Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)
1939-11-22 / 270. szám
Í939 nov ember 22, ELLENZÉK. Egyetemi hallgatók kulturális és művészeti versenyei Olaszországban A munkások számára is rendeznek időnként versenyeket RÓMA, november hó. Újjáéledt nemzetek egyik legfontosabb célja az, hogy a fiatalokat a nemzeti élet aktiv tényezőivé tegyék. A fiatalokban vetett bizalom nem más, mint a jövőben vetett bizalom, Es hogy ezt a jövőt kellően előkészítsék, nem jelent más feladatot, mint az ifjúságot szellemileg és testileg fegyelmezetté nevelni s igy készíteni elő a jövőt. Az ifjú Olaszországban egy tipikusan politikai alakulat, a Fascista Egyetemi hallgatók Csoportja dolgozik ezen a célon. Ebben a szervezetben az Összes olasz egyetemek diákjai résztvesznek. Nevelésük és politikai előkészítésük, (amely meghatározza szerepüket. és képessé teszi őket a nemzeti élet alapvető problémáinak megértéséhez és majdani megoldásához) a kulturális és művészeti úgynevezett „Littoriali'-k-ban éri el tetőpontját. MIK AZ ÚGYNEVEZETT „LITTO- RIALÍK“? A „Littoriali“-k nem más, mint egy kulturális és művészeti versenysorozat, amelyeket minden évben megrendeznek az egyetemi hallgatók számára. Ezek a diákok, akiket a verseny színhelyére hívnak, szabadon kifejtik és megvitatják — egy egészséges, élénk és fegyelmezett verseny keretében a tudomány és művészet főproblémáit és dok- írináit. Ahhoz, hogy valaki kiküldött résztvevő lehessen a Litíoriali-kon, természetesen bele ! kell kerülnie az előző rostálás alá esett cső- j portba. Ezért a GUF (Fascista Egyetemi Hallgatók Csoportja) a nagy versenyek előtt kiválogató előzetea versenyeket rendeznek, az úgynevezett művészeti és kulturális ,,pre- líttoriali“-kat. Itt szigorú válogatás után jelölik ki azokat, akik résztvesznek a versenyen s benevezik őket a teljesen nemzeti jellegű Liitorialikra, amelyen való részvéteit igy teljesen leegyszerűsítik. Minden évben valamelyik nagy olasz város a színhelye a művészeti és kulturális Littoriali versenynek. HOGY TÖRTÉNIK A VERSENY A Liítoriali versenyok két részből állanak- Egyrészről egy olyan összejövetelből, ahol különböző szóbeli viták vannak napirenden, másrészről ;rásbe!i versenyekből, ahol írott dolgozatokat adnak he a résztvevők. Az első részben —, amelyet külön bizottság vezet —— minden versenyzőnek szóbelileg kell kifejtenie az előirt és kérdéseknek kitett témái, néha általános nagy vonásokban, néha részleteiben. Egy első válogatás után a bizottság maga elé hívja azokat a versenyzőket, akik a legjobb felkészültségről tettek bizonyságot. Ezeknek a száma természetesen most már lecsökkent s ezekkel vitatnak meg ezután néhány a szóban- forgó problémát érintő kérdést, A szóbeli versenynek ebben a második fázisában a tíz legjobban felkészült versenyzőt osztályozzák. : : A bizottság komoly tanulmányozás után dönt erről, hogy a beadott írásbeli munkák közül melyiket ítélje legjobbnak. Ezeknek tárgyát azután nyilvános órákon vitatják meg a versenyzőkkel, hogy közösen határozzák meg azt az osztályzatot, amelyet a pályamunkuk érték és képesség szerint általános vélemény szerint megérdemelnek. Ami a művészet Különböző ágait illeti, igy festészetet, szobrászatét, kerámiát, sce- nografiát, fotó-művészetet — ezt kiállítás keretében ismerik meg a bizottság tagjai, akik itt is osztályoznak művészi érték szerint. így folyik le praktikus formában a kulturális és művészeti „Littoriali“. De az osztályozáson kiről, amelynek célja a legjobb egyetemi hallgató versenyzők kiválogatása, nagy fontossága van ezeknek a versenyeknek abból a szempontból is, hogy újra és újra bemutatják a fiatal tehetségeket, akiket igy bemutatnak a nemzet számára és elinditűDíik a nemzeti életben. A MUNKA littoriali-versenyei Ami intellektuális oldalon, a kultúráért és művészetért történik az egyetemi hallgatók versenyén, ugyanezt teszik a fiatal munkások számára is, akiknek ugyancsak rendeznek Littorialikat. Ezek a munkás versenyek arra valók, hogy kifejlessze a fiatal munkások vágyát a tökéletesség iránt g arra indítja őket, hogy a legjobbak legyenek minden nemzeti munka kategóriában. A gondolat és a munka versenye ugyanolyan terv szerint, a teljes egyenlőség mellett folyik le. A munka Littoriali-ján, a fiatal munkás, aki a mezőn vagy az üzemekben dolgozik, megmutathatja tudását és képességeit és konkrét, bizonyítékot adbat arról, amit tenni tud. Mindenki felfoghatja ezeknek a versenyeknek fontosságát nemzetgazdasági szempontból. A Littorialik pontos mérleget adnak az olasz munka lehetőségeiről, megmutatja fejlődési lehetőségeit és jövő termelését. A Littorialik főhaszna a következő: mozgósítani és sztiniulálni a fiatal olasz intelligenciát és munkaerőt s arra késztetni, hogy mindig jobban és jobban tökéletesedjék. Ebben versenyez a fascista ifjúság. Ezek a versenyek fontos tényezői az állam politikájának. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy felfedezzék az ifjúság legjobb erőit abban a pezihikai pillanatban, mikor szellemük a legfogékonyabb. S ezt az erőt aztán a nemzet szolgálatába kell állítani A munka versenyei 21 részből állnak ó mezőgazdasági, 5 ipari, 4 kereskedelmi a Ó kézműves versenyből, amelyet kiegészít e praktikus találmányok versenye, amely a gazdasági függetlenség szempontjából fontos a nemzet számára. Minden verseny szellemi és gyakorlati részből all. A versenyzők mesterségbeli és politikai oktatását elméleti és gyakorlati tanfolyamok biztosítják. Ezeken a tanfolyamokon minden fiatal olasí munkás résztvesz. Itt nemcsak mesterségük gyakorlati részét sajátítják el, hanem oktatást nyernek a történelem elemi Ismereteiből, a politikai doktrínákból, úgyszintén megismerik az állami szervek működését, a szindi- kális és korporativ szervezeteket, stb., sth. Az igy elkészített versenyzők válogató versenyen vesznek részt. Előbb mindenki saját munkahelyén, majd kerületenként, végül a legjobbakat elküldik a Littorialik versenyére. , Mibői állnak a mu A mezőgazdasági versenyek különböző részekből tevődnek össze: gabona-kultura versenyből, (amelyben fősulyt a nemzet élelmezésének problémájára fektetik), ipari verseny (ennek autarchikus fontossága szempontjából). A mezőgazdasági, termények élősdieí elleni védekezése, a nemzet ellátása, a kis gazdaságok problémái, állattenyésztési problémák, stb. szerepelnek ezeken a versenyeken, melyek felölelik az összes fontos mezőgazdasági problémákat. A verseny gyakorlati része kísérlet! földeken és modell-gazdasúgoktan történik. Az ipari versenyeken a következő iparágak versenyei vesznek részt: mechanikusok és fémmunkások, kémiai munkások, papír és nyomdai munkások, éicimezo es faipari munkások és finom-ipari munkások ver- ienye. A kereskedelmi versenyek résztvevői: az olasz pari’ömipar munkásai, professzionista műhelyek rajzolói, szakácsok és pékek. Végül a finomipari résztvevők: bútortervezők, mülakatosok, művészi emailozók, fotográfusok. A Littorinli nagy munkaiersenyein a többiek között azok a feltalálók is résztvesznek. akik kicsi, de praktikus találmányaikkal az ország gazdasági függetlenségét mozdítják elő. A tervezőknek be kell mutat- niok terveiket vagy modelljeiket. Nagy fontossága van a műnk ^beleseteket megelőző gépeknek vagy eszközöknek, úgyszintén az ipari betegségek elleni védelemnek. A külföldi módszereket mind az olasz munka eredményeivel kell pótolni. â LiUonali-versenveket az Olasz Egyetemi Hallgatók Csoportja szervezte meg és ez a tény bizonyítja a legtökéletesebben, hogy milyen teljes együttműködés van az egyetemi ifjúság es a mezők és műhelyek ifjúsága között. (Cb. St.) A MagyarNépközősség tagozatának szervezési munkálatai BUCUREŞTI, november 21. (Saját tudósítónktól). A Magyar Népközösség bucureştii tagozatának intézőbizottsága csütörtökön tartotta saját helyiségében első ülését. A végrehajtóbisottság nevében dr, Papp Béla orvos köszöntötte a megjelenteket, ismertette a Népközösség célkitűzéseit, utalt az együttműködés szükségességére és a népi szellem gondolatában kért egyetértési és ál* dozatkészséget. A Népközösség megalakulása Bueurestiben és az, hogy a tagozatnak saját helyisége vau, olyan határkövet jelent a bucureştii magyarság életében, amelynek a jelentősége egyelőre még fel sem mérhető, miután az itteni magyar társadalom eddig nélkülözte a szétforgácsolt erőinek összefogására alkalmas összefogó szervet. Fel sem mérhető az a munka, amely itt elvégzésre vár és ezért áldozatos segítségre és önzetlen munkatársakra van szükség, hogy fontos kérdéseink itt megoldást nyerjenek és hogy helyreálljon a magyar társadalom egyetértése és együtt* érzése. Az intézőbizottság elnöke és az intézőbizottság a legönzetlenebb és körültekintő munkával fogja irányítani a Népközösség ügyeit, a magyar társadalom minden rétege szükségleteinek szem előtt tartásával. Ifigdíjfioi Safodfe m érdéig! nioggnr szinészeft Is Országos nyu g d Iji a fezei el 'élesítenek c* magánszín* házak művészi és maszeki személyzete számára BUCUREŞTI, november 21. (Saját tudósítónktól). Az országos szinészegyesület (Sindicatul artiştilor dramatici si lirici) kebelében már régen mozgalom indult a színészek aggkori létfenntartásának biztosítására. Mint ismeretes, eddig csak az állami színházak 5 személyzete volt nyugdijképcs, míg a magán- j színházak alkalmazottainak, akik közé a ro ] mániái magyar szinészgárda is tartozik, f öregségükre a teljes bizonytalanság, volt osztályrészük. Számtalan próbálkozás történt ennek a helyzetnek megjavítására, mig végül megtörtént az első döntő lépés. Livescu Ion állami zene- és színiakadémiai tanár, az országos » szinészegyesíilet elnöke. megbízási kapott egy törvénytervezet kidolgozására. amely alapul szolgáljon egy országos színes?, nyugdíjintézet létesítésére. A törvény tervezet a napokban elkészült és igen örvendetes meglepetéssel szolgál az egész szinészvilágnak, de különösen a kisebbségi színészet munkásainak. A tervezet biztosítja az összes magánszínházak mindazon művészeinek és műszaki alkalmazottainak nyugdíj jogosultságul, akik a színész- egyesületnek tagjai. Ettől függetlenül az egyesület továbbra is fenntartja a gyorssegélyek intézményét, ami a mult tapasztalatai alapján n tagoknak fel- beesülhetetlen jótéteményt jelentett. j Livescu professzor a törvénytervezetet oe- ■ nyújtotta Sadoveanu Ion Marin kultusz- és [ raüvészetügyi alminiszternek, aki azt figye- j lemmel és jóakarattal áttanulmányozta és megígérte a szinészegyesület elnökének, faogy a tervezetből a lehető legrövidebb időn belül jogerőre emelkedő törvény lesz. Ez alkalommal felkerestük Livescu Ion tanárt, aki a legnagyobb kollegialitás és elismerés hangján nyilatkozott a magyar színészekről, a következő szavakkal fejezve he nyilatkozatát: — A törvénytervezetben nem tettem a legcsekélyebb megkülönböztetést sem színész * és színész között. Aki ezen a pályán hivató«- I szerűen működik és mint ilyen egyesületünk I nek kötelezően tagja, hivatalból tagjává vá Ük a létesítendő nyugdíjegyesületnek. Egy eszmény és cél szolgálatában állunk mindnyájan. románok, magyarok Cs németek: népeink művelődését előmozdítani a tolmácsoló művészet erejével. Ezért minden színművész, aki ennek az országnak polgára, jogosan várhatja, hogy Öregségére jobb napokat lásson, 1)1 legQZffi Kinevezései« és áthelyezésen Szamostartománu megyeiben KOLOZSVÁR, november 2). Tataru Coriolan dr. Szamostartomány ki rályi helytartója október hó 15-ikétől negyven jegyző! nevezett ki a tartomány hatáskörébe tartozó megyék különböző járásainak községeibe. Ugyanakkor tömeges áthelyezéseket is eszközölt a királyi helytartó a jegyzői karban, részint szolgálati érdekek, részint az áthelyezést szorgalmazók egymás* közötti kölcsönös megegyezése, vagy szemé Íves kérelmezések alapján és — egy esetben — fegyelmi utón. Az újonnan kinevezett jegyzők névsora és állomáshelye a következő: Kolozsraegye: Cornea Vasile üalcestí községben. Szamosmegye: Haragus Gavril Nagyilon- dán, Al. Alexandru Gorbón. Szilágynaegye: Marian Grigore Nagyderzsi- dán, Metes Teodor Aranymezőn, Hies Gavril dr. SziJágyillésfalván, Oláh loan Érvasadon, SNosa Augustin Kettősmezőn, Iosivas Aurelio Dabjonon, Áron Nieolae Debrenbén, Ratiu St. Dumitru Kusalybau. Pop Emil Maieris- Itn, Mosoin Tiberiu Csalánoson és Mijea Alexandru Bősházán. Biharmegyei Lazár Laur Bors községben, Mangrea loan Magyarcsékén, Drimba Bujor Baródbézoyén, Tampa 1. loan Nyárszégen, Munteanu Alexandra Kispapmezőn, Llmeauu Teodor Alsótótfaiun. Jecch Guido Bihar- pokloson, Bálán Vasile Siteren. Olinca loan Nsgykágyán. Carbunaru Sever Vasaskőfalván, Popa Dumitra Almamezőn, Menníng Petru Alsótótfaiun, Mangra loan Magyarkéczen, Penteker Carol Margitén, Zab. St. Aurel Magyarcsékán, Purcil Vsáile Réven. Pasca Grigore Bélrnagyaroson. Costea Stefan l első- dernán és íasiu loan Feketetóton. Naszódmegvében: Banda loan Corvínesti községben és lacob Stefni AlsóbaL-zsfalván. Saaimármegyében: Orbán V, Nieolae Oiáhgyürüsön és Cozma Cornel Gsernefaléán. MáramaroSmegyében. Scridon loan Bar- czánfalván, Mangra T. loan Aknasuhatagon és Reiman loan A ifóycjgyen. Az áthelyezett jegy tők névsoia: Silagki Corbu Aniont a azatu.avrnegyei Kökényesei községből a kolozsmeger * Meregyóba. Mikó Balázst a biharmegyei Hobogápyból a koíozs- megyei Almásszentkirályra. Lascu Traiant Almásszentmibályrol Kajántó községbe. Bárból Emilt Borgbisból e szatm ármegyéi Sat- marelbe és Sarbti Cbcorghet Satmarelbői Borghisba, Sabadus Pa tv? ciut a buzaumegyei Petrám községből a szdágvrnegyei Csúcsára. Pereni Juliul Marosszenigyorgyről a biharmegyei Beíényesiríás községbe. Mandrusca P. Joant a prahovamegy-d Batrani községből a kolo2smegyei Szentpa!«*. Dr. Avram Vasilet a tordamegyeí Avar.yosbányáróÍ a ko- lozsmegyei Kápolnásmounstorra. Damboiu Steíant a szatmármegyeí Valsa Chioaruluibóí Kökényesd községbe. Mtddovan Cornélt a kolozsmegyei Középlakról a szatmármegyeí Nagynyiresre. Matei Fit-riant a szilágymegyei Érvasadról a biharmegyei Felsőkocso- bára. Malita Josifot f.akadár község 11. osztályú jegyzői allásáb- i az 1. oszt. jegyzői állásba. Dr. Campean Valériut Szilágy liyév- falvárói Tasnádra. Boi' sa Alexandrul a ui- harmegvei Révről Átlósba. Mioc Aurélt Hargitáról Ursatba. Dr Oasanu Gheorghet a szatmármegyeí Kápolnáso.onostorról Szilágy- hallára. Gheresan Eugert a biharmegyei Nyárszégről Nagykágyán. Mihalca Grigoret Aknasuhatagról a máraraarosmegyei Borsára Sábán Augnstint szatmánsegyei Csalános- rol Mirsigbe. Roman (Oűvli) Juliut a biharmegyei Balatzból Monospcíribe. Sahau Joant a biharmegyei Biharpoklósról Cristiorul de jós községbe. Zdroba Gheorghet a szatmár- megyei Oiáhgyürüsről Ghirisa községbe. Lipesey Sándort a biharmegyei Nanhegyes* ről a kolozsmegyei Középlakra. Cretu Ale- tandrut a biharmegyei Ojesáról Nagyiirögd- re. Leu I. Paul a szamosmegyei Felsőszőcs- ről a biharmegyei Olcsóra. Puica Gavrilt pedig a uaszódmegyei Alsóba!ázsfalváról a S2atmármegvei Vales Clfioarului községbe. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől % választékosabb kivitelig', ie£Qioóbbart az Ellenzék könyvosztáb’ái»#®, Chag* JFüaía Uuirii, l£lz0!*i>lftkkai fâtiâk cl a iniBiszterek is aitani- titkárok szamára leiog- lait fülkéket BUCUREŞTI, november 21- (Rador.) Az államvasutak vezérigazgatóságának hozzájárulásával a miniszterek és államtitkárok számára foglalt vasúti fülkéket következő »e1« irásu táb’ál'kal fogják ellátni: „Foglalt, miniszteri fülke!“ Itt az állami íóméllóságok mellett csak azok utazhatnak, akiket külön meghívnak. A miniszteri fülkéket a vonatkísérő, vagy ellenőrző személyzet nem vizsgálja megy
