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents