Ellenzék, 1939. december (60. évfolyam, 278-302. szám)

1939-12-14 / 289. szám

f 939 (Icce ni h e r 14.

BLL C .V ?. í K

Thalia

ismét Itt az ideje, hogy amikor me- nekülésszeriien fordítjuk ei fejűre két a gondterhelt) köznapi eseményektől, szinmiivészetünkre vessük tekinte tümkiet megint. A kolozsvári magyar színművészet, igen örvendetes mód, a!» [alános szóbeszéd tárgya lett mostanság. A napokban volt a szín pártoló egyesület közgyűlése, majd igazgatósági ülése. Természetesen sok szó esett a kolozsvári magyar színtársulat mii» ködöséről és országos kihatásairól; ezek a szavak a nagyközönség köze szűrödnek hatásosan. A sajtó is körülményesen foglalkozott veink. Lám ismét itt egy biizonviték, mennyire „szívügy“ a szinügy. örömmel hallottuk, hogy színházunk erős lábakon állja a sarat; ami egyetlen gondot okoz neki, a közterhek viselése, a színpártoló egyesület révén legalább is felerészében tovább hordozhatóvá lett. Bizonyára egy uj színházi törvény neinso- kára néhány terhet általánosan levesz a romániai színjátszás megviselt vál- lsiróL Az is ritka hang volt, mellyel a Thalia vezetősége most már inkább csak erkölcsi támogatást igényelt. Itthon jó telt házak ugylátszik megadják az anyagi támasztékot. És mert a szín pártoló egyesület elhárította op?= rette ágazatunk feje felöl az esetleges veszedelmet, az anyagi megalapozás egyik lehetősége továbbra is megmaradt, abban a reményben, hogy az ádáz időkben, mikor a legkomolyabban értelmi ember is áhitoz a könnyű művészet önf eled tető mákonyára, uj erőre fog kapni az operett és az énekes vig- játékcik. segítségével szétöntözi a vi = dámságot a fájdalmas Jelkekbe. Gondoljunk csak az Igíói diákok, vagy a Kis gróf felújításának sikerére. Anyagi lehetőséget jelent, hogy színtársulatunkat tovább is egyre hívják idegenbe s ezek a kirándulások mindig sikerrel járnak. A fődolog, hogy a siker szel» íentí és erkölcsi tekintetben szintén kellő mértékű. De másutt-is látható a színművészet megerősödése, már ko. lozsvári hatásra, A vidéki kis társulatok jó jelentéseket küldenek, Aradon kamaraszínház létesült s a kezdőmé» nyezés nyilván minden figyelmet és minden támogatást megérdemel.

De tulajdonképp nem ezek a részletek izgatnak valójában. Másról akarunk szóiani. Példáu.’, hogy fölöttébb jó jel és örvendetes epizód, hogy a ko= lozsvári közönség — s mégis csak ö vezeti a romániai magyarság szellemi életét, irányítja ízlését, kifejezi fontos igényeit — újabban jó sokat beszél a színház eseményeiről, főleg a nagy drá= ma&stiékről. A két vezető lap sem elégszik meg már a régi méretekkel, hanem állandóan heti mellékletet nyújt a* színházról. A közönség egyre inkább vitatkozik, elismer, lelkesül, mind jobban megbecsüli a nagy tehetségeik teljesítményeit, figyelmez a sok tolongó ifjú színházi jelenségre és alaposan mérlegeli az uj darabokat. Ez életerős kapcsolat, Az évad elején több jeles tag távozása s igénycsökkentés miatt, válságtól féltünk, de az eltávozottak lassanként visszaszivárognak s a műsor nem összehuzódik, hanem kitágul. Gazdagodtunk uj és régi darabok megismerése révén. Értékes esték, mint gyű» inöí cs a fán, A fruska, Feleség szinre- hozaialai mélyen az emlékünkbe vésődtek. A vezetőség törekvése, de a kő» zönség fölajzott igénye okozza, hogy bár a takarékoskodás helyénvaló e nehéz időkben, a színpad kiállítása nem hajol el a 4 éves hagyománytól és ami természetesen még fontosabb, a rendezés és stiiusösszehangolás egyre fokozódik. Gyakran megtörténik, bogy a néma színpadot megtapsolják és most már köztudomású, hogy a te Orvoskisasszony szinrehozaiaía után, már bősz- szu napok óta beszélnek az emberek a rendezés kitűnő voltáról. Csakugyan az adottságokhoz mérten tökéletes színpadot, alaposan kidolgozott alakításokat és bámulatos összjátékból kitetsző egyöntetű stílust kaptunk egyúttal. Élményokozót. A rendezésnek si» került a* klinika, orvosok, ápolók, betegek teljes illúzióját ébreszteni és minden játékosból képességei teljességét kierőszakolni. Azt mondta valaki: még a rossz is jó volt és a tehetség»

Közszemlére teliéi lei Kolozsvár

városrendezési tervei!

KOLOZSVÁR, december 13.

Mivel lejárt a városrendezési tervek és az uj városháza tervének benyújtási határideje, a mai napal kezdődőleg a városháza üléstermében (21. szánni szoba) megtekintés végett közszemlére tették ki a város technikai bizottságához benyújtott négy városrendészeti tervét, amelyek 10 napig maradnak kifüggesztve, azután összeül a dijak odaítélésére kinevezett bizottság, amely a legjobbnak talált terv szerzőjét bizza meg a város- rendészeti terv keresztülvitelével és az, uj városház ir.egépitésével. Azok, akik közelebbről érdeklődnek a városrendészeti tervek iránt, ezt a kiállítást, naponta d. e. 9—1-ig és délután 4- 7 óra között megtekinthetik.

ANGHí BALÁZS:

Százisifendős

közeledik az E Magyar

űazdaság[

Pompás eredmények Marosmegyében

Marosvásárhely, december 13.

Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet százéves jubileumához érünk maholnap. Mindig ismert volt, de a fogalommá váláshoz hiányzott a szükséges tömeg — a lélek-tömeg. Ma már az EMGE megbecsülendő közkinccsé vált. A szabad gazdamegnyilatkozások előtt az egyesület székházának ajtai-ablakai nyitva állanak s a vezetőség előtt alig van már olyan gazdakunyhó, melyet akár közvetlen, akár közvetve fel ne kerestek volna. Az ..Erdélyi Gazda“ nem 470. de 25.000 példányban jelenik meg.

Hogyan lehetett 3 év alatt ilyen óriási fel- ivelődést. elérni? jólesően és megnyugtatóan világítja meg ezt a néhány adat, mely az EMGE munkáját Marosmegyében ismerteti és. amelyhez hasonlóan dicsérete® munka folyik más vármegyékben is.

A VETÖBÜZ AMAG-AKCIÓ

A vármegye területén az EMGE 1937. év folyamán Báakuti 1205 és Gdvosi 241-es búzából három vagonnal osztott ki, melyből egyedül Pánit község egy vagonnal vetett el. És az azóta eltelt pár év alatt az eredmény nagyszerűségét mi sem bizonyitja jobban, mint az állami buzabevásárló intézet itteni vezetőjének nyilatkozata: „A rnarosmegyei búzák az ország legsúlyosabb búzái közé tartoznak“. Vannak kisgazdák, akik még nemrégen is kétségbevonták a holdanként!". 10—- 12 mázsás átlagot és a 78—80 kilogramos fajsulyt. ma pedig boldogan licitálják túl 14 —16 mázsás átlagokkal a kétségbevont 10— 12 mázsás átlagot és 80—82 kilogramos fajsúlyú búzáikkal a megcsodált 78—80 kilogramos fajsulyt. Az EMGE Bánkuti 1205-ös búzájával dr. Rozsnyav György udvarfalvai birtokos különböző bárom talajon 82, 33, 85 kilogramos „rekord-fajsulyt“ ért el: marosmenti talajon 82, hegyaljai sikou 83 és hegyi sikon, amelyet egy másik hegy véd a szél által történhető megdőléstől — 85 kilogram! Valóságos nemes versengés indult meg vármegyénkben a búzatermelés terén atekintet- ben, hogy holdanként és fajsulyonként ki érjen el kiválóbb eredményt. A régen megcsodált Székács-buza ma-holnap már csak a mült emlékeiben fog élni.

A VETŐGÉP-AKCIÓ V ármegyénkben ss nemes vetőbúza-akcióval kapcsolatosan örvendetes eredmények vannak a vetőgépek vásárlásának terén is. Rövid pár hónap alatt a Hofler és Schrantz- félc 12 soros, meritőkanalasrendszerü vetőgépből több, mint 30 darabot vásároltak gazdáink az EMGE utján. El kell ismernünk, hogy ezt az állam által engedélyezett vám és illetékmentesség is nagyban elősegítette, mert gazdáink igy vetőgépenként 5000 lejes megtakarítást értek el. Milyen széles életlehetőségek nyilvánulnak meg, ha hasonló kedvezmények adódnának a földmegmüvelő eszközök és rosták tevén is.

TEN YÉSZSERTÉS-AKCIÓ Tenyészsertések kiosztása egyik legsikeresebb kezdeményezése az EMGE-uek. Három év alatt 100 darab, tiszta vérbeli nyugati fajta, sima orrú yorskhirei tenyészkoca került kiosztásra 8 ma több, mint félezer elsőrangú tenyészkoca vau vármegyénkben, ami ékes bizonysága annak, hogy gazdáink nem húzódoznak a hasznosnak bizonyult újításoktól. E téren érdemes megfigyelést tehettünk:’

' Az első évben még súrlódások voltak, mert kevés gazda érte el malacaival a szerződésben kikötött darabonkénti 50 kilós súlyt; a második évben az átlag már 54 kiló volt, mig most, a harmadik évben már 65 kilogramos átlagot értünk el — 6 hónapos süldőknél! Kisebb 50 kilogramuál nem, de volt 98 kiló súlyú-is! Ezzel az akcióval az EMGE vármegyénkben nemcsak kiváló fajt juttatott gazdáink kezére, de szakszerű oktatásokkal rávezette őket arra is, hogy hogyan lehet ugyanazon idő alatt a hizlalásnál, illetve a nevelésnél kétszeres súlyt elérni. A tenyészkocák kiosztásánál ezévbeu az EMGE uj módszert vezetett be: falvanként tizes csoportokban osztja ki a tenyészkocákat cs minden 10 darab után egy elsőrangú kant ad jutalmul a gazdáknak; ezáltal még szebb eredmény várható az elkövetkező évben.

FONTOS HATÁROZATOKAT HOZOTT A MAROSMEGYEI ISKOLASZÉK

MAROSVÁSÁRHELY, december 13. A marosmegyei iskolaszék a napokban a maros- vásárhelyi vármegyeházán Pantea Stefan megyefőnök résztvételével ülést tartott. Az ülésen a községi iskolák ügyében több fontos határozatot hoztak lacobeanu Gli. tanfelügyelő beszámolója nyomán. így a jobbágy- falvai elemi iskola felépitésére nagyobb ősz- szeget utaltak ki; a falusi iskolák szükségleteinek és karbantartásának felülvizsgálására, bizottságokat jelöltek ki;

Pantea megyefőnök rendelkezést adott ki, amely szerint a községek a 14 százalékos iskolasegéíyt a lehelő legrövidebb időn belül utalják ki az iskolák fenntartására, az iskolaigazgatók házbérére és a tansze« j mélyzet tűzifájának fedezésére.

1 A továbbiak során az iskolaszék ugv dön-' j tött, hogy a még befejezetlenül álló iskola- épületek teljes felépítéséhez szükséges pénzt kiutaltatják, azonban addig, mig ezek az építkezések teljesen be nem fejeződnek, uj iskolák építését nem kezdik meg, A me-, gyei iskolaszék végül 25.000 lejt utalt ki a szegénysorsu iskolásgyermekek tankönyvvel való ellátására.

Nagysikerű templomi ünnepélyt rendezett a dicsőszentinárloni Református Nőszövei ség. Bensőséges templomi ünnepélyt tartott a dicsőszentmártoni Református Nőszövetség az egyház szegényeinek karácsonyi fel- segélyezése érdekében. Az ünnepi isten tise» leleten Biró Sándor lelkész hirdette az Igét, majd László Dezső vallástanár nagy érdeklődést keltő előadást tartott a nőegyletek, akciójáról, ismertetve az áldásos és mindig a lélek által sugalit munkát, melyet ezek az érzőszivü asszonyok fejtenek ki az önbiba- I jukon kivül bajbajutottak nyomorának, szenvedésének enyhitése érdekében. Ezután Lidia diakonissza-testvér érékéit dr. Méhes Józsefbe orgonakiséretével. Szavalattal szerepelt Szántó Éva és József Déuesné, akik Reményik Sándor-verseket adtak elő mély átérzéssek Az egyes inüsorszámok között * Református Dalárda énekelt Jászberényi János karnagy vezényletével. A bensőséges, szépsikerü, nívós templomi ünnepélyt Pekn Gézáué zárószavai fejezték be, }

Temfűiymnok és gazdmieumtmánytttak

Az utolsó 3 év alatt az EMGE 20 esetben rendezett kéthetes téli gazdasági tanfolyamot a vármegyében. Ezeken közel ezer hallgató vett részt. A tanfolyamok vármegyénkben az örvendetes haladás bélyegét nyomták rá minden gazdasági ágra.

E három év alatt Marosmegyéből az EMGE 12. vármegyén át, több mint 2000 kilométer hosszú útvonalon 5 gazdatanulmány;- utat indított el. E tanulmányutak akkor, mikor ellenőrzést gyakorolnak a megelőzően tartott tanfolyamok eredményei fölött, gazdáinknak újabb és újabb gazdamegfigyelésekre adnak lehetőséget, de óriási jelentőségük megnyilvánul abban is, hogy azokon egyre több diplomás, iparos és kereskedő kivan résztvenni, ami elismerése annak, hogy az EMGE az utolsó három évben olyan örvendetes gazdaösszefogást, megszervezést teremtett, mely egészséges vonzerejével kezdi szerencsésen összekovácsolni a még nem is oly régen egymással szemben álló erőket s lassanként előreveti annak a régi vágyakozásnak megvalósulását, mikor gazda, iparos, kereskedő és diplomás szétválaszthatnilan, egyetemes magyar gazdasági erővé forrnak össze.

E gazdatanulmányutak jelentősége abban is kidomborodik, hogy látogatók és látogatottak megismerve egymást, régi hibás elgondolások alapján többé nem kicsinyelik le egymást. Kölcsönösen megismerik egymás családi és gazdasági viszonyait, belátják, hogy a búzát a rizs, a bort a borviz, stb. szerencsésen kiegyenlítik s mindannyian egyformák vagyunk, nevezzenek gazdagnak, vagy szegénynek; nincs csíki koldus és uincs marosmegyei parasztnábob.

íme röviden összefoglalva bárom esztendei munkája az EMGE-nek a majdnem száz- esztendős múltból. Hol és mennyi ideig késett ez? . . . Pedig, beinditásához uem kellett más egyéb, mint gazdavezetői tárgyilagosság, helyes meglátása az eseményeknek, mérlegelése a lehetőségeknek s a nagy- és kisgazdaerők egyenlő felbecsülése. Ha ezen az utón megállás nem lesz és habozás nélkül haladunk előre, megérdemelt gazdaboldogulásunk el nem maradhat.

MANNERHEIM marsall

télén is tehetséget kölcsönzött ki. Két- j ségtelen, hogy ez csúcsteljesítmény volt. ;

Így történik meg, hogy egy kitünően felfogott és megfelelően kifejezett dráma mély hatást gyakorol és hosszú ideig műsoron marad, még ha látszólag nehézkes, nyomott, mesétlen volta mi = att és a mai komor időkben tulajdonképpen balsorsra is juthatott volna. De a főszereplők mesteri játéka, a mellékszereplők fegyelmezett együttessége, a rendezés ® a kiállítás gyönyörűséget nyújtott és igy megtette, amit csak a derű tud megtenni, feloldotta bennünk a köznapit és gondot. Most sorra ke» rül A sasfiók. Ha ez is úgy jut a színre, mint az Orvoskisasszony, akkor fe ledhetetlen élményre teszünk szert ismét. Igazi öröm lesz, mint ahogy inár néhány estén volt részünk majdnem ekkora örömben. A sok vastaps bizonysága szerint. ilyenkor érezzük, hogy milyen fontos tényező a színház és milyen áldásos a nehéz munka, melyet a sok próbától és a sok szereptamilás- tól elcsigázott színész tegez. De ilyenkor érezzük, hogy az igazi rendezés is mennyire fontos dolog. Minden tényezőt, aki színházunk ezt az üdvös hatását és eredményeit bi/tositia. kiváló elismeréssel kell illetnünk. Illetjük és illessük.