Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-22 / 270. szám

) ) 1939 ttoy eni b e r 22. BOLDOGÍTÓ ELISMERÉS Kevés bír okoz. oly osztatlan és meleg ürö- saet, mint az Ellenzék révén tegnap az egész idsebbségi területen elterjedt hír eselekazí a királyhágóntuii református püspökség vég­leges elismeréséről. Ile íure történt elisme­résről a tie facto titán sok-sok esztendőre. A főhatalomváltozás után rögtön szükséges Jett, hogy az uj határral a régi Királyhágón ianenrői elválasztott református hivek ön- 'últóan szervezkedjenek, miután ideiglenesen élvezték az erdélyi reíormátus egyházkerü­let vendégszeretetét. Alighogy a mozgási szabadság állandósult az uj államrendben, megkezdődtek a szervezkedesi munkaiatok és több mint másfél évtizede már készen is áll a királyhágómul! reíormátus püspökség Sulyok István püspökkel az élén. Azóta za­vartalanul és szabályszerűen működik, mert az államhatalom jóindulatát élvezte folyton. A tökéletes jogi minősítésre azonban máig várnia kellett, míg a kormányzat és a Ma­gyar Népközösség megegyezése • az egyre tö­kéletesebbé váló kedvező légkörben végre olyan helyzetet alakított ki, melyben a köz­jogi személyiség elismerése minden akadály Kisimultával tökéletesen megvalósulhatott. Hálás köszönet, érte az államhatalomnak és Népközösségnek. Nehéz és hosszú munka volt, de szép munka. Most, hogy véget ért, ne pillantsunk a múltba, hanem élvezzük egészen és kizárólag a jelen pillanatok oro­mét. Mert nemcsak megnyugvás és jövendő le­hetőség áraszt el jóleső érzésekkel és gondo­latokkal, hanem elsősorban az öröm tölti el lelkünket és fénylik át szellemünkbe. Az öröm, hogy egy szörnyű küzdelem ime véget ért, az érdekelt felek egységes értelmezése folytán, távoláíló meggyőződések találkozása és megértése révén. Annál nagyobb öröm, minél nehezebb és hosszabb volt ez a művelet, mentői nagyob­bá lett az idők folyamán érdekkör, mely bekapcsolódott és mentői termékenyebb az idő, melyben az államvezetés és a kisebbségi élet most egymáshoz hajlik. Gondoljunk csak arra — távoli múlt kikapcsolásával ;•—, hogy ez az elismerés már jan. 17-én boldog emlékű Calinescu és a magyar kisebbség ve­zéreinek megállapodásában szerepelt és Ar- getoianu jóleső hagyatéka és elhatározása­ként szűrődött át a hivatalos alakiságokon a Magyar Népközösség kitartó munkája árán. Hogy ez a döntés tizezrek és tízezrek egészen közvetlen boldogságát idézi, de ör- vendezővé tesz minden igazi magyart kivé­tel nélkül, aki a kisebbségi jogeszmény ilyen gazdagodásáért eped és küzd, a Magyar Népközösség vezérletének és önmagának számtalan hasonló eredményt kívánva. Sok sikert és boldogságot n teljes közjogi sze­mé jyLséggé lett egyházkerületnek! deines i»iiza Több, mint szokványos ünnepség, ba ki­osztják a búzatermelési jutalmakat, mint ahogy az elmúlt vasárnap történt. Ez jó verseny volt a lehetőségek fokozására. Nagy politikai dolog is. Ez harc a jobb jö­vendőért. Nem ok nélkül mondotta Corna- teanu földművelésügyi miniszter: a nemzet­közi versenyben azé a jövő, aki több és jobb huzat termel. Nem ok nélkül nevezte a gazdálkodás fokozását Mussolini közel tiz esztendeje már a gabona csatájának: battag- lio di granonak. Es nem ok nélkül mondott néhány nap előtt Hitler forró köszönetét a német földművelőknek a jó termés betaka­rításáért és az őszi vetés még fokozottabb elintézéséért, igen, gabona, mindennapi ke­nyér, kiviteli kincs! Kimondhatatlanul gi­gantikus dolog! És még nagyobbá válik, ha lépésről-lépésre sokasiijuk, nemesítjük, vá­logatjuk, megkivántaló szépségben szállít­juk. Mentői fehérebb és nehezebb lesz a lisztje, mentői keresettebb tésztafőzésre, sütésre, mentői foszlósabb a kenyere, an­nál több hír, áldás, vevő száll az országra. Mivel agrárország vagyunk, nincs fonto­sabb érdekünk, mint a gabona és liszt. Men­tői többet és jobbat nyújtunk belőlük, annál bőségesebben táplálhatjuk magunkat és a kenyérszükiben lévő idegent. Egy évtizede még a gazdasági válság csapott le ráuk, még pedig búzaválság alakjában. Végső veszély fenyegetett. De a válság kezdett kibékíteni szomszédainkkal, megindított szövetkezése­ket és együttes eljárásokat, elért árszint- biztositásokat cs uj kereskedelmi rendsze­reket s ime, a nemesített ég standardizált buza győzött. Nincs többé baj, sőt nagysze­rű lehetőség. Azóta .,elmélyítjük“ és neme­si tjük a termelést. íiohnrnlépésben, sikere­sen. A kormányzat mindent megtesz és ime most még a háborús szerencsétlenség is megsegít. Gabonánkat keresik, vásárolják, dicsérik. Reményünk van rá, ha olvassuk a bnzaverseny rengeteg győzteseit, hogy ez a folyamat még lendületesebbé válik. Ellen- állhatatlannu. Nekünk egy külön büszkesé­günk is van. A nemesítés egyik jeles meg­indítója, legkitűnőbb szakembere és legelső győztese lelkes emberünk, a Népközösség egyik vezére: Konopi Kálmán dr. odvosi birtokos. Ö áll a magyar kitüntetettek élén­Csecsemé tircfcücsscgi jogát ismerte ei o iegíOOD NöiigazgafósB tábla Fo st'os elvi jelentőségű d’oníés ~'r BUCUREŞTI, november 21. (Saját tudósítónktól.) A legfőbb 'köz^ igazgatási tábla (Curtea Superioară Administrativă) példátlan illetőségi ügyben hozott rendkívül fontos elvi jelentőségű döntést. Péntek Béla másféléves Ielencgyer- mek eltartása, az anya vagyo-ntalamsá» ga folytán Temesvár varosam hárult. A város, azon a címen, hogy a gyermek anyja, Péntek Erzsébet nem temesvári illetőségű, megtagad­ta a gyermek eltartásának vállalását. Az anya nem nyugodott bele a városi elöljáróság határozatába és megfelel)» bezte azt a temesvári törvényszéken. De itt sem adtak nek'i igazat. A tör­vényszék úgy találta, hogy a polgár» mesteri hivatal álláspontja helyes és jogos, miért is elutasította Péntek Er­zsébet felebbezését. ö azonban nem nyugodott bele a törvényszék iteleté* be, mert képtelen volt gyermekének eltartásáról gondoskodni és további felehbezéssel olt a legfőbb közigazga iáid táblához. A tábla a két alantas fórummal szem­ben merőben ellenkező álláspontra he­lyezkedett. Be'gazoltnak látta azt! a tényt, hogy Péntek Erzsébet gyerme» ke megszületésekor állandó jellegű te­mesvári lakos volt és mint ilyennek, gyermekét megilleti az ottani illetőség joga. Ezzel az indokolással megsemmi­sítette a törvényszék ítéletét és Te mesvár város határozatát, uítalsltva a polgármesteri hivatalt, hogy Péntek Béla Illetőségi jogát elismerje* MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ ■i , BUKARESTI MAGYAR KÖZÉLET A Bukaresti Református Nőszöeetséé térsudami munkája Ä novédetem fonicssága a magyarság életében BUCUREŞTI, november 21. (Saját, tud.) A Bucureştii Református Nőszövetség va­sárnap szeretetvendégségi délutánt rendezett a Str. Sfinţii Voivozi 50. szám alatti magyar elemiiskola dísztermében. Lelkes magyar asszonysereg töltötte meg a termet, nőszö­vetségi tagok és vendégek egyaránt. Test­véri légkörben és a szeretet jegyében a késő délutáni órákba nţmlt az egybegyűltek meg­hitt eszmecseréje. A bucureştii magyar­ság egyik legnagyobb horderejű kérdését: a nővédelmi munka fokozott szükségességet vitatták meg itt újólag és ez alkalommal pontosan kijelölték azokat az utakat, ame­lyeken a mozgalomnak a jövőben haladnia kell. A bucureştii magyar közélet társadalmi­munkájának és időnkénti eseményeinek ér­tékelésére feltétlenül szükséges az itt élő magyarság problémakomplekszumának leg­alább részbeni ismerete. Az egyes események rövid beszámolóiban teljes, átfogó képet nyújtani nem lebet, ezért minden alkalommal a szóbanforgó akcióval kapcsolatos társadal­mi alakulatot mutatjuk be nagy vonalakban felvázolva. Nem csupán véletlen, hogy ismertetésün­ket a református egyház kebelében működő társadalmi szervezetekkel kezdjük. Az első­ség joga azért illeti meg a református egy­házat, mert ez volt a bucureştii magyar ^i»f- élet magva kezdettől fogva és annak élcsa­patát képezi ma is. A saját keretei között működő szépszámú közművelődési és társadalmi célkitűzésű ala­kulat között igen fontos helyet foglal el a Nőszövetség, amely a három parókiába kör­nek megfelelően bárom önálló tagozatban mű­ködik. Munkakörét a nőszövetségek orszá­gos programja szabályozza. Általában- társa- dalmasitó, szeretet- és hitterjesztő munkát végez. Aránylag rövid idő (két év) alatt 270 ezer lejt gyűjtött egy létesítendő gyermek- menhely alapjára. A Református Nővédőegylet a Nőszövet­ség alintézménye. Működési körének fő ré­sze a Leányotthon elhelyező irodája utján munkához jutott magyar cselédek és műn- kásnők védelmére irányul. Ezekről nyilván­tartási törzskönyvet vezet; gondoskodik tár­sadalmi, hatóságok előtti és jogos védelmük­ről. Egy igazgatónő, segédlelkész és számos világi munkaerő segítségével látja el véden­ceinek társadalmi foglalkoztatását. A Református Leányotthon szintén a Nő­szövetség irányítása és felügyelete alatt mű­ködik. Bucureşti belvárosában (Str. Theodor Aman 21.) tizenötágyas internátust tart fenn. Évente 300—400 nőnek nyújt átvonuló szál­lást. Munkaközvetítő és cselédszerző irodája utján kereseti lehetőséget biztosit a hozzá­forduló magyar leányoknak és asszonyok­nak. Az elhelyezettek száma 1938-ban meg­haladta a 14.000-t, A bukaresti magyarság gyásza BUCUREŞTI, november 2L (Saját tud.) Bucureşti magyar társadalmát súlyos vesz­teség érte. Egyik rendkívül értékes tagja: Kadecska János, tekintélyes és köztisztelet­ben álló iparos tragikus előzmények és hosz, szas szenvedés után, java férfikorában folyó hó 17-én elhunyt. Életében igen élénk részt vett a bucu­reştii magyarság társadalmi életében. Sem időt, sem anyagi áldozatot nem kiméivé szolgálta a bucureştii magyarok érdekeit. Évek óta a Református Iparoskor pénztá­rosa volt, amely tisztség elsőrendű társadal­mi jelentőségét csak azok tudják értékére becsülni, akik a bucureştii magyar közélet eme egyik legfontosabb társadalmi alakula­tának missziós munkáját közelebbről isme­rik. Oroszlánrésze volt a bucureştii magyar tanoncügy rendezésének és a tanoncotthon- alap megteremtésének előkészítésében. Halálának tragikus előzményei még a nyárra nyúlnak vissza. Augusztus elején a perzselő kánikulai hőség elől motorkerék­páron hétvégi kirándulásra ment feleségével együtt. VigaD, felüdiilve, újabb munkára edzetten tértek vissza hétfőn reggel. Már majdnem beértek Bucurestibe, amikor az országúton egy parasztszekér formájában útjukat állta a végzet. Az összeütközés olyan heves volt, hogy úgy Kadecska, mint a mei- lékkocsiban ülő felesége, súlyos sérüléseket szenvedtek. Nyolcheti gondos kezelés és ön­megtartóztatás árán sikerült őket megmen­teni az életnek, de amint a mult pénteken bekövetkezett megrázó fordulat mutatja, a baleset mégis végzetes volt Kadecskára. Lát­szólagos felgyógyulása után sem érezte jól magát, fejfájásról és szédülésről panasz.ko- dott. Az orvosok gondos vizsgálat után agy- hártyaérrepedést állapítottak meg, amely szintén az összeütközés következménye volt. Sürgős operációt hajtottak végre rajta, azon­ban már ezzel sem segithettek. Villámgyor­san végzett vele a halál. Temetése tegnapelőtt (vasárnap) délután volt a bucureştii református temetőben. özvegyének gyászában az egész bucureştii magyarság őszintén résztvesz. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg» választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. UNIVERSUL: Ma már /Ifin az a kérdés:! vájjon folytatják-e a háborút, hanem az: • ! hogyan folytatják? Megmarad-e a jelenlegi nyugati front, vagy kiterjed a szomszédos semleges államokra? Mindkét eshetőség le-; kétséges. Egy dolog azonban nagyon való-j 6zinü: Eddig — tiz héten át — főleg diplo- ' máciai téren folyt a nyugati háború. Né­metország azt hitte, sikerülni fog elismer­tetni a Keleten elért eredményeket, Anglia és Franciaország pedig nem siettek ezt a reményt meghiusitani, mert hosszabb időre volt szükség a mozgósításra és néhány hét kellett a katonák kioktatására. A diplomá­ciai helyzet ma már tisztultak!). Németor­szág tudja, mit várhat Moszkvától, Itália sz-ándékai is tisztázódtak, létrejött a török- angol-f'rancia paktum, Amerika dJinU-tt s a blokád feltételei is határozottabbak. A dip­lomáciai kérdések egész sorát intézték el a háború alatt, míg most az a helyzet állhat elő nyugaton, hogy teljesen kicsúszik a po­litikusok és diplomaták kezéből az esemé­nyek irányítása és katonai parancsnokok mondják ki az utolsó szót. „ROMANIA“: Huszonegy év után hol ta­lálható fel a fegyverszünet örömének vissz­hangja? Az örömkönnyes ölelkezé-ek hol vannak? Hol az eskü? Hol a remény', hogy a hadiüzemek kapui örökre bezárulnak és, az uj generáció jobb kort ér el, melyben a békének szentelnek minden tudást, minden államférfim gondosságot? Mi maradt az örök testvériség fogadalmából a népszövetségi pa-j lotán kívül, mely' kihalt és amelyben ma fantomok járnak? Ha a világháború katoná­ja feltámadna sírjából, vájjon milyen érzés­sel nézne szemünk közé? Mire használtuk- halálukat? Mit tettünk a békével, melyet ők teremtettek? Mindenkit bűn terhel, mert senki sem tudott idejében békének megfele­lő légkört teremteni. Az 1918 novemberi fegyverszünet légkörében a lelkek hittek a Lékében. „Az igazságos és tartós békében-‘ —- mint Őfelsége II. Károly király mondot­ta. De az egyetlen alkalom eltűnt. A béké­be vetett hit pedig lassacskán elveszett úgy a győzők, mint a legyőzőnek led:*lm. Min den úgy maradt, mint volt: „Homo homini lupus!“ „ARGUS“: Az arany a legszeszélyesébb elem, mely a mezőgazdasági és ipari álla­mok gazdasági életét befolyásolja. A világ­háború után lemondtak róla s most újra szőnyegre kerüli az arany döntő súlya. Az Egyesült-Államokban több, mint 17 milliárd dollár értékű arany van felhalmozva. Meg­állapítható, hogy a semleges államok közül most egyedül Amerikába vándorol az arany és a hadianyagrendelések folytán emelkedni fog az arany áramlása. Nincs kizárva, hogy Amerika végül monopol-jogot szerez a világ aranymennyisége fölött, mely 28 milliárd dollár értékre becsülhető. Ugyanakkor má­sutt az arany hiányát mind kevésbé érzik és eljön az idő, midőn nem fogják az Egye­sült-Államok által igényelt aranyárat megfi­zetni. Ez aztán ismét leszorítja majd az arany értékét és olcsó áru lesz belőle, mint az ezüsttel történt. így aztán senki sem ve­szít annyit az arany felhalmozásán, mint az Egyesült-Államok. Tudják ezt ott is és aggo­dalommal nézik, hogyan árasztja el az arany az amerikai piacot s terveket készitenek. hogy a hirtelen gazdagodás veszélyével meg­birkózzanak Többek között szó ven ami. hogy a délamerikai államoknak adják át kölcsön, vagy más címen az arauv egy részét. „SEMNALUL“: Nem tudható, hogy a nagy német offeuziva a nyugati fronton mikor fog elindulni. Ez nagyfontosságu katonai ti­tok és bizonyos, hogy addig minden percet kihasználnak. Nincs kizárva az, hogy az of- fenziva politikai okokból szenved halasztást. Nem titok, hogy Németország csak keleten indított háborút, nyugaton viszont defenzívá­ban volt, abban a reményben, hogy diplomá­ciai utón békét érbet el és elismerteti a ke­leti tényleges állapotot. Bármiként is álljon a helyzet, az eddig letelt idő mindkét félnek alkalmat nyújtott politikai és stratégiai hely­zetük tisztázására. Meggyőződhettek arról, kire és mire számíthatnak. Stratégiai szem­pontból a franciák és angolok a mozgósítást teljesen végrehajtották és veszteség nélkül foglalták el állásaikat. A szárazföldi háború igy az angol-francia haditerv szerint a Sieg- írid és Maginot vonalak között folvik cs a légi és tengeri harcok dacára, a döntést a gyalogság fogja eldönteni. Jelek szerint hosz- szu ostrom a mai háború s ilyen esetben nem kerül sor offenzivára. Az eseménvek majd megmutatják, mennyiben válnak be ezek a jóslatok.

Next

/
Thumbnails
Contents