Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)
1939-12-14 / 289. szám
6 am r LI 1 N 7 L K 10 3 0 <1 c c c m her t MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ mrm v uMflum u*.v«a>Eu. imi'—iii t i ■wim « .11 li \ \l I I iî.ii .1 jelcnleaI habom M/uk.itlii.i '•»•!■« wk közölt .ijlik le. mégis né* !i;n»\ !,k\ctke/tete-l \<>n!atunh. lg\ elsőnorI>;hi a l. Ik.', a liutcluni nil«.» habom-« l«'l erriet unr.«leitek rlőtt ,i eg> »égben hell keresni. 1 ,i nicgallupit.i <:;> éhként inimlen Iniboru* i;i «-mens,- iltól a/, illőtől kezdve, mikor nemzeti bad ■ •««• lepett a zsoldos Si'rt'gfk hr- Isebe. Mentői kevesebb belső viszály adódik « g> «>rs/ae!.aii annál erősebb. Termesze lesen a hadfelszerelés is fontos. Jó lelszereles «léikül ugxanis I leghátrahh nemzet i» teli« teilen. \nglia és Franciaország háboríts nehézségekkel kin «lenek, de a belső viszályok megszülitek. Ebből a szempontból igt'ti tonlos volt Tutarescu miniszterelnök felbivása a belső kientícsziebídésre. \ itáu felül áll, hogy Románia leszögezte lojális semlegességét. Nines semmi követelni valója, igy logikus ez a nne atartas. De nines adni valója sem, ezért esak akkor adja l«'l semlegességét, ha valaki vita tárgyává teszi határait. V mai helyzetben azonban senki sem tudhatja, mit hoz a holnap. Így folytatni kell a hadfelszerelést es olyan légkört kell teremteni, melyben nem egyszerű jelszó, de valóság a belső inegbékü- les. Nem ismerjük — nem ismerhetjük — az erre vonatkozó politikai terveket, reméljük azonban, hogy mindent megtesznek a teljes szolidaritás elérésére. Ez annál köny- nyebb, mert Romániában kisebbségi probléma nincsen. Nemcsak tiszteletben tartjuk az egyezményeket, de a román lélek tradicionális nagylelkűségével már kezdettől fogva mindazt megadtuk részükre, amit csak adhattunk. hogy mentői szélesebb körű és mentol szabadabb fejlődési lehetőséget biztosítsunk részükre. Igv saját problémáinkat kell most már magunk között elintézzük. Reméljük, hogy minden oldalról megnyilvánuló jóakarat mellett ez is lehetséges lesz. AZf: Szovjetoroszország azért nyitotta ki a világforrudalom zászlaját, mert a pillanatot alkalmasnál'e találta erre. De nem kockáztál mindent s ha látja, hogy balsors üldözi, tudni fogja, hogy idejében, miként kell visszalépjen. Ez azonban végleges lemondást nem jelent. Svájci politikai körökben aggodalommal nézik a Komintern munkáját, melynek a jelenlegi bábon• után, a világháború végén elért eredményekhez viszonyítva, gyümölcsözőbb lehet. Ezeket a dolgokat minden államban megfontolják, melyek a Szovjetunió közvetlen tevékenységi körébe esnek. Erős hadseregről gondoskodnak és erődítéseket építenek. De a fegyverkezésen kívül belső konszolidáció is szükséges. Finnország példája megmutatta. hoay ez mit jelent. TRIBUNA: Mi ndenki tinaja, hogy a nagyhatalmak közöl Itália mindkét hadviselő félnél az utolsó percig mily nagy erőfeszítéseket tett a béke érdekében. Általános elismerésben volt része, mert az általános európai háború kitörését megakadályozta. Mikor nyugaton ueui dolgozhatott a békéért, a Du- na-völgvében s a Balkánon fejtett ki tevékenységet és ha békének örülünk ezen a területen, egy percre sem feledhetjük el, mivel tartozunk ezért Olaszországnak. A béke oszlopa Itália a mi részünkre és szomszédaink részére. Ennek a békének szempontjából jó előjelnek tűnt fel, mikor Itália a Balkánra lépett. Érdekköre tágult és szerencsére megfelel a dunai államok és Balkán-államok érdekeinek. Románia szempontjából távolról sem ad okot aggodalomba és legjobb reménységgel tolt el, hogy Itália is érdekközösséget vállal Délkeleteurópában. Tudjuk és az egész világ tudja, hogy nem olasz imperializmusról, de, szoros kapcsolat fenntartásáról van szó az Adriai nagyhatalommal, mely latin szellemtől áthatva, sohasem jelenthet veszélyt az -ezen a tájon lévő nemzeti államokra, sőt; arra van hivatva, hogy oltógaly legyen az itt élő népek közeledésére és főleg ma a dunai és balkáni népek békéiének megteremtésére. Ez a délke- leteurápai államok első és főérdeke. Ezért elismeréssel figyelik Itáliának arra irányuló tgyekvését, hogy közelebb hozza és kapcsolatba tömörítse őket semlegességük védelmére és a bábom elszigetelésére a béke érdekében. GíLraNári Lépeslap Színes feljegyzések a hatalmas angol kikötőről GIBRALTÁR, 1939 december. Mind-ősz« ti/, pere <»ta pölüg a motor és a csónak, amely a hajóról kihozott bennünket, I’ranci mrsrághól utrakelt magyarokat, máris odasiiuul a { : 11i kőlépcsőhöz. Tizenegy <>ra. V nap forró izzasztóan síit. Európa legmelegebb v.ii<>.-al.un vagyunk. Fgv hivMaloB épületben kérdőívet töltetnek I i velünk, megnézik pénztárcánkat, elkérik a li uyképezögépiinket. A szomszédos épületben az útlevelünket veszik el. Udvariasak és nagvon előzék« nyék. De alaposak. .Angolok. ís Anglia háborút visel. A kikötő e- a város brit terület. De amit a városié. Ir.lia látsz, az már az óriási, az idegen ^pmiyolország. A kis öböl nyugati partján A Igét írás s/iiieslik, ez is Spanyolország. A brit löld nem több, mint öt négyzetkilométer. \ parton állva, előttünk a szikla, a hires gibraltár- t<ünb. Most közelről láthatjuk. Ijesztő? Félelmetes? Nem. Inkább harátsá gos. Ezen a rvugati oldalán még csak neui «s meredek. '125 méter magas. És nem is kopár. A ilágoskék. rikitósárga, rózsaszínű házak vannak a köveire ragasztva. A házak közötti iiditő zöld foltok. Bokrok és fák. Pálmák és kaktuszok. A terraszon, olasz és spanyol modorban épített város csaknem a szikla derekáig felnyúlik. A kikötőtől egy kőhajitásnyira a vásárcsarnok. Bőség é» tisztaság. A hatalmas káposztáéi karfiolfejek, articsóka- és aubergine-ltal- luok, ananász- és szőlőkupacok flamand esendéletfeetök képeit idézik. Nagy szürkééi nv ős hinták állnak a téren, a kocsisok sétakocsizásra invitálnak: ..Féldollár, féldollár! Uton-utlélm katonai épületek: kaszárnyák, kórházak, börtönök. Egy öreg platán alatt egy ágyú áll. A katona, aki tisztogatja, film- slágert fiityörész. A falakon komor intelem: ..Ügyelj rá. mit beszélsz. Ellenségeink is vannak, nemcsak barátaink" A figyelmeztetés szomszédságában mozi- és cipőkrémplakátok. És várfalak. És erődítmények. És kaza n-aták. Tlytn bástya és olyan bástya. Szépen, sorjában bemutatkoznak, olt van a nevük az utcatáblán. Szorongó tisztelettel nézünk meg minden követ. Ki tudja, mi van mögötte? Ki tudia, mi a célja, a rendeltetése? 1 ttott eg,-egy harcikocsi. A szikla legtetején néhány ágyueső. Ez minden, amit látunk. De, amit nem láthatunk? No most dobszó. Angol katonák vonulnak a kikötő felé. Nyárin- vús/ouruha van rajtuk, a térdük meztelen. Ez már a Main Street, Gibraltár főutcája. Sok üzlet, sok áru. Angol, spanyol, portugál kereskedők. Arabok is. Ha a kirakatuk előtt illegális/, szapora szóval invitálnak be ar. ii/lelbe. Egy hosszú, sovány eseinegés egyik kezében szardíniát, ;« másikban sajtot nyújtogat lelíd. Micisapka a fején, vüiös sál a nyakán. Ha a Bastille kornyékén találkozó1 vele, biztosan apacsnak néznéd. Rengeteg a japán holmi: sálak, köpenyek, hímzett és nyomott kimonók, bor- és porcel- láuáruk, untimontálcák. A dohányüzletekben a világ minden cigarettáját megkaphatod. De nemcsak a kirakatok zsúfoltak. A bejárat és a kirakatok közötti falrészeken felszerelve és zsinegekre függesztve, vásári módra kelleti magát öt világi ész portékája. Minden olcsó. \ kikötő vámmentes. \z utca is tele van árusokkal. Itt egy marokkói énekel a fiiledbe. Mit parancsolsz? 1 maszőnyeget? Kókuszdiót? Mindent kaphatsz’... Ott annak a portugál árusnak a sátrában például semmi nincs, esak tejcsokoládé. Gúlákban. Tornyokban. Kis tábla, nagy tábla. Holland gyártmány. A kávéházakban hangszóró bömböl, gépzongora harsog. A zsivajban matrózok, kikötői munkások söröznek. A tengerparti sétányon mozdulatlanok n pálmák legyezői. A meleg padokon mindössze ketten ülnek. Két tengerész. Sakkoznak. A sziik mellékutcákon romantikus terecs- kék, festői utcaszegletek. Az ablakok közt kileszitett zsinegeken olaszosan függ a fehérnemű. Krumplit hámoznak, halat tisztítanak az utcán. Néhol lányok sétálnak. A beu- sziilöttek megnézik, megbámulják az idegent, manapság nem sok külföldi száll ki Gibraltárban. Dél van, a tornyokban megszólalnak a harangok. A szamarak, öszvérek hátáról lesze dik a terhet. Az utcán játszadozó gyerekek beszaladnak a házakba. Ebédelnek Gibraltárban. A tenger sima. A motorcsónak orrán bágyadtan lóg a zászló. A mairóz már türelmetlenül vár bennünket: Siessünk, urak. lekéssük az ebédet!“ És miközben a csónak rohan veled a haj/ felé, a mólók és a szénrakodó mellett, car gók és hidroplánok között, előveheted az útleveledet és nézegetheted benne a friss, kerek pecsétet: ..Gibraltár, 1939 december... AKI FIATALNAK AKÁR LÁTSZAT \ % me NÁ fclcfedczés ME6S1UNTETÍ a mcom. Próbálja ki a következő módeszert! 50 ÉSZTÉ* DOS ASSZONYOK 35 ÉVESEKNEK LÁTSZHATNAK Üj és értékes bor- sejt-kivonat, amely* ugyanolyan alapanyagokat tartalmaz, mint a fiatal egészsé- cs lányok bőre! Egy is- rt világhírű dermatolog iezte fel és gondosan kiválogatott fiatal állatok bőréből vonja ki. A- neve: liioeel — és ezt tartalmazza a rózsaszínű lokalon-krém bortápszer. Használja ezt a krémet minden este lefekvés előtt arcára és az éjszaka minden perce segít arcának megszépítésében, mert a krém nagyértékii anyagai mind jobban és jobban behatolnak arcbőrébe. Minden reggel fehérebb, üdébb, bárson> o- sabb, fiatalabb arcbőrrel fog felébredni. Nappal használjon feliér (zsiitalan) lokálon krémet. Ezzel az egyszerű kezeléssel minden nő tiz évvel megfiatalodhutik és olyan csodálatosan szép arcbőrre tehet szert, amelyért bármely fiatal lány megirigyelheti. A kedvező eredményt a hírneves párisi 1 okalon krém bőrtapszerrel garantáljuk, ellenkező esetben visszakapja pénzét. Most tubusban is kapható 45.-Lei tői. tökéletesebbek legyenek a falusi Dopolavoro kezdeményező szerepet és hatásos példát ad és adott a falusiaknak. A mezőgazdasági munka menetét éber figyelemmel kiséri, tanáccsal szolgál és vezet abban a célban, hogy a termelés jobb és több legyen. A baromfitenyészetek, a házinyul - télepek, a selyemhernyó-tenyészetek s a faiskolák azok a munkaágak, amelyeknek produktivitását különös figyelemmel kisérik és amelyet leginkább segítenek a Dopolavoro Nemzeti Munkaszervezetek együttesen működve a Szindikális Szervezetekkel a különböző vidékeken. HU Lesz a falusi dolgozóidért az olasz „Popolavoro“ szervező il ■WmÁ VÜRUMLÖY' marsall RÓMA. december 12. Többször irtunk már arról a hatalmas olasz szervezetről, amelynek neve Dopola- voro s amely az olasz dolgozó tömegek számára létesült. Ezeknek a tömegeknek testi és lelki szükségleteit elégíti ki a Dopolavoro s szabadidejükben (dopolavoro-munka után) gondoskodik sportbeli, kulturális és szórakozási lehetőségeik szervezett és legmagasabb nívójáról. Érdekes megtudni azt, hogy az Olaszországban alkotott szervezet miképpen kapcsolódik be a mezőgazdasági munkásság, a falusi dolgozó tömegek, a farmerek életébe. A Dopolavoro az 6 számukra különleges helyet foglal el. Ennek a Dopolavoronak más a karaktere és természetesen más a működési tere és megnyilatkozása Is, mint a városi szervezeteknek. DOPOLAVORO A FALUSI ÉLETBEN Mikor a falusi dolgozók számára megalkották a Dopolavoro szervezetet, ennek lényegénél és szabályainál természetesen figyelemmel voltak arra, hogy Olaszország agrárpolitikájának céljait kövessék. De elsősorban arra voltak tekintettel, hogy a falusi életet tegyék vonzóbbá és kényelmesebbé azáltal, hogy biztosítsák a falusiak szebb életét: frissítő, szórakoztató hasznos elemekkel tegyék boldogabbá. Ez a cél természetesen úgy érhető el leginkább, ha a mezőgazdasági munkások élet- és munkafetéteieit hatásos módon tökéletesítik. Ebben az aktivitásban vesz élénken részt a Dopolavoro szervezet, amely a cél érdekében csatlako zott az úgynevezett szindikalista szervezetekhez, amelyekkel együtt közösen dolgozik az egész ország területén az életnívó felemelésén s az életviszonyok jobbátételén. Minden olyan községben, ahol mezőgazdasági munka folyik, a Dopolavoro szervezet helybeli jellegű falusi Dopolavoro lesz s mint ilyen, megszervezi és szabályozza a lakosságnak a Dopolavorohoz való csatlakozását. Ugyanigy minden fontosabb agrárköz- pontban van a Dopolavoronak intézménye,- súg az egésze» kicsi és elszórt tanyák a Dopolavoro kollektiv szervezetéhez tartoznak. E pillanatban 6000 ilyen szervezet dolgozik Olaszországban a mezőgazdasági munkások javára. Ez a hatezer szervezet a mezők száz- és százezer munkását egyesíti kulturális és sport-propagandájának, nevelő és morális céljainak zászlója alá, sohasem felejtve el figyelembe venni az olasz földműves családi tradíciót és a helybeli szokásokat. A Dopolavoro munkájához tartoznak — mint már említettük — azok a propaganda- j megnyilatkozások, amelyek számos hatásos cél érdekében oktatják a munkásságot — természetesen mindig figyelembe véve a helyiség sajátos feltételeit, ahol éppen taniMI A PROPAGANDA CÉLJA? Á propaganda anyagnak főcélja az, hogy megtanítsák a parasztságot arra, hogy ragaszkodjék a földhöz. Ez a propaganda főleg azért harcol, hogy megakadályozza a földművelő osztályok városba-özönlését. Ezért szerveztek meg olyan versenyeket, melyeken díjazzák a legjobb termést, a legszebben gondozott veteményes és virágos kerteket, a legjobban gondozott háziállatokat, \erse- nyeket írtak ki a legszebben tartott falusi házakra — mindezt egyetlen nagy célért, hogy a parasztság érezze és értékelje és szeresse a falusi élet előnyeit s ragaszkodjék hozzá. Legyen tudatában munkája fontosságának és szépségének. Ugyanennek a célnak érdekében tartanak az ország legtávolibb és legkisebb pontján is művészi és filmpropaganda előadásokat. A Dopolavoro hatalmas autó-mozgószinházai mindenhová eljutnak. A Mezőgazdasági Mun- j kások Fasiszta Szervezete gondoskodik arról is, hogy ünnepélyek, gyűlések, táncok szórakoztassák a mezők népét, akik igy részesévé lehetnek a városok vonzó szórakozásainak, anélkül azonban, hogy az olasz parasztság falusi szellemet, érzést, tradíciót és szórakozásokat megváltoztatnák. HOGY SEGÍTIK ELŐ A DOPGLAVO- RO SZERVEZETEK A TERMELÉST? Hogy a termelés hatásosabb a az eszközök MINTATELEPEK Majdnem minden Dopolavoronak saját mintatelepe van. Igv többek között nagyon érdekesek a sokszáz fajta nyálból álló min- ta-házinvul tenyészetek. Ezek a speciális nyulfajták példák a tenyésztők számára, akik itt gyakorlati módon megtanulhatják, hogy miképpen kell őket gondozni, táplálni és szőrüket felhasználni. A vidéki Dopohtvo- rók szervesen résztvesznek a mezőgazdasági és termelési munka minden ágában azáltal, hogy saját minta-tenyészetük és termelésük van mindenből, mintegy példának és tanácsadó szervnek szolgálva a többieknek. Hogy a fajta és minőség javítását előmozdítsa, hatásos munkát fejt ki. Hogy csak egy példát említsünk: a Dopolavoro falusi szervezetei demonstrativ selyemhernyó tenyészeteket tart, amelyeket hivatásos szakértők vezetnek, akik nagyszerű uj módszerekkel és uj technikai eszközökkel ismertetik meg a tenyésztőket. Nagy segítséget jelent tehát a munka minden ágában a Dopolavoro, amely a legnagyobb lelkesedéssel s a legjobb akarattal nyújt útmutatást. ÖRÖM A MUNKÁBAN Miután igy ismertettük a falusi Dopolavoro sajátságos karakterét, meg kell jegyeznünk, hogy e pompás szervezet élete teljesen hasonló a többi Dopolavoro életével. Speciális célkitűzése az, hogy lelkesítse és bátorítsa az alkotó kezdeményezést és ami a legfontosabb, lelkes munkája állal népszerűvé tegye azt a nagyszerű felismerést, hogy e munka: öröm s minden ember örömet találhat eredményes munkájában. A földműves, aki egészséges munkája után egészséges fáradtságot érez, az összes többi munkásnál inkább értékeli azt a bajtársi szellemet, amely a Dopolavoro szervezetben uralkodik. Ő érzi meg leginkább, hogy az a bajtársa, akivel közös sportban, pihenésben, szórakozásban találkozik, hozzátartozik közös érdekben, ideákban és akaratban. Ennek a tökéletes bajtársiasságnak kifejezése ä mindenütt megszervezett falusi Dopolavoro, amelynek kórusai vagy zenekarai kollektiv-müvészi megnyilatkozásban a ieg- spontánabb és legtermészetesebb módon érzékeltetik a dolgozó tömegek egymás közötti harmóniáját, ___ iCb. St.)
