Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-09 / 259. szám

19 39 november 9.

__________ _______________ Eí.MMfi ff

’ ÜK^a-afcüder .T till MIMHlMlH1 mini1 Iliim l'li fH/UüZ 2 M'. iFlVA 3 ■*»>

4z aradi beszéd

\ agy jelen löse viii szónoklat hani;/ott rl vasárnap. Közéletünk egyik legátfogóbb es mcss/evagó nyilatko/ata. F.l- bang/ott pedig Aradon, ahol a szó- uoklú Dragomir Silviu tir. kisebbségi miniszter idézete szerinti a román iküz- tlelmck folyamán a mai kisebbségi po" lit ikn egyik bölcsője ringott és még; a haborut befejező fegyverszünet előtt az I irdélvi Hírlap Goldis László képviselő és szentszéki titkár nagy cikkét közölte, melyben a gyulafehérvári ha* larozatok alapelvei már íeltiinedeztc-k. Dragomir miniszternek ezt a beszédét bizonyára urbi el orbi nagy ér.leklö- iléssel fogják taglalni és tárgyalni, még pedig hatalmas visszhang közepette. Hiendő, hogy mi ugyancsak résztvevői legyünk. Hiszen klasszikusan szép és kristálytiszta megfogalmazása volt 20 t v alakulásainak, a mai helyzetinek, a iüvö törekvéseinek vs a nemzetkisebb* ségpolitika felett lebegő uralkodó eszmének. Férfias határozottság es szilárd meggyőződés csengett ki belőle, ezért v an, hogy általános útvonala eile* nére is a kisebbségi szellemek legfőbb részleteiben is egész nekirlendrliette. Különösen meglepett mindenkit őszintesége, anélkül, hogy külpolitikai érdeket vagy belpoiídikai tapintatot — niég ahol uj és régi érzékenységeket súrol is — pillanatra veszélyeztetett volna. Például a németség gyors alkalmazkodását és a magyarság hosszú tartózko* dásái az uj helyzetben meg tudja érteni, nem is varr semmiféle Ilimet és foltot belőle — ami nagy haladás a történelmi tárgyilagosság felé — és ugyanígy nem habozik, amikor a magyarság! és román történelmi összefo* gás szükségét újból hangoztatva, két óriás nyelvi és hatalmi tömeg választó vonalain a belső politika homlokteréből kiemeli „a kölcsönös bizalom helyreállítására szükséges sok tennivalót“, nem habozik, hogy ez.t is hozzáfűzze még kortörténeti emlékeztetőnek: „le* bet, hogy erre még van időnk, ha körültekintők, okosak leszünk és áthat bennünket a felelősség, mellyel mi nd- két részről népünknek tartozunk.“ Eszerint bűnös közöny és léha felületesség lenne, ha most erre a beszédre néhány mondattal vissza nem térnénk. Hangsúlyozzuk, jól esett olvasni beszédét és mélyen emlékezetünkbe véssük alapelveit. Ali elhissziik Dragomir- reak, hogy „politikájuk az 1938 augusz* tus 4-i statútum utján szilárdan megmarad“. Hogy ezt a politikát „ingadozás nélkül fogják a egész országban 'alkalmazni és a kormány teljes égé" szében megvalósítja abból a célból, hogy a nép minden alkotó eleme nyugalomban, rendben és teljes bizalommal valósíthassa meg szabadságeszmé- jét, közművelődési és gazdasági fejlő" dését“. Ezt az elismerést annál inkább megadhatjuk neki és férfias határozottsággal képviselhetjük előtte, mert amit a minisztier nekünk, magyaroknak őszintén, okosan, programszerűen most elmond, mindazt magunk is minden Őszinte, okos, programszerűen gondolkozó magyar nevében sokszor elmondottuk. Jól esik tudnunk, hogy, halai Istennek, többé nem egy más mellett elsietve s félhangosan mondjuk el ezeket aiz egyedül célravezető okosságodat, hanem egy ideje szilárdan megállva, hangosan ismételjük, mert végre létrejött a kormányzatnak és ujjászü" letési arcvonalban átcsoportosított románságnak. valamint a népközösség- 'ben megszervezett magyarságnak egy- másrailelése. j

De csonka volna ez a visszhang, ha legnagyobb elismeréssel nem illetnénk Dragomir mesteri magyarázatát „az uralkodó eszméről“: a román és ma" gyár nép dunavölgyi egy in ás ráutaltságáról. közös múltjáról és valószínű közös jövendőjéről. Igen. a principális magyarázatot, melynek érdekében fel- vonultatja tekintélyi érvek cáfolhaitlan kifejezőit: Wesselényit, Kossuthot, Ti" sza Istvánt és Baícescut. Cuzáí!, I. Ká" roly királyt. De ki nem hirdette az el- múlt 20 esztendő folyamán, ha felül tudott emelkedni a mámor és gyász kő* dén a történelmi távlatok magasságába, bonnét' világosan át lehetett pillantani a tényt: „ennek) a két népnek kibékülése lehet igazi biztosítéka szalbad nemzeti létüknek. Mint a villámnak a fénye, amely egy láthatatlan veszedek mckkel teli fekete felhőt haisrt át>, a mai idők világosabban körvonalazzák, mint bármikor azt. a közös sorsot, melyei a gondviselés számunkra talrtV)- gat.“ .Maradandó szavak ezek, szükséges szavak. Megérdemlik, hogy uj tápláléka legyenek a kiil* és belpolitika terén az óhatatlan cselekedetek égetően sürgős továbbfejlesztésének.

ü Ö Yyj.c.

>' * l\^s/* '

w"v- >, 7 v V Jjj Y v 4

.....

Er

J

Ö > Z? j ■'•V

•vH' v S )

A J

./

o

r

; gŞ V

y- _ , , ' ’7 ír.. y >

fc.

A/

i

* o a

“tő >

^ ■» iorréni

r*

ö

Vk a • r

/ ;* V ^ ^ ^

/ ; >. * V

/ J' *\ Ö\

J

Finnország térképe n gazdasági központok és vasútvonalak kiemelésével (A „Romania“ november 4-én közölt térképe után)

„Magyarország el van határozva a legszigorúbb semlegesség

fenntartására I“

Jarosa magyar miniszter nagyjelentőségű nyilatkozata

BUDAPEST, november 8. (Rador.) Jaioss tárcanélküH miniszter Komáromban kijelentette, hogy a jelenlegi háború a napyh. talmak háborúja és Magyarország el v*n határozva a legszigorúbb semlegesség fenntartására.

Készledszcfésre vásároüiafnak Iái az áliaíiá^ól a nyugdíjasok

Rendelkezés az állami tisztviselők faellátásáról

BUCUREŞTI, november 8. (Rador.)

M'hâil Serbau fö'dmüvelésügyi miniszter hozzájárulását adta ahh( z, hogy az állami nyugdíjasok számár.* nyugdíjköny- veik biz-osiréika melleit négy részletben való fizetéssel tűzifát adjanak eb Ami a köztisztviselőket illető nem kapnak részletre fát, c;ak előzetes hze'és mellett, viszont 150 lej árleszállítást nyújtanak számukra vagonomként. Az 'intézkedési azzal

Nagyfontosságu kérdésekről tanácskozott a Magyar Népközösség gyergyói és udvarhelymegyei tagozata

Beszámolók a Néphözösség vezetőségének és a parlamenti csoport munkájáról

KOLOZSVÁR, november 8.

(A napokban rendkívül nagy fontos" ságu ülést tartotit a Népközösség gyergyói tagozata. Az értekezleten jelen volt dr. Gaál Alajos járási tagozati elnök, dr. Márton András al,elnök, Karácsony Antal titkár, László Ignác főesperes a kulturális sziakosztály elnöke, Schaff Ferenc szakosztályi titkár, Nagy Sándor szoc. szakosztályi titlkár, Berecz dános gazd. szakoszlátyi elnök, Bajna András, szakosztályi titkár, Bajna Imre keresk. szakosztályi elnök, Stengel József ifi. szakosztályi elnök és Blénessy Jenő szakosztályi titkár, valamint Ba" lázs Sándor, dr. Benke Antal, Biró Lajos, Csathó Árpád, Csiby János, dr. Domby János, Dezső Imre, Ferenczy Árpád, dr. Ferenczy Balázs, Gereöffy Csanád, György F. István, Kölönte József, dr. Aláthis Albert, Madaras Ágoston, Afadaras Báláz®, Oláh Bélái, az EGE helyi titkára és dr. Péterffy Lőrinc ny. főesperes.

Dr. Gaál Alajos tagozati elnök, aki hosszú évek óta a magyarság ügyének meggyőződéses munkása, elnöki' megnyitójában rámutatott a gyergyói nép

indokolják, hogy bizonyos közintézmények és közrisz vi elő‘ egyesületek mintegy 15 mdl'ó lejjel tartoznak még az erdőkiterine- lesi igazgatóságnak régebbi szá’li-ások fejében. Illetékes helyen mégis szeretnének részletfizetési kedvezményt nyújtani a köz- tiszrvLdők számára és annak lehetőségét- tanulmányozzák, liogy oz egye? minisztériumok és önálló intézmények hitelintézetei előlegezzék a szükséges összegeket számukra.

legfontosabb kérdéseire. Majd utalt a nyomasztó gazdasági helyzetre. A nén= nek mintegy 90 százaléka a fakitermelésből él, de az üzemek leállása foly" tán a lakosság jelentős része megélhetési nehézségekkel küzd. Az ügyben (különböző lépéseket tlett és örömmel közölheti, hogy előterjesztéseit úgy dr. Szász Pál, a Népközösség gazdasági szakosztályának vezetője, vailaminí a többi népközösségi szervek, a fajuk szeretettből fakadó megértő jóindulattal vitatták meg és igyekeztek az ügyek komolyságához illő alapossággal! birá" lat tárgyává tenni. A sajátos helyi problémákkal foglalkozva javasoltja, hogy László Ignác főesperes és Vákár József plébános szakosztályi elnökökkel együttesen keressék fel a város polgármesterét, hogy megtárgyalják a lakosság több fontos ügyét. Végül a tagozati szervezés ügyét vitatták meg.

i AZ UDVARHELYMEGYEI TAGOZAT ÜLÉSE

A Népközösség udvarhelymegyei ta» gozatának intézőbizottsága dr. Filó Ferenc képviselő, tagozati elnök vezetésével iilrst tartott a u*on többek kü" zott Biró l.vUván, «Ir. Váró Oyorgy tagozati alclnökök, lilró l ajoft, dr. Hadnagy Károly és S/akáts Zoltán szak*

o:;ztályi elnökök, továbbá Páll Dénes, Ugrón Pál, Bartók Fajos, /árúg lindro

és Szentmiklősi Ferenc szakosztályi előadó vettek részit). Dr. Filó Ferenc elnök részletesen beszámolt a népiroda működéséről. A tagozati vezetőség arra törekszik, hogy a hozzá forduló magyar testvéreknek a lehetőségek szerint segítséget nyújtson. Ezután rá” tért a Népközösség vezetőségének és a parlamenti csoportnak munkájára.

— A Népközösség központi vezetősége és a magyar parlamenti csoport igen komoly munkásságot fejtett ki a közelmúltban s bár az összes kisebbségi panaszokat és sérelmeket ezideig nem sikerült ugyan iogorvosolni, de kitartó, önzetlen és eredményes munkássággal elismerést érdemel. Sikerült biztositani az államsegély folyósítását, uj felekezeti iskolák engedélyezését, a tanköteles gyermekek szüleinek a sza" bad iskolaválasztás jogát, a felekezeti tanítóság segélyezését, stb. Külön kiemelte az állampolgársági törvényt, mely lehetővé teszi, hogy közel lOO.ÖhO magyar kisebbségi ember honossághoz jusson. Megemlítette a Csiki-magán- javak, kÖzbirtokossági vagyonok, céhtörvényjavaslat és más számos ügyben tett közbelépéseket.

Pál Dénes szakosztályi előadó javaslatára az intézőbizottság egyhangúlag köszönetét szavazott a tagozat elnöké* nek.

A tárgysorozathoz Szentmiklősi Ferenc, Biró Lajos, dr. Hadnagy Károly* dr. Váró György alelnök, Biró István alelnök szóltak hozzá.

November 15-ési böieíes íelenltezni az 1940. évi korosztály

KOLOZSVÁR, november 6.

A nemzetvédelmi minisztérium köz* hírré teszi, hogy az 1940. évi korosztályhoz tartozó ifjak, a tényleges szolgálatnak, a schimbások és az egyéves önkéntesek is 1939 november 15*ig jelentkezni kötelesek csapattesteikhez való beosztásuk végett. Következésképpen az összes újoncok, akik a felsorolt csoportokba tartoznak, valamint a régebbi korosztályhoz tartozók is, akiknek az 1940. évi korosztállyal kell csa- pattesteikbez bevonulniok, jelentkezni kötelesek az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnál november 15=én. —- Azokat, akik a fenti határidőtől számított 10 napon belül, tehát november 15=ike és 25=ike között sem jeleníkez* nek csapattesteiknél, illetve az illetékes hadkiegészítő parancsnokságuknál, mint akik nem jelentkeztek a katonai szolgálattételre, átadják a katonai törvényszéknek és a törvény idevonatkozó szakasza értelmében megbüntetik őket.

Az 193S—1939. évi korosztálj’hoz tar* íozó olyan ifjak, akik attól a csapat- testtől kaptak orv osi halasztást, amelyhez tartoznak, ugyanezen a napon kötelesek jelentkezni közvetlenül ezeknél a csapattesteiknél. I

FRANCIA SPÓROLÁSI TANÁCSOK ^

.4 iranda lapok még a korlátozóit terjedelem mellett îs helyet adnak a háziasszonyok számára irt háztartási témáin cikkeknek. Ezekben a cikkek= ben a takarékos konyha titkát tárják feí a háziasszony előtt. A végén aztán még hasznos tanácsokat is fűznek a cikkekhez. A Paris Scir leg" utóbbi számában többek között például ezt irja: Ne pazaroljatok! A kiolvasott újságokat ne lökjétek félre, hanem alaposan beáztatva, nagy labdákat formáljatok belőle, néhánv hét múlva megszáradva nagyszerű tűz* gyújtó anyagot adnak. Vidékeknek a ienyötobozok gyűjtését ajánlják a lapok — ez gyerekeket foglalkdztató játék ugyan, írják —, de megszorítva a toboz is kitűnő tűzgyújtó anyag.

ÖTSZÁZMILLIÓ LITER GYÜMÖLCSLÉ FOGYOTT EL EGY ÉV ALATT

Washingtom statisztikai kimu-arások szerűit az utóbbi ’-dobén hatalmas mértéiben emelkedett a gyümö'cskvek fogyasztása- C'iaik egy esztendő alatt 500 rmiüó liternél több gyümölcslevet fogyasztott az amerikai közönség. Az úgynevezett „folyékony almát“ igen kedvelik, de még több fogy az ananász levéből. A pálmát ázna:ban a v-m- minokb'.vn ige^ gazdag paradicsomié yiszj^